Időt nyert Assange, London egyelőre nem adja ki az Egyesült Államoknak

Egyelőre nem adja ki a WikiLeaks alapítóját London az Egyesült Államoknak. Kiadatás helyett a brit bíróság inkább újabb biztosítékokat vár az Egyesült Államoktól Julian Assange ügyében arra, hogy nem kell halálbüntetéssel szembenéznie, és számíthat az amerikai alkotmány szólásszabadságot garantáló első kiegészítésére – írta az NBCNews. Az 52 éves Assange így továbbra is brit őrizetben marad, ahol 2019 óta van, miután hét év után elhagyta Ecuador londoni nagykövetségének épületét.

Az ausztrál állampolgárságú Assange azzal fordult Anglia és Wales Legfelső Bíróságához, hogy kiadatását megfellebbezze, miután szerinte az Egyesült Államok politikai okokból akarja bíróság elé állítani, mert nyilvánosságra hozta azokat az adatokat, amelyekből kiderült, hogy az amerikai kormány bűncselekményt követett el Irakban, bevetésekkor civileket is megölve.

A bíróság nem hozott végleges döntést, de Assange így is időt nyert, a döntés szerint ugyanis az Egyesült Államoknak választ három héten kell a kért biztosítékokról tájékoztatnia Londont.

Ha ez nem történik meg, vagy a biztosítékokat nem találja meggyőzőnek a brit bíróság május 20-ra tervezett ülésén, úgy Assange megfellebbezheti a kiadatásról szóló, 2022-es döntést.

A WikiLieaks alapítójának kacskaringós kiadatási története 2010-ben kezdődött, amikor Svédország kérésére őrizetbe vették Londonban, miután két nő szexuális zaklatással vádolta meg. Assange attól tartott, hogy ha Svédországba kerül, onnan könnyen kiadhatják az Egyesült Államoknak, így óvadék ellenében szabadlábon védekezve 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet élt. 2019-ben Svédország a feltételezett bűncselekmény óta eltelt hosszú időre hivatkozva lemondott kiadatási kérelméről.

2019-ben Ecuador visszavonta Assange menedékjogát, akit így a brit rendőrség őrizetbe vehetett, egyrészt az óvadék utáni elszökése miatt, másrészt, mert az Egyesült Államok kérvényezte kiadatását. Assange-t szó szerint kicipelték a követség épületéből, ahova az ecuadori kormány engedélyével léphettek be. 2021-ben Assange elérte, hogy ne adják ki, 2022-ben a bíróság ezt felülbírálta – ez utóbbit támadta meg Assange és ért el részleges eredményt azzal, hogy időt nyert.

Május 20-án dönt arról a bíróság, hogy az Egyesült Államok válasza kielégítő volt-e – azaz bizonyossá válik, hogy Assange-t nem fenyegeti halálbüntetés. Amennyiben ilyen biztosíték nem érkezik, úgy Assange egy újabb meghallgatáson lehetőséget kap a kiadatás megfellebbezésére.

Az Egyesült Államok szerint az ország nemzetbiztonsági érdekeit sértette meg Assange azzal, hogy nyilvánosságra hozta azokat az információkat, amelyeket az akkor még Bradley Manning néven megismert amerikai katonától kapott, aki Irakban hírszerzési elemzőként jutott az adatokhoz.

A transznemű, életét azóta Chelsea Manningként élő egykori katonát 2013-ban 35 év börtönre ítélték az adatok kiszivárogtatása miatt, ám 2017-ben Barack Obama elnök a távozása előtt elnöki kegyelemben részesítette, így szabadon engedték.

Az Egyesült Államok korábban jelezte, hogy az elméletileg felmerült, akár 175 éves börtönbüntetése jóval rövidebb lenne elítélése esetén, és módot kapna arra is, hogy azt Ausztráliában töltse le. Ausztrália is tett lépéseket azért, hogy Assange hazatérhessen, javasolta azt is, az Egyesült Államoknak, hogy ejtse kiadatási igényét és inkább politikai megoldást találjanak a helyzetre.