A Szíriával szomszédos országok támogatását és Szíria demokratikus átalakítása érdekében tett lépéseket ígért Joe Biden amerikai elnök vasárnap az Aszad-rezsim bukására reagálva, írja az MTI.
Vasárnap hajnalban a szíriai ellenzéki erők komolyabb ellenállás nélkül behatoltak Damaszkuszba, ahonnan a rezsim élén álló Bassár al-Aszad ismeretlen helyre menekült. A rezsim a 2011 tavaszán kezdődő tiltakozásokból szárba szökkenő polgárháború során végig-foggal-körömmel ragaszkodott hatalmához; szemrebbenés nélkül hajtott végre tömeggyilkosságokat, ítélt kínhalálra ezreket, gázosított el egész városnegyedeket. Elemező cikkünket a helyzetről itt olvashatja.
Az elnök a Fehér Házból adott televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az amerikai támogatás kiterjed Jordániára, Libanonra, Irakra és Izraelre annak érdekében, hogy az átmeneti időszakban keletkező fenyegetéseket megelőzzék. Az elnök azt is mondta, hogy az Egyesült Államok biztosítani fogják Kelet-Szíria stabilitását az ott állomásozó amerikai erők védelmében is, valamint fenntartja az Iszlám Állam elleni missziót, és biztosítja azon létesítmények védelmét is, ahol az Iszlám Állam tagjait tartják foglyul.
Joe Biden közölte, hogy az Egyesült Államok minden szíriai csoporttal felveszi a kapcsolatot, bevonva az ENSZ-t, annak érdekében, hogy megteremtődjön az átmenet az Aszad-rezsim felől egy független Szíria felé új alkotmánnyal és új kormánnyal.
„Ez a rezsim kegyetlenül bánt szíriaiak százezreivel, ártatlanokat kínzott és ölt meg” – fogalmazott Joe Biden, és azt mondta, a rezsim bukásának be kellett következnie, így igazságos.
„Ez most a kockázat és bizonytalanság pillanata” – mondta Biden, aki azt ígérte, hogy az „Egyesült Államok közösen dolgozik majd partnereivel és az érdekeltekkel azon, hogy segítsen Szíriának a lehetőség megragadásában és a kockázat kezelésében”.
A Szíriában állomásozó amerikai katonaság vasárnap B-52-es bombázók és F-15-ös vadászrepülők bevetésével hajtott végre támadást Közép-Szíriában az Iszlám Állam vezetőinek feltételezett tartózkodási helye ellen – közölte az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) illetékese vasárnap. A több mint 75 légicsapással az USA meg akarta akadályozni azt, hogy az Iszlám Állam kihasználja a rezsim bukása körüli bizonytalanságot.
Izrael is folyamatosan bombáz szíriai célpontokat, a Times of Israel értesülései szerint a légierő Szíria teljes „stratégiai fegyverkészletét” meg akarja semmisíteni, hogy azok ne kerülhessenek olyan lázadó csoportok kezébe, akik azokat a zsidó állam ellen akarják felhasználni, netán terrorszervezetek kezére játsszák át. Az Aszad-rezsimet megbuktató ellenzéki milíciák többsége iszlamista ideológiát vall, a legerősebb frakció, a Tahrír as-Sám pedig korábban az al-Káida tagszervezete volt.
Izraeli gépek a hétvégén országszerte „nagyszabású” támadásokat intéztek rakétaraktárak, légvédelmi rendszerek és fegyvergyártó üzemek ellen, a légierő vasárnap hajnalban egy vegyifegyverekhez köthető létesítményt is lebombázott.
Közben a CNN szerint a Kreml közölte, hogy szerintük korai lenne még a szíriai orosz támaszpontok megőrzéséről beszélni, ezt a témát azokkal kell megvitatni, akik az országot vezetni fogják.„Most azt látjuk, hogy [ott] az átalakulás időszaka van, rendkívüli instabilitás. Tehát időbe fog telni. És akkor komoly beszélgetésre lesz szükség azokkal, akik hatalmon lesznek” – mondta Peszkov arra a kérdésre, hogy Oroszország reméli-e, hogy fenntarthatja katonai jelenlétét Tartuszban és Hmejmímben.
Peszkov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a politikai menedékjogról, amit Bassár al-Aszad és családja kapott, ugyanakkor felhívta a figyelmet Peszkov arra, hogy hivatalos nyilatkozat még nem hangzott el az ügyben, és az orosz sajtó vasárnap egy meg nem nevezett Kreml-forrást idézett Aszad befogadásával kapcsolatban.
Közben az osztrák Belügyminisztérium megerősítette a sajtóhíreket, melyet értelmében átmenetileg leállították a szíriaiak menedékjogi eljárását. Felfüggesztik a családegyesítési eljárásokat is. Minden menedékjogot ellenőrizni kell, ezt egyébként is szükséges lenne megtenni, miután az érintettek országában változik a politikai helyzet – írja a Kurier. „Utasítottam a minisztériumot, hogy készítsen rendezett visszatérési és kitoloncolási programot Szíriába” – közölte a belügyminiszter. A Belügyminisztérium szerint első körben 7300 nyílt menekültügyi eljárást érint a felfüggesztés. 2024 januárja és novembere között 12 871 menedékkérelmet nyújtottak be szíriai állampolgárok. Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 2024 elején 95 180 szíriai lakos élt Ausztriában. A szírek teszik ki a menedékjogra jogosultak legnagyobb csoportját Ausztriában, ahol 2015 és 2024 között 86 905 szíriai kapott pozitív menedékjogi határozatot. Ezenkívül 17 421 szíriai részesült kiegészítő védelemben.