A Capitolium ostroma, drámai evakuálás, a Szuezi-csatorna megbénulása: a képek, amikre sokáig emlékezni fogunk

A koronavírus-járvány mellett is számos esemény uralta rövidebb-hosszabb ideig a híreket a világban 2021-ben: drámai hetekkel ért véget egy húszéves háború, régi konfliktusok lángoltak fel újra, 16 év után távozott a német kancellár, és az is kiderült, mekkora fennakadást tud okozni egyetlen hajó a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalán. A legfontosabb történések nagy hatású képei közül válogattunk.

Augusztusban ért véget az Egyesült Államok 20 évig tartó háborúja Afganisztánban. Joe Biden amerikai elnök egyik kampányígérete volt, hogy végrehajtja a kivonulást, amihez végül 2021. augusztus 31-i határidőt szabott meg az elődje, Donald Trump által letárgyalt korábbi időponthoz képest. A nyugati erők kivonását a tálibok gyors térnyerése követte, amit nagyban segített az afgán kormánycsapatok motiválatlansága és hírhedt korrumpálhatósága. Az ország fővárosát, Kabult végül augusztus 15-én foglalták el a tálibok. Ezt követte az amerikai és NATO csapatok káoszba fulladó evakuálása. Afgánok és külföldiek tízezrei próbáltak felférni a kabuli repülőtéren az országot elhagyó nyugati repülőgépekre, hogy elmeneküljenek az iszlám fundamentalizmust visszahozó tálib uralom elől.

A zűrzavar augusztus 26-án tragédiába torkollott, amikor az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista terrorszervezet helyi ága öngyilkos merényletet követett el a reptérnél, legkevesebb 90 afgán és 13 amerikai katona halálát okozva. Egy amerikai dróncsapásban végeztek két terroristával, egy másikban viszont tíz olyan afgán vesztette életét, akikről később kiderült, semmilyen kapcsolatuk nem volt szélsőségesekkel. Az Egyesült Államok és az evakuálásban részt vevő többi ország – köztük Magyarország – összesen végül több mint 123 ezer embert mentett ki, azonban a nyugati erőknek korábban segítő afgánok közül sokan nem jutottak ki. Ezeket a drámai heteket képekben itt foglaltuk össze. A nyugati kivonulás utáni helyzetet pedig riporterünk személyesen is megnézte Afganisztánban.

Abij Ahmed etiópiai miniszterelnök 2019-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, miután békét kötött a szomszédos Eritreával, de alig egy évvel később katonai offenzívát indított Etiópián belül az északi Tigré tartományban a katonai támaszpontokat is elfoglaló Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) ellen. Bár a TPLF-et látszólag legyőzték 2020 végén, a csapataik a hegyekben folytatták a gerillaharcot, és 2021 nyarára ismét ők uralták az északi tartományt. Nyáron Ahmed pártja ellenzéki bojkott mellett elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választáson, a szavazást azonban Tigrében a harcok miatt nem tartották meg. Az összecsapások miatt kétmillióan váltak földönfutóvá, és a régiót éhínség fenyegeti, miközben a fővárosban folyamatosan hurcolják el a tigrinya nemzetiségű lakosokat, arra hivatkozva, hogy a TPLF „potenciális támogatói” lehetnek. A feltételezések szerint azonban mindkét oldalon követtek el súlyos visszaéléseket.

A tigréiek egy másik nagy felelőcsoporttal szövetséget kötve november elején arról számoltak be, hogy előre nyomulva már 220 km-re kerültek a fővárostól, Addisz-Abebától. A kormányfő erre azt üzente, találkoznak a fronton, és szükségállapotot hirdetve kijelentette, hogy mindenki kötelessége meghalni a hazájáért a lázadó csapatokkal szemben. Miután török és iráni fegyverek és harci drónok is érkeztek Ahmed kormánycsapatainak, december végén a tigréi erők a nemzetközi közösségnek is üzenve bejelentették, hogy kivonulnak két elfoglalt területről – de még nem látszik a konfliktus vége a polgárháborúba sodort országban.

2021-ben tovább dühöngött a Covid-19-világjárvány. Az egyre szélesebb körben beadott vakcinákat követő óvatos nyitások és új variánsok jellemezték az évet, amelyek közül a korábban indiainak is nevezett delta mutáció bizonyult különösen veszélyesnek. Az 1,38 milliárd lakosú országban napi több százezer fertőzöttet jelentettek a járvány újabb hullámának csúcspontján áprilisban, ami általános oxigénhiányhoz és az egészségügyi ellátórendszer részleges összeomlásához vezetett.

Az addigi variánsokhoz képest sokkal gyorsabban terjedő és veszélyesebb delta májusra már a világ legkülönbözőbb pontjain jelen volt. Az új variáns nyár végére már több országban is berobbantotta a járvány negyedik hullámát, komoly terheket róva a kórházakra a turistaszezon alatt. Magyarországon végül szeptemberben kezdődött el hivatalosan az újabb hullám, ami lecsengeni látszik karácsony tájékára. 2021 végén azonban az omikron variáns, a koronavírus egy minden eddiginél fertőzőbb mutációja már több országban kiszorította a deltát, és dominánssá vált, emiatt Nyugat-Európában sorra jelentettek rekordszámú új napi fertőzöttet.

Január 6-án éppen hitelesítette volna az amerikai kongresszus a novemberi elnökválasztás eredményét, amikor a Donald Trump elnök által feltüzelt tüntetők betörtek a törvényhozás épületébe. Trump és hívei azt követelték, hogy a szenátorok és képviselők ne fogadják el a választás eredményét, megalapozatlanul hangoztatva, hogy Joe Biden demokrata jelölt és pártja elcsalta a szavazást. A tüntetőket egy idő után kiszorították az épületből, a törvényhozás befejezte a hitelesítést, és hivatalosan is Biden lett az Egyesült Államok következő elnöke. Az egész világot megrázta az amerikai demokrácia szívért ért precedens nélküli támadás, melynek során öt ember vesztette életét, és ami után több szolgálatot teljesítő rendőr is öngyilkos lett. A tüntetők közül majdnem 600 ember ellen indítottak azóta vádeljárást, az ikonikus QAnon Sámánt pedig három és fél év börtönbüntetésre ítélték.

Trumpot letiltották a legnagyobb közösségi média platformokról, amik kedvenc kommunikációs csatornáinak számítottak, majd másodszor is alkotmányos vádeljárás (impeachment) alá helyezték, végül a szenátus felmentette. Azóta indult egy kongresszusi vizsgálóbizottság, amiben demokraták mellett csak néhány, Trumppal nyíltan szembeforduló republikánus vesz részt. A vizsgálóbizottság szépen lassan egyre több, potenciálisan terhelő dokumentumra teheti rá a kezét, a volt elnök pedig minden eszközzel próbálja ezt megakadályozni. A republikánus szavazók körében azonban Trump továbbra is rendkívül népszerű, a párt pedig nagy reményekkel mehet neki a 2022-es félidős választásoknak, kihasználva a demokraták Biden terveit is visszafogó belső ellentétjeit.

Angela Merkel 16 év után mondott búcsút a német kancellári posztnak. Itt írtunk részletes portrét a csodálói által csak Muttinak hívott politikusról, aki egyszemélyben volt az európai egység és a kompromisszumokon alapuló döntéshozatal megtestesítője. Donald Trump 2016-os megválasztása után pedig sokak szemében nemcsak az Európai Unió, hanem a nyugati világ de facto vezetőjévé vált. Nevéhez fűződik az exporterős német gazdaság irányban tartása, az euróválság rendezése és a 2015-ös migrációs válság kezelése is.

A 2021-es választásokat pártja, a Kereszténydemokrata Unió már Merkel utódjelöltjével, Armin Laschettel vívta meg, és vesztette el, miután a kancellár korábban bejelentette visszavonulását a politikától. Merkel egy erős Németországot hagy szociáldemokrata utódjára, a hárompárti koalíciót vezető Olaf Scholzra, de az EU jövőjéről szóló viták újult erővel fognak folytatódni. Itt írtunk a Magyarország külpolitikáját jelentősen meghatározó magyar-német viszonyról, itt pedig az ebben várhatóan bekövetkező változásokról a Merkel utáni érában.

Közel ötven év után tört ki újra a La Palmán található Cumbra Vieja vulkán. A hónapokig tartó vulkáni aktivitás során több ezer embert kellett kitelepíteni, ahogy a kitörést kísérő földrengések és lávafolyamok lakóhelyek százait tették a földdel egyenlővé. Egész utcákat lepett el a hatalmas mennyiségű vulkáni hamu, ami miatt a helyi reptér sem üzemelt egy ideig.

A természeti károk mellett különösen rosszul jött a turizmus teljes leállása a Kanári-szigetekhez tartozó La Palmának, ami így bevételének jelentős részétől esett el. Bár a vulkánkitörést decemberben hivatalosan befejezettnek nyilvánították, egyelőre nem tudni, miként fog tudni a sziget talpra állni.

A mérések kezdete óta 2021-ben zajlott le az egyik legkomolyabb olvadás Grönland történetében. Júliusban volt olyan nap, amikor több mint 8,5 milliárd tonna felszíni jégtömeg olvadt el, amiből egész Floridát el lehetne árasztani ötcentiméternyi vízzel. Dacára annak, hogy ez a jégolvadás nem jelentett rekordot, a kutatók szerint a klímaváltozás miatt a grönlandi jégtakaró egyre gyakrabban olvad. Az is jelzésértékű volt, amikor augusztus közepén a sziget jégmezejének legmagasabb pontján, a tengerszint felett bő 3000 méteres magasságban először jegyeztek fel esőt hó helyett.

Egy szeptemberi ENSZ-jelentésben arra jutottak, hogy a világjárvány nem lassította le a klímaváltozás ütemét, míg a Meteorológiai Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy lépni kell, mert az éghajlatváltozás hatásai sokkal drámaibbak lehetnek, mint a koronavírus-járványéi. Egy másik kutatás a földi éghajlatrendszert meghatározó Golf-áramlat esetleges összeomlására is figyelmeztetett. Mindezek fényében a klímaügyi keretegyezményt óriási várakozás előzte meg a COP26, az ENSZ-nek a járvány miatt 2021 novemberére halasztott, kéthetes klímacsúcsa előtt. Bár utána sok volt a csalódott hang, és a tempó lehetne gyorsabb, az irány mindenképpen jó, írtuk akkori elemzésünkben.

A járvány ellen világszerte bevezetett korlátozások mellett, de ellene is számos tüntetést tartottak a világ országaiban már 2020 elejétől. A kényszerű lezárások gazdasági károsultjai mellett az állami intézkedéseket kezdetektől ellenző járványszkeptikusok és egyes politikai csoportok is táplálták a tiltakozásokat 2021 első hónapjaiban. Az év második felében aztán több országban a járvány újabb hullámainál a szigorításokat összekapcsolták az oltási vagy gyógyultsági igazolásokkal, például több német tartományban és Franciaországban is előírták, hogy étterembe csak igazolvánnyal lehet menni.

Olaszországban is újabb tüntetéseket váltott ki, hogy számos munkahelyen lényegében kötelezővé tették a koronavírus elleni védőoltást. Ausztriában pedig bejelentették, hogy 2022 februárjától általános védőoltási kötelezettséget vezetnek be. Brüsszelben karácsony előtt a sokadik hétvégén torkollott erőszakba a tiltakozók megmozdulása, vízágyúval és könnygázzal oszlatták fel őket. Magyarországon a kormány az egészségügyben kötelezővé tette a harmadik oltásokat is. Október végén pedig bejelentették, hogy az állami intézményeknél kötelező az oltás, az önkormányzatoknál a polgármester dönthet erről, és a munkaadók is lehetőséget kaptak, hogy előírják az oltást a munkavégzés feltételeként.

Az idei nyár amúgy is különösen meleg volt Görögországban, de augusztus elején harminc éve nem látott hőhullám tombolt az országban, ami közrejátszott abban, hogy több mint ötszáz erdőtűz lángolt fel óriási károkat okozva. Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát, összesen pedig közel százezer hektár égett le két hét alatt Görögországban. A Földközi-tenger térségében Görögország mellett Spanyolországban, Törökországban, Tunéziában és más országokban is évtizedek óta a legmagasabb hőmérsékleteket jegyezték fel idén nyáron, és sok helyen voltak erdőtüzek.

A görögországi erdőtüzekkel ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen, az ezeket szító dél-európai extrém hőhullámot pedig itt veséztük ki. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület tanulmánya augusztusban a szélsőséges időjárási jelenségeket (szélsőséges szárazság és áradások, hőhullámok, erdőtüzek, trópusi ciklonok és hurrikánok) a korábbiaknál sokkal egyértelműbben köti a globális felmelegedéshez. Arról is írtunk azonban, hogy újból felmerült, hogy többek között Olaszországban a szervezett bűnözés keze is benne lehet a pusztító erdőtüzekben.

Májusban a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezet és az izraeli erők között az elmúlt 15 év egyik legsúlyosabb, kölcsönös rakétatámadásokkal és légicsapásokkal teli konfliktusa zajlott le. Legkevesebb 270 palesztin – köztük 68 gyerek – és 12 izraeli áldozat volt, közel kétezren megsérültek. A tizenegy nap után megkötött tűzszünet időleges nyugalmat hozott, ha megoldást nem is. A harcok kirobbanásáról ebben, az egész konfliktus hátteréről pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg háborús bűncselekményeket követhetett el a Gázai övezet elleni több száz légicsapásával, a Hamász pedig megsértette a nemzetközi humanitárius jogot, amikor több ezer rakétát lőtt ki Izrael felé. Ezek közül a legtöbbet elfogta az izraeli Vaskupola rendszer.

Úgy tűnt, a feszültség a márciusi, két év alatt a negyedik előrehozott választást megnyerő Benjámin Netanjahu kezére játszik, de aztán június elején 12 év után kikerült a hatalomból, miután arab képviselők támogatásával összeállt egy nyolctagú új kormánykoalíció. Azóta is voltak az övezetből útnak indított gyújtóléggömbök, amit aztán több hullámban izraeli légicsapások követtek, de a májusihoz hasonló konfliktus a feszült helyzetek ellenére nem lángolt fel újra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök előbb áprilisban vont össze nagy erőket az ukrán határ közelében, a Krím 2014-es orosz elcsatolása óta a legfeszültebbé téve a helyzetet. Az akkori erődemonstráció után novemberben még inkább kiéleződött a helyzet, amikor a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákat is támogató Moszkva újból közel százezer katonáját csoportosította át az ukrán határhoz. Azóta érkeztek már a katonák számának növeléséről, és csökkentéséről is hírek. A nyugati támogatást szorgalmazó ukrán vezetés szerint január–február környékén támadást indíthatnak ellenük az oroszok, Moszkva ezt viszont rendre tagadja. Szerintük az ukránok és a NATO egyre szorosabb együttműködése élezte ki a feszültséget. Blöffnél többnek, de inváziónál kevesebbnek tűnt az orosz katonai mozgás Ukrajna körül, írtuk november végi elemzésünkben.

Az eszkalálódó feszültségek miatt december elején tárgyalt egymással először videóhívásban Joe Biden amerikai elnök és Putyin. Washington egy invázió esetére gyors és könyörtelen szankciókat lengetett be, Oroszországot szankciókkal fenyegető közleményt adott ki a G7-csoport valamint Lengyelország és Litvánia is. A nyugati hatalmak kiállnak Ukrajna területi egysége, nyugati integrációs törekvései mellett, a Putyin-rezsim azonban biztonsági garanciákat követelt az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, hogy a NATO ne bővüljön Ukrajnával kelet felé, és ne építsen ki a katonai szövetség támadó jellegű fegyverrendszereket Oroszországgal határos államokban. December 30-án egy újabb telefonhívás következett Putyin és Biden között, majd pedig 2022. január 10-én tárgyal újból az Egyesült Államok és Oroszország a kialakult feszültségről, míg két nappal később a NATO egyeztethet Moszkvával.

Az EU északkeleti határainál új helyzetet teremtett Alekszandr Lukasenko belarusz elnök, aki nyár végétől kezdve közvetlen repülőjáratokkal segített Minszkbe a főként a Közel-Keletről érkező legalább 12 ezer menekültet. Közülük aztán sokan a hatóságok közreműködésével az EU schengeni határát jelentő lengyel és litván szakaszhoz érkeztek. A menekültek csak ekkor szembesültek azzal, hogy át lettek verve, mert az Európai Unióban egyáltalán nem várták őket tárt karokkal, és ezrek rekedtek a hidegben a határon. A 2020 augusztusában egy elcsalt választáson hatalmát megerősítő, az ellenzékével szemben brutálisan fellépő Lukasenko rezsimével szemben az EU szankciókat léptetett életbe. Lukasenko a nyáron már utalt rá, hogy erre válaszul enyhülhet az ország határőrizete, így megerősödhet a határon keresztül az illegális migráció és a csempészet is.

Év végén aztán nyíltabban használta fel a migrációt arra, hogy a rendszere elleni nyugati szankciók feloldására bírja az EU-t, azonban nem nyert sokat a lengyel kerítésnél kialakult menekültválsággal. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke azzal vádolta Lukasenko rezsimjét, hogy „hibrid támadást” hajt végre az EU ellen, és újabb szankciós csomagot is elfogadtak. December elejére lényegében elapadt a menekülthullám: a belarusz oldalon rögtönözve felhúzott, határ menti tábort kiürítették, az EU-t célzó közel-keleti menedékkérőket az északnyugati határ közelében fekvő Bruzgiban kialakított táborba vagy egyenesen Minszkbe vonták vissza. Több százan repültek vissza Irakba is. A másik oldalról az EU védelmezőjeként fellépő, a határhoz 12 ezer katonát vezénylő lengyel kormány sem profitált túl sokat a helyzetből. Varsó végső soron Vlagyimir Putyin orosz elnököt vádolta azzal, hogy az akciók mögött állva a Nyugat destabilizálása volt a célja.

A 440 méter hosszú, több mint 200 ezer tonnás Ever Given, a világ egyik legnagyobb konténerszállító hajója március 23-án keresztbe állt, és beszorult a Szuezi-csatorna egy szűkebb szakaszán. Napokig próbálták vontatóhajókkal, valamint a hajó körüli iszap és homok kikotrásával kiszabadítani, sokáig azonban megmozdítani sem sikerült. Közben közel 450 hajó torlódott fel a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel és Ázsiával összekötő, 1869-ben elkészült csatorna két végén. Az Ever Givent hat nap után sikerült kiszabadítani, és a forgalom újraindult, a konténerhajónak azonban három hónapon át még a csatorna déli részén fekvő tavon kellett horgonyoznia. Végül júliusra tudtak az egyiptomi hatóságok és a hajó tulajdonosai megegyezni a kártérítősről. Ezt az is hátráltatta, hogy elég zavarosak voltak a hajó illetve a rakomány tulajdonosi viszonyai.

Az Ever Given beszorulása alatt az egészről egy szimulátort is csináltak, amiben bárki kipróbálhatta, mennyire könnyű zátonyra futni a Szuezi-csatornában. A konténerhajó már a csatorna hatnapos kényszerszünetével is jól beleállt a világgazdaság oldalába is, de arról itt írtunk részletesen, hogy ez semmiség a nemzetközi kereskedelem teljes kálváriájához képest. A koronavírus-járvány kitörése óta megbolondultak a szállítási árak, a kereskedelemben kulcsfontosságú konténerekből hiány van, a korábban évtizedek során bejáratott logisztikai hálózatokban pedig hirtelen számos, előre nem látott torlódás alakult ki.