Hivatalosan is véget ért az év legnagyobb vulkánkitörése

2021. december 20. – 15:53

Másolás

Vágólapra másolva

2021-ben kilenc hónapon keresztül folyamatos lávaöntő vulkáni működés zajlott a Földön, ráadásul Európához tartozó területeken. A kilenc hónapból hat Izland délnyugati csücskében történt, majd amikor ez leállt, szeptember 18-án, másnap már indult is egy új helyen a vulkáni kitörés: a Kanári-szigetekhez tartozó La Palmán. Mindkettő rekordokat döntő kitörés volt. Izlandon 800 év szünet után folyt láva a Reykjanes-félszigeten és az egyik leglátogatottabb vulkáni esemény volt. La Palma nyugati felén pedig a sziget történelmi időkbeli leghosszabb és legnagyobb vulkáni működését élte át. Most úgy tűnik, mindkettő befejeződött, legalábbis egyelőre. Mindkét vulkánkitörést folyamatosan, napi szinten követte a Tűzhányó blog Facebook csoportja, aki a részletekre kíváncsi, ott rengeteget talál.

Egy vulkánkitörés végét legalább annyira nehéz előre jelezni, mint ahogy a kezdetét is. Az izlandi Fagradalsfjall, vagy más néven, Geldingadalir kitörése február 19-én éjszaka indult. Nem volt váratlan, mondhatni évekig tartottak az előkészületek. A modern vulkanológiai műszeres megfigyeléseknek köszönhetően nem csak a kitörés helyét lehetett viszonylag pontosan előre jelezni, hanem azt is, hogy mekkora mennyiségű magma nyomult a felszín alá és a láva várhatóan mely területeket fogja elönteni. A vulkáni működés lakott területtől távol zajlott, de azért annyira nem túl távol, hogy az érdeklődők ne tudják megközelíteni. A 21. század egyik legnagyobb vulkánkitörése is Izlandon történt, ami a Vatnajökull gleccser előterében zajlott, ahol több mint 1,5 köbkilométer láva terült szét. Az a terület nem volt megközelíthető, most viszont naponta százak, ezrek látogattak ki a helyszínre. Volt itt minden: kedélyes röplabdázás, romantikus lánykérés, iskolai és egyetemi kihelyezett tanóra, de leginkább ámulat, ahogy a földköpenyben keletkező magma a felszínre tört. Az első időben egy hasadék mentén több helyen spriccelt ki a láva, majd végül egy kürtő maradt aktív és látta el hónapokon keresztül utánpótlással a lávafolyamokat. Fél év alatt 150 millió köbméter bazaltos láva jutott a felszínre, ami több völgyet feltöltött.

Turisták figyelik a Fagradalsfjall vukán lávafolyamát 2021 márciusában – Fotó: Jeremie RICHARD / AFP
Turisták figyelik a Fagradalsfjall vukán lávafolyamát 2021 márciusában – Fotó: Jeremie RICHARD / AFP

A vulkáni működés sajátosságai voltak a lávafolyás elterelő műveletek. Megvolt ugyanis a veszélye, hogy a láva déli irányban kijut a völgyekből és ez veszélyezteti a partvidéken haladó Suðurstrandarvegur autóutat és a mellette húzódó optikai kábeleket. A több méter magas földtorlaszok helyenként sikeresen térítették el a lávát, de néhány helyen kevés volt az ellenállás és a láva megállíthatatlanul ment tovább. Végül az utolsó, kulcsfontosságú ponton már nem jutott túl, így a vulkáni működés nem okozott anyagi kárt. Hasznot annál többet, hiszen a repülőjáratok még a szigorú járványügyi előírások mellett is rengeteg turistát hoztak a szigetre, akik a reptérről egy órán belül a kitörés helyszínén lehettek. Megteltek a környék szálláshelyei, egyes hétvégeken nem lehetett autót bérelni, mert mind elkelt.

A vulkáni működés szeptember közepén leállt, azonban a vulkanológusok óvatosak voltak, hogy rögtön befejezettnek nyilvánítsák. Izlandon a vulkánkitörések monitorozásával, előrejelzésével hivatalosan az Izlandi Meteorológiai Intézet foglalkozik, ahol az előírás szerint akkor nyilváníthatják ki egy vulkánkitörés végét, ha három hónapon keresztül nem jön felszínre magma. Ez az idő telt le december 18-án, így a Fagradalsfjall kitörésnek hivatalosan is vége. Legalábbis a felszínen, a mélyben azonban további mozgolódás figyelhető meg. Novemberben a kitörés helyétől északra lévő Keilir hegy közelében észleltek kisebb felszínemelkedést és ismétlődő földrengésrajokat, amit magma felnyomulás váltott ki. Végül nem lett ebből vulkáni működés, de az eset felhívta a figyelmet arra, hogy van esély a folytatásra. De tényleg van esély? A Reykjanes-félszigeten ritka a vulkáni működés, legalábbis emberi időléptékben, hiszen a területet mindenhol lávatakaró borítja. Utoljára azonban közel 800 éve volt itt, a szárazföldön vulkánkitörés, 1210-1240 között. Akkor és az azt megelőző vulkáni kitörési időszakokban is több évtizeden keresztül folyt a lávaöntő esemény. Mindezek alapján az izlandi vulkanológusok azt jelezték, hogy a mostani működés is egy hasonló folyamat kezdete lehet. De hogy ez miképpen zajlik, azt csak most tudjuk megtapasztalni. Ahogy akkor is, most is lehetnek több hónapos, éves szünetek, de van jó esély arra, hogy a vulkáni működés felújul és egy másik, közeli helyszínen fog felhasadni a felszín. Ez kivételes lehetőséget ad a szakembereknek, hogy a modern műszeres eszközökkel és tudástárral értelmezzék és kövessék folyamatosan a történéseket a forrástól, azaz a magmaképződéstől a felszínig, a vulkáni kitörésig. Ezek a megfigyelések és adatok nagy segítséget jelenthetnek a később más helyen, esetleg jóval nagyobb népsűrűségű területen (pl. Mexikó, Új-Zéland) történő vulkánkitörések előre jelzéséhez és veszélykezeléséhez.

Az izlandi vulkáni működés után La Palma is úgy tűnik, lecsillapodik. Itt három hónap alatt jutott a felszínre annyi magma, mint Izlandon fél év alatt. Ez a vulkáni működés lakott területen folyt, több mint 3000 házat rombolt le, teljes települések semmisültek meg, értékes ültetvényekben esett komoly kár. A láva 11 négyzetkilométernél is nagyobb területet borított be, ez több mint kétszerese az izlandinak. December 13-án aztán hirtelen lecsökkent a földremegés, a felszín felé nyomuló magmát jelző kén-dioxid gáz mennyisége is minimális lett. Úgy tűnik, itt is vége a sziget eddig ismert leghosszabb és legnagyobb kitörésének. Tanulság, feldolgozandó tudományos megfigyelés, adat azonban itt is bőségesen született. 2021 a lávaöntéses kitörések éve volt, de nem szabad megfeledkezni a nagy robbanásos kitörési eseményekről sem, mint például a karibi St Vincent szigetén lévő La Soufriére vulkán április feléledéséről, az indonéziai Semeru tragikus kimenetelű eseményéről. És már itt a legfrissebb esemény, a Tonga térségben történt heves robbanásos kitörés, ami tenger alatt következett be, de több mint 10 kilométer magas kitörési felhőt eredményezett. Amíg a tűzhányók működnek, a vulkanológiai munkában sincs megállás.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport