Ez a nyár egy rémálom: árvizek, közel 50 fok Szicíliában és a korábbinál jóval pusztítóbb erdőtüzek Dél-Európában

Legfontosabb

2021. augusztus 14. – 09:33

Ez a nyár egy rémálom: árvizek, közel 50 fok Szicíliában és a korábbinál jóval pusztítóbb erdőtüzek Dél-Európában
Az Évia szigetén található Limni településen lángok csapnak a magasba, miközben embereket evakulálnak 2021. augusztus 6-án – Fotó: Nicolas Economou / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Extrém hőhullám tombol Dél-Európában, Szicíliában közel 50 fokot mértek, és Görögországon kívül több más országban is komoly erdőtüzekkel küzdenek. Több mint százezer hektár égett le már Törökországban és Görögországban, és míg Olaszország déli részén szintén tüzek pusztítanak, addig az északi területeket árvizek sújtják, ahogy Törökországban is. Az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) adatai szerint idén máris sokkal nagyobb terület égett le, mint az elmúlt években átlagosan. A klímatudósok a konkrét természeti katasztrófákat nem tudják egyértelműen a klímaváltozáshoz kötni, de abban megegyeznek, hogy gyakoribbá váltak miatta.

48,8 Celsius-fok.

Ennyit mértek szerdán Szicília déli részén, Siracusa közelében. Ezzel pedig megdőlhetett egész Európa melegrekordja, bár ez még hivatalos megerősítésre vár. A korábbi rekordot 1977 júliusában mérték Athénban, ahol 48 fok volt.

Az olaszországi extra magas hőmérsékletet az Afrikából érkező, Lucifer névre keresztelt anticiklon okozza, és a meteorológusok szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a hőhullám augusztus közepéig ki is tart.

Ezzel pedig Olaszország kettészakadt. Délen a hőség és szárazság miatt már több ezer hektárnyi erdő, legelő, olaj- és gyümölcsfaültetvény égett le, Szardínia nyugati részén több mint 20 ezer hektár. Csak szerdán több mint 300 tűzhöz riasztották a a tűzoltókat, több száz embert szólítottak fel arra, hogy hagyja el az otthonát, hárman pedig már meg is haltak.

Ezzel szemben északon árvizek és földcsuszamlások sújtják Olaszországot, pár nappal ezelőtt Dél-Tirolban több utat és pincét árasztott el a hirtelen lezúduló eső. A Comói-tó is kilépett a medréből, és utcákat öntött el, Velencében pedig a csatornák vízszintje a hétvégén elérte a kritikus egyméteres szintet. A turisták bokáig érő vízben, cipőiket kezükben tartva gázoltak az elöntött Szent Márk téren.

Ami csak tudott, égett

Idén nyáron egész Dél-Európában extrém hőhullám tombol, több országban pedig hatalmas erdőtüzek lobbantak fel. Az elmúlt napokban Olaszország mellett főképp Törökországot és Görögországot sújtják az erdő- és bozóttüzek.

Tűzoltók és önkéntesek vesznek részt az oltásban Evia Glastona településén 2021. augusztus 9-én – Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Tűzoltók és önkéntesek vesznek részt az oltásban Evia Glastona településén 2021. augusztus 9-én – Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Évia egy lakója a nyolc napja tartó tüzvészben 2021. augusztus 10-én – Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Évia egy lakója a nyolc napja tartó tüzvészben 2021. augusztus 10-én – Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Athén északi részén a környező erdőket és a várost sem kímélték a tüzek három napon keresztül – Fotó: Aris Oikonomou / Hans Lucas / AFP
Athén északi részén a környező erdőket és a várost sem kímélték a tüzek három napon keresztül – Fotó: Aris Oikonomou / Hans Lucas / AFP

Görögországban közel két hetig borzalmas volt a helyzet: több mint százezer hektár égett le, ennek több mint fele az Évia nevű szigeten. Falvak égtek porig, házak váltak lakhatatlanná, több ezer embert evakuáltak, és már halottjai is vannak a tüzeknek. Évia partjait hamu borítja, az ég vörösen izzik a lángoktól, a füsttől pedig néha a napot sem lehetett látni. A görög miniszterelnök az egészet úgy jellemezte:

ez a nyár egy rémálom.

Az Európai Unió a napokban többféle segítséget küldött a görögöknek: kilenc repülőt, kétszáz járművet és közel ezer tűzoltót küldtek az országba, hogy segítsenek. Emellett több uniós tagállam is felajánlotta már a segítségét: Franciaország, Németország, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Ciprus, Csehország és Románia szintén küldött embereket, emellett Svédország, Horvátország és Spanyolország repülőgépeket is. De az EU-n kívülről is érkezik a segítség: többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Ukrajna, Egyiptom és az Arab Emirátusok is küld helikoptert, gépet vagy tűzoltót.

Augusztus 13-án aztán a görög tűzoltóság már azt jelentette, az esőnek és a hőmérséklet csökkenésének köszönhetően megfékezték a tüzeket, már csak szórványos tüzek vannak.

Törökországban július 27-én lobbantak fel az első erdőtüzek, amelyek Recep Tayyip Erdoğan elnök szerint a valaha volt legrosszabbak. Több mint kétszáz tűz keletkezett az elmúlt hetekben az országban, aminek a nagyját mára sikerült eloltani, de így is

körülbelül 175 ezer hektár leégett.

A legnagyobb pusztítást a tűz az üdülőövezeteiről híres Mugla és Antalya tartományban végezte. Közel 40 ezer embert kellett evakuálni az utóbbi két hétben, és eddig nyolcan haltak meg.

Törökország is kapott segítséget az oltáshoz más országoktól, például Franciaország és Spanyolország is küldött nekik repülőgépeket.

Burdurban, Törökországban is hatalmas pusztítást végzett az erdőtűz – Fotó: Mustafa Ciftci / Anadolu Agency / AFP
Burdurban, Törökországban is hatalmas pusztítást végzett az erdőtűz – Fotó: Mustafa Ciftci / Anadolu Agency / AFP
A török parti őrség által evakuálják az embereket, miközben az erdőtűz eléri a Kemerkoy hőerőművet és annak több ezer tonna széntartalékát 2021. augusztus 4-én – Fotó: Yasin AKGUL / AFP
A török parti őrség által evakuálják az embereket, miközben az erdőtűz eléri a Kemerkoy hőerőművet és annak több ezer tonna széntartalékát 2021. augusztus 4-én – Fotó: Yasin AKGUL / AFP

Közben Olaszországhoz hasonlóan Törökország is kettészakadt: északot olyan áradások sújtják, hogy már tizenheten meghaltak, és péntekig körülbelül ezernégyszáz embert kellett evakuálni.

Gyakoribbak a korábbiaknál?

Az elmúlt hetekben, úgy tűnik, véget nem érő erdőtüzeket borítják Dél-Európát. De aki már volt valaha nyaralni a Földközi-tenger északi partvidékén, az tapasztalhatta, hogy nyáron errefelé igencsak gyakran előfordulnak ilyenek. A partról sokszor lehet látni a távolban füstölő hegyoldalt vagy a tengerről vizet vételező tűzoltó repülőgépeket. De vajon több tűz keletkezett-e idén, mint az előző években?

Az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) adataiból azt látni, hogy még csak augusztus van, de máris sokkal nagyobb terület égett le Törökországban, Görögországban és Olaszországban is, mint az elmúlt években átlagosan. Vagyis az idei erdőtüzek sokkal nagyobb területen végeznek pusztítást.

De mennyi erdőtűz kellett ahhoz, hogy ennyi hektár leégjen? Az adatokból azt látni, hogy csak idén augusztus 12-ig keletkezett annyi tűz, amennyi az elmúlt tizenkét évben átlagosan. És még hol az év vége! Az idei számok tehát valószínűleg még emelkedni fognak.

Alább pedig évekre lebontva megnézheti, hogy egy-egy kialakult tűzben hány hektárnyi terület pusztult el. Ebből jól látni, hogy az idei tüzek jóval pusztítóbbak a korábbi évek bármelyikénél.

A klímaváltozás egy faktor lehet

Hétfőn jelent meg nemzetközi klímatudósok, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) tagjainak egy fontos új tanulmánya, amiben azt írják,

szerintük kétségtelen, hogy az ember hatása miatt melegedett az atmoszféra, az óceánok és a földek, és valószínűleg sok régióban egyre több tűz lesz.

A friss jelentés egyik új hangsúlya, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeket (szélsőséges szárazság és áradások, hőhullámok, erdőtüzek, trópusi ciklonok és hurrikánok) a korábbiaknál sokkal egyértelműbben köti a globális felmelegedéshez.

Helikopter vesz részt a tűzoltásban a Le Capannine strand felett Catanában, Szicíliában 2021. július 30-án – Fotó: Roberto Viglianisi / Reuters
Helikopter vesz részt a tűzoltásban a Le Capannine strand felett Catanában, Szicíliában 2021. július 30-án – Fotó: Roberto Viglianisi / Reuters

Bár a görög kormányfő csütörtökön azt mondta, a hatalmas erdőtüzek a klímaváltozás következményei, a klímatudósok szerint a konkrét katasztrófákat a tudomány még most sem tudja minden kétséget kizáróan olyan általános okokhoz kötni, mint a klímaváltozás. Azt azonban már jóval nagyobb eséllyel tudják valószínűsíteni, hogy ezek gyakoribbá válása közvetlenül összefügg az éghajlat gyors átalakulásával.

„A nyári hőhullámokat a klímaváltozás tette már most is sokkal gyakoribbakká, és a helyzet csak rosszabb lesz: idáig átlagosan másfél fokkal lettek forróbbak a hőhullámok, de ha nem csökkentjük a kibocsátásunkat, később akár 5 fokos is lehet a különbség” – mondta a kérdésről Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC magyar alelnöke.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!