Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az izraeli erők háborús bűncselekményeket követhettek el Gázában, a Hamász pedig megsértette a nemzetközi humanitárius jogot

2021. május 27. – 21:32

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg háborús bűncselekményeket követhetett el a Gázai övezet elleni légicsapásaival, a radikális iszlamista Hamász pedig megsértette a nemzetközi humanitárius jogot, amikor rakétákat lőtt ki Izrael felé, írja a Reuters.

Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az izraeli-palesztin konfliktus miatt, Pakisztán és a Palesztin Hatóság kérésére összehívott rendkívüli ülésén szólalt fel.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa később úgy döntött, hogy nemzetközi vizsgálatot indít a palesztin területeken és Izraelben április óta elkövetett emberi jogi bűncselekmények ügyében. Az erről szóló határozatot 24 támogató, 9 ellenző és 14 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a tanács rendkívüli ülésén.

Bachelet szerint hivatala 270 palesztin áldozatról, köztük 68 gyerekről tud a Gázai övezetben, valamint a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben kirobbant összecsapások miatt. Az áldozatok közül legkevesebb 248-an haltak meg a Gázai övezetben. Izraeli területen tizenketten haltak meg, köztük két gyerek.

A 11 napig tartó harcok után május 20-án kötöttek tűzszünetet az elmúlt évek legsúlyosabb izraeli–palesztin konfliktusában a Gázai övezetet uraló terrorszervezet és az izraeli hadsereg között. A harcok kirobbanásáról ebben, az egész konfliktus hátteréről pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.

Az ENSZ-főbiztos bírálta a Hamász által alkalmazott taktikákat, köztük azt, hogy sűrűn lakott polgári területeken helyeztek el katonai eszközöket, és rakétákat indítottak belőlük. „Ezeket a rakétákat anélkül indították, hogy különbséget tettek volna katonai és civil objektumok között, ami a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősül” – jelentette ki. „Mindazonáltal az egyik fél tettei nem mentik fel a másikat nemzetközi jogi kötelezettségei alól” – tette hozzá.

A Hamász által megindított rakétatámadásokra válaszul végrehajtott izraeli légicsapások nagymértékű pusztítást vittek véghez a polgári létesítményekben, és sok civil áldozattal és sebesülttel jártak, hangsúlyozta Bachelet. „Bár Izrael arra hivatkozik, hogy ezeknek az épületeknek a nagy részében fegyveres csoportok tartózkodtak vagy katonai célokra használták őket, nem kaptunk még bizonyítékokat erre vonatkozóan” – mondta.

Szerinte ezek a támadások „kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Izrael betartja-e a megkülönböztetés és arányosság elvét a nemzetközi humanitárius jog értelmében”. Ha ezeket a támadásokat válogatás nélkül és aránytalanul hajtották végre a civileket érintő hatásukat tekintve, akkor azok „háborús bűncselekményeknek minősülhetnek” – mondta az AP szerint.

Michelle Bachelet az ülésen 2021. május 27-én – Fotó: Fabrice Coffrini / AFP

Bachelet összevetette az izraeli és palesztin civilek helyzetét, jelezve, hogy miközben az előbbiek rendelkeznek a „Vaskupola védelmi rendszerrel és professzionális katonai erőkkel az önvédelemhez, a palesztinok nem rendelkeznek védelemmel a világ egyik legsűrűbben lakott térsége elleni légicsapásokkal szemben”. A 14 éve érvényben lévő szárazföldi, légi és tengeri blokád miatt pedig nincs hová menekülniük, tette hozzá.

Az ENSZ-főbiztos üdvözölte a tűzszünetet, mindazonáltal felhívta rá a figyelmet, hogy amíg nem kezelik a konfliktus gyökeréből eredő problémákat, csak idő kérdése az újabb erőszakhullám, írja az MTI.

Meirav Eilon Sahar, Izrael állandó genfi ENSZ-képviselője az ülésen felszólalva azt mondta, a Hamász 4400 rakétát indított izraeli civilek ellen palesztin otthonokból, kórházakból és iskolákból, „minden egyes ilyen rakéta háborús bűncselekménynek minősül.”

Rijád al-Máliki palesztin külügyminiszter pedig arra kérte a tanácsot, hogy vizsgálják ki „az illegális izraeli megszállást a palesztin területen”, amely szerinte a térségbeli erőszak forrása. Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) határozattervezetet nyújtott be, amelynek elfogadása esetén állandó bizottságot állítanának fel a jogsértések jelentésére Izraelben, a Gázai övezetben és Ciszjordániában.

Izrael azzal vádolja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy elfogult vele szemben, és rendszeresen visszautasítja az együttműködést nyomozóival. Szijjártó Péter külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 46. ülésszakán azt mondta februárban, az EJT munkáját egyre több kritika éri, egyebek között a kezdeményezések és programok átpolitizáltsága miatt, pedig a tanács nem válhat olyan fórummá, amelyen folyamatosan megbélyegeznek bizonyos országokat. Azt mondta, hogy Izraelnek joga van saját maga megvédésére, és ezt Magyarország következetesen támogatja, tartós békét pedig csak a felek közötti közvetlen tárgyalások útján lehet elérni.