67 ártatlan gyerek halála kellett a tűzszünethez

2021. május 21. – 17:19

frissítve

67 ártatlan gyerek halála kellett a tűzszünethez
Palesztinok ünneplik a Hamász és az izraeli hadsereg között megkötött tűzszünetet egy lerombolt épület előtt Gázavárosban május 21-én hajnalban – Fotó: Mahmud Hams / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

11 napnyi fegyveres összecsapások után fegyverszünetet kötöttek a felek, így most abbamaradt az elmúlt évek legsúlyosabb, sok civil halottal járó izraeli–palesztin konfliktusa.

A tűzszünet magyar idő szerint pénteken éjjel egy órakor lépett életbe a Hamász és az izraeli hadsereg között, miután az izraeli kormány az egyiptomi közvetítő fél közbenjárására csütörtök este megszavazta, hogy kölcsönös előfeltételek nélkül mindkét fél felhagy a rakétacsapásokkal. A tűzszünetről szóló megállapodást Joe Biden amerikai elnök is megerősítette.

Az elmúlt 11 napban a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet több ezer rakétát lőtt ki Izraelre, amire légicsapások százaival válaszolt az izraeli hadsereg. Míg a Hamász csaknem összes rakétáját sikerült elfognia az izraeli Vaskupolának, így csak néhány izraeli vesztette életét, addig az izraeli bombák komoly pusztítást végeztek, és több száz palesztin halálát okozták.

Az izraeli–palesztin konfliktus utóbbi évek legsúlyosabb fejezetét több tényező lobbantotta be. A New York Times szerint az első szikra az lehetett, hogy április 13-án, a Ramadán első napján izraeli rendőrök behatoltak a muzulmán világ harmadik legszentebb helyének számító kelet-jeruzsálemi Templom-hegyen lévő al-Aksza mecsetbe, és elvágták a hangosbeszélők kábeleit, melyek az imát sugározták volna az iszlám vallás szent hónapját ünneplő hívőknek.

Az ok az lehetett, hogy a Ramadán kezdete egybeesett az izraeli háborús hősök emléknapjával, melynek apropóján Reuvén Rivlin izraeli elnök az al-Aksza mecsettől mindössze pár tíz méterre található Siratófalnál mondott beszédet, és az izraeliek nem akarták, hogy az imádkozó palesztinok megzavarják a beszédet.

A másik szikrát egy kilakoltatási ügy jelentette. A kelet-jeruzsálemi, palesztinok lakta Sejk Dzsarra városnegyedből hat palesztin családot akartak kilakoltatni az izraeli hatóságok május elején. Hét további család augusztus 1-ig köteles elhagynia az otthonát. Összesen 58 fő, köztük 13 gyerek válna otthontalanná.

A 13 család már évtizedek óta azokban a házakban lakott, azonban izraeli telepesek igényt formáltak a házakra. A palesztinok pedig kénytelenek átadni az ingatlanjaikat a telepeseknek, hiszen az izraeli állam őket támogatja.

Az izraeli állam nem sokkal a hatnapos háború után kezdett el létrehozni zsidó telepeket az általuk megszállt, palesztinok lakta Ciszjordániában, főleg Kelet-Jeruzsálemben és a Golán-fennsíkon. Az izraeliek a zsidó telepek létrehozását gyakorlatilag arra használják, hogy szó szerint bebetonozzák a palesztinok lakta területek elfoglalását.

A telepesek száma jelentősen nőtt az elmúlt húsz évben, a legfrissebb adatok szerint 400 ezer izraeli telepes él jelenleg Ciszjordániában, további 200 ezer pedig Kelet-Jeruzsálemben olyan telkeken, melyeket palesztinoktól koboztak el a megszálló izraeli katonák.

Történt mindez annak ellenére, hogy a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősül a telepek létrehozása a megszállt területeken.

A Sejk Dzsarra-i ügy végül a bíróság elé került, és elvileg május 10-én született volna döntés, ám addigra már elszabadultak az indulatok Jeruzsálemben, így végül elnapolták a döntést.

Izraeli védelmi erők akcióban. A rendőrök az al-Aksza mecsetnél gyülekező palesztinokkal csaptak össze május 10-én – Fotó: Fotó: Ahmad Gharabli / AFP
Izraeli védelmi erők akcióban. A rendőrök az al-Aksza mecsetnél gyülekező palesztinokkal csaptak össze május 10-én – Fotó: Fotó: Ahmad Gharabli / AFP

Az izraeli rendőrök könnygázzal, gumilövedékekkel és villanógránátokkal oszlatják május 10-én a palesztin tömeget, akik azért gyűltek össze az al-Aksza mecset közelében, hogy megvédjék azt a szélsőséges zsidók támadásaitól – Fotó: Eyad Tawil / Anadolu Agency / Getty Images
Az izraeli rendőrök könnygázzal, gumilövedékekkel és villanógránátokkal oszlatják május 10-én a palesztin tömeget, akik azért gyűltek össze az al-Aksza mecset közelében, hogy megvédjék azt a szélsőséges zsidók támadásaitól – Fotó: Eyad Tawil / Anadolu Agency / Getty Images

Május 8., szombatra virradóra eszkalálódott a helyzet, amikor a ramadán utolsó pénteki imája után több tízezer palesztin gyűlt össze az al-Aksza mecsetnél. Az egyebek mellett a kilakoltatási ügy miatt feltüzelt palesztinok kövekkel és palackokkal kezdték dobálni a helyszínen lévő izraeli rendőröket, akik válaszul benyomultak a Templom-hegyre.

A behatoló izraeli erőkkel zajló összecsapásban több mint kétszáz, főként palesztin ember sebesült meg. A következő napokban tovább fokozódott a helyzet a Templom-hegyen, napról napra több száz palesztin serültről érkeztek hírek.

A feszültséget csak tovább fokozta, hogy a zsidók május 10-én, hétfőn ünnepelték a Jeruzsálem-napot, mely annak az évfordulója, hogy az izraeli hadsereg 1967-ben elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet.

Rakétákat lőnek ki Izrael felé a palesztin Hamász terrorszervezet által irányított Gázavárosból május 11-én, miután fegyveres konfliktussá eszkalálódtak a jeruzsálemi összecsapások – Fotó: Mohammed Abed / AFP
Rakétákat lőnek ki Izrael felé a palesztin Hamász terrorszervezet által irányított Gázavárosból május 11-én, miután fegyveres konfliktussá eszkalálódtak a jeruzsálemi összecsapások – Fotó: Mohammed Abed / AFP

Civilek próbálnak menedéket keresni a dél-izraeli Askelon városában május 11-én, miközben az izraeli Vaskupola elfog egy Gázai övezetből indított rakétát – Fotó: Jack Guez / AFP
Civilek próbálnak menedéket keresni a dél-izraeli Askelon városában május 11-én, miközben az izraeli Vaskupola elfog egy Gázai övezetből indított rakétát – Fotó: Jack Guez / AFP

A súlyos rendőri atrocitásokra válaszul május 10-én a Gázai övezetet uraló palesztin Hamász terrorszervezet ultimátumot adott Izraelnek, hogy este hat óráig vonja vissza minden biztonsági egységét a Templom-hegyről, valamint a Sejk Dzsarra lakónegyedből, ahonnan a palesztin családokat tervezték kilakoltatni, és engedje szabadon az elmúlt napokban elfogott palesztinokat. Miután Izrael nem teljesítette az ultimátumot, a Hamász több mint 300 rakétát lőtt ki Izraelre, amire Izrael légicsapással válaszolt.

Az ezt követő 11 napban a Hamász folyamatosan rakétázta Izraelt (főleg az ország második legnépesebb városát, Tel-Avivot, illetve a dél-izraeli Askelont célozták), amire újabb és újabb légicsapásokkal válaszolt az izraeli hadsereg.

Fekete füst gomolyog május 14-én Gázavárosban egy izraeli légicsapás után, melynek célpontja a Hamászhoz köthető Intaj Bank volt – Fotó: Mohammed Abed / AFP
Fekete füst gomolyog május 14-én Gázavárosban egy izraeli légicsapás után, melynek célpontja a Hamászhoz köthető Intaj Bank volt – Fotó: Mohammed Abed / AFP

A 11 éves palesztin Husszien Hamadot gyászolják rokonai a Gázai övezet északi részén található Beit Hanounban. A május 11-i izraeli légicsapásokban legalább 22-en vesztették életüket, ebből kilenc gyerek – Fotó: Mahmud Hams / AFP
A 11 éves palesztin Husszien Hamadot gyászolják rokonai a Gázai övezet északi részén található Beit Hanounban. A május 11-i izraeli légicsapásokban legalább 22-en vesztették életüket, ebből kilenc gyerek – Fotó: Mahmud Hams / AFP

A Gázai övezet elleni légicsapások ellen demonstráló tüntetők felgyújtanak egy izraeli zászlót az ország isztambuli konzulátusa előtt május 11-én – Fotó: Ozan Kose / AFP
A Gázai övezet elleni légicsapások ellen demonstráló tüntetők felgyújtanak egy izraeli zászlót az ország isztambuli konzulátusa előtt május 11-én – Fotó: Ozan Kose / AFP

Füst száll fel Gázavárosból május 12-én hajnalban a Barcelona Park, illetve kormányzati épületek környékéről, a Gázai övezet elleni egyik legsúlyosabb izraeli légicsapást követően – Fotó: Mohammed Abed / AFP
Füst száll fel Gázavárosból május 12-én hajnalban a Barcelona Park, illetve kormányzati épületek környékéről, a Gázai övezet elleni egyik legsúlyosabb izraeli légicsapást követően – Fotó: Mohammed Abed / AFP

Noha az izraeli hadsereg saját állítása szerint csak és kizárólag a Hamász terroristáit célozta a megtorló légicsapásokkal, ezt többen is kétségbe vonják. Már csak a 65 kiskorú áldozat miatt is. De az izraeli hadsereg például porig rombolta azt a toronyházat, ami az amerikai Associated Press, illetve a pánarab Al-Dzsazíra hírügynökségeknek adott otthont, valamint megrongálták a Gázai övezet egyetlen Covid-tesztközpontját is.

Az izraeli hadsereg az újságíróbázis lerombolása után azzal magyarázkodott, hogy a Hamász hírszerzői dolgoztak az épületben, így válhatott célponttá, azonban semmilyen erre utaló bizonyítékot nem mutattak be a támadás óta eltelt csaknem egy hétben, ami miatt az Izrael legfőbb szövetségesének számító USA is aggályait fejezte ki.

Mentőegységek és civilek Gázaváros utcáin az al-Saruk toronyház törmelékei között, melyet egy izraeli légicsapás rombolt porig május 12-én – Fotó: Mohammed Abed / AFP
Mentőegységek és civilek Gázaváros utcáin az al-Saruk toronyház törmelékei között, melyet egy izraeli légicsapás rombolt porig május 12-én – Fotó: Mohammed Abed / AFP

Palesztin mentősök menekítenek ki egy kislányt egy lerombolt gázavárosi lakóház törmelékei közül május 16-án egy izraeli bombázást követően. Az izraeli hadsereg szerint a Hamász egyik vezetőjének háza volt a bombázás célpontja – Fotó: Mahmud Hams / AFP
Palesztin mentősök menekítenek ki egy kislányt egy lerombolt gázavárosi lakóház törmelékei közül május 16-án egy izraeli bombázást követően. Az izraeli hadsereg szerint a Hamász egyik vezetőjének háza volt a bombázás célpontja – Fotó: Mahmud Hams / AFP

A 11 nap alatt az izraeli hadsereg szerint összesen 4300 rakétát lőtt ki a Hamász a Gázai övezetből, melyek 90 százalékát sikerült elfognia a Vaskupola nevű izraeli rakétavédelmi rendszernek.

A Vaskupolának köszönhetően mindössze 12-en (ebből két gyerek) vesztették életüket a Hamász rakétatámadásaiban. Az izraeli válaszcsapások nagyságrendekkel több áldozatot szedtek.

Az izraeli hadsereg bombái legalább 232 palesztint, köztük 65 gyereket öltek meg a Gázai övezetben.

Ha az izraeli hadsereg nem figyelmeztette volna kopogtatóbombákkal a palesztinokat a közelgő légicsapásokra, még ennél is jóval súlyosabb lehetett volna a pusztítás.

A légicsapások összesen 16 800 házat rongáltak meg az övezetben. 1800 ingatlan lakhatatlanná vált, 1000-et pedig porig rombolt az izraeli hadsereg. Az ENSZ adatai szerint legalább 52 000 palesztin kényszerült elhagyni az otthonát a konfliktus 11 napja alatt.

Egy palesztin férfi összeszólalkozik az izraeli védelmi erők egyik tagjával a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra városrészben. Ebből a városrészből akarnak az izraeliek palesztin családokat kilakoltatni, amely a jelenlegi konfliktus egyik kiindulópontjává vált. A fotó május 15-én, az izraeli állam létrehozásának 73. évfordulóján készült, amely egy fájdalmas dátum a palesztinok számára – Fotó: Emmanuel Dunand / AFP
Egy palesztin férfi összeszólalkozik az izraeli védelmi erők egyik tagjával a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra városrészben. Ebből a városrészből akarnak az izraeliek palesztin családokat kilakoltatni, amely a jelenlegi konfliktus egyik kiindulópontjává vált. A fotó május 15-én, az izraeli állam létrehozásának 73. évfordulóján készült, amely egy fájdalmas dátum a palesztinok számára – Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

Egy izraeli katona fut el egy égő autó mellett a dél-izraeli Askelon városában május 11-én. Az autóba egy Hamász által indított, és a Vaskupolát kikerülő rakéta csapódott be – Fotó: Jack Guez / AFP
Egy izraeli katona fut el egy égő autó mellett a dél-izraeli Askelon városában május 11-én. Az autóba egy Hamász által indított, és a Vaskupolát kikerülő rakéta csapódott be – Fotó: Jack Guez / AFP

Izraeli rendőrök fekszenek a földön azután, hogy közéjük hajtott egy autó a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra városrészben. A május 16-i támadásban négy rendőr sérült meg, a támadót lelőtték a hatóságok – Fotó: Yossi Zamir / AFP
Izraeli rendőrök fekszenek a földön azután, hogy közéjük hajtott egy autó a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra városrészben. A május 16-i támadásban négy rendőr sérült meg, a támadót lelőtték a hatóságok – Fotó: Yossi Zamir / AFP

Egy Askelonban élő nő vizsgálja a lakásában okozott károkat egy palesztin rakéta becsapódása után május 14-én – Fotó: Jack Guez / AFP
Egy Askelonban élő nő vizsgálja a lakásában okozott károkat egy palesztin rakéta becsapódása után május 14-én – Fotó: Jack Guez / AFP

Jobboldali zsidó tüntetők vonulnak izraeli zászlókkal Lod városában május 12-én. A városban nagyon komoly, halálos áldozattal is járó összecsapások alakultak ki az arab és a zsidó lakosok között – Fotó: Oren Ziv / Getty Images
Jobboldali zsidó tüntetők vonulnak izraeli zászlókkal Lod városában május 12-én. A városban nagyon komoly, halálos áldozattal is járó összecsapások alakultak ki az arab és a zsidó lakosok között – Fotó: Oren Ziv / Getty Images

Nem csak a Hamász és az izraeli hadsereg között voltak összecsapások, több izraeli városban is konfliktusba került a feltüzelt zsidó és arab lakosság. Palesztin tüntetők Molotov-koktélokkal támadtak zsidó otthonokat és zsinagógákat, máshol pedig zsidó civilek lőttek le tiltakozó palesztinokat.

A legsúlyosabb összecsapások Lod városában voltak, ahol az arab és zsidó tüntetők, valamint az izraeli hatóságok összeütközései során gyújtogatások és kövezések is történtek. Ketten életüket vesztették, egy zsinagógát, valamint számos házat és autót is felgyújtottak. A izraeli hatóságoknak végül vészhelyzetet, valamint kijárási tilalmat kellett elrendelnie.

Tel-Avivi lakosok a házuk pincéjében keresnek menedéket a Hamász rakétái elől május 13-án. Izrael második legnépesebb városát célozta a legtöbb palesztin rakéta az elmúlt két hétben – Fotó: Gideon Markowicz / AFP
Tel-Avivi lakosok a házuk pincéjében keresnek menedéket a Hamász rakétái elől május 13-án. Izrael második legnépesebb városát célozta a legtöbb palesztin rakéta az elmúlt két hétben – Fotó: Gideon Markowicz / AFP

Az izraeli Vaskupola (bal oldalt) elfogja a Hamász a Gázai övezet északi részéről Izrael irányába kilőtt rakétáit (jobb oldalt) május 14-én éjszaka – Fotó: Anas Baba / AFP
Az izraeli Vaskupola (bal oldalt) elfogja a Hamász a Gázai övezet északi részéről Izrael irányába kilőtt rakétáit (jobb oldalt) május 14-én éjszaka – Fotó: Anas Baba / AFP

A tűzszünetet végül május 20-án, csütörtökön sikerült tető alá hozni egyiptomi közvetítéssel és az USA támogatása mellett. A megállapodás értelmében mindkét fél felhagy a rakétacsapásokkal kölcsönös előfeltételek nélkül. Azt egyelőre nem tudni, hogy a tűzszünettel az utcai összecsapások is véget érnek-e.

Péntek délután, nagyjából 10 órával a tűzszünet életbe lépése után ugyanis újra benyomultak az izraeli rendőrök a jeruzsálemi al-Aksza mecset udvarára, és könnygázt, gumilövedékeket, valamint villanógránátokat lőttek az ott tartózkodó palesztinokra, akik kövekkel dobálták meg őket.

Bár Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nagy lehetőségeként értékelte a tűzszünetet, az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy azzal a hosszú távú békéhez a felek nem kerülnek sokkal közelebb, hiszen mindaz, ami a feszültséget okozza, többek között a palesztin területeken létesített zsidó telepek, és Jeruzsálem, azon belül is a Kelet-Jeruzsálem feletti kontroll kérdése továbbra is megmarad.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!