11 napnyi fegyveres összecsapások után fegyverszünetet kötöttek a felek, így most abbamaradt az elmúlt évek legsúlyosabb, sok civil halottal járó izraeli–palesztin konfliktusa.
A tűzszünet magyar idő szerint pénteken éjjel egy órakor lépett életbe a Hamász és az izraeli hadsereg között, miután az izraeli kormány az egyiptomi közvetítő fél közbenjárására csütörtök este megszavazta, hogy kölcsönös előfeltételek nélkül mindkét fél felhagy a rakétacsapásokkal. A tűzszünetről szóló megállapodást Joe Biden amerikai elnök is megerősítette.
Az elmúlt 11 napban a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet több ezer rakétát lőtt ki Izraelre, amire légicsapások százaival válaszolt az izraeli hadsereg. Míg a Hamász csaknem összes rakétáját sikerült elfognia az izraeli Vaskupolának, így csak néhány izraeli vesztette életét, addig az izraeli bombák komoly pusztítást végeztek, és több száz palesztin halálát okozták.
Az izraeli–palesztin konfliktus utóbbi évek legsúlyosabb fejezetét több tényező lobbantotta be. A New York Times szerint az első szikra az lehetett, hogy április 13-án, a Ramadán első napján izraeli rendőrök behatoltak a muzulmán világ harmadik legszentebb helyének számító kelet-jeruzsálemi Templom-hegyen lévő al-Aksza mecsetbe, és elvágták a hangosbeszélők kábeleit, melyek az imát sugározták volna az iszlám vallás szent hónapját ünneplő hívőknek.
Az ok az lehetett, hogy a Ramadán kezdete egybeesett az izraeli háborús hősök emléknapjával, melynek apropóján Reuvén Rivlin izraeli elnök az al-Aksza mecsettől mindössze pár tíz méterre található Siratófalnál mondott beszédet, és az izraeliek nem akarták, hogy az imádkozó palesztinok megzavarják a beszédet.
A másik szikrát egy kilakoltatási ügy jelentette. A kelet-jeruzsálemi, palesztinok lakta Sejk Dzsarra városnegyedből hat palesztin családot akartak kilakoltatni az izraeli hatóságok május elején. Hét további család augusztus 1-ig köteles elhagynia az otthonát. Összesen 58 fő, köztük 13 gyerek válna otthontalanná.
A 13 család már évtizedek óta azokban a házakban lakott, azonban izraeli telepesek igényt formáltak a házakra. A palesztinok pedig kénytelenek átadni az ingatlanjaikat a telepeseknek, hiszen az izraeli állam őket támogatja.
Az izraeli állam nem sokkal a hatnapos háború után kezdett el létrehozni zsidó telepeket az általuk megszállt, palesztinok lakta Ciszjordániában, főleg Kelet-Jeruzsálemben és a Golán-fennsíkon. Az izraeliek a zsidó telepek létrehozását gyakorlatilag arra használják, hogy szó szerint bebetonozzák a palesztinok lakta területek elfoglalását.
A telepesek száma jelentősen nőtt az elmúlt húsz évben, a legfrissebb adatok szerint 400 ezer izraeli telepes él jelenleg Ciszjordániában, további 200 ezer pedig Kelet-Jeruzsálemben olyan telkeken, melyeket palesztinoktól koboztak el a megszálló izraeli katonák.
Történt mindez annak ellenére, hogy a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősül a telepek létrehozása a megszállt területeken.
A Sejk Dzsarra-i ügy végül a bíróság elé került, és elvileg május 10-én született volna döntés, ám addigra már elszabadultak az indulatok Jeruzsálemben, így végül elnapolták a döntést.
Május 8., szombatra virradóra eszkalálódott a helyzet, amikor a ramadán utolsó pénteki imája után több tízezer palesztin gyűlt össze az al-Aksza mecsetnél. Az egyebek mellett a kilakoltatási ügy miatt feltüzelt palesztinok kövekkel és palackokkal kezdték dobálni a helyszínen lévő izraeli rendőröket, akik válaszul benyomultak a Templom-hegyre.
A behatoló izraeli erőkkel zajló összecsapásban több mint kétszáz, főként palesztin ember sebesült meg. A következő napokban tovább fokozódott a helyzet a Templom-hegyen, napról napra több száz palesztin serültről érkeztek hírek.
A feszültséget csak tovább fokozta, hogy a zsidók május 10-én, hétfőn ünnepelték a Jeruzsálem-napot, mely annak az évfordulója, hogy az izraeli hadsereg 1967-ben elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet.
A súlyos rendőri atrocitásokra válaszul május 10-én a Gázai övezetet uraló palesztin Hamász terrorszervezet ultimátumot adott Izraelnek, hogy este hat óráig vonja vissza minden biztonsági egységét a Templom-hegyről, valamint a Sejk Dzsarra lakónegyedből, ahonnan a palesztin családokat tervezték kilakoltatni, és engedje szabadon az elmúlt napokban elfogott palesztinokat. Miután Izrael nem teljesítette az ultimátumot, a Hamász több mint 300 rakétát lőtt ki Izraelre, amire Izrael légicsapással válaszolt.
Az ezt követő 11 napban a Hamász folyamatosan rakétázta Izraelt (főleg az ország második legnépesebb városát, Tel-Avivot, illetve a dél-izraeli Askelont célozták), amire újabb és újabb légicsapásokkal válaszolt az izraeli hadsereg.
Noha az izraeli hadsereg saját állítása szerint csak és kizárólag a Hamász terroristáit célozta a megtorló légicsapásokkal, ezt többen is kétségbe vonják. Már csak a 65 kiskorú áldozat miatt is. De az izraeli hadsereg például porig rombolta azt a toronyházat, ami az amerikai Associated Press, illetve a pánarab Al-Dzsazíra hírügynökségeknek adott otthont, valamint megrongálták a Gázai övezet egyetlen Covid-tesztközpontját is.
Az izraeli hadsereg az újságíróbázis lerombolása után azzal magyarázkodott, hogy a Hamász hírszerzői dolgoztak az épületben, így válhatott célponttá, azonban semmilyen erre utaló bizonyítékot nem mutattak be a támadás óta eltelt csaknem egy hétben, ami miatt az Izrael legfőbb szövetségesének számító USA is aggályait fejezte ki.
A 11 nap alatt az izraeli hadsereg szerint összesen 4300 rakétát lőtt ki a Hamász a Gázai övezetből, melyek 90 százalékát sikerült elfognia a Vaskupola nevű izraeli rakétavédelmi rendszernek.
A Vaskupolának köszönhetően mindössze 12-en (ebből két gyerek) vesztették életüket a Hamász rakétatámadásaiban. Az izraeli válaszcsapások nagyságrendekkel több áldozatot szedtek.
Az izraeli hadsereg bombái legalább 232 palesztint, köztük 65 gyereket öltek meg a Gázai övezetben.
Ha az izraeli hadsereg nem figyelmeztette volna kopogtatóbombákkal a palesztinokat a közelgő légicsapásokra, még ennél is jóval súlyosabb lehetett volna a pusztítás.
A légicsapások összesen 16 800 házat rongáltak meg az övezetben. 1800 ingatlan lakhatatlanná vált, 1000-et pedig porig rombolt az izraeli hadsereg. Az ENSZ adatai szerint legalább 52 000 palesztin kényszerült elhagyni az otthonát a konfliktus 11 napja alatt.
Nem csak a Hamász és az izraeli hadsereg között voltak összecsapások, több izraeli városban is konfliktusba került a feltüzelt zsidó és arab lakosság. Palesztin tüntetők Molotov-koktélokkal támadtak zsidó otthonokat és zsinagógákat, máshol pedig zsidó civilek lőttek le tiltakozó palesztinokat.
A legsúlyosabb összecsapások Lod városában voltak, ahol az arab és zsidó tüntetők, valamint az izraeli hatóságok összeütközései során gyújtogatások és kövezések is történtek. Ketten életüket vesztették, egy zsinagógát, valamint számos házat és autót is felgyújtottak. A izraeli hatóságoknak végül vészhelyzetet, valamint kijárási tilalmat kellett elrendelnie.
A tűzszünetet végül május 20-án, csütörtökön sikerült tető alá hozni egyiptomi közvetítéssel és az USA támogatása mellett. A megállapodás értelmében mindkét fél felhagy a rakétacsapásokkal kölcsönös előfeltételek nélkül. Azt egyelőre nem tudni, hogy a tűzszünettel az utcai összecsapások is véget érnek-e.
Péntek délután, nagyjából 10 órával a tűzszünet életbe lépése után ugyanis újra benyomultak az izraeli rendőrök a jeruzsálemi al-Aksza mecset udvarára, és könnygázt, gumilövedékeket, valamint villanógránátokat lőttek az ott tartózkodó palesztinokra, akik kövekkel dobálták meg őket.
Bár Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nagy lehetőségeként értékelte a tűzszünetet, az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy azzal a hosszú távú békéhez a felek nem kerülnek sokkal közelebb, hiszen mindaz, ami a feszültséget okozza, többek között a palesztin területeken létesített zsidó telepek, és Jeruzsálem, azon belül is a Kelet-Jeruzsálem feletti kontroll kérdése továbbra is megmarad.