Der Scholzomat: rombuszkezű robotember folytathatja a Merkel-stílusú vezetést Németországban

2021. november 24. – 18:03

Der Scholzomat: rombuszkezű robotember folytathatja a Merkel-stílusú vezetést Németországban
Olaf Scholz érkezik az új kormányalakítási koalíciós tárgyalások után a Westhafenbe Berlinben, 2021. november 24-én – Fotó: Kay Nietfeld/ DPA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Ez a nap most önnek egyszerre karácsony és születésnap, mégis nagyjából annyira tűnik izgatottnak, mint egy angol inas teaidőben.”

2011-ben, hamburgi polgármesterré választásakor kapta meg ezt a mondatot egy tévériportertől Olaf Scholz, aki várhatóan december 9-én átveszi a kancellári széket Angela Merkeltől. A szociáldemokrata politikus monoton beszédstílusa, technokrata szóhasználata miatt már 2003-ban kiérdemelte a Scholzomat gúnynevet a sajtótól, ami a mai napig is kitart: a Bloomberg újságírónője Twitterben tette fel a kérdést a vele készült interjúját posztolva két hónapja, hogy „ezért hívják Scholzomatnak”?

De a robotos hasonlat nemcsak a kommunikációja miatt illik rá, hanem amiatt is, hogy a nyilvánosságnak nemigen mutatja meg élete személyes oldalát, és a politikában is pragmatistának, középutasnak vallja magát.

Legalábbis ma már. Mert nem volt ez mindig így. A 63 éves politikus Nyugat-Németországban, Osnabrückben született és Hamburgban nőtt föl. A '70-es évek közepén csatlakozott az SPD-hez, radikális ifjú szocialista lett, kritizálta a NATO-t, az atomfegyvereket és a globális kapitalizmust.

Munkajogot tanult, majd Hamburgban kezdett munkajogi ügyvédi pályafutása során sokat tanult az üzletről és vállalkozásról, ami ismerői szerint átformálta a hozzáállását is a politikához. A radikalizmusa és az idealizmusa megkopott, a politikától kissé eltávolodva a német egyesítés után a privatizáció miatt nehéz időket átélő kelet-németországi munkásoknak segített munkajogászként.

A Bundestagba 1998-ban választották be először, 2001-ben már lehetséges kancellárként emlegette őt Gerhard Schröder. Akkor még nem lett az, Schröder jobbkezeként, hivatalosan titkáraként folytatta az előrehozott választásokig 2005-ig. 2005-ben a Merkel vezette nagykoalíció alakíthatott kormányt, két év múlva Scholz munkaügyi és szociális miniszter lett, az ő nevéhez fűződik a 2008-as nagy válságban bevezetett rövidített munkaidő program, amellyel munkahelyeket igyekezett menteni a kormányzat.

2011-ben Scholzot megválasztották hamburgi polgármesternek – ez volt az, amit egy angol inas lelkesedésével fogadott –, a posztot 2018-ig vitte. Polgármestersége alatt a legtöbb kritikát azért kapta, ahogy a város 2017-ben a G20-as csúcson a zavargásokat kezelte. Rá jellemző módon ezekkel a szavakkal próbálta megállítani az utcai rendbontást: „A tettesekhez fordulok azzal, hogy fejezzék be cselekményüket, vonuljanak vissza, ne kövessenek el erőszakos cselekményeket, és tegyék lehetővé a további békés egymás mellett élést a városban”. Az összecsapásokban több száz rendőr sérült meg, és 12 millió eurós kár keletkezett.

Olaf Scholz polgármester elhagyja a 2017-es G20-csúcstalálkozót Hamburgban – Fotó: Axel Heimken/ DPA / AFP
Olaf Scholz polgármester elhagyja a 2017-es G20-csúcstalálkozót Hamburgban – Fotó: Axel Heimken/ DPA / AFP

Északnémet hűvössége, protestáns etikája nemcsak a személyiségében érhető tetten, hanem munkájában is: polgármesteri leköszönésekor a fogadáson nem szolgáltak fel alkoholt, mert munkanap volt.

Utána ismét Merkel nagykoalíciós kormányában vállalt feladatot, alkancellár és pénzügyminiszter lett. Pénzügyminiszterként érte őt az utóbbi évek két nagy német pénzügyi botránya, a CumEx-Akták (egy rendszerszintű adóelkerülési módszert tártak fel újságírók, bővebben itt, itt és itt olvashat róla), és a Wirecard-ügy (bővebben ebben a cikkünkben). Utóbbit illetően áprilisban minden felelősséget elutasított, annak ellenére, hogy technikailag ő volt a vezetője az ország pénzügyi szabályozó hatóságának. Mindezt a döntéshozók és a közvélemény is elfogadta, a botrány lepergett róla.

Scholzot az elmúlt pár év történései a német és az európai politika egyik lefontosabb emberévé emelték, még akkor is, ha saját országán és a Brüsszeli politikai körökön kívül kevéssé ismert a neve.

Ő képviseli Németországot az uniós terepen, és pénzügyminiszterként ő felügyelte a német kormányzat 750 milliárd eurós pénzügyi kompenzációs programjait a koronavírus okozta károk enyhítésére – utóbbit a visszajelzések szerint igen sikeresnek ítélte az ország. „Ez az a gránátvető, ami kell a feladat elvégzéséhez” – utalt a gigantikus méretű mentőcsomagra annak megalkotásakor. „Minden fegyverünket kitesszük, hogy megmutassuk, elég erősek vagyunk bármilyen, koronavírus okozta gazdasági kihívás megoldásához”. Ő volt pénzügyérként a felelőse a beáramló menekültek segítésére megalkotott, szintén milliárdos segélyprogramoknak is.

Visszafogott stílusa, centrista politizálása és a Merkellel való sokéves együttműködése miatt sokan a leköszönő kancellárhoz hasonlítják őt, hiába politizálnak két, egymással versengő pártban.

Az utolsó kabinet előtt, amin Angela Merkel német kancellárként részt vesz, egy virágcsokrot kapott Olaf Scholz alelnöktől és pénzügyminisztertől 2021. november 24-én – Fotó: Markus Schreiber / AP POOL/ AFP
Az utolsó kabinet előtt, amin Angela Merkel német kancellárként részt vesz, egy virágcsokrot kapott Olaf Scholz alelnöktől és pénzügyminisztertől 2021. november 24-én – Fotó: Markus Schreiber / AP POOL/ AFP

Az SPD balra hajló vezetése eleinte nem is nagyon támogatta őt, mondván, túl konzervatívan politizál. Ám aztán megfordult a pártbéli hangulat, minden róla szólt az SPD-kampányában, ő pózolt a posztereken, ő ment a vitákra, ő lett hirtelen Merkel „természetes utódja”, aki régóta dolgozik vele együtt. Ezt a közhangulatot Scholz mostani kampányában igyekezett is kihasználni, amikor utánozta Merkel híres rombusz-kéztartását, és a folytonosság jelöltjeként aposztrofálta magát.

A politikus 1998 óta házas, a felesége Britta Ernst SPD-s politikus. Gyermekük nincs, Potsdamban élnek.

Azoknak pedig, akik a karizmát, magával ragadó személyiséget hiányolják belőle, annyit mond:

„kancellárnak jelentkeztem, nem cirkuszi porondmesternek”.

Források: DW, BBC, CNN, Quartz, WaPo, Interpreter, Economist

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom