Covid-igazolvány nélkül már nem lehet beülni egy kávéra vagy croissant-ra Franciaországban

2021. augusztus 11. – 22:59

Covid-igazolvány nélkül már nem lehet beülni egy kávéra vagy croissant-ra Franciaországban
Egy pincér vár a párizsi Saint-Germain körúton, 2021. július 23-án – Fotó: Patricia Huchot-Boissier / Hans Lucas via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Azon kívül, hogy elmehetünk a Lidlbe… Hát, barátom, ennyink maradt” – mondta tréfálkozva egy tüntető a franciaországi Vannes-ban, a legújabb járványügyi korlátozásokról. Az utóbbi néhány hétben több százezren tüntettek Franciaország-szerte, ami nem meglepő, miután nem egyszerű lezárásokról van szó. Emmanuel Macron francia elnök július elején gyakorlatilag ledobta az atombombát, és meglépte azt, amit valószínűleg csak nagyon kevés politikus merne:

fokozatosan egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be Franciaországban, de csak és kizárólag az oltatlanok számára.

Már július 21. óta szükség van egy Covid-igazolványra ahhoz, hogy moziba, színházba vagy múzeumba menjenek az emberek, a hétfőn életbe lépett új szabályok alapján pedig már csak a beoltottak, a negatív Covid-teszttel rendelkezők vagy a betegségen átesettek mehetnek be a kávézókba, éttermekbe, bárokba (a teraszok végül kikerültek a korlátozás alól). Az egészségügyi igazolvány szükséges az elővárosi járatok kivételével a vonatokon és a kórházak nem sürgősségi ellátásainak igénybevételéhez is. Szeptemberben az egészségügyi dolgozók és a szociális gondozók számára kötelezővé teszik az oltást.

A francia elnök ezekkel az új szabályokkal bevallottan akarja arra ösztönözni az embereket, hogy oltassák be magukat, és próbálja elkerülni, hogy a koronavírus delta variánsának terjedésével súlyossá váljon a negyedik hullám. A bejelentés meg is tette a hatását: milliókat vett rá, hogy mégis kérjék a vakcinát, az oltási kampány regisztrációs portálja néhány óra alatt összeomlott.

A már negyedik hétvégén utcára vonuló tüntetők azóta a szabadságjogok korlátozásával, diszkriminációval érvelnek, és keményen bírálják a lépéseket, amik keretében a héten egyelőre még nem büntetnek a hatóságok, de hamarosan szigorúan fel fognak lépni a szabálysértők ellen. A felmérések szerint azonban a tüntetések társadalmi támogatottsága jelentősen alacsonyabb, mint évekkel ezelőtt a sárga mellényes tiltakozássorozaté, és a franciák többsége egyetért az intézkedésekkel.

Miközben pedig az új szabályok megosztónak tűnnek, még az is lehet, hogy a jövő évi elnökválasztásra készülő Macronnak még jól is jöhet mindez a későbbiekben.

Sokan nem rajongtak az oltásért

Más országokéhoz hasonlóan a francia oltási kampány is döcögősen indult 2020 telén. Márciusban sikerült felgyorsítani a vakcinák beadását, de igazi lendületet inkább csak május környékén kapott a program, április és június között voltak olyan napok, amikor több mint 600 ezer embert tudtak beoltani. Ahogy azonban az várható volt, az országban egy idő után alábbhagyott az oltási kedv, nagyjából az után, hogy elérték a 35 milliós határt, amikortól a kormány több járványügyi intézkedést feloldott.

Ez azért sem volt meglepő, mert a franciák Európa egyik leginkább oltásszkeptikus népének tűntek, egy januári felmérés szerint csupán 40 százalékuk hajlott az oltásra – írta a Foreign Policy. Ez a hajlandóság később javult ugyan, a francia Covid Tracker adatai szerint június elejétől mégis egyre kevesebben kapták meg az oltást. Az új intézkedések bejelentése után az Our World in Data adatai alapján a hétvégéig

a franciák 50,15 százaléka kapta meg mindkét oltását, további 15,95 százalék pedig egy adagot kapott eddig.

Mindeközben Franciaországban is emelkedni kezdett az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma, miután ott is megjelent a delta variáns. A France24 szerint a pozitív esetek száma július közepére napi 7000-re emelkedett. A Pasteur Intézet ekkor készített modellje augusztus elejére 35 ezer napi új fertőzöttet vizionált, végül augusztus 4-én 28 ezer fölé emelkedett az új fertőzöttek száma.

A francia egészségügyi minisztérium adatai szerint a július második felében intenzívre került Covid-betegek között tízből kilenc ember nem volt beoltva, írja a Reuters.

Mit jelentett be Macron?

„Itt, nálunk, pillanatnyilag még kezelhető a helyzet. Ha viszont nem kezdünk el vele most foglalkozni, akkor az esetszám meredeken emelkedik majd, és augusztusra elkerülhetetlenül megnő a kórházi esetek száma”

mondta el Macron július 13-án tévébeszédében, amelyben az új járványügyi intézkedéseket jelentette be (amiken később azért enyhíteniük kellett). Az azóta elfogadott törvény értelmében szeptember 15-ig bezárólag kötelező az oltás az egészségügyi dolgozók számára, és mindenkinek, aki idősekkel, törékeny egészségi állapotúakkal, fogyatékossággal élőkkel foglalkozik. Aki ezt nem teszi meg, az szankciókra vagy pénzbírságra számíthat. Olivier Véran egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a beoltatlan egészségügyi dolgozók szeptember 15. után nem kapnak fizetést, és nem dolgozhatnak tovább.

Az eredeti törvényjavaslat másik megosztó része volt, hogy egy QR-kóddal ellátott Covid-igazolvány, franciául „pass sanitaire” augusztus 1-jétől mindenhol kötelező lett volna Franciaországban. Ez azt jelentette volna, hogy 12 éven felül rengeteg helyre csak oltással, illetve friss negatív teszteredménnyel lehetett volna bemenni: ebbe a kategóriába tartoztak volna azok a „szabadidős helyszínek”, ahol több mint 50 ember lehet jelen, tehát

  • a kórházak,
  • a bárok, kávéházak és éttermek,
  • az idősotthonok,
  • a bevásárlóközpontok,
  • a vonatok és távolsági buszok
  • és a légiközlekedés.

Mindegy, hogy az ember szolgáltatást vesz igénybe, vagy éppen ő a szolgáltató, teszt vagy oltás nélkül nem tartózkodhat ezeken a helyeken – mondta el Macron.

Hitler-bajszos Macront ábrázoló transzparens egy 2021. júliusi párizsi tiltakozáson – Fotó: Hans Lucas via AFP

Ráadásul ősztől a korábban ingyenes PCR-tesztek fizetőssé válnak, vagyis nagyon megnehezül az a megoldás, hogy valaki kétnaponta elmegy tesztre, hogy ne kelljen magát beoltatnia. Macron bevallottan azért állt elő az intézkedésekkel, hogy növekedjen az oltottak száma, és ne teszteléssel biztosítsák be magukat az emberek. Ugyanakkor orvosi beutalóval továbbra is lehet ingyen teszteltetni.

A járványügyi intézkedések részeként Franciaország egyes tengeren túli megyéiben, Martinique és Réunion szigetén visszaállítják a kijárási tilalmat is, az anyaországban megerősítik a határellenőrzéseket, emellett szeptembertől az iskolákban is kampányokkal fogják népszerűsíteni kiskorúak és fiatalok oltását.

Nem hagyták annyiban

Az eredeti tervekhez képest végül módosított francia szabályozások is eddig egyedülállóan szigorúak Európában, igaz, már más országokban, például Németországban is napirendre került, hogy megkülönböztető intézkedéseket vezessenek be az oltást nem indokolt egészségügyi okokból elutasítók számára.

Nemrég Olaszországban is hasonló törvényt fogadtak el, ami előírja, hogy csak az oltással rendelkezők mehetnek az éttermek és a szórakoztatóegységek belső tereibe, szeptembertől pedig a felsőoktatási intézményekbe is csak zöld kártyával lehet majd belépni, ahogy a távolsági buszokon utazni is. Görögországban szintén kötelezővé tették a koronavírus elleni vakcinát az egészségügyi dolgozóknak és az idősotthonok alkalmazottainak, és augusztus végéig bevezettek előírásokat a bárokra, mozikra, színházakra vonatkozóan – amire erőszakos tüntetések kezdődtek az országban.

Az önérvényesítéshez szokott franciák sem hagyták ennyiben a kávéházaikat, és nekiálltak tüntetni. A vakáció ellenére július 24-án az országszerte megtartott 168 tüntetésen több mint 160 ezren vettek részt – írja a Politico.

„Én az intenzíven dolgoztam, beleadtam a lelkemet, az időmet, az energiámat, pszichológiailag is nehéz volt, most meg rám erőltetnek egy vakcinát”

mondta egy elégedetlen fiatal egészségügyi dolgozó az egyik tüntetésen. Többen azt tették szóvá, hogy a beoltottak és oltást nem kérők külön kezelése csak megosztja a társadalmat. A sajtónak nyilatkozó tüntetők többször is diktatórikusnak nevezték az új intézkedéseket.

Július 24-én Párizsban 11 ezer ember tüntetett. Többen kiváltak a tömegből, kövekkel és palackokkal kezdték dobálni a helyszínre vezényelt rendőröket, akik könnygázzal próbálták megfékezni a rendbontókat. Néhány tüntető megtámadott egy járőröző rendőrt, és felborította a motorbiciklijét, a rendőrnek végül futva kellett menekülnie a feldühödött tüntetők elől. Marseille-ben a tüntetők egy menetet tudósító tévéstábot támadtak meg.

Az ellenzők szerint az intézkedések megsértik a szabadságjogokat, és diszkriminálják azokat, akik nem akarják az oltást. Többen is a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” alkotmányba is foglalt nemzeti mottóját emlegették, és azt kifogásolták, hogy nem veszik figyelembe az első kettőt. Macron azonban erre lényegében a harmadikat hangsúlyozva válaszolt.

„Mit ér a szabadságod, ha azt mondod, hogy nem akarsz oltást kapni, de aztán holnap megfertőzöd az apádat, az anyádat vagy engem? A szabadságod áldozata vagyok, miközben lett volna lehetőséged megvédeni magadat és engem is. Nem ez a szabadság. Ezt felelőtlenségnek és önzésnek hívják”

reagált Macron azokra, akik kikeltek az törvény ellen. Azt is többször elmondták, hogy így vennék elejét, hogy újabb általános lezárásokra legyen szükség. A francia elnök bírósághoz is fordult, miután két dél-franciaországi városban is Hitlerként ábrázolták őt egy plakáton.

Kénytelenek voltak enyhíteni

Végül azonban nem teljesen az eredeti formájában lépett életbe a törvény. A francia törvények alkotmányosságát ellenőrző testület, az államtanács is kritikával illette a jogszabályt, amiért szerintük a védettségi igazolvány és teszt hiányában az állampolgárokat aránytalanul korlátozzák például az élelmiszerekhez való hozzáférésben.

A bárok és éttermek tulajdonosai is kikeltek, amiért szerintük az igazolványok ellenőrizgetése indiszkrét és kivitelezhetetlen. „Az intézkedések túl radikálisak, és összeomlasztják majd a gazdaságot. Néhány bárban és tengerparti étteremben több mint 200 férőhelyes terasz van, hogyan fogják ezt kezelni?” – mondta David Zenouda bártulajdonos, az UMIH vendéglátós szakszervezet képviselője.

Egy héttel a bejelentések után a kormány végül úgy döntött, hogy engedményeket tesz a törvényjavaslat ügyében. Kénytelen volt a vállalkozásokra kiszabható bírságot 45 ezer euróról 7500 euróra (kb. 2,6 millió forintra) csökkenteni, és több időt kaptak a bárok és az éttermek a személyzet beoltására és az ellenőrzések bevezetésére. Emellett az igazolvány nélkül nem látogatható helyszínek közül kikerültek a bevásárlóközpontok, illetve a 12–17 éves korosztály augusztusban még igazolvány nélkül is bemehet a fent említett helyekre. A szenátusban is módosított törvényjavaslatból kikerültek a teraszok, de azzal kiegészítették, hogy a 16-17 évesek szülői engedély nélkül is beoltathatják magukat – írta meg a Le Monde.

Ezt az enyhített verziót a parlament is elfogadta július 26-án, utána az alkotmánytanács augusztus 5-i jóváhagyása volt már csak hátra. Az elfogadott intézkedések legalább november közepéig érvényben maradnak. A Reuters által hétfőn felkeresett éttermek és kávézók felében azt mondták, ők nem ellenőrizték még aznap az igazolványt, de olyannal is beszéltek, aki több tucat vendéget volt kénytelen elküldeni. Volt, aki csak elfelejtette az igazolványt, mások nem voltak beoltva. Elvileg a jövő héttől kezdődhetnek az aktív ellenőrzések.

Az intézkedéseket ellenző franciák a parlamenti szavazás után sem lankadtak el, sőt: azóta minden hétvégén tüntettek több nagyvárosban is. Július utolsó hétvégéjén az ismét erőszakosnak bizonyuló tüntetéseken „Nemet a diktatúrára” szlogen és a nemzeti himnusz, a Marseillaise is felcsendült, a fővárosban könnygázt is be kellett vetniük a hatóságoknak, három rendőr megsérült. A Guardian szerint a legutóbbi hétvégén országszerte mintegy 237 ezer ember tiltakozott, többen vonultak utcára, mint egy héttel korábban.

Tüntetés Párizsban 2021. augusztus 7-én – Fotó: Siegfried Modola / Getty Images

Egyre közeledik az elnökválasztás

De miért hozta meg Macron ezeket a sokak által kritizált intézkedéseket? Nos, vigyázó szemeinket Párizsra 2022 áprilisára is vessük.

A kilenc hónap múlva esedékes elnökválasztásra többek között nyugdíj- és munkanélkülisegély-reformmal készülő Macronnak világos volt, hogy valahogy fel kell pörgetni az oltási kampányt ahhoz, hogy ne kelljen újabb lezárást bevezetni. Egy negyedik korlátozáscsomag nyilvánvalóan újabb hullámvölgyet jelentene a francia gazdaságnak, ami nem biztos, hogy lehetővé tenné a beígért reformokat. A Les Echos szerint a nyugdíjreformot a járvány végeztével akarják bevezetni, a munkanélkülisegély-biztosítás pedig október 1-től lép életbe, illetve egy munkanélküli fiatalokat érintő megélhetési támogatást is belengettek.

„Amint a feltételek teljesülnek, meg kell kezdenünk a nyugdíjreformot. (…) Arra kérem Jean Castex kormányát, hogy a tanévkezdéstől működjön együtt a szociális partnerekkel, de addig nem indítom el ezt a reformot, amíg a járvány nincs ellenőrzés alatt, és a talpra állás nem biztosított” – mondta Macron. A gazdaság járványból való kilábaltatásához az államfő becslése szerint a növekedésnek 2021-ben el kell érnie a 6 százalékot. Ennek megsegítésére egy „befektetési tervvel” készülnek Macronék.

Emellett viszont imázsépítő szerepe is lehetett a döntésnek:

Macron szívesen erősíti azt a képet, hogy ő egy olyan vezető, aki nem fél nehéz döntéseket meghozni,

és Franciaország hosszabb távú érdekével foglalkozik, nem pedig a kicsinyes politikával – vélte a Foreign Policynek nyilatkozva Jean-Yves Camus, a Jean Jaurès Alapítvány politológusa. Mindez a Napóleon és Charles de Gaulle-féle erős vezetőkkel se veled, se nélküled viszonyban álló franciáknak még akár be is jöhet. A Foreign Policy szerint Macron azzal is számolhat, hogy valamilyen formában egyre több ország fogja követni a francia, olasz, görög példát.

Olivier Véran egészségügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy „ez egy ösztönzés az embereknek, hogy oltassák be magukat, teszteljenek vagy pedig ne menjenek olyan helyekre, ahol sok ember van egyszerre”. A tüntetőkről azt mondta, hogy kész meghallani a félelmeiket és megtenni mindent, hogy megnyugtassa őket, de „eljön az a pont, amikor elég volt”, és csak szombaton kétszer annyian kaptak oltást, mint amennyien az utcán tiltakoztak.

A megmozdulások ellenére a Le Parisien/Aujourd'hui en France és a Franceinfo ezer fővel készült közös felmérése szerint tízből hat francia támogatja az új járványügyi intézkedéseket, és más közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy a többségnek elfogadható a Covid-igazolvány. Egészen pontosan a felmérésükben megkérdezettek

  • 69 százaléka támogatja az egészségügyi dolgozók és a gondozók kötelező oltását, valamint a vakcinák iskolások körében végzett népszerűsítését,
  • 63 százalék támogatja a PCR-tesztek fizetőssé tételét,
  • és 62 százalék támogatja, hogy közterekbe Covid-igazolvánnyal lehessen bemenni.

Ugyanakkor a felmérésből kiderült, hogy a döntés támogatói főleg az idősebbek, míg a fiatalok nagyobb arányban utasítják el az intézkedéseket.

Egy, a Le Monde-nak nyilatkozó kormányzati tanácsadó szerint Macron nem a döntést kritizáló tüntetőket akarja elsősorban meggyőzni, hanem a bizonytalanokra utazik – ebben pedig a fiatalokat látja jó eszköznek.

Macron Instagramon és TikTokon is elkezdte promotálni a vakcinákat.

Első körben arra biztatta a közösségi médiában a francia fiatalokat, hogy tegyenek fel neki kérdéseket az oltásról, amiket megválaszolhat. Az első TikTok-videót két nappal a legnagyobb tüntetések után, augusztus 2-án töltötték fel, a Le Parisien Macron-közeli forrásai szerint egyfajta ellentámadásnak szánták. Habár az oltást szorgalmazó üzenet helyett sokkal inkább a Macron pólóján látható, stilizált baglyot ábrázoló logó terjedt el a közösségi médiában.

Könnyen lehet, hogy a 2017-es választásokhoz hasonlóan az egy ideje már jobbratolódásba kezdő Macron a francia szélsőjobb vezetőjével, Marine Le Pennel kerül majd szembe 2022-ben is, aki egyébként az új oltási igazolványok leghangosabb kritikusa. Csakhogy pártján, a Nemzeti Tömörülésen belül is vannak hangsúlykülönbségek a kérdésben. A Politico június elején, tehát a bejelentés előtt készített felmérése szerint elég kiegyenlített volt a helyzet, Macron és Le Pen is 25-25 százalékos támogatottságot élveznek, egy második fordulóban azonban biztosan újrázna a mostani elnök.

Persze áprilisig még sok víz lefolyik a Szajnán. Egy biztos: az új szabályozással úgy tűnik, hogy tényleg sikerült megmozgatni azt a több millió franciát, akik maguktól nem szívesen kértek oltást, de az étterembe járás privilégiumáért cserébe hajlandók voltak feláldozni ezt. A bejelentést követő egy napon belül 1,3 millió francia foglalt időpontot koronavírus elleni oltásra, két hét alatt pedig több mint 4,7 millió ember kérte a vakcinát. Ettől még a tüntetések hatásán túl az is kérdés, hogyan tudják megszólítani azokat a fiatalokat, akik a kockázatokat alulértékelve a Le Figaro szerint inkább elkapnák a koronavírust, és ezzel jutnának igazolványhoz, nem pedig az oltással vagy teszteléssel.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!