Az afganisztáni megtorló csapással újra képbe került a hatalmas kardokkal ölő amerikai nindzsabomba

2021. szeptember 22. – 21:51

Az afganisztáni megtorló csapással újra képbe került a hatalmas kardokkal ölő amerikai nindzsabomba
Egy amerikai dróncsapásban megölték az Iszlám Állam afganisztáni szervezetének egyik terrortámadások kiterveléséért felelős tagját 2021. augusztus 28-án Dzsalálábád városnál – Fotó: EyePress News / EyePress via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az amerikai – és nemzetközi – kivonulás utolsó napjaiban, a kabuli repülőtér mellett történt terrortámadás után azt ígérte Joe Biden amerikai elnök, hogy levadásszák az elkövetőket. Azóta már tudni, hogy a merényletet az ISIS helyi ága, a Horaszán Tartomány vállalta magára, az amerikai hadsereg pedig egyből válaszcsapással szolgált, egy dróntámadásban megölve a terrortámadások egyik kitervelőjét és egy társát.

(Ez az első dróncsapás volt Nangarhar tartományban, tehát nem a Kabulban később végrehajtott második, amiről pénteken ismerte el az amerikai hadsereg, hogy tévedésből civileket öltek meg.)

Azzal, hogy az afganisztáni kivonulás miatt nem maradt amerikai katona az országban, az USA egyik leghatékonyabb eszköze a válaszra a dróntámadás maradt – éppen ezért került újra elő az amerikai hadsereg egy titkos, hivatalosan soha el nem ismert, ugyanakkor már régóta sejtett eszköze,

a titokzatos, pengékkel is ölő hivatalos-nemhivatalos nevén R9X rakéta.

Az augusztus 28-i támadás után több lap, köztük a Telegraph is arról írt, hogy információik alapján egy ilyen R9X rakéta végzett a két ISIS-terroristával, illetve sebesített meg egy harmadikat. A Wall Street Journal hasonló értesülésről, illetve arról írt, hogy két névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő is megerősítette nekik a titkos rakéta bevetését.

Az R9X említése bármely támadás után azért érdekes, mert az amerikai hadsereg hivatalosan soha nem ismerte el a rakéta létezését, mégis, már 2017 óta időről időre előkerül, hogy ilyennel hajthattak végre támadásokat. A rakétát a sajtóban előszeretettel csak nindzsabombának nevezik, kormányzati informátorok viszont leginkább repülő Ginsuként hivatkoznak rá egy, az 1970-es években teleshopszerű reklámokban árult késmárkára utalva.

A tökéletes eszköz

Védelmi szakértők egybehangzó véleménye alapján a titokzatos fegyvert valamikor a 2010-es évek első felében fejlesztették ki az akkori elnök Barack Obama határozott kérésére, ő ugyanis – érthető módon – szerette volna minimálisra csökkenteni a dróntámadásokban a célpont mellett életüket vesztő civilek számát.

Egy Hellfire-rakéták kilövésére alkalmas MQ-9 Reaper drón (RPA) repül a Creech légibázis kiképzésén 2015. november 17-én Indian Springsben, Nevadában – Fotó: Isaac Brekken / Getty Images / AFP
Egy Hellfire-rakéták kilövésére alkalmas MQ-9 Reaper drón (RPA) repül a Creech légibázis kiképzésén 2015. november 17-én Indian Springsben, Nevadában – Fotó: Isaac Brekken / Getty Images / AFP

Feltételezések szerint kívülről nézve az R9X semmiben nem különbözik a többi, egyenként több mint 44 millió forintba kerülő Hellfire-rakétától, amiből továbbfejlesztették. Ezeket a 45-49 kilós, 1,6 méter hosszú, 18 centis átmérőjű lézeres önirányítású, precíziós rakétákat kifejezetten a kiemelt célpontok elleni támadásra tartogatja az amerikai hadsereg.

Belül viszont már egészen más a helyzet. Szakértők szerint az R9X-ben a nyolckilónyi robbanószer helyett hat darab borotvaéles penge (avagy kard) végzi a pusztítást. Ezek közvetlenül a becsapódás előtt nyílnak ki, a rakéta tehát nem robbanással, hanem egy sokkal lokalizáltabb, így nagyobb precíziót igénylő támadással végez a célponttal – illetve maga a 45 kilogrammnyi fém becsapódásának ereje is lehet már pusztító. Így autókon, de akár kisebb épületek tetején is képes áttörni, hogy aztán a célpontot nagyjából úgy semmisítse meg, mintha egy üllő szakítaná át a járművek tetejét.

Tisztségviselők elmondása alapján ezért csak korlátozott esetekben vetik be az R9X-et, amikor részletes információ áll rendelkezésre a célpont tartózkodási helyéről, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy a közelben civilek tartózkodhatnak.

Emberi jogi aktivisták viszont tartózkodnak attól, hogy az R9X humánusabb alternatívája lenne a robbanófejjel felszerelt rakétáknak és egyéb fegyveres drónoknak. Ahogy Letta Tayler, a Human Rights Watch (HRW) nevű emberjogi szervezet válság- és konfliktusmegfigyelő részlegének igazgatóhelyettese a Bellingcatnek és a Newsynak adott interjújában rámutatott: „a veszély részben abban rejlik, hogy ezek a fegyverek annyira üzembiztosnak tűnnek [...], ugyanakkor az R9X csak annyira lesz jó, amennyire az azt irányító hírszerzés. Még ha az USA úgy határoz is, hogy meg akar ölni egy adott személyt, az nem jelenti azt, hogy ezt legálisan meg is teheti.”

Egyre többször vethetik be

A holland központú Bellingcat nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat épp két nappal az állítólagos újabb amerikai R9X-bevetés előtt közölt nagyobb cikket arról, hogy mit sikerült az elmúlt években megtudniuk a fegyverről és hogy milyen jelek alapján ismerhető fel, ha ezzel végrehajtott támadás történt.

Cikkükben azt írják, hogy 2017 óta legalább 11 alkalommal vetették be ezt a fajta rakétát az amerikaiak Szíriában, Szomáliában, Jemenben és Afganisztánban, de más források, például a Telegraph egyik 2019-es cikke szerint Líbiában és Irakban is használhatták a fegyvert. 2019-ben még összesen féltucat támadást tulajdonítottak az R9X-nek, majd 2020-ban a New York Times vetette fel, hogy abban az évben, Szíriában ugrott meg a fegyver bevetéseinek száma jelentősen.

Az elemzők szerint összeköti az állítólagos R9X-támadásokat, hogy a célpontok szinte kivétel nélkül páncélozatlan autóban utaztak, és a támadás után rögzített képek szerint maga a rakéta jóval kisebb pusztítást végez a célpont környezetében, mint bármely más hasonló dróntámadás.

Túl sok esetből persze nem tudnak dolgozni. Az első támadás, amit a titokzatos rakétának tulajdonítanak, 2017-ben volt, ebben az al-Kaida egyik helyettes vezetőjét, Abu Hajr al-Maszrit ölték meg. Az al-Maszri elleni támadás után készült képeken jól látható, hogy az autó, amiben végeztek vele, se nem robbant fel, se nem gyulladt ki, ellenben valami nagyon éles szakította át a kocsi tetejét úgy, hogy eközben a szélvédő be sem tört, csak megrepedt. (A támadás utáni állapotról a rakétáról elsőként beszámoló Wall Street Journal is közölt képet akkoriban – nekik több tucat tisztviselő ismerte el a fegyver létezését már 2019-ben.)

Két évvel később, 2019-ben azt a Dzsamál al-Badawit ölhették meg hasonló módon, akit azzal gyanúsítottak, hogy komoly köze volt a USS Cole amerikai hadihajó ellen 2000-ben elkövetett jemeni robbantáshoz. Az amerikai Jamestown Foundation 2021. áprilisi gyűjtése több más támadást is az R9X-nek tulajdonít Afganisztánban, Szíriában, és egy szíriai, idlíbi sikertelen rakétatámadásról is említést tesz, aminek célpontja máig ismeretlen.

A Bellingcat által összegyűjtött fotók alapján viszont egy 2019-es és két 2020-as, R9X-nek tulajdonított támadás helyszínén is hasonló formájú, erősen roncsolt fémdarabokat találtak a rakéta maradványainak környékén, vagy közvetlenül a rakétához kapcsolódva, amik a feltételezés szerint a kinyíló kardok darabjai. Szintén ilyen, több helyszínen felbukkanó bizonyítékként jelölték még a rakétából visszamaradó piros golyót, ami egyébként a többi Hellfire-rakétában is megtalálható pneumatikus tartály lehet.

A bin Laden elleni B terv

A fegyver valamilyen formában már 2011 környékén is létezhetett, legalábbis az R9X-et 2019-ben bemutató Wall Street Journalnak erről számolt be több tisztviselő is, akik állították, hogy egy hasonló képességű rakétára tekintettek B tervként az amerikai kormányzatban, amikor arról volt szó, hogyan öljék meg az al-Kaida vezetőjét, Oszama bin Ladent a pakisztáni Abbottabadban található erődházában.

A rakétát viszont nem kifejezetten bin Laden ellen tervezték, a civil áldozatok számának redukálása érdekében az volt a másik fő motiváció, hogy a dróntámadások miatt egyre több terroristavezér kezdte körbevenni magát nőkkel és gyerekekkel, hogy egyfajta élő pajzsnak használja őket a csapásokkal szemben.

Hasonló megoldásokkal egyébként más országok hadseregei is élnek, a brit légierő a 2003-as iraki háború, a francia légierő pedig a 2011-es líbiai beavatkozás során használt robbanófej nélküli precíziós bombákat, igaz, nem a gyanú szerint kardokkal felszerelt R9X-et.

Majdnem minden illik az afganisztáni támadásra

A Wall Street Journal részletes leírást, illetve egy videófelvételt is közölt az R9X-et újra beszédtémává tevő kabuli merénylet után Nangarhar tartományban végrehajtott válaszcsapásról, pontosabban annak nyomairól. Egy, a szomszédban lakó ember elmondása szerint nem két halottja és egy sérültje, hanem három halottja és négy sérültje volt a támadásnak, köztük egy nő, ami ellentmond a Pentagon által közölt információknak.

A leírás, illetve a rakéta becsapódásainak nyomát mutató videó alapján a rakéta egy épület mellett csapódott be. A videón látszik a rakéta ütötte lyuk a földön, illetve az is, ahogy repeszekkel borította be az épület oldalát és megpörkölt egy motorizált riksát, míg a leírás szerint az épület ablakai is betörtek, a szobákban pedig szanaszét repültek a használati tárgyak.

Jake Godin, a Bellingcat egyik tényfeltárója ugyanakkor felhívta a figyelmet a Wall Street Journal videóján látható kráterre, ami szerinte nem annyira egyezik a korábbi R9X-támadások nyomaival, hozzáteszi ugyanakkor, hogy a kráter mérete függhet a talajtól is.

Godin egy korábbi Twitter-üzenetében egyébként jól látszanak az RX9-támadások jellegzetes nyomai, illetve hogy szinte mindig autós célpont ellen vetik be.

Pont az augusztus 28-i dróntámadás miatt érdekes, hogy két nappal korábban azzal zárta cikkét a Bellingcat, hogy „a jövőben további R9X-csapások nem zárhatók ki – valószínűleg prominens személyek ellen fognak célzott csapásokat mérni. A rakéta jellegzetes szilánkjait és a tanújeleket keresve meg lehet állapítani, hogy hol használták fel.”

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!