Más országok példáiból már látjuk, mire számíthatunk, ha beüt a deltavariáns-hullám

Miközben a világ egyre több pontján hozzák vissza a járványügyi óvintézkedéseket a koronavírus negyedik hulláma miatt – például már a szomszédos Ausztria egyes régióiban is újra korlátozásokat kellett bevezetni –, Magyarországon egyelőre még mindig csak napi 50-100 fertőzöttet regisztrálnak hetek óta.

Igaz, egyre többen hangoztatják, hogy elkerülhetetlen a következő járványhullám – Rusvai Miklós víruskutató szerint szeptember közepén indulhat be nálunk a negyedik hullám, ami nagyjából október végére robbanhat be.

Miközben az eddigieknél sokkal virulensebb mutáció már Magyarországon is megjelent, az oltási program már hónapokkal ezelőtt belassult, az egy nap alatt beadott összes oltások száma pedig februárban volt utoljára alacsonyabb, mint a csütörtöki adatokban. Önkéntesek keresik fel az eddig be nem oltott 60 év felettieket, és már jelentkezni lehet a harmadik oltásra is – igaz, egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel. „A harmadik oltás engedélyezésével a kormány ügyesen elfedi, hogy a nagy tételben beszerzett kínai Sinopharm kevésbé ad védelmet” – mondta a Telexnek egy háziorvos, de valóban így van ez?

Voltaképpen mondhatjuk azt is, hogy a delta variáns ellen nemhogy a Sinopharm, de a legmodernebb mRNS-vakcinák (mint a Pfizer–BioNTech vagy a Moderna oltóanyaga) sem nyújtanak atombiztos védelmet.

Ahogyan a kínai vakcinákkal oltó Mongóliában, úgy a főleg mRNS-vakcinákat használó Egyesült Államokban is tömegével fertőződnek meg az emberek az új variánssal. Fontos változás, hogy az adatok szerint viszont jóval kevesebb embert kell ellátni a kórházakban az eddigi járványhullámokhoz képest, és kevesebben is halnak bele a szövődményekbe, mint a harmadik hullámban. Azonban akit nem oltottak be, az még nagyobb veszélynek van kitéve, mint az előző hullámok idején.

Hogy állnak oltottságban az egyes országok?

Míg Magyarországon egyelőre úgy tűnik, lelassult az oltási program, az Európai Unióban most indult be igazán: az első oltásokkal együtt az uniós országok oltottsági átlaga már lehagyta a magyar adatot. Az első dózisokat pár hét múlva követi majd a második is, így elképzelhető, hogy a sokáig nemzeti büszkeségnek számító átoltottsági arány szeptember-október környékére az uniós átlag alatt marad.

Az európaihoz hasonlóan halad az oltási program az Egyesült Államokban is – azonban valójában az amerikai oltási program is jelentősen lelassult számos nyugat-európai országhoz képest, az összeurópai adatokat néhány lefelé kilógó állam húzza le –, az Egyesült Királyságban pedig már mind az első, mind a második oltások tekintetében leköröztek minket.

A cikkünkben szó lesz még a negyedik hullám miatt újból korlátozásokat bevezető Izraelről, valamint a főleg kínai vakcinákkal oltó Chiléről és Mongóliáról is – ezek az országok az oltottsági világranglista élmezőnyében vannak. Ellentétben például Grúziával: a kaukázusi volt szovjet tagköztársaságban ugyanis egyelőre a lakosság alig valamivel több mint 5 százaléka kapta már meg a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisát.

Beoltattam magam, elkaphatom a vírust?

Izrael az év első felében a vakcinálás bezzegországának számított, azonban az oltási program aztán 60 százalék fölé érve belassult, és lecsapott a koronavírus delta variánsa is. Ahogy arról már július elején írtunk, az ottani tapasztalatok szerint bár az oltás nem nyújt százszázalékos védelmet, de mind az oltottakat, mind a kórházakat nagyon jó hatásfokkal védi. A delta pedig az eddigi legfertőzőképesebb vírusváltozat: még az itthoni harmadik hullámért felelős alfa variánsnál is körülbelül 60 százalékkal gyorsabban terjed.

Az izraeli adatok szerint az új fertőzöttek 40-50 százaléka a beoltottak közül került ki – és az Egyesült Államokban is általános tapasztalat, hogy a beoltottak is el tudják kapni a variánst, írja a Vox.

Igaz, náluk ennek kisebb a kockázata, és jóval alacsonyabb az esélye annak, hogy kórházba kerüljenek, vagy hogy belehaljanak a tünetekbe.

A Kaiser Family Foundation (KFF) nevű nonprofit szervezet amerikai adatokat vizsgáló elemzése szerint a teljesen beoltottak kevesebb, mint 1 százaléka fertőződött meg a koronavírussal – más amerikai vizsgálatok is nagyon alacsony százalékokról számoltak be. Az úgynevezett „áttöréses” – azaz ha valaki úgy kapja el a vírust és mutat tüneteket, hogy korábban már beoltották – fertőzések száma ilyen alacsony maradt a beoltottak között minden olyan amerikai államban, ahol ezt nyilvántartják.

A fertőzöttek túlnyomó többsége tehát az oltatlanok közül kerül ki – mondta Liz Rogawski McQuade, a Virginiai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója az MIT Technology Review-nak. Bár egyes tanulmányok szerint a vakcinák hatékonysága a delta variáns ellen alacsonyabb, a kutató szerint a súlyos megbetegedéseket meg tudják előzni, már ha mindkét dózist felveszik a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből.

Mennyien kerülnek kórházba?

Különböző adatok vannak az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Izraelből. Az amerikai járványügyi központ (CDC) augusztus 2-i adatai szerint a 164 millió teljesen beoltott amerikai közül mindössze 7525 „áttöréses” fertőzöttről tudnak, akit kórházban kellett kezelni, vagy belehalt a fertőzés következményeibe. Arányaiban tehát az összes oltott amerikai kevesebb, mint 0,005 százalékát érintette súlyosan a delta variáns megjelenése, így az USA vezető járványügyi szakértője, Anthony Fauci szerint is szokatlanul ritka, ha valaki az oltás után súlyosan megbetegedne.

Az Egyesült Királyságból is hasonló jó adatok érkeznek, írja a Wall Street Journal. Bár a koronavírusos esetek száma itt is újra növekedni kezdett egy rövidebb lecsengés után, a brit statisztikai hivatal elemzése szerint a szigetország lakosságának 90–94 százaléka lehet ellenálló a koronavírussal szemben. Ez nemcsak a sikeres oltási programnak köszönhető, hanem annak is, hogy a korábbi járványhullámok igen súlyosan érintették Nagy-Britanniát – így sokan a megfertőződésük után szerezhették meg az immunitást.

Ezzel függhet össze, hogy bár a fertőzöttek száma a téli harmadik hullám adatait közelíti, a kórházban ápoltak száma csak enyhébben követi a trendet – nemcsak a briteknél, de az USA-ban és Izraelben is. Míg az Egyesült Királyságban volt olyan nap januárban, amikor több mint 4200 új koronavírusos esetet kellett kórházba szállítani, júliusban már csak 900, augusztus elején pedig 760 körül járt a legmagasabb napi adat. A brit halálozási ráta is jóval alacsonyabb, mint az oltási program előtt: míg januárban naponta közel 1200-an haltak bele a fertőzés szövődményeibe, most napi 90 körüli halálesetet jelentenek a hatóságok.

Egyelőre nincs is hír arról, hogy újra korlátozásokat vezetnének be a briteknél a delta variáns terjedése miatt. Ellentétben például Izraellel, ahol a delta variáns miatt olyannyira beindult a negyedik hullám, hogy

több helyen, például nagyobb kültéri eseményeknél is újra fel kell venni a maszkot, és újra a védettségi igazolvány felmutatásához kötik azt, hogy be lehet-e menni étterembe, kávézóba vagy egy koncertre.

A súlyos esetek száma ugyanis folyamatosan emelkedik Izraelben: augusztus óta közel 400 esetről tudnak, közülük 240-en kapták már meg az oltásukat, írja a Wall Street Journal.

Az újra szigorodó intézkedések mellett Izraelben indult be a világon az elsők között a harmadik oltás programja, első körben a hatvan év felettieknél. Bár az idősebb lakosság nagy részét már több mint hat hónappal ezelőtt átoltották Pfizer-vakcinával, az egészségügyi hatóságok adatai szerint az elmúlt hónapokban csökkent a hatvan év felettiek védelmi szintje a súlyos megbetegedésekkel szemben: az áprilisi 97 százalékról 81 százalékra.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint a jelenség mögött az idősek gyorsabb immunmemória-vesztése állhat, erről nemrég egy Facebook-posztban is megemlékezett, amivel a harmadik oltást promózta:

„Vakcina nélkül rossz a helyzet (legnagyobb esély a fertőzésre), két dózissal látványosan jobb, és ami a lényeg – a harmadik dózis látványosan csökkenti a delta variánssal való fertőzés esélyét, még a két vakcinadózishoz képest is” – írta posztjában a virológus.

Magyarországon is viszonylag hamar, már augusztus eleje óta meg lehet kapni a koronavírus elleni harmadik oltást – amit a kormány nem sokkal az után jelentett be, hogy a Fővárosi Önkormányzat szűrővizsgálata alapján a Sinopharm vakcinával beoltottak több mint 24 százalékánál nem alakult ki megfelelő mennyiségű antitest. Nemrég arról írtunk, hogy egyelőre kevesen jelentkeznek a harmadik oltásért, pedig a háziorvosok szerint érdemes lenne beadatni a Sinopharmmal beoltott időseknek és a veszélyeztetett betegeknek is az emlékeztető oltást.

Kiket fertőz meg a delta?

A negyedik hullám az Egyesült Államokban ott tart, ahol a harmadik hullám a csúcsát járta, legalábbis a fertőzöttek számában, a Vox pedig nemrég egy részletes elemzésben össze is foglalta, melyik három csoportot lehet megkülönböztetni a koronavírus új fertőzöttjei között:

• Akiket nem oltottak be koronavírus ellen:

A Vox szerint ez a legnagyobb csoport, az összes koronavírusos eset 90 százaléka ugyanis nem kapott előtte egyetlen oltást sem a vírus ellen. Korábban Anthony Fauci, az USA vezető egészségügyi szakértője is arra figyelmeztetett, hogy Amerikában a koronavírus-helyzet pandémiává vált a be nem oltottak körében.

A CDC szerint egy fertőzött nyolc vagy akár kilenc embernek is átadhatja a vírust, és aki nem veszi fel a védőoltást, nyolcszor akkora eséllyel fertőződik meg, mint akik mindkét dózist megkapták. A San Diego Union-Tribune adatai alapján készült grafikonunkon is jól látszik, hogy a delta variáns júliusi hullámában azok, akik felvették a koronavírus-oltás mindkét adagját (kék vonal), jóval kevésbé voltak érintettek, mint akik csak az első dózist kapták meg, vagy egyiket sem (rózsaszín vonal):

Mivel a koronavírus elleni védőoltást még nem engedélyezték sem Európában, sem az Egyesült Államokban a 12 év alatti gyerekek számára, így ők is érintettek a mostani negyedik hullámban – igaz, számukra a betegség lefolyása kevésbé jár súlyos tünetekkel, mint az idősebbeknél. Viszont van már olyan iskola Floridában, ahol csütörtökön, két nappal az iskolaév kezdete után 440 diákot kellett karanténba helyezni koronavírus gyanúja miatt, írja az Axios.

• Akiket beoltottak, de tüneteik alapján elkapták a vírust:

Ezek a megfertőződések kevesebb mint 5 százalékát teszik ki a fertőzéseknek a Vox cikke szerint. Ezek között lehetnek olyanok, akik csak egy dózist kaptak egy kétdózisú koronavírus-vakcinából, vagy éppen olyan immunhiányos betegek, akiknél a vírust csak nyájimmunitással lehetne teljes mértékben visszaszorítani (láthatjuk, hogy ilyen módszertani különbségek vannak például a KFF fentebb idézett elemzéséhez képest az „áttöréses” esetek értékelésében).

És persze előfordulhat, hogy valaki kétdózisnyi koronavírus-vakcina után is megfertőződik, és észleli is magán a tüneteket – igaz, a Vox is arról ír, hogy közülük is csak nagyon kevesen kerültek kórházba. Provincetownban például már beoltott emberek közt kezdett el újra terjedni a járvány, járványügyi szakértők pedig az oltási program előtt azzal számoltak, hogy a gócpontban 90 ember kerülne kórházba, és közülük kilencen meghalnának. Végül az oltásoknak köszönhetően mindössze heten kerültek kórházba, és senki nem halt bele a vírus szövődményeibe.

• Akiket beoltottak, nincsenek tüneteik, de mégis elkapták a vírust:

A Vox szerint ebbe a kategóriába tartoznak a legkevesebben – de csak azért, mert valószínűleg aki nem észleli magán a tüneteket, az nem is teszteltetné magát. Az amerikai adatok szerint az összes koronavírusteszt több mint 10 százaléka pozitív, szakértők szerint pedig ha ez az arány 5 százalék felett van, akkor az adott közösségben nem végeznek elég tesztet a vírus jelen lévő mennyiségéhez képest.

A Kenti Állami Egyetem epidemológusa szerint „akik teljesen tünetmentesek, azok kisebb valószínűséggel terjesztik a vírust, mint azok, akiknél végül jelentkeznek a tünetek”. Ennek ellenére az amerikai járványügyi központ arra kérte a lakosságot, hogy a delta variáns terjedése miatt azok is vegyék fel a maszkot beltéri eseményeknél, akik már megkapták a vakcinát – hiszen nem lehetnek biztosak abban, hogy terjesztik-e a vírust, vagy sem.

Mivel a delta variánsnál úgy tűnik, hogy az oltottak is terjeszthetik a vírust, a brit Oxfordi Vakcinacsoport vezetője szerint „nem is lehetséges” a nyájimmunitás elérése. „Ez azt jelenti, hogy akit eddig nem oltottak be, az egy ponton találkozni fog a vírussal”, mondta Andrew Pollard egy keddi sajtótájékoztatón. Bár szerinte az oltási program képes lehet lelassítani ezt a folyamatot, de teljes mértékben megállítani nem tudja.

„Az a gyanúm, hogy a vírus következő variánsa még inkább képes lesz terjedni a beoltottak között. Ez egy újabb indok arra, hogy ne a nyájimmunitás köré építsük az oltási programot”

– azaz Pollard kijelentése alapján valószínűleg nem leszünk biztonságban, ha a lakosságnak csak 70-75 vagy 80 százaléka kapja meg a védőoltását a koronavírus ellen.

Mi a helyzet a kínai vakcinával?

Kínában is megjelent a delta variáns – olyannyira, hogy több millió ember került napokra zárlat alá a Hunan tartománybeli Csucsou városában. A koronavírus terjedésének újabb felgyorsulását egy nankingi gócpontra vezették vissza a hatóságok, a Medical News Today pedig egy helyi egészségügyi szakértőre hivatkozva arról ír, hogy az ottani fertőzöttek „nagy többségét” már beoltották a koronavírus elleni vakcinák valamelyikével.

A világ legnépesebb országában eddig 1,65 milliárd dózisnyi vakcinát adtak be a lakosságnak, ezek főleg a hazai Sinopharm és Sinovac – elölt víruson alapuló – oltóanyagok. Mivel eddig elenyésző deltaesetet fedeztek fel Kínában, így az orvosi lap szerint ott nem tudnak következést levonni arra, hogyan reagálnak a kínai oltóanyagok az Indiában felfedezett mutációra. Az viszont nem utal semmi jóra, hogy a Medical News Today szerint

a kínai vakcinákkal ellátott országokban, mint Chile vagy Mongólia, magasabb a fertőzések és a halálesetek száma, mint a csak Pfizer-vakcinákkal oltó Izraelben, vagy a szintén főleg mRNS-vakcinákat felhasználó Egyesült Államokban.

Mongólia adatai ebből a szempontból igen látványosak: bár az ország lakosságának több mint 60 százaléka megkapta a koronavírus elleni védőoltás mindkét dózisát, az elmúlt hetekben ugrásszerűen nőtt a fertőzöttek száma (de azóta csökkentek már a napi számok). Bár a helyi egészségügy vezetői szerint a kínai vakcinákkal semmilyen gond nincs, a Nikkei július végi cikke szerint már egy Pfizer-szállítmány érkezését várták, hogy elkezdhessék beadni a harmadik oltásokat.

Chilében hasonlóan járnak el: ott az AstraZeneca oltóanyagával szeretnék harmadik dózisként megerősíteni a kétdózisos kínai Sinovac védelmét, írja a Reuters.

Ez nem jelenti azt, hogy a kínai vakcinák alkalmatlanok lennének a koronavírus elleni védekezésre, mondja Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem biostatisztikusa:

„Chilében, Mongóliában például rengeteg életet mentettek meg ezek a vakcinák – de valószínűleg nem voltak alkalmasak arra, hogy megállítsák a vírus terjedését, ezzel pedig enyhébb tünetek alakulhatnak ki az oltottakban, és természetesen jóval súlyosabb tüneteket okozhat ez az oltatlanoknál.”

Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon is igen hamar beindították a harmadik oltás programját – amire egyelőre nincs túl sok érdeklődő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyébként legkésőbb szeptember végéig várni kellene még az emlékeztető oltások beadásával, sok országban ugyanis még sehol sem tartanak az oltási programok.

A Nemzetközi Vöröskereszt szerint például a delta variáns súlyos helyzet elé állíthatja azokat a kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országokat, ahova még nem jutott elegendő vakcina a felnőtt lakosság számára, a variáns terjedése miatt viszont vészesen túlterhelődött az egészségügyi ellátórendszer. Nemzetközileg is kiemelkedik közülük Grúzia, ahol egymillió lakosra vetítve világszerte a legtöbb új esetet regisztrálják naponta – arányaiban többet, mint az itthoni harmadik hullám legsúlyosabb napjaiban. Míg itthon a napi új fertőzöttek rekordja március 26-án volt 11 265 új esettel, a közel harmadakkora lakosságú, 3,7 milliós Grúziában kedden 5697 új esetet regisztráltak a hatóságok.