Európa és a nyugati világ már épp kezdett volna fellélegezni, ahogy a nyár beköszöntével a népesség egyre nagyobb részét sikerül beoltani, erre a járványügyi korlátozások lazításába több országban is belerondított a koronavírus delta – leánykori nevén indiai – variánsának megérkezése.
Ma már tudjuk, hogy ez a vírus eddigi legfertőzőképesebb változata, és ez a tulajdonsága érződik is a számokon: rohamléptekben kezdett el az alfa (brit) variánst kiszorítva dominánssá válni Európában. A britek a jó előre eltervezett nyitást is kénytelenek voltak elhalasztani miatta, és a még náluk is magasabb átoltottságnál járó Izrael, a vakcinálás bezzegországa is tíz nap után kénytelen volt visszahozni az épp eltörölt kötelező beltéri maszkhasználatot. Amit mi éppen most tervezünk szintén eltörölni.
Az izraeli példa különösen érdekes, mert mint az oltási program beindulása után folyamatosan, most is az ő kísérletilabor-országukat figyeli a világ. A figyelmes világ pedig azt láthatja, hogy
- az oltás ugyan továbbra sem nyújt száz százalékos védelmet;
- de mind az oltottakat, mind a kórházakat nagyon jó hatásfokkal védi;
- ami azért is jó hír, mert a delta variáns némileg ellenállóbbnak tűnik a vakcinák nyújtotta védelemmel szemben;
- a nyájimmunitást azonban még a leginkább átoltott országok sem érték el;
- és ez a gyerekek beoltása nélkül biztosan nem is fog sikerülni.
Miért ilyen veszélyes?
A delta variáns leginkább figyelemreméltó tulajdonsága, hogy ez a jelenleg ismert legfertőzőképesebb vírusváltozat, még az eddigi rekorder – és a hazai harmadik hullámért is felelős – alfánál is körülbelül 60 százalékkal gyorsabban terjed. Az még kérdés, hogy súlyosabb betegséget okoz-e, de az első adatok alapján lehet, hogy képes megkerülni a természetes immunitást, azaz a fertőzésen átesettek védettségét.
Ennél is nagyobb figyelem övezi azonban, hogy mit tud a vakcinák ellen, hiszen ha ellenállóbb, az a járvány elleni legélesebb fegyverünket tompíthatja.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a ma használt vakcinák hatékonysága némileg csökken ellene, de mindkét adag után továbbra is magas fokú védelmet biztosítanak (már amelyikről közöltek ilyen adatot, mert a kínaiakról például nem).
Egyetlen adag után viszont mindkét vizsgált vakcinánál jelentős különbség mutatkozott a hatásosságban: egy brit vizsgálat szerint mind a Pfizer-BioNTech, mind az AstraZeneca vakcinája jóval kevésbé hatásos egy oltás után a delta, mint az alfa variáns ellen. Ezért különösen fontos, hogy mindenki vegye fel a második adagját is. Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyságban, ahol annak idején elsőként kezdtek kísérletezni a második adagok eltolásával, május közepén úgy döntöttek, az 50 évnél idősebbeknél és a veszélyeztetetteknél 12-ről 8 hétre előrehozzák a második kört, hogy minél többen minél erősebb védettséggel legyenek felvértezve.
Nem csoda, hogy a deltát már mindhárom nagy egészségügyi szervezet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve az amerikai (CDC) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is az aggodalomra okot adó variánsok kategóriájába sorolta.
Ez az elméleti aggodalom pedig világszerte egyre több országban realizálódik is:
- Az átoltottság és lazítás terén a legjobbak között álló Egyesült Királyságban akkora lendületet adott a lecsengőben lévő járványnak a delta variáns, hogy négy héttel elhalasztották az eredetileg június 21-re meghirdetett teljes nyitást. Az országban már szinte az összes új fertőzést a delta variáns okozza.
- Portugáliában vesztegzár alá került Lisszabon, az új fertőzések 60 százalékáért a delta variáns felelős.
- A spanyol Baleár-szigeteken is szigorítottak a beutazási szabályokon, miután ezer bulizó középiskolás fertőződött meg Mallorcán.
- Oroszországban is újra korlátozásokat vezettek be a túl korai nyitás után, Moszkvában a delta variáns miatt rekordokat dönt a fertőzöttek száma.
- Az eddig nagyrészt járványmentes – az oltásokkal viszont elég rosszul álló – Ausztráliában például a delta megjelenése miatt két hétre zárlat alá helyezték Sydneyt, majd további államokban is korlátozásokat vezettek be. Szakértők szerint az országban a járvány kezdete óta nem volt ilyen súlyos a helyzet.
- A delta variáns miatt már több európai ország új utazási korlátozásokat vezetett be. Németország a Portugáliából és Oroszországból érkezőkre szabott ki kéthetes karantént – akkor is, ha teljesen be vannak oltva –, a portugálok pedig a britekre.
Az ECDC múlt heti jelentése szerint a delta variáns már a nyáron dominánssá válhat egész Európában, augusztus végére a fertőzések 90 százalékáért lehet felelős. Izraelben az első elemzések szerint már most megvan ez a 90 százalékos arány.
Oltottakat is fertőz?!
Izraelben április végére száz alá csökkent a napi új fertőzöttek száma, és egészen június 20-ig ott is maradt. A múlt hét elején azonban elindult felfelé, és azóta is növekvő tendenciát mutat (a részletekre még visszatérünk). Az új fertőzések 90 százalékánál azonosították a delta variánst, a fertőzöttek nagyjából fele 16 éven aluli.
Az új fertőzési láncok is jellemzően gyerekektől indultak el. A két gócpont Binjamina és Modiin volt, ezeken a területeken külföldi útról visszatérő, még be nem oltott gyerekek terjesztették el a vírust. A gyerekek beoltott szüleit a helyi szabályok nem kötelezik karanténra, viszont a be nem oltott gyerekeket otthon kellett volna tartaniuk az előírt két hétig. Ennek ellenére elengedték őket iskolába, táborokba, a gyerekek pedig vitték magukkal a vírust, más korcsoportokat is megfertőztek vele, és a fertőzések földrajzilag is továbbterjedtek.
A leginkább figyelemre méltó részlet nem is maga az esetek növekedése, hanem az, hogy az új fertőzöttek 40-50 százaléka a beoltottak közül került ki. Ez különösen vészjósló fejleménynek tűnik, de valójában rosszabbul hangzik, mint amekkora problémát jelent – és egyáltalán nem is váratlan.
Bár a napi kommunikációban gyakran arra egyszerűsödik a kérdés, hogy egy vakcina véd-e vagy nem, valójában ennél jóval árnyaltabb a helyzet, a védelem mértéke sok mindentől függhet, például az oltás óta eltelt időtől is (bár a legutóbbi eredmények alapján az mRNS-vakcináktól hosszú távú védelemre lehet számítani, hacsak nem jelenik meg egy variáns, amely jelentősen ellenállóbb velük szemben).
Ebből adódóan az normális jelenség, hogy az oltottak körében is történnek fertőzések és megbetegedések, csak ezek mértéke a kérdéses. Az ilyen eseteket hívják áttöréses (breakthrough) fertőzésnek, mert a vírus áttöri a vakcina által nyújtott védelmet. Erről például a CDC rendszeresen frissülő statisztikát is közöl: június 21-ig több mint 150 millió ember kapta meg az oltás minden szükséges adagját az Egyesült Államokban, és közülük 750 fő halt meg (ebből 142 a Covidtól függetlenül). A magyar kormány által közzétett – aztán egyszer frissített –, erősen megkérdőjelezhető szakmaiságú vakcinahatékonysági táblázat is az áttöréses esetekről szól. Eszerint június elejéig 3,6 millió teljesen beoltottból 524-en haltak meg, ami 0,015 százalékos halálozást jelent (hogy miért ennyivel magasabb, mint az amerikai 0,0005 százalékos arány, azt nem tudni).
A vakcinák fő egyéni haszna nem is az, hogy a beoltottak egészen biztosan nem fertőződnek meg, hanem az, hogy sokkal-sokkal kisebb arányban alakul ki náluk súlyos betegség, mint az oltatlanok körében. Halálozás pedig még ennél is ritkábban fordul elő.
Sok oltottból kevés fertőzött
Mi magyarázhatja mégis, hogy Izraelben ilyen magas az oltott fertőzöttek aránya? Jó eséllyel az „alapgyakoriság figyelmen kívül hagyása” néven ismert pszichológiai jelenség torzítása.
Abból, hogy a fertőzöttek fele oltott volt, ösztönösen azt gondolhatnánk, hogy milyen nagy számú oltott fertőződött meg, de a magas arányuk mögött valójában az állhat, hogy nagyon sok már az oltott. Egy populáció minél nagyobb aránya van beoltva, annál nagyobb eséllyel lesz a fertőzöttek között több oltott is. És egyúttal annál kisebb lesz az összes fertőzött száma, hiszen az oltás annál több embert véd meg.
Ha például egy populáció összes tagja be lenne oltva, továbbra is történhetnének (áttöréses) fertőzések, csak ezek száma nagyon alacsony lenne. Ennek a kis számú fertőzöttnek viszont 100 százaléka az oltottak közül kerülne ki – de ez nem jelentené azt, hogy sokan lennének. Kicsit távoli párhuzammal élve: az autóbalesetek többsége józan sofőrökkel történik, de ez nem jelenti azt, hogy részegen nagyobb biztonságban lenne az ember a volán mögött.
Ha tehát a fertőzöttek fele az oltottak, fele az oltatlanok közül kerül ki, az azt jelenti, hogy bár azonos számú az oltott és az oltatlan fertőzött, az oltatlan fertőzöttek jóval kevesebb főből kerülnek ki – hiszen a lakosság nagyobbik része kapott már oltást. Magyarul az oltatlanok sokkal nagyobb eséllyel fertőződnek meg.
A delta variáns mindenesetre a nagyobb fertőzőképessége miatt nemcsak a fogyatkozó oltatlanok megtalálásában hatékonyabb, hanem az oltottak áttöréses fertőzésének arányát is növelheti valamelyest. Egy nemrég – de még a delta izraeli megjelenése előtt – közzétett izraeli tanulmány szerint a két adaggal oltott fertőzöttek körében aránytalanul magasabb volt a béta (dél-afrikai) variáns jelenléte, míg az egy adaggal oltottaknál a nem ellenállóbb, de hatékonyabban terjedő alfa variáns volt felülreprezentálva.
Most látszik a vakcinák értéke
Izrael a világ élvonalába tartozik átoltottságban. Június 29-ig 5,17 millió fő kapta meg mindkét, további 416 ezer pedig az első oltását, azaz a népesség 59,7 százaléka van teljesen beoltva, és 64,5 százalék legalább egyszer:
Érdemes összehasonlítani, hogy Izraelben a korábbi járványhullámok csúcsán hány fertőzöttet azonosítottak, és most, a delta miatt indult felfutás hogy néz ki. A napi új esetek száma az elmúlt három hónapban:
A napi esetszám június végére meghaladta a háromszázat (308 volt június 28-án), ilyen utoljára április 22-én történt. De az adatok napi ugrándozását kisimító, a trendeket jobban kifejező hétnapos mozgóátlag is kétszáz fölé kúszott vissza (201-re június 29-én), amire legutóbb április 15-én volt példa:
Érdemes egy pillantást vetni a heti változásokra is, azaz hogy az előző hetihez képest mekkora mértékű növekedés vagy csökkenés volt tapasztalható. Jól látszik, hogy az esetszámok az utóbbi hetekben több száz százalékot ugrottak:
A trend tehát világos, és óvatosságra int, de hozzá kell tenni, hogy a járvány csúcsától nagyon messze járnak a számok. Január közepén tízezer fölé is benéztek a napi esetszámok (a csúcs 11 934 volt január 27-én):
Jelentősen alacsonyabb az új fertőzöttek száma, de ennél is fontosabb, hogy a fertőzésszám mérsékelt emelkedését még ennyire sem követik a súlyos megbetegedések. Ez pontosan a vakcinák hatását mutatja, nemcsak a beoltottakra, de az egészségügyi ellátórendszerre nézve is. Sem a kórházba, sem az intezív osztályra kerülők száma nem ugrott meg egyelőre, és – bár a fertőzéseket ez jellemzően néhány hetes eltolódással szokta követni – ez nem is várható:
A fertőzöttek száma egyébként ennél feltehetően jóval nagyobb, csak a vakcináknak köszönhetően a korábbinál is több a tünetmentes vagy egészen enyhe lefolyású betegséggel járó fertőzés.
A jelenlegi izraeli helyzet sok tényezője még ismeretlen, de az a legvalószínűbb lehetőség, amelyet más országokban végzett vizsgálatok is alátámasztanak: az oltások a második adag után hasonló hatékonysággal teljesítenek a delta variánssal szemben is, csak éppen annak nagyobb fertőzőképessége miatt a jelenlegi átoltottság még nem elég ahhoz, hogy az útját állják. Lassítani viszont jelentősen képesek a terjedését, miközben egyéni szinten nagy hatásfokkal védik a beoltottakat a súlyos megbetegedéstől.
Erre pedig még jó darabig szükség is lehet. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a nyájimmunitás még mindig nincs látótávolságon belül, így rövid távon nem csak teljesen eltörölni nincs reális esély a vírust, de helyi szinten eliminálni sem. A harmadik, rövid távon is megvalósítható forgatókönyv, hogy a vírus nem tűnik el, továbbra is felbukkannak fertőzések, de ezek leginkább enyhe vagy középsúlyos betegséget okoznak, és ezt sem nagy számban, így az egészségügyi ellátórendszer kezelni tudja a helyzetet.
Gyerekek nélkül nem is nagyon lesz nyájimmunitás
A nyájimmunitás az a védettségi szint, ami már elég ahhoz, hogy elvágja a lehetséges útvonalakat a vírus elől, hogy az ne tudjon önfenntartó módon terjedni. Így nemcsak a beoltottak, hanem az ő nagy számuknak köszönhetően az egyénileg nem védettek is közösségi védelmet élvezhetnek. Azt, hogy ennél a járványnál pontosan hol van ez a küszöb, nehéz megmondani, mert a változó körülményekkel együtt ez is változhat, és értelemszerűen a korábbiaknál hatékonyabban terjedő variánsok is magasabbra tolják ezt a szintet.
Ferenci Tamás biostatisztikus korábban a Telexnek 80 százalék köré becsülte a közösségi védettséghez a delta variáns ellen szükséges átoltottságot. Falus András immunológus pedig arról beszélt, hogy mivel a teljes védettség csak két oltás után alakul ki, ezt a küszöböt is inkább a második adagot is megkapottak vonatkozásában érdemes nézni. (A védettek közé sorolhatók a fertőzésen átesettek is, de mint előző cikkünkben írtuk, velük több okból is elég bizonytalan számolni.)
Ahogy láttuk, sem Izrael, sem az átoltottságban szintén az élmezőnyben található Egyesült Királyság nem érte még meg ezt a küszöböt, miközben az oltási hajlandóság mindenhol a plafonjához közelít. Ezért is fontos fejlemény, hogy már a 12-15 évesek is biztonsággal olthatók, így egy újabb csoport szerezhet védelmet.
A gyerekek oltását sok vita övezi – ezekkel hamarosan külön cikkben is foglalkozunk fogunk –, de az biztos, hogy
- bár a gyerekek kevésbé veszélyeztetettek, ritkán az ő körükben is előfordul súlyos Covid-megbetegedés;
- mindenhol a kevésbé átoltott csoportok fertőződnek meg nagyobb arányban, így az oltatlan gyerekek is megfertőződhetnek;
- a gyerekek természetes immunitása is alacsonyabb lehet, mert sokáig nem vettek részt a jelenléti oktatásban, így kevesebb volt a kontaktusszámuk;
- felmerült a lehetőség, hogy a delta variáns veszélyesebb lehet a gyerekekre, ez még kérdéses – de az, hogy a delta általában fertőzőképesebb, minden korosztályban plusz kockázatot jelent, ezért a gyerekek is nagyobb számban fertőződhetnek és betegedhetnek meg;
- a fertőzött gyerek más korosztályok tagjait is megfertőzheti – ahogy ezt épp Izraelben is láthattuk.
Az utolsó pont azért is lényeges, mert az idősebb, veszélyeztetettebb korcsoportokban is sokan oltatlanok, ezért fogékonyak a fertőzésre. A magyar kormány nem tesz közzé erről rendszeresen frissített statisztikát, de az ECDC-nek jelentett adatok szerint június 20-ig a 80 év felettiek 70, a 70-79 évesek 81 és a 60-69 évesen 69 százaléka kapta meg mindkét oltását, vagy az összes 60 felettit egyben nézve 73,4 százalék. Magyarul a leginkább veszélyeztetett korosztály több mint negyede nincs még védve.
A többi ECDC-tagország sem áll jobban, a 60 felettiek csak Máltán, Dániában és Norvégiában vannak nagyobb arányban kétszer beoltva. A legsebezhetőbb, 80 felettieket tekintve már más a kép, a 27 adatszolgáltató országból 15-ben magasabb az átoltottságuk, mint Magyarországon.
„Nagyon valószínű, hogy nyáron a delta variáns fog terjedni, elsősorban az oltási kampányból kimaradó fiatalok körében. Emiatt a sérülékenyebbeknél is magasabb lesz a fertőzés, a betegség súlyos formájú kialakulásának, illetve a halálozásnak a veszélye”
– mondta Andrea Ammon, az ECDC igazgatója.
Izrael köszöni, jól van
A delta variáns miatt újra meglóduló esetszámok miatt Izraelben alig tíz nappal az eltörlése után visszaállították a beltéri maszkviselési kötelezettséget. Az izraeli vezetés ugyanakkor hangsúlyozottan nem készül további szigorításokra, bíznak az eddigi átoltottság által nyújtott védelemben, illetve igyekeznek minél gyorsabban beoltani a gyerekeket is. Utóbbi már csak abból a praktikus szempontból is fontos, hogy hamarosan lejár az eddig felhalmozott vakcinakészletük szavatossága.
Az oltások további pörgetése mellett az utazások utáni karanténkötelezettségen is szigorítanak, a vörös kóddal jelölt, azaz járványügyi szempontból a legkockázatosabbnak ítélt, ezért tiltólistás országokba utazók pedig 1500 dolláros (440 ezer forintos) bírságra számíthatnak.
„A hozzáállásunk egyszerű: maximális védelem Izrael polgárainak, a napi rutin és az izraeli gazdaság minimális sérelme mellett. A korlátozások helyett maszkok. A lezárások helyett vakcinák.”
– mondta a néhány hete hatalomra került miniszterelnök, Naftali Bennett.
Magyarország: kevés delta, még kevesebb maszk
A delta variáns magyarországi megjelenését május 28-án jelentette be az operatív törzs, akkor két fertőzöttnél azonosították ezt a vírusváltozatot. A legutóbbi, június 29-i hivatalos közlés szerint egy hónappal később is csak kilenc hazai deltás fertőzőttnél tartunk – bár ehhez hozzá kell tenni, hogy Magyarországon nincs a variánsok térnyerését megbízhatóan követő, szisztematikus és adekvát járványügyi monitoringrendszer. „Vannak információk a pozitív minták számáról, de nem tudjuk, hogy a megvizsgált minták mennyire véletlen mintavétellel kerültek ki, nem tudjuk, hogy hány mintából lett adott számú pozitív, lehetetlen százalékos arányt becsülni” – mondta márciusban a Telexnek Ferenci Tamás.
Szakértők szerint mindenesetre még nem lehet kizárni, hogy a delta variáns beindíthat egy hazai negyedik hullámot – erre a harmadik hullámot generáló alfa variáns már nem lenne képes, ahogy az alfa nélkül pedig jó eséllyel harmadik hullám nem lett volna. Még az operatív törzs szerint is benne van a pakliban egy negyedik hullám. Természetesen mindenki abban reménykedik, hogy ez nem történik meg, és erre meg is van az esély, mint ahogy arra is, hogy ha jön is egy újabb hullám, az a magas átoltottság miatt már jóval enyhébb lefolyású lesz.
A következő figyelemre érdemes esemény a beltéri maszkviselési kötelezettség eltörlése lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy ha 5,5 millió ember megkapja az első adag oltását, beltéren is elbúcsúzhatunk a maszkoktól (és nem lesz szükség a védettségi igazolványra szállodákban, strandokon, éttermekben, fürdőkben). Ezt a mérföldkövet egy-két napon belül minden bizonnyal el is fogjuk érni. De ahogy Izrael példáján láthattuk, könnyen lehet, hogy Magyarországon sem lesz hosszú életű ez a maszknélküliség.
