Mára már világosan látszik, hogy a sokáig áhított nyájimmunitást rövid távon biztosan nem érjük el. Pláne, hogy egy oltás nem is nagyon elég hozzá. De miért vonakodnak milliók az oltás felvételétől? És hogyan lehetne ezen változtatni? A gyerekekben még lehet tartalék, de jelentősen ők se fogják megdobni az átoltottságot. Ha lemondunk a nyájimmunitásról, hogy fogunk megszabadulni a járványtól?
Nagyot fordult a kocka a járvány első évéhez képest. Sokáig megváltóként vártuk a vakcinákat, majd mikor végre megérkeztek, a szűkös készletek miatt kényszerültünk várni a sorunkra, aztán várni a sorokban. Mostanra azonban eljutottunk arra a pontra, hogy a kínálat meghaladta a keresletet: több a vakcina, mint ahányan oltatni szeretnék magukat.
Ez egyfelől örömteli helyzet, másfelől viszont aggasztó, mert a vakcinaellátás felpörgetése mellett annak is köszönhető, hogy egyre kevesebben jelentkeznek az oltásért. Márpedig
a járvány legyűréséhez még elég sok embert be kellene oltani.
Nem magyar problémáról van szó; más, magas átoltottságú országok is közelítenek az oltási hajlandóság plafonjához.
Belassult az oltási program
Orbán Viktor miniszterelnök április 9-én ismertette az elkövetkező időszakra vonatkozó, négy lépcsős oltási tervet, amely az első adaggal beoltottak számához igazította az oltások ütemezését, illetve a nyitás fokozatait is. A négymillió beoltott április végi elérése még tűpontosan a terv szerint zajlott, bár ehhez kellett az is, hogy a hajrában rásegítsenek egy váratlanul bedobott – és ezért kaotikus jeleneteket előidéző – pfizeres időpontfoglalási lehetőséggel, első alkalommal szabadon foglalhatóvá téve ezt a nagy elfogadottságú vakcinát.
Május 1-től azonban látványos lassulásnak indult az oltási ütem. Ekkor kezdődött el az oltási terv második fázisa, amely az eredeti elképzelés szerint még az elsőnél is jobban pörgött volna, de a valóságban jelentősen kevesebb napi új beoltottat hozott. A terv szerint május elején, 7-10 nap alatt lett volna meg az 5 millió beoltott, majd május közepén a 6, végül június elejére a 7 millió.
Ehhez képest május 22-én értük el az 5 milliót, és a cikk írásakor, május 30-án 5 137 031 fő kapta meg az első oltását. Azaz nem hogy a 7 millió nem lesz meg keddig, de a 6 milliós határ is a messzi távolba vész, miközben most már nem az elérhető oltások száma vagy típusa a szűk keresztmetszet, hanem egyértelműen az oltásra várók számának csökkenése.
„Én a regisztrációkat nézem, hogy hányan regisztrálnak az oltás érdekében, és korábban tömeges, nagy roham volt, ez most lelassult, inkább azt mondanám, hogy csordogál, naponta olyan 5-10 ezer ember regisztrál, ez sokkal kevesebb, mint korábban volt”
– mondta Orbán Viktor a múlt pénteki rádióinterjújában.
Egy nappal korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta, talán a 6 milliót még elérjük valahogy. Mindez persze nem jött váratlanul, maga Orbán is arról beszélt már az oltási terv április eleji ismertetésekor, hogy attól tart, kevesebb lesz a regisztrált, mint a vakcina.
Az operatív törzs egy ideje már a regisztráltak számát is naponta közli. Vasárnap reggelig 5 millió 214 ezer fő regisztrált, a tájékoztató honlap szerint a 90 százalékukat már beoltották. „Az oltást még nem felvevő félmillió regisztráltat sms-ben is kérjük arra, hogy vegyék fel az oltást” – írták. (Az 5 millió 137 ezer beoltott és az 5 millió 214 ezer regisztrált között természetesen nem félmillió a különbség, ez az eltérés abból adódik, hogy egyes csoportok, főként az egészségügyi dolgozók és a szociális otthonok lakói még regisztráció nélkül kapták meg az oltást.)
Fogynak az oltatni akarók, kevés a fiatal
A Központi Statisztikai Hivatal hetente frissülő oltási hajlandósági felmérése a cikk írásakor a május 23-ig tartó hétig közöl adatokat. Eszerint az eddigi legmagasabb szinten, 68,4 százalékon áll azoknak az aránya, akik vagy beoltatták már magukat, vagy szeretnék beoltatni. További 12 százalék talán, 3,5 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszol.
Mindez azt jelenti, hogy a több-kevesebb erőfeszítéssel beolthatók aránya 80 százalék feletti. Ez persze nem vethető össze egy az egyben a teljes lakosság átoltottságával, hiszen abba azok a alsó korosztályok is beletartoznak, akiknek még nem is érhető el az oltás, azaz a 16 éven aluliak. Ez azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a Pfizer–BioNTech-vakcina, amely egyedüliként már most is alkalmazható a 16-17 éveseknél, az amerikai után pénteken az európai engedélyt is megkapta a 12-15 évesekre, és hamarosan a Moderna is benyújtja a kérelmet a 12-17 éves korosztályra.
Bár a KSH felmérése szerint a legfiatalabb megkérdezettek a leginkább elutasítók az oltással szemben, a felmérés csak 15 éves korig terjed ki, így azt nem tudni, hogy a még fiatalabbak mekkora átoltottsági tartalékot jelentenek (persze feltehetően ebben a szüleiknek lesz döntő szavuk). A KSH népességi adatai szerint a teljes lakosság 9,77 millió fő, ebből a 0-15 évesek 1,52 millióan vannak. Reálisan azonban csak a 12-15 éveseket érdemes nézni, mert ennek a korosztálynak válhatnak elérhetővé a vakcinák a következő körben, még az őszi iskolakezdés előtt. Az ő számuk 394 400. Azaz
ha a már regisztrált, de még nem oltott félmillió fő mellett ennek a korcsoportnak minden egyes tagját is beoltanák, akkor sem érnénk még el a 6 millió beoltottat sem.
Egyre távolabbi cél a nyájimmunitás
A járványkezelés első évének Szent Grálja a közösségi vagy nyájimmunitás volt, vagyis az a védettségi szint, amely már elég ahhoz, hogy elvágja a lehetséges útvonalakat a vírus elől, hogy az ne tudjon önfenntartó módon terjedni. Így nemcsak a beoltottak, hanem az ő nagy számuknak köszönhetően az egyénileg nem védettek is közösségi védelmet élvezhetnek.
Azt, hogy ennél a járványnál pontosan hol van ez a küszöb, nehéz megmondani, mert a változó körülményekkel együtt ez is változhat, de nagy általánosságban azért be lehet lőni egy irányszámot a reprodukciós szám alapján. A reprodukciós szám azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány további embernek adja át a vírust. Alap reprodukciós számnak azt nevezzük, hogy mennyi ez az érték, ha semmilyen védelmi intézkedést nem teszünk. Ahogy nő a védettek aránya, úgy csökken ehhez a számhoz képest a tényleges reprodukció.
„Innentől egyszerű a történet: meg kell nézni, hogy mennyi az a védettségi arány, amikor ez a szám egészen 1-ig lecsökken, hiszen ez jelenti az önfenntartó terjedés végét. Ebből egy nagyon fontos dolog rögtön látszik: annál nagyobb ez a küszöb, minél nagyobb az alap reprodukció, azaz minél fertőzőképesebb a kórokozó” – mondta a Telexnek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
„Az alap reprodukciós számot eredetileg 2,5-3 körüli értékre becsülték, a brit variáns ezt 50-70 százalékkal megemelte, az indiai lehet, hogy még többel, így már a 4-5 régiójában lehetünk sajnos. Ez nagyjából 75-85 százalékos nyájimmunitási küszöböt implikál.”
Az indiai variáns magyarországi megjelenését pénteken jelentette be az operatív törzs, két fertőzöttnél azonosították ezt a vírusváltozatot.
„Ez persze egy nagyon leegyszerűsített számítás: fontos, hogy a védettek egyenletesen oszlanak-e meg térben; lehetnek szezonális hatások, ami miatt más a helyzet nyáron és télen; az oltásoknál a terjesztés elleni védelem számít, ami nem ugyanaz, mint a megbetegedés elleni védelem; és így tovább. Emiatt óvatosan kell fogalmazni, de azért, ha nagyon muszáj egy számot mondani, akkor a 80 százalékkal valószínűleg nem lövünk nagyon mellé” – tette hozzá Ferenci.
Az eredeti oltási tervben szereplő 7 millió beoltott nagyjából 72 százalékos átoltottságot jelentett volna. A jelenlegi egy adagos átoltottság 52,58 százalékon áll:
„A nyájimmunitás egy illúzió volt a járvány első évében. Ez egy szakmailag felelőtlenül használt fogalom. Nincs nyájimmunitás, és ameddig a lakosság két oltással 80 százalékig nem lesz beoltva, nem is lesz”
– mondta a Telexnek Falus András immunológus.
Amúgy is a második adagokat kéne nézni
Falus szerint már eleve az elhibázott megközelítés, hogy az első adagot kapottak száma alapján beszélünk az átoltottságról: „Az első oltás hatása még döntően genetikailag meghatározott, ott van a legnagyobb egyedi variancia minden vakcinánál. A második oltás kell ahhoz – de van, ahol a harmadik –, hogy az a vakcinálási mechanizmus, amit általában ismerünk, az emberek nagy részénél, statisztikailag releváns módon beinduljon. Tehát valójában 30 százalék körüli átoltottság vehető most figyelembe, így esélytelen a nyájimmunitás.”
A második oltását eddig Magyarországon 3 582 547 fő kapta meg, ők tekinthetők teljesen védettnek (és ők is csak az ehhez szükséges néhány hét eltelte után). Ez lakosságarányosan 36,7 százalék:
Arról, hogy az első oltás még nem nyújt teljes védelmet, itt írtunk részletesebben. Már akkori cikkünkben is megjegyeztük, hogy érkeznek ígéretes eredmények az első oltás utáni ideiglenes védelemről is, és azóta még több ilyen biztató eredmény született. Ezek ellenére fontos hangsúlyozni a második oltás jelentőségét.
Erre világít rá az Európában már hetek óta, és most már nálunk is terjedő indiai variáns esete is. Egy brit vizsgálat szerint két adag után a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának hatásossága is a brit variáns ellenihez volt mérhető az indiai variáns ellen, azaz a vakcinák továbbra is jól működtek – egyetlen adag után viszont mindkét vakcinánál jelentősebb különbség mutatkozott a hatásosságban, azaz az indiai variáns ellen jóval kevésbé védett az egy adag oltóanyag, mint a brit ellen.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyságban, ahol korábban elsőként kezdtek kísérletezni a második adagok eltolásával, néhány hete úgy döntöttek, hogy az 50 évnél idősebbeknél és a veszélyeztetetteknél 12-ről 8 hétre előrehozzák a második kört, hogy minél többen minél erősebb védettséggel legyenek felvértezve.
Mindennek Magyarországra nézve is fontos tanulsága van, nemcsak azért, mert nálunk is az első oltásokban szokás számolni az átoltottságot, hanem azért is, mert a védettségi igazolvány, illetve az ahhoz társított nagyobb szabadság is az első adag után jár.
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
Mind az első, mind a második oltások lakosságarányát nézve jól állunk nemzetközi összehasonlításban az Our World in Data adatai szerint. A legalább félmilliós népességű országok közül a nyolcadik Magyarország a világon a legalább egy adagot kapottak terén. Az első tíz ország, illetve a globális és az uniós átlag:
Némileg más a sorrend, és a tízes mezőny összetétele is, ha a mindegyik adagot megkapottak arányát nézzük, de Magyarország itt is hasonlóan jól teljesít, a nyolcadik helyen áll:
Érdemes megnézni még, hogy az első oltások terén a legjobban álló országokban hogy néz ki a beadott első és második adagok aránya. Látható, hogy bár Málta lakosságarányosan előrébb tart az első oltásokban, jóval nagyobb a különbség a két beadott adag között, míg Izraelben szinte már az összes beoltott megkapta mindkét adagját. A másik véglet Kanada, ahol arányaiban alig van még, aki már teljesen védettnek mondható. Magyarország a mezőny kiegyensúlyozottabb országai közé tartozik ezen a téren:
Vannak, akik fel se veszik a második adagot
Azért is fontos tisztában lenni a második oltás jelentőségével, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy az első után akár meg is állhatnak. Az Egyesült Államokban például az április végi állás szerint az egy adaggal beoltottak közel 8 százaléka nem ment el a második oltásra.
Itthon azért is különösen érdemes figyelni erre, mert akik csak a védettségi igazolvánnyal járó könnyítések miatt oltatnák magukat, azok nem feltétlenül éreznek motivációt a második oltásra, elvégre a kártyát már megkapták az első adag után. Reprezentatív magyar adatok nincsenek erről, és az operatív törzs szerint a probléma nem létezik, de anekdotikus beszámolók szerint itthon is előfordul, hogy a második időponton már nem mindenki jelenik meg.
Az RTL Klub az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján úgy számolt, hogy ez az arány csak 1,2 százalék lehet itthon. Ez azonban nagyon bizonytalan számítás, mert az ECDC-nek a kormány heti rendszerességgel jelent, miközben nem feltétlenül napra pontosan az előírtak szerint adják a második adagokat, és az ECDC visszamenőlegesen is jelentősen korrigálja az előző heti adatokat. Bonyolítja a képletet az is, hogy az AstraZeneca vakcinájából most már elvileg előre is lehet hozni a második adagot (bár nem biztos, hogy érdemes). Ezért biztosat csak akkor lehetne mondani, ha lenne kifejezetten erre a kérdésre vonatkozó adatközlés, de ha nagyságrendileg stimmel ez a szám, az jó hír, mert viszonylag alacsony lemorzsolódást jelent.
Mindenesetre a kormány is elismerte, hogy valós kockázatról van szó: Gulyás Gergely a május 6-i kormányinfón azt mondta, a kormány előtt van egy előterjesztés arról, hogy aki nem adatja be a második oltást, annak érvényességét vesztheti a védettségi igazolványa.
Nehéz a természetes immunitásra építeni
Falus András szerint nemcsak az egyetlen oltást kapottakat nem célszerű a lakosság védett részéhez számítani, de azokat sem, akik a fertőzés átvészelésével szereztek természetes immunitást. Szerinte az átfertőződés után nem alakul ki igazán erős és tartós védettség, újrafertőződéseket is látni, ráadásul a korábbi fertőzés hajlamosít a jóval tovább elhúzódó poszt-Covid szindrómára is. „Ezért hibás gyakorlat, hogy a védettségi igazolványt azok is megkapják – még ha lejárati időt meg is jelölve –, akik átestek a fertőzésen” – mondta.
Ez az álláspont ugyanakkor nem számít általánosnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például május 10-én tett közzé egy gyorsjelentést a természetes immunitásról. Ebben azt írják, a fertőzést követő négy héten belül a fertőzöttek 90-99 százalékánál termelődnek semlegesítő antitestek. „A SARS-CoV-2-re adott immunválasz ereje és időtartama nem teljesen ismert, és a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy életkor és a tünetek súlyossága alapján változik. Az elérhető tudományos adatok szerint a legtöbb emberben az immunválasz robusztus marad és véd az újrafertőződés ellen legalább 6-8 hónappal a fertőzés utánig.”
Egy általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó virológus szerint valamilyen szintű védelmet biztosan nyújt az átfertőződés is, bár az kétségtelen, hogy ez nagyobb skálán szór, azaz nagyobbak az egyéni különbségek. Kevésbé is kiszámítható, mint az oltás utáni védettség, ezért valóban kevésbé lehet vele számolni. „A szakirodalmi adatok szerint az átfertőzöttek tíz százaléka nem szerzett mérhető immunválaszt” – tette hozzá. Egyébként vannak arra utaló jelek, hogy az ellenállóbb variánsok a természetes immunitást könnyebben kikerülik, mint a vakcinák által nyújtott védelmet.
Bár a fertőzöttség után kialakuló védelemben valóban nagyobbak lehetnek az egyéni különbségek, Ferenci Tamás szerint társadalmi szinten azért nem elhanyagolható ez a tényező sem. Pláne, hogy mivel az egészen közeli múltban, a harmadik hullámban nagyon sok fertőzött volt Magyarországon, sok lehet a jelenleg is természetes védettséggel rendelkező ember. Számolni viszont valóban nehéz velük, több okból is: „Egyrészt nem tudjuk biztosan, hogy a fertőzésen átesettek hányan vannak, hiszen ez nem egyezik a regisztrált fertőzöttek számával: az enyhe tünetes, pláne a tünetmentes esetek miatt a jó részük nem is tud róla, hogy átesett a fertőzésen, így a számuk többszöröse a regisztráltakénak” – mondta Ferenci.
„Másrészt ha tudnánk is, akkor sem lehet egyszerűen hozzáadni a számukat az oltottakéhoz, hiszen ez a két halmaz átfedésben van, mert az oltottak egy része is átesett a fertőzésen, csak esetleg nem tud róla. Az egészet pedig még tovább bonyolítja, hogy mind a kiállt betegség, mind az oltás adta védelem gyengülhet idővel, ennek mértékét jelenleg nem tudjuk biztosan.”
A vonakodás okai
A kormány rendszeresen hangoztatott álláspontja szerint az oltási hajlandóság növelésének legfőbb gátja az oltásellenes ellenzék, de ez egy erősen torzító, politikailag motivált narratíva, amelyről ebben a cikkben hosszabban is írtunk. Az ellenzék valójában az uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinák beszerzését kritizálta, a transzparenciát és az alapos vizsgálatokat hiányolva – ezekre hivatkozva viszontvádolva a kormányt a vakcinák iránti bizalom erodálásával. Az oltási program mostani szakaszában azonban mindez már nem nagyon foghatja vissza az oltási kedvet, hiszen már bárki bejelentkezhet bármilyen vakcinára, ami neki szimpatikus.
Annak, hogy sokan mégsem szeretnének élni az önkéntes oltási lehetőséggel, számos oka lehet, a teljes oltástagadástól a mellékhatásoktól való félelmen át a specifikusan a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos bizalmatlanságig. Például az AstraZeneca és a Janssen vakcinájával kapcsolatban nagyon ritka mellékhatásként felmerült vérrögképződési kockázat is ronthatott a vakcinák megítélésén.
A Political Capital készített egy április végén közzétett felmérést arról, hogy ki miért nem akar oltatni. Eszerint a koronavírus elleni oltást elutasítók nagy része nem általában oltásellenes (ez csak a válaszadók 4,4 százalékára jellemző), hanem kifejezetten csak ezekkel az oltásokkal szemben bizalmatlan (17,9 százalék). Vannak olyanok is, akik általában elutasítók, a koronavírus ellen mégis beoltatnák vagy már be is oltatták magukat (4,3 százalék). A négy visegrádi országban végzett felmérés alapján egyébként az általános oltásellenesség nálunk messze a legalacsonyabb:
A leggyakoribb félelmek közül 19 százalékra volt jellemző teljes mértékben vagy inkább igen, hogy a súlyos mellékhatásoktól tart, míg 40 százalék értett egyet azzal, hogy a vakcinák kifejlesztése, tesztelése és engedélyeztetése túl gyorsan történt ahhoz, hogy azok biztonságosak legyenek. (Egyébként mindkettőtől nálunk tartottak a legkevésbé a négy országból.)
Ebből a felmérésből és a KSH adataiból is látszik, hogy az általános oltási hajlandóság Magyarországon egyáltalán nem alacsony nemzetközi összehasonlításban, tehát nincs szó arról, hogy nálunk nagyobb problémát jelentene az oltási plafon, mint máshol. Az itt is ugyanakkora problémát jelent, mint a legtöbb országban, például a világelső Izraelben vagy a szintén az élbolyban található Egyesült Államokban.
Hogy lehetne növelni a hajlandóságot?
Nincs általános recept a határaihoz közelítő oltási hajlandóság feltornászására, hiszen a lehetséges megoldás a konkrét okoktól is függ. Vannak azonban tanulságos megoldási kísérletek.
Az Egyesült Államok a magyarhoz képest fordított stratégiát alkalmaz, először indítottak tömeges oltásokat, majd a hajlandósági plafon közeledtével kezdték el bevonni a háziorvosokat, hogy a vonakodó vagy közömbös oltatlanokat is nagyobb eséllyel tudják meggyőzni az oltás felvételéről. Az egészségügyi hatóságok arra számítanak, hogy minél előrébb jutnak az átoltottságban, annál inkább mikroszinten kell megtervezni a még oltatlanok beszervezését.
Az amerikai közegészségügyi hatóság (NIH) igazgatója, Francis Collins még április végén azt mondta, változtatni kell az attitűdön, ha további embereket akarnak oltakozásra bírni: „Talán túl sok volt az ujjal mutogatás. Én magam is részt vettem ebben. Ezentúl megpróbálok megállni, és tényleg meghallgatni, milyen tudományos kérdései vannak az embereknek.”
Ennél persze akadnak konkrétabb lépések is. Joe Biden amerikai elnök például azt kérte a munkáltatóktól, hogy biztosítsák a teljes fizetést az oltakozás és az esetleges oltási reakciókból való kilábalás idejére is, amihez adókezvezményt is bevezetett. De akad olyan vállalatvezető is, aki 100 dollárt (körülbelül 30 ezer forintot) fizet annak a munkavállalónak, aki hajlandó beoltatni magát. Ohióban oltási lottót indítottak, az oltást vállalók között értékes nyereményeket sorsolnak ki. Így nyert egy nő egymillió dollárt, egy férfi pedig tandíjmentes egyetemi helyet, pusztán azzal, hogy beoltatta magát. De más államokban is osztanak tanulmányi támogatást, múzeum- és meccsbelépőket, vagy éppen fánkot, sült krumplit.
Magyarországon is találni ilyen helyi kezdeményezéseket. A 18. kerületben például a polgármester mozijegyet és páros menüt ígért a helyi 16–18 éveseknek, ha beoltatják magukat. A magyar Erste Banknál pedig szabadnapot adnak annak, aki beoltatja magát. Fontos azonban, hogy ösztönözniük szabad a munkáltatóknak, de szankcionálniuk nem lehet azért, mert valaki nem kívánja beoltatni magát.
Itthon a kormány a védettségi igazolványt szánta a fő motivációs erőnek. Erről Orbán Viktor is beszélt az április 2-i rádióinterjújában:
„De ha az emberek azt látják, hogy bizonyos szolgáltatásokat a boldog, közösségi élethez szükséges lehetőségeket összekapcsoljuk a védettséggel és a védettség igazolásával, akkor szerintem kap egy lökést a regisztráltak száma, akkor többen fogják úgy érezni, hogy érdemes beoltatni magukat, és akkor nem áll majd elő az a helyzet, hogy több vakcinánk lesz, mint amennyit regisztráltunk.”
Az a számítása nem jött be, hogy az igazolvány elegendő motiváció lesz az oltási plafon kitolásához, de a szándék világos a szavaiból. Később a kormány híres emberek bevonásával oltásikedv-növelő kampányt is indított 16 milliárd forintból.
A regisztráció is akadály lehet
A vonakodók közt külön csoportot jelentenek azok, akik oltakoznának, csak regisztrálni nem szeretnének hozzá, mert nem akarják megadni az adataikat. A fiatalok például az Ipsos felmérése szerint különösen vonakodnak a regisztrációtól. Az idős, kevésbé iskolázott vagy szegények embereknek pedig technikai akadályt is jelenthet ez a kötelezettség. (Az idősek egyébként levélben is regisztrálhattak.)
Az oltáshoz való könnyebb hozzáférés érdekében az ellenzéki pártok közösen kérték a regisztrációs kötelezettség eltörlését, szerintük elég lenne a tajkártya felmutatása, amivel azok is oltakozhatnának, akik nem jutnak olyan online felülethez, ahol jelentkezni tudnak az oltásra – például a szegényebb régiók zsákfalvainak lakói –, vagy éppen bizalmatlanok a kormány által működtetett oldallal szemben. A kormány oltásellenes ellenzékezéssel pattintotta le a javaslatot.
Az oltási regisztráció egyébként nem magyar kuriózum – például Ausztriában is ez a rendszer – ugyanakkor nem is nélkülözhetetlen: többek között Németországban és az Egyesült Királyságban sincs szükség külön jelentkezni az oltásra. Olaszországban az időseket kezdték el regisztráció nélkül oltani áprilisban, Romániában pedig az AstraZeneca vakcinájára lehetett regisztráció nélkül jelentkezni.
A variánsok miatt is fontos lenne tovább oltani
A minél szélesebb körű átoltottság nem csak azért fontos, hogy minél többen váljanak gyorsan védetté, hanem azért is, mert ha az egyenlőtlen eloszlás miatt egy-egy régióban sokkal szabadabban tud terjedni a vírus, akkor nagyobb eséllyel alakulnak ki veszélyes variánsok, amelyek az oltásokat is ügyesebben kerülik meg, vagy legalábbis gyengítik a hatásukat.
„Nem lesz negyedik hullám, se most, sem pedig szeptemberben. Nem tud egy olyan mutáció kialakulni, ami Magyarországon ismételt járványt okozzon, mert nagyon magas az átfertőzöttség, és nagyon magas az átoltottság is, és nemcsak egy fajta vakcinával oltottak, hanem sok fajta vakcinával”
– mondta néhány napja Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Ezzel azonban a legtöbb szakértő egyáltalán nem ért egyet.
Egy április végi online beszélgetésen például Oroszi Beatrix, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport epidemiológusa és Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője is arról beszélt, hogy könnyen elképzelhető egy negyedik hullám kialakulása, mégpedig pontosan a variánsok miatt.
Elsősorban az indiai variáns európai – és most már magyarországi – megjelenése miatt intenek fokozott óvatosságra a szakértők, mert az eddigi vizsgálatok alapján ez a vírusváltozat a hazai harmadik hullámot is beindító brit variánsnál is gyorsabban terjed, és a lakosság védettsége nem elég magas ahhoz, hogy ezen a ponton kizárhassunk egy negyedik hullámot.
Még Orbán Viktor is azt mondta a múlt pénteki rádióinterjújában, hogy három dologra kell szerinte figyelni. Egyrészt mivel a 8 millió felnőttből 5 millió kapott csak oltást, „3 millió ember nincs beoltva, és ott bizony pusztítani fog, fertőz a vírus”. Másrészt a környező országokban alacsonyabb az átoltottság, így könnyen behurcolható a fertőzés.
„A harmadik dolog, amire figyelnünk kell, hogy fenyegetnek még mindenfajta mutációk [...], tehát folyamatosan figyelnünk kell, hogy a vakcinák az új mutánsokkal szemben is védenek-e bennünket”
– mondta a miniszterelnök.
„Az indiai mutáns Magyarországon is jelen van, és a szakértők szerint nem lehet kizárni a járvány újabb hullámát” – mondta György István, az országos oltási munkacsoport vezetője is az operatív törzs pénteki bejelentésekor.
Mi lesz velünk nyájimmunitás nélkül?
Egy márciusi online beszélgetésen Oroszi Beatrix röviden összefoglalta a járvány további kimenetelének elméleti lehetőségeit.
A legjobb az lenne, ha teljesen el tudnánk törölni, azaz eradikálnánk a vírust, hogy soha többet ne okozhasson problémát. Ez azonban ritka, embernél eddig csak a fekete himlő felett sikerült ilyen teljes győzelmet aratni, illetve az állatgyógyászatban a keleti marhavész felett. Az kellene hozzá, hogy hosszan tartó immunitást tudjunk kialakítani a vírus ellen, az ne változzon sokat, és ne tudja állatokban fennmaradva átvészelni a száműzetést, hogy aztán onnan visszaugorjon az emberre. Ez a leírás azonban a SARS-CoV-2 esetében több ponton is elvérzik.
A következő lehetőség a vírus eliminálása. Ez nem a teljes kiiktatását jelenti, de egy adott régióból ki lehet paterolni, ha elég széles körű a védettség ellene. Később azonban más területekről újra be lehet hurcolni. Ez a helyzet például Magyarországon a kanyaróval, hála az európai szinten is magas átoltottságnak. Oroszi szerint a koronavírus esetében rövid távon ez is elérhetetlen cél, de közép- és hosszútávon már reális törekvés.
A harmadik forgatókönyv, hogy a vírus nem tűnik el, de alkalmazkodunk hozzá, és kihúzzuk a méregfogát:
„Tehát megtanulunk együtt élni a vírussal, és csak enyhe vagy közepesen súlyos betegséget okoz, amit az egészségügyi ellátórendszer kezelni tud. Belátható időn belül ez elérhető, ezért érdemes küzdenünk. Ettől egy karnyújtásnyira vagyunk”
– mondta.
A jelek szerint tehát legalábbis rövid távon le kell tennünk a nyájimmunitás hajszolásáról, és ehelyett arra kell átkalibrálni a járványkezelést, hogy minél több embert védjünk meg a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, miközben a vírus valamilyen szinten továbbra is terjedni és fertőzni fog.
Nem riogatás, hanem felkészülés
„Azt még nem tudjuk, hogy az oltottak meddig védettek, tehát nem tudjuk, hogy jövőre, másfél év múlva, két év múlva kell-e megismételni az oltást. Ehhez idő és adatok kellenek, idővel látszik majd, hogy cseng le az immunvédettség” – mondta Falus András.
„A jó hír az, hogy borzasztó gyorsan fejlődnek a vakcinák, az mRNS-alapú vakcinafejlesztés hihetetlenül gyors, már most rengeteget dolgoznak az új variánsok elleni vakcinák fejlesztésén és nagy mennyiségű gyártásán”
– mondta, hozzátéve, hogy ezért is furcsállja, hogy éppen most mondott le a kormány az mRNS-alapú Pfizer–BioNTech-vakcina uniós beszerzési kvótájáról a következő évekre.
A Telexnek nyilatkozó virológus szerint is olyan sok az ismeretlen változó, hogy nem lehet érdemben jósolni. „Fogalmunk sincs, milyen vírusvariáns fog terjedni; fogalmunk sincs, milyen lesz a helyzet a világon, Európában és itt Magyarországon; nem tudjuk, hogy a most nálunk használt oltások az akkori helyzetben hogy fognak védeni. Azzal a kockázattal kell számolni, hogy amíg marad olyan szelete a populációnak, amely még kitett a vírusnak, vagy majd egy új variánsnak jobban kitett, addig vissza tud kacsintani a járvány, és jöhet egy negyedik hullám. De nem tudjuk, hogy mit fog okozni, mert túl sok az ismeretlen.”
„Mondjuk ki: nem tudjuk biztosan, mi lesz, ezért fel kell készülni. Ez nem riogatás, hanem egy észszerű döntés.”
„Azért azt látjuk, hogy ha egyes variánsok koptatják is a védelmet, az nem szűnik meg. Tehát tud még teret nyerni a vírus, de akkorára nem számítok, mint a harmadik hullám. De nem vagyunk jósok” – tette hozzá.
Az oltásra a Vakcinainfó oldalon lehet regisztrálni, magára a beoltásra időpontot foglalni pedig az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) erre létrehozott felületén lehet.