Nem biztos, hogy érdemes előbb kérni az AstraZeneca-vakcina második adagját

Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki tájékoztatóján bejelentette, hogy mostantól nem muszáj kivárni az AstraZeneca-vakcina két adagja között március eleje óta bevezetett 12 hetes szünetet, aki igényli, akár hamarabb is megkaphatja a második oltást.

Ez azért meglepő bejelentés, mert a hosszabb intervallum bevezetése előtt maga az AstraZeneca közölte a legújabb kutatási eredmények alapján, hogy a második adag kitolásával magasabb lesz a vakcina hatásossága.

Ezért nem egyértelmű, hogy érdemes-e élnie ezzel a lehetőséggel annak, akinek egyébként módjában áll kivárni a 12 hetet.

Márciusban tolták ki

„Nagyon sokan fordultak kéréssel hozzánk, hiszen három hónap valóban hosszú idő, és az élet produkál olyan helyzeteket, amikor szeretnék az oltakozók előbb felvenni az AstraZeneca-vakcinának a második adagját. Ezt lehetővé tesszük, hiszen maga az alkalmazási előirat is lehetővé teszi”

– mondta Müller Cecília.

És valóban, a hatályos alkalmazási előiratban [pdf] ez áll: „A második adagot 4-12 héttel (28-84 nappal) az első adagot követően kell beadni. [...] Az eredmények alapján, a védettség az első adagot követően körülbelül 3 héttel kezdődik és fennáll a 12. hétig. [...] Lehetséges, hogy a második adag beadását követő 15 napig a védettség nem teljes.” A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy van egy nagy előnye a 12 hetes intervallumnak.

Az AstraZeneca vakcinájának két adagját a január végi engedélyezés után 4 hetes intervallummal kezdték beadni, ez volt a gyártó ajánlása, amelyet Magyarország is követett. Ahogy azonban más országokban, idehaza is felmerült, hogy mivel vakcinahiány van, meg lehetne nyújtani a két adag közötti időt, hogy ne kelljen elraktározni a második adagokra valót, hanem minél többen kaphassák meg hamar az első adagot. Mivel bizonyos szintű védelmet már az első adag is nyújt, ezzel minél több ember válhat valamennyire védetté, és növelhető a népesség átoltottsága.

Ezért március 1-től meg is változott a magyar oltási rend: a Pfizer–BioNTech vakcinájából a második adagot 21 helyett 35 napra, míg az AstraZenecát 28 helyett 84 napra kezdték el adni (legalábbis felmenő rendszerben, azoknak, akik addig még nem kapták meg az első adagot).

Tovább várva hatásosabb

Ez a döntés nemcsak az átoltottság szempontjából jött kapóra, hanem az AstraZeneca esetében még a beoltottak is jobban jártak vele. Újabb klinikai vizsgálati adatok alapján ugyanis maga a gyártó közölte február elején, hogy a két adag közötti idő növelésével az oltás hatásossága is növelhető. Az eredményeik szerint az első adag beadása után a vakcina hatásossága 76 százalékos, és a védelem a második adag beadásáig folyamatos, de ha ezt a második adagot csak 12 héttel később adják be, a teljes védelem 82,4 százalékos lehet – az alkalmazási előiratban máig szereplő, hivatalos hatásossági adat 59,5 százalék. (Tegyük hozzá, ezeket a számokat nem érdemes egy az egyben összehasonlítgatni más vakcinák hatásossági mutatójával.)

Ez elsőre nem hangzik túl logikusnak, de valójában nem összeegyeztethetetlen a vakcinák működési mechanizmusával. Az oltóanyagok összetett immunválaszt váltanak ki. Ennek az egyik legfontosabb, de nem az egyetlen eleme az antitestek termelődése. A védekezés receptjét a memóriasejtek jegyzik meg, innen fogja tudni a szervezet, hogy mi a teendő, ha élesben találkozik a vírussal. Az emlékeztető oltás – azaz a második adag – beadását úgy érdemes időzíteni, hogy a megtermelt antitestek mennyisége még ne csökkenjen le túlságosan, de már elég sok memóriasejt jöjjön létre.

Az AstraZeneca vakcinája egy vektorvakcina, és mint korábban írtuk, a hordozóvírusként használt adenovírus ellen esetleg kialakuló immunválasz szempontjából is a hosszabb intervallum tűnik ideálisnak, így részben ez is magyarázhatja a magasabb hatásfokot.

Egy általunk megkérdezett virológus szerint továbbra is úgy tudni, hogy a hosszabb intervallummal magasabb hatásfok érhető el, ebben nem történt változás. Ezért érdemes meggondolni, hogy mennyire siettessük a második adag beadását.

Az oltási program szempontjából érthető döntés, hogy mivel most már kevésbé szűkös a vakcinaellátás, előbb ellőhetők a második adagok. A beoltottaknál pedig felmerülhetnek egyéni szempontok, amelyek alapján érdemes lehet úgy dönteni, hogy inkább előbb alakuljon ki a kétadagos védettség, még ha az valamelyest alacsonyabb is lesz úgy. De ha valaki megteheti, hogy kivárja a 12 hetet, akkor nem biztos, hogy megéri élni a rövidítés lehetőségével.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként 8-12 hetes intervallumot javasol.

Jelezni kell, aztán bevárni másokat

A gyakorlatban azonban ezután sem úgy fog kinézni a dolog, hogy mindenki eldönti magában, hogy hány napra szeretné kapni a második adagot, aztán besétál érte a rendelőbe.

Egyrészt a tisztifőorvos is utalt arra, hogy az alkalmazási előirat ad némi mozgásteret, de ez azt jelenti, hogy 4-12 hét között lehet variálni, ennél előbb tehát biztosan nem kaphatja meg senki a második oltást.

Másrészt logisztikailag is meg kell szervezni a dolgot, hiszen nem lehet adagonként felbontani az oltóanyagot: egy ampullában tíz adag van, ezért legalább tíz főt kell bevárni, hogy ki lehessen jelölni egy oltási napot. Aki tehát előrehozná a második adagját, annak ezt jeleznie kell az oltópont és az oltóorvos felé.

„Az oltópont, illetve az oltóorvos felelőssége az, hogy legalább tíz személyt összevárjon, illetve akár első, akár második körös oltás során alkalmazza az AstraZenecának a beadását annak érdekében, hogy minden vakcina eloltásra kerüljön”

– mondta a tisztifőorvos.

Biztató hírek az első adagról

Egyébként az AstraZeneca vakcinája talán a legalaposabban vizsgált oltóanyag, részben azért, mert ez a brit oltási program alappillére, és az Egyesült Királyságban sok klinikai hatásossági és való életbeli vakcinahatékonysági kutatást végeznek. Másrészt a vérrögképződéses esetek miatt különösen nagy kutatói figyelem is irányult rá. (Arról, hogy a nagyon ritka mellékhatás miatt miért nem érdemes túlzottan tartani a vakcinától, itt írtunk hosszabban.)

A sok hatékonysági vizsgálat miatt folyamatosan érkeznek az újabb eredmények, és ezek alapján jó hír, hogy akár 12, akár kevesebb hetet várnak az érintettek, már az első oltás is számottevő védelmet nyújt.

A napokban számoltunk be például arról, hogy egy nagy skóciai vizsgálat szerint négy-öt héttel az oltás után már a vakcina első adagja is 88 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés kockázatát. Egy másik brit vizsgálat szerint pedig a továbbfertőzés esélyét is 50-60 százalékkal mérsékli az első adag.

A cikk megjelenése után az AstraZeneca eljuttatta hozzánk a cég reakcióját a pénteken elhangzottakra.