Összeszedtük, miért nem érdemes félni az AstraZeneca vakcinájától

2021. április 10. – 07:26

Összeszedtük, miért nem érdemes félni az AstraZeneca vakcinájától
Az AstraZeneca vakcinája egy németországi oltóponton 2021 márciusában – Fotó: Lennart Preiss / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus elleni vakcinák kétségtelenül elég forró témának számítanak manapság, ám alighanem nincs olyan közöttük, amiről többet beszéltek volna az elmúlt hónapban, mint az AstraZeneca vakcinája. A brit–svéd oltóanyag március közepe óta van fókuszban, ekkor merült fel ugyanis annak a gyanúja, hogy vérrögképződéshez vezethet. A vakcina hosszú és szövevényes sztorijának legutóbbi állomása az volt, amikor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán bejelentette, hogy

a vakcina beadása után előfordulhat alacsony vérlemezkeszám mellett jelentkező vérrögképződés, így azt nagyon ritka mellékhatásként érdemes lehet feltüntetni.

Ez elsőre elég vészjóslóan hangzik, az EMA azonban ismét hangsúlyozta, hogy a vakcinának továbbra is több az előnye, mint a hátránya, és azt is igyekeztek kiemelni, hogy tényleg nagyon ritka eseményekről van szó. Persze érthető, ha valakit ez sem nyugtat meg, pláne úgy, hogy a sajtóban nem sok jót lehet olvasni a vakcináról, ezért most röviden és tömören összefoglaljuk, hogy

  • pontosan mit jelentett be az EMA,
  • mi van a vérrögökkel meg a vérlemezkékkel,
  • és kell-e tartani a bejelentés után az AstraZenecától.

Milyen vérrögök? Milyen vizsgálat?

A vérrögképződés gyanújáról korábban ebben a cikkben írtunk bővebben, de most a rend kedvéért nagyon röviden újra összefoglaljuk a sztorit. Március közepén több országban is felfüggesztették az AstraZeneca vakcinájának használatát – aminek amúgy a hivatalos neve Vaxzevria –, miután több országban is vérrögképződést jelentettek. Az üggyel kapcsolatban az Egészségügyi VIlágszervezet (WHO), az EMA és a gyártó is többször megszólalt, és rendre nyugalomra intették az embereket.

Azt senki nem tudta sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy van-e kapcsolat a két dolog között, ám a kockázat elenyészőnek tűnt, így a mérvadó egészségügyi szervezetek végig kitartottak az oltóanyag használata mellett.

Eközben természetesen vizsgálatokat is indítottak az ügyben, az EMA esetében egészen pontosan a Farmakovigilanciai Kockázatfelmérő Bizottság (PRAC) vette kezébe az ügyet. A farmakovigilancia a biztonságos gyógyszeralkalmazás érdekében végzett tevékenység, a bizottság feladata pedig az, hogy folyamatosan nyomon kövesse a gyógyszerek előny/kockázat viszonyát, és aktívan felderítse a lehetséges kockázatokat. A PRAC az elmúlt időszakban a vérrögképződésről szóló bejelentések nyomán kezdett el vizsgálódni az ügyben, és megállapította, hogy egymástól eltérő, ám közös pontokkal is rendelkező esetekről van szó.

Mint írták, alacsony vérlemezkeszám és néha vérzés társaságában alakultak ki vérrögök agyi erekben (agyi vénás sinustrombózis, vagyis CVST), hasban (splanchnicus vénás trombózis, vagyis SVT), illetve az artériákban is. A bizottság 62 CVST-s és 24 SVT-s esetet vizsgált meg, melyeket az EU gyógyszerbiztonsági adatbázisában, az EudraVigilance-ben jelentettek az Európai Gazdasági Térségből, illetve Nagy-Britanniából, ahol a vizsgált időszak végének számító március 22-éig nagyjából 25 millióan kapták meg az AstraZeneca vakcináját. Azóta 169-re nőtt a CVST-s és 53-ra az SVT-s esetek száma, a vakcinát pedig durván 34 millióan kapták meg, de ez nem változtatott a PRAC későbbi ajánlásán.

Miért érdekes az alacsony vérlemezkeszám?

Azon túl, hogy ránézésre ez köti össze az összes vérrögképződéses esetet, azért is fontos kiemelni az alacsony vérlemezkeszámot, mert alapvetően ezekben az esetekben magas vérlemezkeszámra lehetne számítani. Ha valakinek a szervezetében túltermelődnek a vérlemezkék (ezt trombocitémiának hívjuk), annál spontán is kialakulhatnak vérrögök, akinél viszont a normálisnál alacsonyabb ezek száma (ez a trombocitopénia), annál kóros vérzéses tünetek jelentkezhetnek.

Az AstraZeneca vakcinájával oltanak egy madridi stadionban kialakított oltóponton 2021. április 1-én – Fotó: Diego Radames / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Jelen esetben paradox módon alacsony vérlemezkeszám mellett jelentkezik a vérrögképződés, német és norvég kutatók viszont már előálltak egy hipotézissel, ami megmagyarázhatja ezt a jelenséget. Amint azt bejelentésében az EMA is kiemelte, jelen állás szerint valószínűnek tűnik, hogy az érintetteknél egy antitest által előidézett immunválasz állhat a háttérben, ami hasonló ahhoz, ami a heparin nevű véralvadásgátlóval kezelt betegeknél jelentkezik.

Ennek neve heparin indukálta trombocitopénia (HIT), ami a gyógyszert kapók 1-2 százalékánál jelentkezik.

Az említett antitest olyanoknál is jelen lehet, akiket sosem kezeltek heparinnal, a szakirodalomban pedig több alkalommal is összefüggésbe hozták már a CVST-s esetekkel is, és jelenleg nem úgy tűnik, hogy ennek jelenlétére van más magyarázat, mint a vakcina. Rajiv Pruthi, a Mayo Clinic szakértője szerint bár a bejelentett esetek alapján nem tűnik nagyobbnak a CVST megjelenése az AstraZeneca vakcinájával oltottak körében, mint az általános népességben, érdemes foglalkozni ezzel a problémával. Pruthi szavainak némileg ellentmond ugyanakkor az, hogy Németországban átlag felüli volt a CVST-s esetek száma, éppen ezért állították le korábban az AstraZeneca vakcinájának használatát az országban.

Ehhez persze érdemes hozzáfűzni, hogy jelen esetben nem ismerjük az immunválasz tényleges előfordulását, csak a bejelentett esetekről tudunk, így nincs kizárva, hogy a valóságban nagyobb mértékben fordul elő, mint az általános népességben. A bizottság a HIT-hez hasonló immunválasz miatt további tanulmányokat és vizsgálatokat rendelt el, hogy újabb információkhoz juthasson és ha kell, megtehesse a szükséges lépéseket.

De akkor kapcsolat van, nem? Ez nem rossz?

Mint azt pár napja mi is megírtuk, Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban azt mondta, hogy egyértelműen összefüggés van az AstraZeneca és a vérrögképződés között. Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője az Il Messaggero című lapnak azt mondta, hogy véleménye szerint most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés, de azt még nem lehet tudni, hogy mi váltotta ki ezeket az eseteket.

Cavaleri azt is hozzátette, hogy ki kell mondaniuk, hogy a beoltott emberek között nagyobb arányban lépett fel agyi trombózis a fiatalok körében, mint ahogy várták. Az EMA hamar reagált a saját tisztviselőjének szavaira – bár csak annyit mondtak, hogy egyelőre nem jutottak meghatározó következtetésre ezzel kapcsolatban –, majd ezt követte a szerdai bejelentés, ahol egészen pontosan úgy fogalmaztak, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok és egy ad hoc szakértői csoport szakvéleménye alapján

„lehetséges kapcsolatot találtak az AstraZeneca vakcinája és a nagyon ritkán jelentkező, szokatlan, alacsony vérlemezkeszám mellett jelentkező vérrögök között”.

Az EMA azt is kiemelte, hogy a ritka vérrögképződés a vakcina beadása utáni két hétben jelentkezhet, és hozzátette, hogy bár eddig a legtöbb eset 60 év alatti nőknél jelentkezett, a vizsgálat során számbavett bizonyítékok alapján nem tudták megerősíteni, hogy náluk gyakrabban jelentkezne a probléma. Ennek hátterében vélhetően egyszerűen az állhat, hogy ebből a sokaságból arányosan többen kapták meg az oltást.

Összességében tehát az EMA szerdai bejelentésében lényegében egy lehetséges kapcsolatot jelentett be a vakcina és a vérrögképződés között, amire az ezzel oltottaknak és az egészségügyben dolgozóknak is oda kell figyelniük.

A bizottság álláspontja szerint a vérrögképződés a vakcinának egy nagyon ritka mellékhatása lehet, ám arról nem volt szó, hogy egyértelmű ok-okozati összefüggést találtak volna az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződés között.

Mint azt a tájékoztatón a PRAC-t képviselő dr. Sabine Straus kiemelte, a bejelentések alapján nagyjából 1:100 000-hez az esélye annak, hogy jelentkezik valakinél a vérrögképződés – összehasonlításképp egy 2015-ös tanulmány alapján a CVST kockázata a hormonális fogamzásgátlókat szedő nőknél akár 2,7:100 000 is lehet, és bár ez a párhuzam csak korlátozottan hasznos, az arányokat talán érzékelteti. Ha kialakul is a vérrög, megfelelő diagnózis birtokában ezt lehet kezelni vérhígítóval és egyéb gyógyszerekkel.

Erre az EMA szerdán is kitért, de korábban is foglalkozott, már vele, az AstraZeneca az Európai Gyógyszerügynökséggel és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel egyetértésben már március végén tájékoztatást adott ki a magyar orvosok számára is. Az EMA azt is hangsúlyozta, hogy ennek a számnak az ismeretében az országokra bízzák, hogy hogyan adják be a továbbiakban az AstraZeneca vakcináját.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Covid–19 súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedéshez vagy halálhoz is vezethet. Ahogy az a nagy vakcinainfós cikkünkből is egyértelműen kiderült, a klinikai tesztek alapján az AstraZeneca vakcinája a súlyos megbetegedéstől száz százalékban véd, így nem túlzás kijelenteni, hogy még mindig bőven több az előnye, mint a ritka mellékhatásaiból származó hátránya.

Más vakcináknál mi a helyzet?

Mint azt korábban az AstraZeneca is közölte, a vérrögképződéses esetek száma lényegesen alacsonyabb annál, mint az általános gyakorisági adatok alapján várható lenne egy ekkora népcsoportban, és hasonló ahhoz, amit más törzskönyvezett Covid–19 vakcinák esetén észleltek. Mint az ebből is látszik, a vérlemezkékhez kapcsolódó problémákat más vakcináknál is megfigyeltek, az Egyesült Államokban pedig februárban meg is jelent egy tanulmány, ami a Pfizer és a Moderna vakcinájának beadása után jelentkező immuntrombocitopéniás (ITP) eseteket vizsgálta.

Ennél a ritka autoimmun betegségnél a test a saját vérlemezkéi ellen termel autoantitesteket, ami extrém esetben vérzéshez és vérrögképződéshez is vezethet. A kutatók szerint egyáltalán nem meglepő, hogy több mint 20 millió beoltott után találtak 17 olyan embert, akinél az oltás beadása után alakult ki trombocitopénia, és azt is hozzátették, hogy ez a szám nem tűnik kiugrónak. Azt viszont mindenképpen érdekesnek tartották, hogy egy kivételével mindegyik esetben a Pfizer vagy a Moderna vakcinájának beadása után jelentkeztek a tünetek, emiatt pedig nem tartották kizártnak, hogy ezek az oltások nagyon ritkán, de előidézhetik az ITP-t.

Egy napokban megjelent tanulmány szerint ugyancsak érdemes lehet figyelni ezen vakcinák esetében is az árulkodó tünetekre. A MedPage Today korábbi cikke szerint ITP egyébként más vakcinák után is kialakulhat, a Magyarországon kötelező MMR-oltás esetében pedig bizonyított is az ok-okozati összefüggés, 100 000 beadott oltásra 1-3 ilyen eset jut.

Azt persze ebben az esetben is hozzá kell tenni, hogy sokkal nagyobb az ITP kockázata azoknál a betegségeknél, melyeknek ez a vakcina útját állja.

Azt, hogy a különböző vakcináknál jelentkező problémák között van-e összefüggés, egyelőre senki sem tudja. Elméletek viszont már vannak, Hamid Merchant, a University of Huddersfield professzora például olyan hipotézissel állt elő, mely szerint az mRNS-t (Pfizer, Moderna), illetve az adenovírusokat (AstraZeneca, Johnson & Johnson) alkalmazó vakcinák a vérlemezkék között is előidézhetik a koronavírus tüskefehérjéjének a szintézisét, és ez vezethet az ezek elleni immunválaszhoz. Azt persze ő is leszögezte, hogy ennek az elméletnek a bizonyításához további kutatásokra lesz majd szükség.