Minden fontos információ a vakcinákról, egy helyen

Az alábbiakban a Magyarországon már használt vagy engedélyezett vakcinák jellemzőit vesszük sorra. Ha akár az európai uniós, akár a magyar hatóság új vakcinát engedélyez, kiegészítjük a cikket – ahogy a már most is benne szereplő vakcinák adatait is frissíteni fogjuk, ha lényeges változás történik, hogy később is újra fel lehessen csapni ugyanezt a cikket, ha kérdése támad.

Mivel a vakcinákról szinte naponta záporoznak az új információk, igyekeztünk a legalapvetőbbekre szorítkozni, és ezekben is a már biztosra vehető, megerősített információknál maradtunk a legfrissebb, de még bizonytalan eredmények helyett. A vakcinák hatásosságánál például azt az értéket tüntettük fel, amely alapján engedélyt kaptak, és amely az alkalmazási előírásban hivatalos adatként szerepel. Más esetekben, például a két oltás között kihagyott időnél, a magyarországi gyakorlatot vettük alapul. (Ezért például az AstraZeneca vakcinájánál a hatályos európai és magyar dokumentumban feltüntetett érték szerepel, nem a napokban bejelentett 76 százalék. A második adag kitolásával elérhető 82,4 százalékot viszont feltüntettük a hivatalos adat mellett, mert márciustól Magyarországon is ez az adagolás az érvényes.)

A vakcinákat a magyarországi engedélyezés sorrendjében tekintjük át. A megnevezésükben a köznapi használatot követjük, azaz a legtöbb helyen a gyártó nevét tüntetjük fel, de az orosz és az indiai vakcinánál magát a vakcina nevét.

Augusztustól kérhető itthon harmadik adag oltás is, ezzel a protokoll bejelentése után ebben a cikkben foglalkoztunk külön, majd a hivatalos protokollnál részletesebb, független szakértők által közzétett ajánlással is részletesen foglalkoztunk, az alábbiakban ezekre nem térünk ki.

Először egy táblázatban foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat, hogy ha tényleg siet, rögtön lássa a lényeget, és össze tudja hasonlítani a vakcinák közti különbségeket:

Most pedig nézzük vakcinánként egy kicsit részletesebben:

Pfizer−BioNTech

Ez volt az első vakcina, amellyel a többi uniós tagországhoz hasonlóan Magyarországon is oltani kezdtünk, és a mai napig ez adja a magyar oltási program gerincét.

Július elején az Európai Gyógyszerügynökség bejelentette, hogy nagyon ritkán szívizom-, illetve szívburokgyulladás fordulhat elő az oltás után, leginkább fiatal férfiaknál, ez mellékhatásként be is került az alkalmazási előírásba. A vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az ezzel járó kockázatot.

• Márkanév: Comirnaty
• Származási ország: Egyesült Államok (Pfizer) és Németország (BioNTech)
• Típus: mRNS-alapú vakcina (3. generációs)
• Milyen engedély alapján használjuk: Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára az Európai Bizottság engedélyezte az uniós tagországoknak
• Hány országban használják: 84 országban (az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is jóváhagyta)
• Nyilvános-e a klinikai vizsgálatok kulcsfontosságú 3. fázisának eredménye: Igen, itt elérhető
• Hatásosság: 95 százalék
• A súlyos betegségtől mennyire véd: A klinikai tesztek alapján 100 százalékban
• Tárolás: Hosszabb távon −90 és −60 Celsius-fok között, de a májusi ajánlás szerint már 2-8 Celsius-fokon is tárolható egy hónapig.
• Hány adag kell belőle: 2 adag
• A két adag között mennyi idő telhet el: Eleinte 21, majd március 1-től 35 nap, június 18-tól újra 21 nap.
• Mikor alakul ki a teljes védettség: A második adag utáni 7. nap körül
• Mióta oltanak vele Magyarországon: 2020. december 26. óta
• Hány évesek kaphatják itthon: 12 év felettiek (Bár az engedély és az alkalmazási előírás szerint már a kezdetektől 16 éves kortól adható, Magyarországon eleinte csak 18 év felett alkalmazták, ez a gyakorlat április közepétől változott meg, amikor a 16-17 éveseket is elkezdték oltani, a 12-15 évesek pedig június 10-től regisztrálhatnak.)
• Krónikus betegeknek adják-e: Igen
• Terhes nőknek adják-e: Igen (Orbán Viktor március 26-i bejelentése nyomán)
• Mennyit rendeltünk belőle: 10,87 millió adagot, amely 5,435 millió főnek elég
• Mennyibe kerül az államnak egy adag: Nincs róla hivatalos adat. Kiszivárgott információk alapján 5700 forintba / 2022-től 7200 forintba
• Elérhető tájékoztatók: Alkalmazási előírás, Lakossági tájékoztató

Moderna

A másodikként engedélyezett vakcina kisebb szerepet játszik a hazai oltási programban. A közelmúltban azért bukkant fel gyakran a hírekben, mert kiderült, hogy a kormány kevesebbet rendelt belőle, mint amennyi Magyarországnak a közös uniós keretből lakosságarányosan elérhető lett volna.

Július elején az Európai Gyógyszerügynökség bejelentette, hogy nagyon ritkán szívizom-, illetve szívburokgyulladás fordulhat elő az oltás után, leginkább fiatal férfiaknál, ez mellékhatásként be is került az alkalmazási előírásba. A vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az ezzel járó kockázatot.

• Márkanév: Spikevax
• Származási ország: Egyesült Államok
• Típus: mRNS-alapú vakcina (3. generációs)
• Milyen engedély alapján használjuk: Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára az Európai Bizottság engedélyezte az uniós tagországoknak
• Hány országban használják: 45 országban
• Nyilvános-e a 3. fázis eredménye: Igen, itt elérhető
• Hatásosság: 94,1 százalék
• A súlyos betegségtől mennyire véd: A klinikai tesztek alapján 100 százalékban
• Tárolás: −25 és −15 Celsius-fok között
• Hány adag kell belőle: 2 adag
• A két adag között mennyi idő telhet el: 28 nap
• Mikor alakul ki a teljes védettség: A második adag utáni 14. nap körül
• Mióta oltanak vele Magyarországon: 2021. január közepe óta
• Hány évesek kaphatják itthon: 18 év felettiek (az uniós engedélyt július közepén már a 12-17 éves korosztályra is megkapta)
• Krónikus betegeknek adják-e: Igen
• Terhes nőknek adják-e: Igen (Orbán Viktor március 26-i bejelentése nyomán)
• Mennyit rendeltünk belőle: 1,744 millió adagot, amely 872 ezer főnek elég
• Mennyibe kerül az államnak egy adag: Nincs róla hivatalos adat, kiszivárgott információk alapján 7000 forintba
• Elérhető tájékoztatók: Alkalmazási előírás, Lakossági tájékoztató

Szputnyik V

Az orosz vakcina volt az első, amelyet Magyarország különutasan, a közös uniós vakcinabeszerzés keretein kívül engedélyezett. Ezzel elsősorban azért váltott ki kritikákat, mert akkoriban még nem volt elérhető a vakcina harmadik fázisú klinikai vizsgálatának az eredménye, amely alapján független szakértők megítélhették volna a biztonságosságát és a hatásosságát. Ezt azóta már közzétették, és szerencsére kifejezetten kedvező képet mutat a vakcináról.

• Márkanév: Szputnyik V
• Gyártó: Gamaleja Intézet
• Származási ország: Oroszország
• Típus: vírusvektor-alapú vakcina (3. generációs)
• Milyen engedély alapján használjuk: Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte. (Európai uniós engedélye még nincs, de az EMA már vizsgálja)
• Hány országban használják: 65 országban
• Nyilvános-e a 3. fázis eredménye: Igen, itt elérhető. (A magyar engedély megadása után tették közzé)
• Hatásosság: 91,6 százalék
• A súlyos betegségtől mennyire véd: A klinikai tesztek alapján 100 százalékban
• Tárolás: 2−8 Celsius-fok között (ez a gyakorlatban használt, liofilizált forma; folyékony formában -18 Celsius-fok)
• Hány adag kell belőle: 2 adag (az első és a második adag különböző)
• A két adag között mennyi idő telhet el: 21 nap
• Mikor alakul ki a teljes védettség: A második adag utáni 14. nap körül
• Mióta oltanak vele Magyarországon: 2021. február óta
• Hány évesek kaphatják itthon: 18 év felettiek
• Krónikus betegeknek adják-e: Bizonyos krónikus betegségek esetén eleinte nem alkalmazták Magyarországon. Az ellenjavallatok körét az OGYÉI március 22-én szűkítette, a változásokat itt foglaltuk össze. Jelenleg elővigyázatossággal, az oltóorvos döntése alapján krónikus betegeknek is adható
• Terhes nőknek adják-e: Nem
• Mennyit rendeltünk belőle: 2 millió adagot, amely 1 millió főnek elég
• Mennyibe kerül az államnak egy adag: A kormány által közzétett szerződés alapján jelenlegi árfolyamon 3100 forintba
• Elérhető tájékoztatók: Alkalmazási előírás, Lakossági tájékoztató

AstraZeneca

Az Oxfordi Egyetemmel közös fejlesztésű vakcina, amelyhez világszerte nagy reményeket fűztek, mert olcsó és könnyen szállítható, így a világ szegényebb régióiba eljutva segítheti a globális átoltottság gyorsabb elérését. Az elmúlt hónapokban azonban többször is megrendült a vakcina iránti közbizalom, először a cég klinikai vizsgálati eredményei körüli anomáliák, majd az uniós szállítások akadozása miatt, legutóbb pedig azért, mert felmerült, hogy megnöveli a vérrögképződés kockázatát.

Április elején az Európai Gyógyszerügynökség bejelentette, hogy valóban lehet összefüggés az AstraZeneca-vakcina és az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződéses esetek (TTS) között, és ezt mellékhatásként is fel kell tüntetni az oltóanyagnál. Azt is hozzátették azonban, hogy nagyon ritka jelenségről van szó, és a vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az ezzel járó kockázatot. (Ebben a cikkben szedtük össze, miért nem érdemes túlságosan tartani ettől.) Szeptemberben a Guillain-Barré-szindróma nevű, ritka ideggyulladásos betegség is bekerült a mellékhatások közé, októberben pedig az immuntrombocitopénia (ITP) is.

A két adag között kihagyott idő többször változott Magyarországon. Eleinte 28 napra adták a második adagot, majd március 1-jétől 84 napra, májustól pedig elvileg kérhető korábban, 28-84 nap között is, bár a gyakorlat egyelőre zavaros. (És aki teheti, a magasabb hatásfok érdekében továbbra is érdemes lehet kivárnia a 84 napot.)

• Márkanév: Vaxzevria
• Származási ország: Egyesült Királyság − Svédország
• Típus: vírusvektor-alapú vakcina (3. generációs)
• Milyen engedély alapján használjuk: Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára az Európai Bizottság engedélyezte az uniós tagországoknak. (Egy héttel korábban a magyar OGYÉI is engedélyezte, de az első szállítmány csak az uniós engedély után érkezett)
• Hány országban használják: 98 országban (az Egészségügyi Világszervezet és az afrikai országok szabályozói munkacsoportja is jóváhagyta)
• Nyilvános-e a 3. fázis eredménye: Igen, itt elérhető
• Hatásosság: 59,5 százalék
• A súlyos betegségtől mennyire véd: A klinikai tesztek alapján 100 százalékban
• Tárolás: 2−8 Celsius-fok között
• Hány adag kell belőle: 2 adag
• A két adag között mennyi idő telhet el: 28-84 nap (májustól)
• Mikor alakul ki a teljes védettség: A második adag utáni 15. nap körül
• Mióta oltanak vele Magyarországon: 2021. február óta
• Hány évesek kaphatják itthon: 18 év felettiek. (Eleinte csak 60 év alattiaknak adták, de március 8. óta idősebbek is megkaphatják)
• Krónikus betegeknek adják-e: Igen
• Terhes nőknek adják-e: Nem
• Mennyit rendeltünk belőle: 6,54 millió adagot, amely 3,27 millió főnek elég
• Mennyibe kerül az államnak egy adag: Nincs róla hivatalos adat, kiszivárgott információk alapján 660 forintba
• Elérhető tájékoztatók: Alkalmazási előírás, Lakossági tájékoztató, Tájékoztató a véralvadási rendellenességek kockázatáról

Sinopharm

A kínai vakcina vizsgálati eredményei egészen május végéig nem voltak nyilvánosak, és az oltakozási kedvnek az sem feltétlenül tett jót, hogy a kormány az érdemi gyógyszerhatósági vizsgálatot megkerülve, rendeleti úton tette lehetővé az engedélyezését. Maga a vakcina azonban a jelek szerint szintén biztonságos és hatásos, és kétségtelenül kulcsszerepe van abban, hogy Magyarország az uniós átoltottság élmezőnyében van.

Április közepén magyar kutatók azzal álltak a nyilvánosság elé, hogy mivel több olyan eset is ismert, amikor a Sinopharm vakcinájával beoltott magyaroknál nem alakult ki kellő mértékű immunválasz, és néhányan meg is betegedtek, sürgősen meg kéne vizsgálni a vakcina hatékonyságát. Nem arról van szó, hogy biztosan gond lenne a vakcinával, sőt mindenki abban reménykedik, hogy csak szórványos esetekről van szó, de ennek a megnyugtató tisztázásához lenne szükség a kutatók szerint egy szisztematikus vizsgálatra, hogy jobb esetben eloszlassa a kételyeket, ha pedig szükséges, az érintetteket másik vakcinával újra lehessen oltani. Egy ilyen vizsgálat viszonylag egyszerűen kivitelezhető lenne, de úgy tűnt, a kormány szerint nincs rá szükség.

Később mégis kiderült, hogy indultak minden Magyarországon használt vakcinára kiterjedő vizsgálatok, egy megbetegedéseket és halálozásokat felmérő, illetve egy immunválaszt mérő is, amelyre már toborozzák is a kínai vakcinára várókat. Közben május elején a WHO is jóváhagyta a vakcina használatát minden korosztályra, bár mint jelezték, a 60 év felettieknél nincs erős bizonyíték a hatásosságra, ezért az alkalmazó országoknak a hatékonyság monitorozását javasolták. Júliusban pedig megszületett az első tudományos igényű hazai ellenanyagmérés, amely arra jutott, hogy az idősek negyedénél nincs antitest a kínai vakcina után.

A harmadik fázisú klinikai vizsgálatok eredményeit végül május végén tették közzé lektorált szaklapban. Ez is megerősítette, hogy a vakcina hatásos és biztonságos, viszont a 60 év felettiekről – illetve a nőkről és a krónikus betegekről – kevés a vizsgálati adat.

• Származási ország: Kína
• Típus: inaktivált (elölt) víruson alapuló vakcina (1. generációs)
• Milyen engedély alapján használjuk: Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte
• Hány országban használják: 40 országban (az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is jóváhagyta)
• Nyilvános-e a 3. fázis eredménye: Igen, itt elérhető
• Hatásosság: 79,34 százalék
• A súlyos betegségtől mennyire véd: A klinikai tesztek alapján 100 százalékban
• Tárolás: 2−8 Celsius-fok között
• Hány adag kell belőle: 2 adag
• A két adag között mennyi idő telhet el: 28 nap
• Mikor alakul ki a teljes védettség: A második adag utáni 14. nap körül, a hivatalos adatok szerint (szakértők 21 napról is beszéltek, az Egyesült Arab Emírségekből érkező hírek szerint pedig 28 nap is kellhet)
• Mióta oltanak vele Magyarországon: 2021. február vége óta
• Hány évesek kaphatják itthon: 18 év felettiek
• Krónikus betegeknek adják-e: Igen, kivéve azoknak, akiknél a krónikus betegség nincs kezeléssel egyensúlyban tartva, illetve akiknél akut fellángoló szakaszban van
• Terhes nőknek adják-e: Nem
• Mennyit rendeltünk belőle: 5 millió adagot, amely 2,5 millió főnek elég.
• Mennyibe kerül az államnak egy adag: A kormány által közzétett szerződés alapján jelenlegi árfolyamon 11 500 forintba
• Elérhető tájékoztatók: Alkalmazási előírás, Lakossági tájékoztató

Janssen

Ezt a vakcinát csak március közepén engedélyezte az EU, és az uniós felhasználása várhatón áprilisban kezdődhet meg. Azért várják tőle sokan az oltási program meglendülését, mert ez az első olyan vakcina, amelyből egy adag is elegendő, ezért nem kell belőle tartalékolni, és több ember kaphatja meg rövidebb idő alatt.

Április közepén az AstraZenecáé után a Janssen vakcinájával kapcsolatban is felmerült, hogy ritka esetekben alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződést (TTS) okozhat. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint valóban lehet összefüggés, és ezt mellékhatásként is fel kell tüntetni az oltóanyagnál, de itt is nagyon ritka jelenségről van szó, és a vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az ezzel járó kockázatot. (Az AstraZeneca vakcinája kapcsán ebben a cikkben szedtük össze, miért nem érdemes túlságosan tartani ettől a kockázattól.) Júliusban a Guillain-Barré-szindróma nevű, ritka ideggyulladásos betegség is bekerült a mellékhatások közé, októberben pedig a vénás tromboembólia (VTE) és az immuntrombocitopénia (ITP) is.

• Származási ország: Belgium (az amerikai Johnson & Johnson leányvállalata)
• Típus: vírusvektor-alapú vakcina (3. generációs)
• Milyen engedély alapján használjuk: Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára az Európai Bizottság engedélyezte az uniós tagországoknak
• Hány országban használják: 41 országban (az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is jóváhagyta)
• Nyilvános-e a 3. fázis eredménye: Igen, itt elérhető
• Hatásosság: 66,9 százalék
• A súlyos betegségtől mennyire véd: A klinikai tesztek alapján a súlyos betegség ellen 85, a kórházi ellátást igénylő betegség és a halálozás ellen 100 százalékos védelmet ad
• Tárolás: 2−8 Celsius-fok között
• Hány adag kell belőle: 1 adag
• A két adag között mennyi idő telhet el: −
• Mikor alakul ki a teljes védettség: Az oltás utáni 14. nap körül
• Mióta oltanak vele Magyarországon: Még nem oltanak, az első szállítmány áprilisban várható
• Hány évesek kaphatják itthon: 18 év felettiek
• Krónikus betegeknek adják-e: Igen
• Terhes nőknek adják-e: Nem
• Mennyit rendeltünk belőle: 4,36 millió adagot, amely ugyanennyi főnek elég.
• Mennyibe kerül az államnak egy adag: Nincs róla hivatalos adat, kiszivárgott információk alapján 2700 forintba
• Elérhető tájékoztatók: Alkalmazási előírás, Lakossági tájékoztató, Tájékoztató a véralvadási rendellenességek kockázatáról

CanSino

Ez volt az a vakcina, amelynek a magyarországi engedélyezését előbb tudtuk meg a kínai pártlapból, mint a magyar hatóságoktól. Modernebb technológiával készül, mint a másik, már javában használt kínai vakcina, de sokkal kevesebb ember kapta még meg a világban. A Janssenéhez hasonlóan ebből is elég egy adag, így nagy előrelépést jelenthet az átoltottságban. A cikk írásakor még nem tudni, mikor és mennyi érkezhet belőle. (Április 9-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a CanSino vakcinájának és a Covishieldnek a beszerzése egyelőre lekerült a napirendről.)

• Származási ország: Kína
• Típus: vírusvektor-alapú vakcina (3. generációs)
• Milyen engedély alapján használjuk: Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte.
• Hány országban használják: 5 országban
• Nyilvános-e a 3. fázis eredménye: Nem
• Hatásosság: 65,7 százalék
• A súlyos betegségtől mennyire véd: A klinikai tesztek alapján 90,9 százalékban
• Tárolás: 2−8 Celsius-fok között
• Hány adag kell belőle: 1 adag
• A két adag között mennyi idő telhet el: −
• Mikor alakul ki a teljes védettség: Nincs róla hivatalos adat
• Mióta oltanak vele Magyarországon: Még nem oltanak, egyelőre nem tudni, mikor érkezhet
• Hány évesek kaphatják itthon: Várhatóan 18 év felettiek
• Krónikus betegeknek adják-e: Várhatóan igen
• Terhes nőknek adják-e: Nem
• Mennyit rendeltünk belőle: Egyelőre nem született megállapodás
• Mennyibe kerül az államnak egy adag: Egyelőre nem született megállapodás
• Elérhető tájékoztatók: −

Covishield

Ez a vakcina kakukktojás, mert valójában nem egy teljesen új oltóanyagról van szó, hanem az AstraZeneca vakcinájának licencalapú indiai változatáról, amelyet a világ legnagyobb vakcinagyártója, az Indiai Szérum Intézet állít elő. Mivel gyakorlatilag megegyezik egy már javában használt vakcinával, nem árul zsákbamacskát, de még erről sem tudni, mikor jöhet belőle Magyarországra. (Április 9-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a CanSino vakcinájának és a Covishieldnek a beszerzése egyelőre lekerült a napirendről.)

• Márkanév: Covishield
• Származási ország: India / Egyesült Királyság − Svédország
• Típus: vírusvektor-alapú vakcina (3. generációs)
• Milyen engedély alapján használjuk: Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte
• Hány országban használják: 40 országban (az Egészségügyi Világszervezet, illetve az afrikai és a Karib-térség szabályozói munkacsoportja is jóváhagyta)
• Nyilvános-e a 3. fázis eredménye: Igen, mivel lényegében az AstraZeneca által fejlesztett oltóanyagról van szó; itt elérhető
• Hatásosság: 59,5 százalék (Későbbi vizsgálatok szerint a második adag 84. napra tolásával a teljes hatásosság 82,4 százalék.)
• A súlyos betegségtől mennyire véd: A klinikai tesztek alapján 100 százalékban
• Tárolás: 2−8 Celsius-fok között
• Hány adag kell belőle: 2 adag
• A két adag között mennyi idő telhet el: Várhatóan 28-84 nap lesz az intervallum Magyarországon
• Mikor alakul ki a teljes védettség: A második adag utáni 15. nap körül
• Mióta oltanak vele Magyarországon: Még nem oltanak, egyelőre nem tudni, mikor érkezhet
• Hány évesek kaphatják itthon: Várhatóan 18 év felettiek
• Krónikus betegeknek adják-e: Várhatóan igen
• Terhes nőknek adják-e: Nem
• Mennyit rendeltünk belőle: Egyelőre nem született megállapodás
• Mennyibe kerül az államnak egy adag: Egyelőre nem született megállapodás
• Elérhető tájékoztatók: −

A különféle vakcinatípusok működését és főbb különbségeit ebben a videóban mutattuk be:

Fontosabb frissítések:

• Március 25-én megváltozott az AstraZeneca vakcinájának márkaneve: hivatalosan Vaxzevriának hívják. A könnyebb beazonosíthatóság kedvéért egyúttal feltüntettük a Pfizer-BioNTech vakcinájának kevésbé ismert, de szintén létező márkanevét is: Comirnaty.
• Április 9-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a CanSino vakcinájának és a Covishieldnek a beszerzése egyelőre lekerült a napirendről.
• A Sinopharm vakcinájánál jeleztük a második adag után kialakuló teljes védettséges szükséges idő bizonytalanságát. (Hivatalos adatok szerint 14, más tapasztalatok szerint akár 28 nap is kellhet ehhez.)
• A Pfizer-BioNTech vakcinája az engedélye és az alkalmazási előírása szerint 16 évtől adható, de a magyarországi gyakorlatban sokáig csak 18 év felettieknek adták, ez április közepén változott meg.
• Az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál feltüntettük a nagyon ritka mellékhatásként azonosított, alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződéses (TTS) esetek ügyét.
• A Sinopharm vakcinájánál jeleztük, hogy magyar kutatók indokoltnak tartják a hatékonysága felmérését, de a kormány szerint erre nincs szükség. Mint később kiderült, ilyen vizsgálatok mégis folynak minden itthon használt vakcina, így a kínai esetén is.
• Jeleztük, hogy az AstraZeneca vakcinájának két adagja között kihagyott idő többször is változott, jelenleg a hivatalos 84 napos intervallumnál előbb (de minimum 28 nap elteltével) is kérhető a második oltás. (Bár a gyakorlatban zavaros, hogy ez opció vagy kötelező érvényű változás-e.)
• Megemlítettük, hogy a Sinopharm vakcináját május elején jóváhagyta a WHO.
• Jeleztük, hogy májusban frissült a Pfizer–BioNTech-vakcina tárolási előírása, egy hónapon át már 2-8 Celsius-fokon is lehet tartani.
• Május végén közzétették a kínai vakcina fázis hármas klinikai vizsgálati eredményeit.
• Június 10-től már a 12-15 évesek is regisztrálhatnak a Pfizer–BioNTech-vakcinára.
• Június 18-tól újra 21 napra adják a Pfizer–BioNTech-vakcina második adagját.
• A Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcinánál feltüntettük az oltás után nagyon ritkán előforduló szívizom-, illetve szívburokgyulladást.
• A Janssen-vakcinánál feltüntettük a mellékhatások közé bekerült Guillain-Barré-szindrómát.
• Feltüntettük a Moderna-vakcina újonnan kapott márkanevét: Spikevax.
• Megemlítettük a kínai vakcináról készült első tudományos megalapozottságú hazai antitestvizsgálat eredményét.
• Linkeltük a harmadik adag oltással kapcsolatos tudnivalókat: a hivatalos protokoll mellett a független szakértői ajánlást is.
• Az AstraZeneca-vakcinánál is feltüntettük a mellékhatások közé bekerült Guillain-Barré-szindrómát.
• Az AstraZeneca-vakcinánál feltüntettük a mellékhatások közé bekerült immuntrombocitopéniát (ITP), a Janssen-vakcinánál pedig az ITP-t és a vénás tromboembóliát (VTE).