Itt az első tudományos igényű vizsgálat: az idősek negyedénél nincs antitest a kínai vakcina után

2021. július 20. – 15:01

frissítve

Itt az első tudományos igényű vizsgálat: az idősek negyedénél nincs antitest a kínai vakcina után
Egy nő megkapja a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina második adagját a salgótarjáni kórház oltópontján 2021. május 30-án – Fotó: Komka Péter / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A kínai Sinopharm-vakcina hatékonyságáról gyakorlatilag azóta élénk vita folyik Magyarországon, hogy január végén, ellentmondásos körülmények között, megkapta a hazai használati engedélyt. Az utóbbi hetekben ennek a vitának a legfőbb frontja az oltás után termelődő antitestek mérése mentén nyílt. Múlt héten egymás után két ilyen vizsgálat eredményeit is közzétették: a fővárosi önkormányzat és a Semmelweis Egyetem is nyilvánosságra hozta, mire jutott.

Akkori cikkünkben részletesen körüljártuk, mit jelent az antitestek mérése, milyen következtetések vonhatók le az eredményekből, illetve miért bizonytalan, hogy az antitestek mértéke mennyiben feleltethető meg a Covid-19 elleni védettségnek. Arról is írtunk, hogy ez a két, sokban eltérő vizsgálat miért nem hasonlítható össze egymással közvetlenül – még akkor sem, ha a politika a maga céljai igazolására mégis élesen szembeállította őket. Azt azonban a maga módján mindkét vizsgálat megállapította, hogy a kínai vakcinával oltott időseknél sokkal gyakoribb az antitestek hiánya.

Most azonban megjelent egy harmadik vizsgálat, amely nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is az első, amely tudományos alapossággal vizsgálja a kínai vakcina hatására termelődő, semlegesítő antitestek szintjét. És arra jut, hogy az a 60 éven felüliek negyedénél nem elégséges, ami jó eséllyel azt jelenti, hogy nem védettek a betegség ellen.

A tanulmány szerzői szerint az eredményeik azt mutatják, hogy sürgősen lépéseket kellene tenni a kínai vakcinát kapott, de védtelen oltottak érdekében, mert ők ki lehetnek téve a járvány veszélyeinek.

Nagy szükség volt egy alapos vizsgálatra

Az egyelőre preprint, azaz még lektorálás előtt álló tanulmány szerzői Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem biostatisztikusa és Sarkadi Balázs akadémikus, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont biokémikusa. Sarkadi volt az első elismert kutató, aki nagy nyilvánosság előtt arról beszélt még április közepén, hogy minél előbb ki kell vizsgálni a kínai vakcinával kapcsolatban felmerült hatékonysági aggályokat, és ha ezek az anekdotikus beszámolók tudományos eszközökkel is igazolódnak, lépéseket kell tenni az érintettek védelme érdekében.

Bár döntéshozói szinten ez a kezdeményezés finoman szólva sem nyert támogatást, nem sokkal később elindult egy országos immunválasz-vizsgálat az összes vakcinafajtával oltottak körében, csakhogy ennek eredménye azóta sem ismert, ami külön jelentőséget ad Sarkadiék tanulmányának, hiszen ezzel ez az egyetlen, nagyobb mintán készült, tudományos módszertannal elemzett vizsgálat a témában.

A kutatók 450, kínai vakcinával oltott alanynál mérték a neutralizáló – tehát nem az összes, csak a vírust semlegesíteni képes – antitestek szintjét legalább 14 nappal a második adag megkapása után. A vizsgálatból kizárták azokat, akik épp fertőzöttek voltak vagy korábban már igazoltan átestek a fertőzésen. (Mint a kutatók megjegyzik, az előfordulhat, hogy egyes alanyok tudtukon kívül voltak fertőzöttek, de ez a kutatás eredményét épp felfelé torzítaná, hiszen náluk biztosan jelen van valamilyen szintű antitest-termelődés.) A vénás vérmintán végzett antitestméréshez a Centaur SARS-CoV-2 IgG, COV2G tesztet használták, amely egy bevett eszköz erre a célra. A méréseket április 1. és június 21. között végezték. A transzparencia jegyében magukat az angol nyelvű tanulmányban feldolgozott adatokat is bárki számára szabadon hozzáférhetővé tették.

A 60 felettiek negyedénél, a 80 felettiek felénél gond van

Az eredményeket a kutatók statisztikai módszerekkel korrigálták életkorra, nemre és a második adag beadása után eltelt időre. A szerzők megállapítása szerint az utóbbi kettőnél nem volt megfigyelhető számottevő kapcsolat az antitestszinttel, az életkori eltérések azonban jelentősek voltak: az 50 év alattiak körülbelül 90 százalékánál volt jelen mérhető mennyiségű semlegesítő antitest, de az életkor növekedésével ez az arány erősen csökken.

60 éves kornál már a kínai vakcinával oltottak 25 százalékánál egyáltalán nem termelődött semlegesítő antitest, a 80 év felettieknél pedig ez az arány már 50 százalék volt.

Ez egyébként gyakorlatilag megegyezik a módszertani szempontból kevésbé alapos fővárosi vizsgálat előzetes eredményeivel: azok szerint a 60 év felettiek 23,9 százalékánál nem termelődött elég semlegesítő antitest a kínai vakcina után. (A Semmelweis vizsgálatában ugyanez 18 százalék volt, de abban csak azok vettek részt, akik valamilyen másik antitestteszten korábban már negatívnak bizonyultak.)

Antitest gyorstesztet végez egy budapesti háziorvos 2020. novemberben – Fotó: Bődey János / Telex
Antitest gyorstesztet végez egy budapesti háziorvos 2020. novemberben – Fotó: Bődey János / Telex

Az összehasonlíthatóság érdekében az új tanulmány szerzői ugyanazzal a módszerrel megmérték 45 Pfizer–BioNTech-vakcinával oltott antitestszintjét is, ennek az eredménye – amely egybevágott a vakcina nagy mintás klinikai vizsgálatainak eredményével – azt mutatta, hogy az ezzel a vakcinával oltottak körében mindenkinél volt megfelelő antitestválasz, míg a kínai vakcina esetében az antitestszint jellemzően egy nagyságrenddel alacsonyabb volt.

Egyre valószínűbb, hogy az antitestet érdemes figyelni

A tanulmány emlékeztet: a Sinopharm-vakcina a klinikai vizsgálatok alapján hatásos, de az ezt megállapító, harmadik fázisú vizsgálatokban alig vett részt idős ember. Ez egyébként a magyar nyelvű alkalmazási előírásból [pdf] is kiderül, amelyből látszik, hogy a tesztalanyok mindössze 0,7 százaléka volt 60 év feletti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ezért állapította meg, amikor jóváhagyta a vakcina használatát, hogy az idősek esetében a vakcina hatékonysága kérdéses, ezért folyamatos monitorozást igényel.

Ezért is lenne különösen fontos a kínai vakcina hatékonysága nyomon követése az időseknél, a nemzetközi szakirodalomban még sincs nyoma ilyen vizsgálatoknak. A szerzők szerint ennek a leggyorsabb módja az antitestvizsgálat, amely bár nem helyettesítheti egy az egyben a megbetegedések követésén alapuló hatékonyságvizsgálatot, korábbi kísérletek alapján nagy pontossággal képes előre jelezni a betegségre való fogékonyságot – magyarul az antitestszint jól mutatja a védettség jelenlétét is.

Ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, állandó vita a szakértők között, hogy mennyiben lehet megfeleltetni az antitestszintet a betegség elleni védettséggel. Az biztos, hogy egy az egyben nem fordítható le egyik a másikra, az egyes mérések eltérései miatt sem, illetve mert az immunrendszer az antitestes mellett sejtes immunválasszal is védekezik a megbetegedés ellen.

Egyre több jel utal azonban arra, hogy az antitestszint elég jó indikátora lehet annak, hogy egy vakcina milyen mértékben alakít ki védelmet. Erre Ferenci és Sarkadi tanulmánya is részletesen kitér, megjegyezve, hogy bár a Covid-19 elleni védelem korrelátumai – azok a velejárók, amelyek alapján megállapítható a védettség – még nem teljes mértékben tisztázottak, sorra látnak napvilágot az arról szóló kutatási eredmények, hogy a semlegesítő antitestek szintje nagyon jól használható a védettség előre jelzésére. (Az erről szóló szakirodalom például: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.)

Ezekben a vizsgálatokban a Sinopharm-vakcina nem szerepel, de ez a most használt oltások közül a legrégebbi technológiájú, így tudható róla, hogy az immunrendszer másik fő pillére, a sejtes immunválasz alapból kevésbé lehet erős az esetében. Erre utal az is, hogy a másik, szintén elölt víruson alapuló kínai vakcina, a Sinovac oltóanyaga esetében nem is nagyon találtak ilyet. A Sinopharm-vakcinánál ezt nem vizsgálták külön, de szintén erre utalnak a cég saját vizsgálatai és független eredmények is.

A semlegesítő antitestek hiányát több elismert szakértő is a védettség hiányának egyértelmű jelének tekinti. Falus András immunológus már korábban is arra hívta fel a figyelmet, hogy az antitestes és a sejtes immunválasz nem választható el egymástól mechanikusan, ezért félrevezető azoktól a kormányzati politikusoktól is gyakran hallható érvelés, hogy ha az egyik nincs, még ott lehet a másik. „Enyhén szólva tudatlanságra utal, amikor azt hallottuk, hogy lehet, hogy ellenanyag nincs, de T-sejtes immunválasz lesz. Nem! Ez párhuzamosan, többé-kevésbé párhuzamosan megy” – mondta újra a napokban. „Én immunológusként ki merem jelenteni, hogy ha nincs ellenanyag a szervezetben, akkor nincs védettség” – mondta a kínai vakcinával kapcsolatban Erdei Anna immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese is.

A sejtes immunitást egyébként nehezebb mérni, de egy szegedi labor, a Avidin május végén egy saját fejlesztésű módszerrel ezt is elérhetővé tette bárki számára. „Az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki antitestes védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki” – mondta később a tapasztalataik alapján a labor ügyvezetője, Puskás László biológus.

Pont az idősek kapták itthon

Bár ahogy akkoriban írtuk, az már a Sinopharm-vakcina hazai alkalmazásának kezdetekor sem volt világos, hogy milyen megfontolásból adják épp az időseknek Magyarországon, tény, hogy pontosan ez történt.

Hazai adatközlés nincs erről, de az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint július 11-ig összesen 1 054 234 fő kapott legalább egy adag kínai vakcinát itthon, és az 53,95 százalékuk (568 717 fő) 60 év feletti. Ez az arány ennél a vakcinánál messze a legmagasabb:

Érdemes ugyanezt a másik irányból is megnézni: az összes magyarországi beoltott (5 497 329 fő) 19,18 százaléka kapott kínai vakcinát. Ezen belül azonban a 60 év alattiaknak csak a 14,82 százaléka, míg a 60 felettieknek a 27,83 százaléka kapta ezt az oltást, azaz a kínai vakcina felülreprezentált a körükben. Ez leginkább a 70-79 évesekre igaz, közülük a beoltottak 34,55 százaléka kínai vakcinát kapott.

„Jelentős veszélyt jelent, hogy ha a hiányzó ellenanyag-termelés valóban gyengébb védelmet jelent a betegséggel szemben, míg a Sinopharm-vakcinával beoltott idősek védettnek érzik magukat és védettnek kiáltatnak ki a Covid-19 ellen, akkor ez a hamis ígéret hozzájárulhat a betegség kitöréséhez ebben a rendkívül veszélyeztetett populációban”

– zárják a tanulmányt a szerzők.

Ennek megelőzésére a legkézenfekvőbb megoldás az újraoltás lenne, ami előtt a harmadik oltások magyarországi engedélyezésével elvileg meg is nyílt az út, bár ezzel kapcsolatban még sok a bizonytalanság.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!