Ha alig van antitest az oltás után, kisebb a védettség esélye egy magyar biológus szerint

Egy újabb magyar vizsgálat foglalkozott a koronavírus elleni védőoltás, illetve az utána kialakuló tényleges védettség mértékével – ezúttal egy szegedi magánlaboratórium közölte az eredményeit, amikhez 50 fő megvizsgálásával jutottak.

Míg az antitestszint mérése számos laborban rutinvizsgálat, a sejtes immunitás felmérésére nincs ilyen elterjedt és egyszerű módszer. Az Avidin egy hete jelentette be, hogy fejlesztettek egy saját, erre alkalmas tesztet.

„Az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki antitestest védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki”

– mondta ezt a Népszavának a labor ügyvezetője, Puskás László biológus, aki hozzátette, hogy erős végső közvetkeztetés levonásához még nem volt elég mennyiségű vizsgálatuk.

Az antitestek száma és a védettség kérdése az elmúlt időben folyamatosan téma, miután világszerte egyre több beoltottnál tapasztalják, hogy az oltás után a laborvizsgálat csak nagyon alacsony antitestszintet mutat ki, ezért felmerült, hogy egyes esetekben szükség lehet egy harmadik oltásra. Ezt Magyarországon állítólag több esetben be is adta a háziorvos, az erről, illetve az oltás utáni antitest kérdésről szóló cikkünket itt olvashatják.

A Népszava által ismertetett szegedi kutatás jelentősége az antitestszám és a T-sejtes immunválasz közötti összefüggés erősítése. Erről beszélt nem rég Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa is, aki szerint nem lehet olyan mechanikusan szétválasztani az antitestes és sejtes immunitást, mint ahogy gyakran beszélünk róla. „Mondják, hogy nemcsak az antitesteket, hanem a memóriasejteket is figyelembe kell venni az immunreakciónál. Csakhogy a sejtes immunválasz ugyan jelen lehet, de a szervezet immunitásának szintjén nem lehet mechanikusan elválasztani az antitestes immunválasztól: ha nincsenek antitest titerek, akkor valószínűleg a sejtes immunválasz sem megfelelő.”

A kérdésben egyébként egyes szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a vírus ellen a szervezetben termelődő antitestek szintje alapján beszéljünk védettségről, de ezen a téren is történt már előrelépés. Sarkadi Balázs akadémikus orvos-biológus áprilisban arról beszélt a Telexnek, hogy „Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az antitestszintek valóban mutatják, hogy mennyire hatékony egy vakcina. Az elég biztonságosnak látszik, hogy ha megjelennek a tüskefehérje ellen védő antitestek, azok elég jó védettséget adnak.”

Mivel az új vakcinák placebokontrollos klinikai hatásossági vizsgálatára kevés az idő, egy Sarkadi által idézett kutatásban fogtak hét olyan vakcinát, amikről elérhető kellő mennyiségű adat, és összevetették a klinikai hatásosságukat az általuk laboratóriumi körülmények között generált antitestszinttel, hogy kiderüljön, ez az utóbbi érték önmagában elég pontosan utal-e a hatásosságukra. A vizsgálat alapján megállapították, erős összefüggés mutatható ki a klinikai hatásosság és a neutralizáló, illetve a kötő antitestek szintje között, minden gyártási, földrajzi, populációs különbség és az egyes variánsok befolyásoló hatása ellenére is. Vagyis a Sarkadi által ismertetett tanulmány szerzői szerint az antitestszint megfelelő lehet a hatásosság értékelésére.