Háziorvosok is találkoztak már olyannal, amikor harmadik oltásra lenne szükség

2021. június 05. – 08:26

frissítve

Háziorvosok is találkoztak már olyannal, amikor harmadik oltásra lenne szükség
Oltás Szendehelyen – Fotó: MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Rusvai Miklós virológus szerint a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség, és előfordul, hogy az orvosok harmadik oltást is beadnak, vagy az emberek Romániába mennek át egy újabb dózisért. A Telex által megkérdezett háziorvosok is tapasztaltak már olyat, hogy beoltott pácienseiknél nem alakult ki megfelelő antitestszint, de a harmadik oltás beadását vagy a vakcinák keverését a hazai eljárásrend nem teszi lehetővé. Máig vita van arról, hogy az alacsony antitestszint a védettség hiányát jelenti-e.

Rusvai Miklós virológus pénteken az Atv-nek azt mondta: bár hivatalosan nem tehetik meg az orvosok, de hallott már olyan esetről, ahol ellenanyag hiánya miatt egy harmadik oltást is beadtak a páciensnek. A szakember szerint a hozzá eljutott információk alapján a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség. Az idősebbek immunrendszere már nem mindig működik megfelelően, így az ő körükben gyakrabban fordulhat elő ez a probléma. A virológus azt is mondta: vannak, akik Romániába mennek át a harmadik oltásért. Ha valakinél a második oltás után 4 héttel nem mutatható ki antitestes válasz, vagy más, a védettségre utaló faktor, az jobb, ha minél hamarabb harmadik oltást kap – mondta. Rusvai szerint ennek a harmadik oltásnak más típusú vakcinának kell lennie, mint amit az alany korábban kapott.

Nincs immunválasz

„Több páciensem végeztetett kíváncsiságból ellenanyag-vizsgálatot a második oltás után egy hónappal, és bizony néhány esetben előfordult, hogy a laborvizsgálat csak nagyon alacsony antitestszintet mutatott ki” – mondta a Telexnek egy háziorvos. Az orvos látott olyan laborvizsgálati eredményt, amelyen Pfizer-vakcinával oltott embernél is non-responder (nincs immunválasz) lett az eredmény, de ennél több esetben fordult elő ugyanez a kínai Sinopharm-vakcinával oltottaknál. „Úgy láttam, hogy a férfiaknál talán jobban volt immunválasz, a nőknél kevésbé, de ezek csak saját megfigyeléseim, nem tekinthetők sem statisztikáknak, se tudományos állításoknak” – mondta a háziorvos.

Egy másik háziorvos eddig 1600 betegét oltotta be, közülük kb. 150-en küldték el neki az ellenanyagszintjükről készült tesztet. Ezek között egyiknél sem merült fel, hogy ne alakult volna ki a védettség, de egyik kolléganője három olyan esettel is találkozott, amikor az oltás ellenére nem volt valakinek antitest a szervezetében. Ők jellemzően szteroidos kezelésben részesülő, vagy kemoterápiára járó, legyengített immunrendszerű páciensek voltak.

Az orvos szerint nagyon nem mindegy, hogy az oltás után ki milyen tesztet végeztet el, ha meg akarja tudni, hogy megfelelő védettsége van-e. A patikákban kapható gyorstesztekről mindenkit lebeszélne, mert ezek nem mindig adnak használható eredményt. Ezeket a vizsgálatokat csak megfelelő laborokban érdemes elvégeztetni, ott sem mindegy, hogy milyet. Aki például a tüskefehérjék elleni védettséget kialakító mRNS-alapú vakcinát (Pfizer, Moderna) kapott, annál a laborban a tüskfehérje-specifikus IgG antitestvizsgálatot (IgG S) érdemes elvégeztetni, akit pedig az elölt teljes vírust tartalmazó kínai Sinopharm vakcinával oltottak, azoknál a nukleokapszid fehérjét (IgG N) is vizsgálják. Az sem mindegy, hogy mindezt milyen módszerrel teszik, ezekből a vénás vérből vett ellenanyag-vizsgálatokból (ELISA) is többféle van.

Vizsgálják a kínai vakcinát

Arról régóta vita folyik külföldön és Magyarországon is, hogy az oltás után végzett tesztek képesek-e egyértelműen kimutatni a védettség meglétét vagy hiányát, illetve emiatt szükség van-e harmadik oltásra. A vita arról folyik, hogy ha az antitestek szintje alacsony is a tesztek alapján, akkor is rendelkezünk-e elegendő mértékű sejtes immunitással vagy sem. Egyes kutatók szerint nem feltétlenül kell aggódni, ha az antitestszintünk alacsony a második oltás után 1-2 hónappal. Mások arra figyelmeztetnek, hogy a kínai vakcina eleve jóval gyengébb sejtes immunválaszt vált ki, sőt ez akár el is maradhat, így a Sinopharm-vakcinánál alacsony antitestszint esetén jobb, ha az ember úgy veszi, hogy nem védett.

Szerbiában tízezer résztvevő bevonásával vizsgálták meg, melyik vakcina hogyan indítja be az antitestek termelődését. A kínai vakcina összességében a 20 és 65 év közöttiek 90 százalékánál jól teljesített, de volt két figyelemre méltó megállapítása a vizsgálatnak.

  • A Sinopharmnál a többi vakcinához képest jóval később, csak a második adag után legkorábban két héttel jelenik meg mérhető antitestszint a szervezetben, tehát az első oltás után még nagyon alacsony a védettség szintje.
  • Jelentősen gyengébb antitestválaszt figyeltek meg a 65 év fölöttieknél, különösen a 70 évnél idősebb férfiaknál. Körükben gyakran egyáltalán nem volt kimutatható a specifikus antitestek jelenléte a vérkeringésben.

Nem véletlen, hogy a harmadik oltás kérdése lépten-nyomon felmerül. A kínai Sinopharm gyártója márciusban ismerte el, hogy vizsgálják ennek a szükségességét. Az Egyesült Arab Emírségekben el is kezdték beadni a vakcina harmadik adagját. Ez a kérdés más gyártóknál is felmerült. Áprilisban a Pfizer vezére beszélt erről, és az Egyesült Királyságban is készülnek a harmadik adagokra.

Ez nem kívánságműsor

Arra ugyanakkor ma nincs eljárásrend Magyarországon, hogy egy háziorvos egy harmadik oltást is beadjon a páciensének, igaz, ez nem is tiltott. „Az elektronikus egészségügyi rendszerben (EESZT) csak két oltás beadását tudjuk rögzíteni” – mondta egy háziorvos. Szigorú az elszámolás a vakcinákkal is: a praxisok egy betegre két adag vakcinát kapnak, és az orvosoknak le kell jelenteni, hogy a kapott mennyiséget mikor adták be. Persze kiskapuk lehetnek. Elő-elő fordul, hogy valaki nem megy el az oltására, és egy ampullában marad oltóanyag, amit vagy kidobnak, vagy beadnak valakinek.

Ha ez a harmadik oltás, akkor arról semmilyen igazolást nem tudnak kiállítani. Pedig sokaknak ez is fontos lenne. „Volt már olyan betegem, aki két kínai oltást kapott, de a nyáron olyan helyre akar menni nyaralni, ahol azt nem fogadják el. Arról érdeklődött, kaphatna-e most a Pfizerből. Ez természetesen nem lehetséges, és ez különben sem kívánságműsor” – mondta az orvos.

Arra sincs még protokoll, amit a cikk elején idézett Rusvai Miklós ajánlott, hogy ha valakinél nem ad megfelelő immunválaszt az egyik vakcina, akkor annál beadható-e a harmadik oltás egy másik típusú vakcinából, például a kínai után az mRNS-alapú Pfizert vagy a vektorvakcinának számító AstraZenecát. Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy ilyen irányú kísérletek már zajlanak. Nagy-Britanniában az év elején azt vizsgálták, hogy ha nem lenne elég oltóanyag, második oltásként beadható lenne-e más típusú vakcina. Azóta több klinikai vizsgálatot is folytattak a vakcinamixelésről, amelynek elsődleges célja egyébként az, hogy a különböző típusú oltóanyagokkal javítsák az immunválaszt.

Elemzik az itt beadott vakcinák védőhatását

„Világos iránymutatást szeretnék kapni a Nemzeti Népegészségügyi Központtól arra, mi a teendő azoknál a betegeknél, akiknél két oltás sem váltott ki megfelelő immunválaszt, és adható-e nekik harmadik oltásként másik típusú vakcina, mint amit eredetileg kaptak” – mondta a Telexnek az egyik megkérdezett háziorvos.

Korábban több neves kutató sürgette, és a Magyar Orvosi Kamara is jelezte, hogy vizsgálni kellene a vakcinák által kiváltott immunválaszt a kínai oltóanyag miatti bizonytalanságok tisztázására. Április elején aztán egy Facebook-bejegyzésből derült ki, hogy a Sinopharmmal beoltottak önkéntes alapon részt vehetnek egy követéses vizsgálatban. Később Kásler Miklós humánminiszter azt jelentette be, hogy minden forgalomban lévő vakcinát megvizsgálnak abból a szempontból, hogy az általa létrehozott immunitás két komponense az ellenanyagok, illetve a sejtek védekező képességét hogyan alakítja, és milyen időtartamra vonatkozik a védettség. A projektben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Infektológiai Intézet, az Országos Korányi Intézet és a Pécsi Tudományegyetem vesz részt. A miniszter május végére ígérte a vizsgálat befejezését.

A harmadik védőoltás lehetőségére Orbán Viktor a május 21-i rádióinterjújában utalt. Akkor azt mondta: Magyarország azért nem vesz részt a közös uniós vakcinabeszerzésben, mert 2022 végéig van elég vakcina „a zsákban”, akkor is, ha harmadik vagy akár negyedik oltásra is szükség lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: most még nincs szükség harmadik oltásra, ezért Magyarország szívesen ad kölcsön vakcinát a rászorulóbb országoknak, amelyet néhány hónapon belül visszakapunk. Ha pedig tömeges mennyiségben lesz szükség újabb emlékeztető oltásra, akkor jut mindenkinek.