A vakcinakoktél jelentheti majd az igazi kiutat?

2021. április 09. – 15:02

frissítve

A vakcinakoktél jelentheti majd az igazi kiutat?
Fotó: Luka Dakskobler / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Januárban elég nagy megrökönyödést okozott egészségügyi körökben, amikor Nagy-Britannia bejelentette, ha esetleg olyan helyzet állna elő, hogy nincs megfelelő vakcina készleten, amikor valakinek be kellene adni a második oltást a koronavírus ellen, akkor gond nélkül kaphat egy másik fajtából is. Amikor a britek ezt közölték, igazából maximum egy erős tippjük volt arra, hogy a dolog működhet, mára viszont már több klinikai vizsgálat is zajlik, hogy kiderítsék, mely vakcinatípusok és milyen sorrendben javíthatják az immunválaszt.

A januári brit bejelentés után nem is vártak sokat, februárban már indult is egy brit kormány által támogatott kísérlet az Oxfordi Egyetemen, ahol a briteknél engedélyezett vakcinák közül kettővel, az AstraZenecáéval és a Pfizer-BioNTechével próbálkoznak. A kísérletre jelentkező önkéntesek egy része előbb AstraZenecát majd Pfizert, mások előbb Pfizert, utána AstraZenecát, megint mások vagy csak AstraZeneca-Astrazeneca, vagy Pfizer-Pfizer kombinációt kapnak. A teszt végén mindenkitől vért vesznek (várhatóan áprilisban), majd összehasonlítják, hogy melyik kombináció alapján alakulhatott ki a legnagyobb védettség – eredmény tehát egyelőre nincs a Com-CoV névre hallgató kísérletben.

Azt viszont már tudni lehet, hogy amennyiben újabb típusokkal bővül a briteknél engedélyezett vakcinapaletta, úgy természetesen kibővítik a kombinációs lehetőségeket, amikkel az önkénteseket oltják majd.

Keverve, nem felrázva

A módszerrel nem azért kísérleteznek, hogy James Bond is örömmel fogadja a védőoltást, hanem mert reálisan remélhető ettől az erősebb védelem kialakulása. Olyannyira, hogy a vakcinák keverése nem is a koronavírus elleni védekezés során felmerült, vadonatúj koncepció. Korábban az ebola elleni védekezésben is próbálkoztak már két különböző típusú vakcina beadásával, igaz, merőben más az eredményeket publikálni pár egér beoltása után, és megint más jelentős klinikai teszteket végezni. Leginkább azért, mert egy vakcinán belül két típust kifejleszteni kétszer annyi munka és kétszer annyi pénz, így nem sok cég vállalkozott hasonlóra.

Ez a probléma viszont nem áll fenn a koronavírus elleni védőoltások terén, hiszen szinte futószalagon érkeznek az újabb és újabb vakcinák.

A szaknyelven „heterológ prime-boost”-nak nevezett módszer lényege, hogy az első és a második oltás nem ugyanolyan, így érhet el nagyobb hatást, vagy bizonyos esetekben bármilyen hatást. De nézzük is, hogy ez hogyan néz ki a gyakorlatban az ebola elleni oltások terén.

A legtöbb kutató és kutatás az Ebolavírus felszínén található fehérjét vizsgálta. Az adott fehérje tervrajzát tartalmazó gént egy másik, sokkal kevésbé veszélyes vírusba ültették át, így amikor a védőoltás során ezt a verziót kapja meg az ember, a sejtjeibe bejutó vírusnak köszönhetően a szervezet le tudja olvasni az ebola génjét, hogy abból el tudja kezdeni termelni az ebola felszínén található fehérjét. Az immunrendszer ezekkel találkozva tudja megtermelni az antitesteket, melyek aztán védelmet nyújtanak, ha a gazdatest később kapcsolatba kerül a valódi ebolával.

Ezt nevezzük vírusvektor-alapú vakcinának – ilyet használnak többek között a koronavírus ellen is -, ami egy nem túl mellékes hátulütővel bír: simán elképzelhető, hogy a beoltott az első adag vakcina után védelmet nyer a vírusvektor ellen, így a második adag beoltásakor az immunrendszer még azelőtt leszámol a frissen érkezett vírusvektor-adaggal, hogy az bejuttathaná a sejtbe a fontos rakományt. Hogy ez ne legyen gond, több vakcinagyártó azt csinálja, hogy picit eltérő vírust használ a vakcina első és a második adagjában, így kiküszübölve, hogy az immunrendszer azelőtt elpusztítsa a második adag vírust, hogy az elvégezné a feladatát. 2017-ben az orosz Gamaleja Intézet például ilyen kétlépcsős oltást dolgozott ki az ebola ellen.

Ha esetleg mind a leírt módszer, mind a Gamaleja Intézet neve ismerős, az nem a véletlen műve:

a Magyarországon is engedélyezett Szputnyik V oltás pontosan ugyanilyen elv mentén működik, méghozzá azért, mert azt is a Gamaleja Intézet fejlesztette ki.

A Szputnyik V második adagjában ugyanazt az Ad5 névre hallgató adenovírust használják, amit az ebola-oltás esetében is, az első adagba viszont egy másik adenovírus, az Ad26 kerül – ezért nem mindegy, hogy éppen milyen szállítmány érkezik Oroszországból, és ez vezethet a magyar adatbázisban olvasható látszólagos anomáliához, miszerint a többi vackinához képest kicsit furcsán fest az orosz vakcina adagjainak száma.

Doktor úr, egy kevertet kérnék!

A vakcinák lehetséges keveréke ezt az ötletet terjeszti ki, méghozzá úgy, hogy nem két különféle vírust használ a két oltás során, hanem két teljesen más típusú vakcinából rakja össze az oltás két adagját.

Kutató dolgozik a Gamaleja Intézet laboratóriumában 2020 októberében – Fotó: Mikhail Metzel / TASS / Getty Images

A fent már említett brit kísérlet mellett már nemzetközi együttműködés is van, a Szputnyik V mögött álló Gamaleja Intézet az AstraZenecával együtt vizsgálja, hogy együtt – vagy ilyen, vagy olyan sorrendben – mire lehetnek képesek. Az AstraZeneca vakcinája az oroszhoz hasonlóan vírusvektor-alapú, ám ebben egy ChAdOx1 névre hallgató, teljesen ártalmatlan és szaporodásra képtelen csimpánz-adenovírus található.

A nemzetközi vizsgálat már el is indult Azerbajdzsánban, ahol az önkéntesek vegyesen kapnak a Szputnyik V-ből és az AstraZeneca-vakcinából, de egy másik tesztre is készülnek már, amit Oroszországban végeznének.

A Szputnyik V fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) viszont nem állt le ennyivel: megkeresték már a CanSino Biologicsot is, hogy valahogy párosíthatnák az egyadagos kínai oltást a kétadagos orosz vakcinával. Mindezt a CanSino elnök-vezérigazgatója meg is erősítette a Science Magazine-nek még február elején, ám akkor jelezte, hogy nem született végső megállapodás, és azóta sem hallani arról, hogy létrejött volna az orosz-kínai közös kísérlet.

A Magyarországon engedélyezett vakcinákról, köztük a Szputnyik V-ről és a CanSino-vakcináról minden fontos információt ebben a cikkünkben talál meg >>>

Mindent mindennel

A CEPI nevű nemzetközi vakcinakoalíció egyik vezetője, Dr. Jakob Cramer viszont úgy látja, hogy nem pusztán a vírusvektor-alapú vakcinák között érdemes rázni a shakert, hanem az egyes típusokat is érdemes keverni egymással, hátha így jön ki a tökéletes koktélrecept. „Immunológiai szempontból több komoly érv is szól amellett, hogy kipróbáljuk ezt” – tartja Cramer.

Az egyik ilyen, elég nagy reményekkel kecsegtető típus a fehérje alegységen alapuló, amiből már 29 különböző verzió tart a klinikai vizsgálat szakaszában, igaz, még egyet sem engedélyeztek egyetlen országban sem. Hogy ne legyen ennyire távoli a most taglalt típus, gyorsan hozzátesszük, hogy az elmúlt hónapokban viszonylag sokat emlegetett Novavax-vakcina is ilyen típusú, ez lehet az első a fehérje alegységű, amit engedélyeznek.

Ennek a technológiának a lényege, hogy az oltásba nem a teljes vírust, csak egy immunreakció kiváltásáért felelős alegységét építik be. A koronavírus esetében ez az alegység a tüskefehérje, amelyet a cégnél molylepkékben állítanak elő.

Az ausztráliai Melbourne-i Egyetem immunológusa, Dr. Adam Wheatley a kollégáival már eléggé előrehaladott stábiumban jár a fehérjealapú vakcinák tesztelésében. Az egyelőre egereken kísérletező Wheatley-ék az első adag során a teljes tüskefehérjét befecskendezik az egér szervezetébe, másodikra viszont nem pontosan ugyanezt ismétlik meg, hanem csak a tüskefehérje csúcsát, az úgynevezett receptorkötő helyet (RBD – receptor binding domain) fecskendezik be.

A vizsgálatok egyértelműen kimutatják, hogy – legalábbis az egerek esetében – ez a módszer sokkal hatékonyabb, mintha mindkét dózis során a teljes tüskefehérjét adnák be. Wheatley-ék gyanúja szerint az történik, hogy az első, a teljes tüskefehérjét tartalmazó adag általánosabb védelmet nyújtó antitestek termeléséhez vezet, amelyek a tüskefehérje bármely pontjára képeseket rátapadni, a második oltás után viszont pont azokból az antitestekből kap egy cunamihoz hasonlatos löketet a szervezet, amik a tüskefehérje csúcsára tapadnak. A két dózis pedig így sokkal hatékonyabb védelmet nyújt a koronavírus ellen.

A még nem engedélyezett fehérjealapú vakcinák mellett a már Magyarországon is használt három másik típussal (mRNS-alapú, vírusvektor-alapú és inaktivált (elölt) víruson alapuló vakcina) együtt ez négy különböző típust jelent, amiket megfelelően ellenőrzött körülmények között szabadon lehet tesztelni.

Merthogy mindegyik típus másban erős. A fehérjealapú vakcinák például az antitest-termelés bajnokai, a vírusvektor-alapú oltás viszont az immunsejtek képzésében erős – így például egy vírusvektor-alapú vakcina első dózisa után egy fehérjealapú második dózis papíron bivalyerős kombinációt jelenthet.

Hétköznapi, nagyon leegyszerűsített hasonlattal élve olyan ez, mint amikor az ember többféle babbal készíti a sóletet, vagy egy helyett négy-öt fajta chilipaprika felhasználásával főzi a chilit. Papíron ugyanaz kerül bele, de a végeredmény mégiscsak jobb lett, mintha csak egyféle alapanyagot használtunk volna.

A franciák már fontolgatják

Az AstraZeneca-vakcina és a vérrögök kapcsolata miatt kialakult, főleg Európát érintő helyzetben a francia egészségügyi hatóságok például már fel is vetették, hogy azok az 55 év alattiak, akik elsőre az AstraZeneca oltásából kaptak, egy mRNS-alapú vakcinából, tehát a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna oltásából kapják meg a második adagjukat, és azt is 12 hetes különbséggel.

Olivier Véran egészségügyi miniszter közlése szerint 533 ezer érintett lehet az országban, a miniszter ugyanakkor úgy tartja, a francia hatóságoknak továbbra is szorgalmazniuk kellene a brit-svéd cég vakcinájának megfelelő feltételekkel történő alkalmazását. Margaret Harris, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője a francia fejleményekre reagálva azt mondta pénteki genfi sajtótájékoztatóján, hogy a WHO-nak egyelőre nincs elég információja a vakcinák felcserélhetőségére vonatkozóan, így ezt az eljárást a szervezet jelenleg nem ajánlja.

AstraZeneca vakcinával oltanak egy Nógrád megyei oltóponton 2021. március 30-án – Fotó: Huszti István / Telex

Mindez egyelőre csak feltevés

Az oltások keverésének hasonló sorrendjével próbálkoztak a HIV elleni harcban a kutatók, ám mint azt a Weill Cornell Medicine virológusa, Dr. John Moore felidézi, nem jártak sikerrel. Még nem tudni, hogy a koronavírus elleni védőoltások terén lesz-e átütő eredménye a vakcinák keverésének, főleg úgy, hogy világszerte már engedélyezett és további 67 klinikai vizsgálat alatt álló védőoltás van, amik között elég nagyszámú a lehetséges permutációk mennyisége.

Csak ezzel a 80 darabbal számolva, különbséget téve az első és második oltás milyensége között, 6400 lehetséges kombinációt kapunk – világos, hogy ennyit nem lehet behatóan tesztelni embereken végzett klinikai tesztek során, így valószínűleg lesz majd valamilyen racionalizált szűkítési metódus a potenciálisan legjobb koktél kiválasztására.

De még akkor is, ha ez nem történik meg, a hasonló vizsgálatok egyéb hasznot is hozhatnak magukkal. Ha kiderül ugyanis, hogy két eltérő vakcina, vagy vakcinatípus beadása nem ad nagy előnyt, ugyanakkor semmiféle kárt sem okoz, akkor nem kell a vakcinák beadásakor bajlódni a bonyolult szállítási és tárolási logisztikával, mindenki azt kapja, ami éppen van, és máris gyorsulhat a rendszer.

Március végén például, amikor India bejelentette, hogy a náluk tapasztalt növekvő koronavírus-esetszámok miatt ideiglenesen leállítják az országban gyártott vakcinák exportját, több helyen veszélybe került a második adagok beadása. Ilyen a későbbiekben nem fordulhatna elő, mert mással is helyettesíthető lenne a második adag, ha kiderül, hogy nincs baj két oltóanyag keverésével.

Mindenesetre amíg ez kiderül, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) inkább a második oltás időpontjának eltolását javasolja, minthogy keverjék az egyes vakcinatípusokat. Hozzáteszik, hogy „abban a kivételes helyzetben, amiben nem lehet megállapítani, hogy valaki milyen vakcinából kapta az első adagot, vagy az már nem elérhető, bármilyen mRNS-alapú koronavírus-elleni vakcina alkalmazható 28 nappal az első oltás után.”

Hasonló opcióként hozták fel azt is, hogy ha valaki valamilyen oknál fogva nem tudná megkapni az mRNS-alapú Moderna- vagy Pfizer-oltását a második alkalommal, akkor az egyadagos Johnson & Johnson-oltással is helyettesíthetik azt, ám ebben az esetben mondjuk egy vakcinaútlevél szempontjából az illetőre úgy kellene tekinteni, mint aki J&J-vakcinát kapott, nem pedig kevertet.

Szezont a fazonnal

Duda Ernő immunológus még március elején nyilatkozta, hogy szerinte azonos típuson belül szabadon keverhetők az egyes vakcinák:

„...teljesen mindegy, hogy ugyanazt az oltást kapja-e másodszor, vagy egy másik cégnek az oltását... Az úgynevezett vektorvakcinák esetében, mint amilyen a Szputnyik, másodszor az ember másmilyen oltást kap, mint amilyen az első, éppen azért, mert nem a vektor ellen akarunk védettséget kialakítani, hanem a koronavírus ellen. És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az emlékeztető oltást ugyanattól a cégtől jön-e vagy sem, pontosan ugyanolyan hatásos lehet az egyik, mint a másik”

- mondta Fiala János műsorában, hozzátéve, hogy szerinte az mRNS-alapú oltások, tehát a Pfizer-BioNTeché és a Modernáé is felcserélhetők egymás között, nem csak a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltás.

Kínában persze már ez is pörög

Kína Nemzeti Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Intézete (NIFDC) nemrég már a négy ismert vakcinatípus közös vizsgálatára adott engedélyt, úgy is, hogy a fehérjealapút még náluk sem engedélyezték használatra. Egyelőre ez is csak az egérkísérleti stádiumban jár, de a február 10-én közölt előzetes eredmények alapján már vannak bizakodásra okot adó kombiánciók.

Hogy a kínai, négy típuson alapuló, a brit AstraZeneca-Pfizer, vagy az azeri és leendő orosz AstraZenca-Szputnyik V vizsgálatokat követi-e újabb, még nem tudni. Fontos viszont hozzátenni, hogy ezekhez vagy egy erős központi irányítás kell, mint Kínában, vagy az, hogy a papíron egymással versengő gyógyszeripari óriások megtanuljanak szépen játszani egymással.

A Dr. Anthony Fauci által vezetett amerikai allergológiai és fertőző betegségek országos intézetének (NIAID) egyik virológusa, Dr. Bernard Moss azon a véleményen van, hogy jelen esetben inkább a kooperáció, sem mint az önzőzés lesz a kifizetődőbb. „Mindig jobb másod- vagy többedmagaddal a részese lenni olyasvalaminek, amit használnak, mint egyedül birtokolni valamit, amit nem.”

További források: The New York Times | Bloomberg