Rendet vágunk az orosz vakcina kusza számaiban

Az operatív törzs néhány naponta közzétesz egy táblázatot a honlapján a Magyarországra érkezett vakcinák mennyiségéről. Ebben gyártónként követhető, hogy miből mennyit rendeltünk, ebből hány adag jött már meg, és az hány főre elég.

Ez utóbbit a legtöbb esetben pofonegyszerű kiszámolni: a Janssen – április 19-től érkező – vakcinájából elég egy adag, tehát ahány jön belőle, annyi embernek elég. A többi vakcinából pedig kettő kell fejenként, ezért a beérkezett adagokat leosztják kettővel, és meg is van, hány főre elegendő.

Az orosz Szputnyik V számainál azonban ez sehogy sem jön ki, és a számok változása láttán sokan hetek óta csak a fejüket vakargatják.

Ezt egyrészt azért tudjuk, mert a számok előtt értetlenül álló olvasók levelei tömegével érkeznek hozzánk, másrészt mi magunk is jó ideje próbálunk értelmes magyarázatot találni arra, mi történik az orosz vakcina számaival.

Mindez azért probléma, mert ez a mágikus táblázat a nagy betűs Tájékoztatás a vakcinák mennyiségéről, amolyan biblia azoknak, akik még próbálják követni a fürkésző-portyázó magyar vakcinabeszerzéseket. Ha az ebben olvasható számok nem világosak, akkor semmilyen fogódzónk nem marad arról, mikor, mivel mennyit lehetne oltani.

Ebben a cikkben először kibogozzuk az összegabalyodott hivatalos számokat az eddig érkezett Szputnyik V-szállítmányokról, majd bemutatjuk, hogyan igazítja a kormány a saját kommunikációs céljaihoz a vakcinákról szóló központi híradásokat.

Máshogy kell számolni vele

A Szputnyik V számolását két dolog bonyolítja:

• Ez az egyetlen vakcina, amelynek az első és a második adagja különböző, és nem lehet bármelyiket bármikor beadni. Ebből adódóan nem lehet simán kettővel osztani, figyelembe kell venni, hogy a kettő közül melyik típusú oltóanyagról van szó. Ráadásul az első és második adagok nem párban, hanem leginkább összevissza érkeznek, hol csak az egyik, hol mindkettőből valamennyi, de akkor sem feltétlenül ugyanannyi.
• A másik nehezítő tényező, hogy az uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinák nem mehetnek az országhatár átlépése után rögtön az oltópontokra vagy a háziorvosokhoz, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) előbb be kell vizsgálnia őket a felhasználásuk előtt.

Hogy az élet még kevésbé legyen egyszerű, látni fogjuk, hogy ezt a második szempontot csak szórványosan vették figyelembe az adatközlésnél: néha megvárták az NNK-engedélyt az újabb adagok beírásával, máskor pedig nem. Ebben a jelek szerint március közepén történt egy szemléletváltás, onnantól rögtön bekerült minden a táblázatba, míg addig jellemzően csak némi időeltolódással.

Kezdjük rögtön a lényeggel, hogy ne áruljunk zsákbamacskát:

A Szputnyik V-hez a táblázatba, a megérkezett mennyiség első, „Adag” nevű oszlopába mindegyik adag bekerül, amely már megérkezett az országba, azaz az első és a második oltásra valók is.

A második, „Fő” nevű oszlopba csak az első oltásra való adagok kerülnek be, és eleinte ezekből is csak azok, amelyek már felhasználhatók – bár ez utóbbi szempont betartása elég rapszodikus, és a jelek szerint idővel érvényét is vesztette.

Ez a számolási mód még érthető is: hiába van több második adagunk, csak annyi ember oltását lehet megkezdeni, ahány első körös vakcina érkezett.

Most pedig vegyük sorra időrendben az eseményeket: a beérkezett szállítmányokat és a bekerülésüket abba a bizonyos táblázatba. Előre is elnézést kérünk, mert kicsit bonyolult lesz, de tanulságos betekintést enged az állami fogaskerekek közé.

Itt a Szputnyik, hol a Szputnyik

Időrendben fogjuk sorra venni, mikor hány adag érkezett, és ezekből melyik mikor és hova került be az emberek tájékoztatására szolgáló táblázatba, és miért pont akkor.

• Az első szállítmány december 29-én érkezett, 3+3 ezer első és második adaggal. Ezekből kétszáz-kétszáz adag menet közben valahogy elkopott, úgyhogy az összesítésbe 2,8+2,8 ezer adag került be később.
• A második szállítmány február 2-án érkezett, 20+20 ezer adag.
• A harmadik szállítmány február 22-én ért ide, 100 ezer első adaggal (a második oltáshoz szükséges adagok ezúttal nem jöttek).

Ezen a ponton, február 23-án adta ki az operatív törzs az első táblázatot, mutatjuk a két számunkra most érdekes rubrikáját, illetve az oda bekerült számok alatt azt is, hogy hogyan jöttek össze:

Eddig világos, minden megérkezett adag bekerült a helyére. Innentől kezd összekuszálódni a dolog.

• A negyedik szállítmány március 4-én érkezett: 180+100 ezer adag.

A következő táblázat már két nappal korábban, március 2-án került ki, mégis, már ebbe beírták az akkor még csak bejelentett, de az országba nem beérkezett vakcinák egy részét is:

A 180 ezer első adag itt még csak az első oszlopba került be, és látni fogjuk, hogy a másodikban majd az NNK-engedély után fog megjelenni. Ez azért furcsa, mert az eggyel korábbi szállítmánnyal, február 22-én érkezett 100 ezer első adagról ugyanitt, a táblázat fölötti szövegben azt írják, „100 ezer már múlt héten beérkezett oltóanyag jelenleg is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felszabadítására vár”, ezek mégis már akkor bekerültek a statisztikába.

Ezen a ponton fel kell jegyeznünk azt is, hogy az ugyanekkor, március 4-én érkezett 100 ezer második körös vakcina az első rubrikába sem került még be. Ezeket a homokszemeket az juttathatta a gépezetbe, hogy már napokkal a szállítmány beérkezése előtt írták be, hogy a szállítmány beérkezett, és mintha ez magát az operatív törzset vagy legalábbis az adatrögzítőket is megzavarta volna.

Ez az anomália aztán továbböröklődött a következő, március 4-i táblázatba is, ahol maradtak ugyanazok a számok:

A február 22-i 100 ezer első adagról – amely már rég bekerült a táblázatba – ekkor ezt írták: „[...] jövő héten megkezdődhet az oltás a múlt héten érkezett 100 ezer oltóanyaggal is, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadta az engedélyt az alkalmazására. Ma megérkezett az újabb orosz vakcina-szállítmány is, ezzel még nem kezdődik meg az oltás, amíg az NNK nem engedélyezi alkalmazását” – tették hozzá a táblázatba ekkor még csak félig bekerült adagokról.

Március 9-én érkezett a következő táblázat, ebben is maradtak változatlanul a számok:

Itt a március 4-i 100 ezer második adagról – amelyek még sehova nem kerültek be – ezt írták: „[...] ezen a héten megkezdődhet az oltás a múlt héten érkezett 100 ezer oltóanyaggal is, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadta az engedélyt az alkalmazására.”

És valóban, a következő táblázat még azon a héten – március 11-én – meg is érkezett, és abban már benne volt az NNK engedélyét frissen megkapó, addig jelöletlen 100 ezer második adag:

A 180 ezer első adag, amelyet az összes beérkezett adag első oszlopába már korábban beírtak, itt még mindig nem került be a második oszlopba, feltehetően ezért: „[...] a legutóbb érkezett 180 ezer adag első dózisú vakcinával akkor kezdődhet meg az oltás, ha arra a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadja az engedélyt”.

Ez az utolsó hiányzó adminisztrációs lépés a következő táblázatban, március 17-én történt meg, amikor bekerült a második rubrikába az a bizonyos 180 ezer, eddig vizsgált első adag:

Mint írták is, „[...] a legutóbb érkezett 180 ezer adag első dózisú vakcina alkalmazását a Nemzeti Népegészségügyi Központ(NNK) hétfőn engedélyezte, és a következő napokban szállítják ki a kórházi oltópontokra”.

Ezen a ponton állt helyre a világ rendje: minden első+második adag bekerült az első oszlopba, és minden első adag a második oszlopba.

Talán az adatrögzítők is beláthatták, hogy ez a módszertan elég nehezen következő, mert ezen a ponton mintha szemléletváltás történt volna: a továbbiakban már nem várták meg az adatrögzítéssel az NNK engedélyét, az újonnan érkezett adagok a megérkezésük után rögtön bekerültek a második rubrikába is. Ebből kifolyólag sokkal simábbá vált az adatok nyomon követése.

A következő, március 19-i táblázatig nem történt változás, maradtak is a számok:

• Az ötödik szállítmány március 21-én érkezett az országban, 250 ezer első adaggal.
• A hatodik szállítmány március 23-án követte, ekkor 180 ezer második adag jött.

És az aznap kiadott táblázatba már mindkettő szállítmány annak rendje és módja szerint rögtön be is került:

„Az orosz vakcinából vasárnap is érkezett 250 ezer adag első oltásra alkalmazható dózis, amellyel a szükséges hatósági vizsgálatok után kezdődhet meg az oltás” – írták, kimondatlanul is világossá téve, hogy az adatrögzítéssel a továbbiakban már nem várják meg a hatósági vizsgálatot.

A március 26-i táblázat változatlan számokat közölt:

„A legutóbbi szállítmány még hatósági vizsgálat alatt áll” – tették hozzá, de ezen a ponton ez a számolást már nem zavarja. Az más kérdés, hogy használni ezek szerint még nem lehetett ezeket a már lekönyvelt adagokat.

• A hetedik, eddig utolsó szállítmány március 30-án futott be, 250 ezer első adaggal.

Az aznap kiadott, jelenlegi legfrissebb táblázatba pedig rögtön be is került az új tétel:

„A ma érkező Szputnyik-szállítmányt az eddig megszokott rend szerint először hatósági vizsgálat alá helyezik, és csak akkor kezdődhet meg vele az oltás, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) »felszabadítja«️ azt” – írták.

Mindezt természetesen nem a mi dolgunk lenne megfejteni, mint valami keresztrejtvényt, hiszen alapvető és meglehetősen fontos információkról van szó. Miközben azonban Orbán Viktor miniszterelnök és legutóbb például Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az operatív törzs mindenről megfelelően tájékoztat, ezeket a számokat nemcsak maguktól nem tették érthetővé, de az ezzel kapcsolatos kérdésekre sem válaszolnak.

Keletre billen a mérleg

Nemcsak az a gond a hivatalos információk kútfőjeként működő koronavirus.gov.hu-val, hogy rapszodikusan és olykor érthetetlenül tálalva közöl adatokat. Az egész adatközlés legalább annyira a kormány propagandaeszközeként funkcionál, mint amennyire tájékoztat.

Jó példa erre az orosz és az uniós vakcinaszállítmányok tálalása közötti különbség, amely a zökkenőmentesen belesimul a kormány brüsszelezős kommunikációjába. Az orosz és a kínai vakcinaszállítmányokról rendszeresen külön bejegyzésben számolnak be – sőt gyakran arról is, hogy majd jönni fognak, illetve épp jönnek –, miközben az uniós beszerzésből érkező vakcinákról, köztük a jelenleg is a magyar oltási programban magasan legtöbbször beadott Pfizer–BioNTech-vakcina szállítmányairól ilyet elvétve találni, ezekről csak az összefoglalókban vagy a sajtótájékoztatókon ejtenek el egy-egy mondatot. Olyan se nagyon fordult még elő, hogy egy uniós keretből érkező vakcina előbb jelenjen meg a táblázatban, mint ahogy beérkezett volna.

Az operatív törzs oldalán nincs kereső, de végignéztük a magyarországi oltási program elindulása – 2020. december 26. – óta született bejegyzések mind a 77 oldalát. Ez 920 bejegyzés, ebből a Pfizer-BioNTech vakcinájának érkezéséről 7 bejegyzés szólt így-úgy:

• átlépte a magyar határt – december 26.
• következő héten újabb szállítmány várható – december 30.
• kétféle vakcina érkezik (ez kis jóindulattal sorolható ide, mert az egyik érkező vakcina a Pfizer-BioNTeché) – január 11.
• ugyanerről egy hír másnap – január 12.
• megérkeztek a szállítmányok a kórházi oltópontokra – január 12.
• Müller Cecília országos tisztifőorvos beszélt arról, hány embert lehet beoltani a legutóbbi szállítmányból – január 12.
• újabb szállítmány érkezett – február 9.

Ezzel szemben a Szputnyik V érkezéséről és felhasználásáról már a bejegyzések címéből is 15 alkalommal értesülhettünk:

• hatezer adag jött – december 29.
• Szijjártó Péter: megérkezett az első szállítmány (az első itt arra utal, hogy a decemberi mintaszállítmány nem vált a kánon részévé) – február 2.
• Müller Cecília: megérkezett az első szállítmány – február 2.
• befejeződött az NNK-vizsgálat, lehet oltani az orosz vakcinával – február 7.
• megkezdődött vele az oltás – február 12.
• beoltották vele Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát – február 18.
• Szijjártó: útnak indult százezer adag – február 19.
• kedvező a fogadtatása vidéken – február 20.
• Szijjártó: megérkezett a százezer adag – február 22.
• Szijjártó: rövidesen elindul az eddigi legnagyobb szállítmány – február 28.
• Szijjártó: megérkezett a 280 ezer adag – március 4.
• Szijjártó: a következő ütemben 480 ezer adag jön majd – március 15.
• Szijjártó: 250 ezer adag fog érkezni – március 21.
• Szijjártó: a kínai és orosz vakcinák nagyban segítik az oltás felgyorsítását – március 21.
• Szijjártó: érkezett 250 ezer adag – március 31.

(És ebben a szerződéstervezet megérkezéséről vagy a szerződés megkötéséről szóló első és második hír még nincs is benne.)

Érdekesség, hogy épp fordítottak az arányok: 7 hír érkezett a Pfizer-BioNTech vakcinájáról, illetve 15 hír a Szputnyik V-ről, miközben előbbiből 15-ször jött szállítmány, utóbbiból pedig a decemberi hatezres adagos ízelítővel együtt 7-szer.

Érdemes megfigyelni, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinájával kapcsolatos címek azután tűntek el, hogy az orosz vakcinaszállítmányok elkezdtek megérkezni.

Onnantól az előbbiek már nem voltak olyan érdekesek: a Pfizernek februárban már csak egy külön hírt szenteltek, 9-én, és azóta nem is tettek közzé ilyen bejegyzést. A Szputnyik V-ről pedig a decemberi kivételt leszámítva február 2-ától kezdtek áramolni a kifejezetten ennek a vakcinának dedikált bejegyzések.

Pedig nem arról van szó, hogy ebből ne jönne azóta is jelentős mennyiség: a legutóbbi hivatalos összesítés szerint a Pfizer-BioNTech vakcinájából eddig 1 465 215 adag érkezett már, míg a Szputnyik V-ből 1 105 600. Összességében is fontosabb szerepet játszik a Pfizer-BioNTech vakcinája a magyar oltási programban: a kormány ebből összesen 10,87 milliót rendelt, míg a Szputnyik V-ből 2 milliót. Ráadásul a Pfizer minimálisan még túl is teljesítette az első negyedéves uniós szállítási kötelezettségét, míg a Szputnyik V forgalmazója rendszeresen és jelentősen csúszik (akárcsak az AstraZeneca, csak utóbbiról a kormány sokkal lelkesebben kommunikál is).

Jó vakcina, rossz kommunikáció

Szintén furcsa, hogy a kormány más adatokat közöl az orosz és a kínai vakcinák beérkezett mennyiségéről a fenti táblázatokban, mint amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felé lejelent. Az ECDC összesítéseiben rendre kevesebb szerepel ezekből a vakcinákból, mint amennyi a kormány hazai adatközlése szerint megérkezett.

Bár erről is kérdeztük már a kormányt, nem válaszoltak, így nem világos, hogy mi indokolja ezt a különbséget a magyarul közzétett és az ECDC-nek jelentett adatok között. Annyi mindenesetre látszik, hogy a hazai tájékoztatásra szánt táblázatban a megrendelt/megérkezett mennyiségek vannak feltüntetve, így itt jól mutat a megérkezett keleti vakcinák magas százaléka. Az ECDC összesítésében azonban látszik a beérkezett adagok felhasználási hatékonysága is, így itt kevésbé nézne ki jól a nagyobb mennyiség.

Mindez természetesen nem arról szól, hogy az orosz vakcina ne lenne jó, vagy hogy ne lehetne a kormány részéről jó döntés alternatív forrásokból is vakcinát rendelni.

Bár a Szputnyik V engedélyezésekor a harmadik fázisú – azaz a több tízezer emberrel végzett – klinikai tesztjeinek az eredménye még nem volt ismert, ezért a döntés sok kritikát kapott, és a gyógyszerhatóság külső szakértői is ellenezték, később a fejlesztő közzétette a kutatási eredményeket, amelyekből mindannyiunk nagy szerencséjére egy hatásos és biztonságos vakcina képe bontakozott ki, amellyel nyugodtan lehet tömegesen oltani. Ez azonban teljesen független nemcsak az engedélyezés körülményeitől, de attól a kérdéstől is, hogy a Szputnyik V beszerzését hogyan használja fel a politikai és kommunikációs céljaira a kormány.