A következő hónapokban több mint 7,5 millió uniós vakcina jöhet Magyarországra

Másolás

Vágólapra másolva

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közzétette azokat a grafikonokat, amelyeket az uniós tagországok vezetőinek is bemutatott a minap.

A kétnapos uniós csúcstalálkozóról már mi is írtunk, korábbi cikkünkből kiderül, hogy az unióval szerződésben álló vakcinagyártó cégek 88 millió adag vakcinát szállítottak ki eddig, a tagországok pedig ebből 62 milliót használtak fel. 18,2 millió ember – az uniós népesség 4,1 százaléka – kapta meg az oltás mindkét dózisát, 26 millióan pedig még csak az elsőt.

Von der Leyen grafikonjaiból azonban további érdekességek is leolvashatók.

A Pfizer még túl is teljesített

Az első negyedévet összegző grafikonból az látszik, hogy az AstraZeneca, amellyel a Bizottság már hosszú hetek óta birkózik, valóban jelentősen elmaradt a szerződésben vállalt mennyiségtől: 120 helyett mindössze 30 millió adag vakcinát szállítottak ki. A másik két engedélyezett vakcina gyártója azonban nemcsak tartotta a vállalt tempót, hanem a Pfizer-BioNTech páros minimálisan még túl is teljesítette azt: 65 helyett 66 millió adagot osztottak szét a tagországok között.

Az első negyedévben szállított vakcinamennyiség a szerződésben vállalthoz képest – Kép: Európai Bizottság / Twitter
Az első negyedévben szállított vakcinamennyiség a szerződésben vállalthoz képest – Kép: Európai Bizottság / Twitter

A Pfizer – kezdeti döcögés utáni – egyre megbízhatóbb és egyre nagyobb volumenű szállítása azért is jó hír, mert továbbra is ez a vakcina jelenti a hazai oltási program alapkövét: ebből érkezett a legtöbb, ebből adtuk be a legtöbbet, és miután az Európai Bizottság újabb adagokat kötött le a gyártónál, és ebből lakosságarányosan Magyarország is újabb rendelést hívott le, magasan ebből a vakcinából vásároltunk a legtöbbet, 10,87 millió adagot.

Több mint 7,5 millió vakcina jön

A második negyedévre – azaz április-május-júniusra – várható vakcinamennyiség pedig úgy néz ki, hogy a Pfizer-BioNTech a korábbi ígéreteknek megfelelően jelentősen felpörgeti a kapacitásokat, és 200 millió adagot fognak kiszállítani. Ez nekünk azt jelenti, hogy míg tőlük az első negyedévben nagyjából másfél millió adag érkezik, a második negyedévben várhatóan csak ők több mint négymillió adagot fognak kiszállítani.

A Moderna kisebb szerepet játszik az uniós oltási programban, de az első negyedévre vállalt – és ki is szállított – 10 millió adag után ők is jóval többet, 35 milliót szállítanak majd az EU-ba. Az AstraZeneca várhatóan ebben a negyedévben is kevesebbet szállít a vállalásánál, bár a Bizottság exporttilalmakkal igyekszik fogást találni a cégen (erre még visszatérünk). Új szereplőként pedig megérkezik a Johnson & Johnsonhoz tartozó Janssen, 55 millió adaggal.

Mindebből összességében Magyarországra több mint 7,5 millió adag érkezhet.

A második negyedévben várható vakcinamennyiség – Kép: Európai Bizottság / Twitter
A második negyedévben várható vakcinamennyiség – Kép: Európai Bizottság / Twitter

A megrendelést a tagország írja alá

Bár a Moderna-ügy kapcsán röviden már írtunk erről, érdemes újra tisztázni, hogy is néz ki az uniós vakcinabeszerzés, mert a magyar kormány rendszeresen kritizálja emiatt az EU-t.

Az előzetes beszerzési megállapodás nevű keretszerződéseket, amelyek az alapfeltételeket – a szállítandó vakcinák összmennyiségét, egységárát, stb – meghatározza, a Bizottság köti meg a gyártókkal, a tagállamok felhatalmazása alapján. A feltételeket a Bizottság egy olyan tárgyalócsoporttal közösen alkudja ki, amelybe a tagokat az összes tagállam, így Magyarország képviselője által alkotott irányítóbizottság nevezte ki. Ez az irányítóbizottság hetente ülésezik, és minden szerződést még a megkötése előtt megvitat, illetve felül is vizsgálhat.

A konkrét megrendelésekről szóló szerződéseket pedig minden tagállam maga köti a gyártókkal, nem a Bizottság. A lakosságarányosan elérhető keretből konkrétan lehívott mennyiséget, illetve annak a gyakorlati szállítási feltételeit, így a pontos ütemezést is, ezek a tagállamok által aláírt szerződések rögzítik.

Az oroszokkal engedékenyebbek vagyunk

Érdekesség, hogy az AstraZeneca tényleg nagy csúszását Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány más tagjai is rendszeresen a Bizottság szemére vetik, miközben az orosz vakcina szintén nagy arányú késlekedésével jóval megbocsátóbbak. Orbán Viktor például az egy héttel ezelőtti rádióinterjújában azt hozta fel példaként az uniós vakcinabeszerzés kudarcára, hogy a következő két hónapban 500 ezerrel kevesebb AstraZeneca-vakcina várható az ígértnél. Eközben a Szputnyik V gyártója jelenleg 750 ezer adagos mínuszban van, amelyből a jövő heti szállítmány után is marad még félmilliós hiány. Erről a kormány magától nem kommunikál, kérdésre válaszolva pedig legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta azt, hogy az orosz gyártó csúszási üteme elfogadható.

Thierry Breton, az Európai Unió belső piacért felelős biztosa egyébként épp pénteken jelentette be, hogy nem engedik ki az EU területéről az AstraZeneca vakcinaszállítmányait addig, amíg a cég nem kezd el a korábban ígért, a szerződésekben vállalt tempóban szállítani. Egy exportra szánt szállítmány már múlt héten is visszafordított Olaszország, bizottsági támogatással. „Megvannak az eszközeink, és biztosítjuk, hogy minden Európában marad, amíg a cég vissza nem tér a vállalásai teljesítéséhez” – mondta Breton. A magyar kormány orosz féllel szembeni engedékenysége ezzel szemben azért szerencsés körülmény, mert a nyilvánosságra hozott szerződés alapján akkor sem nagyon lenne jogorvoslati lehetősége, ha zavarná a Szputnyik V-szállítmányok csúszása.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!