Magyarország felkapaszkodott a középmezőnybe oltási hatékonyságban

2021. március 19. – 13:48

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarország az Európai Unió élmezőnyében áll a lakosság népességarányos átoltottságában – ez folyik mostanában a csapból is. Egy másik fontos mutatóról, az oltási program hatékonyságáról azonban a kormány nem tesz közzé adatokat. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felé viszont minden tagállamnak adatközlési kötelezettsége van, így az ECDC összesítéséből kiderül, hogy Magyarország milyen arányban használta fel az országba már megérkezett vakcinákat. Ezek az adatok a legalkalmasabbak arra, hogy összehasonlítsuk a magyar teljesítményt a többi ország oltási hatékonyságával.

Az utóbbi hetekben rendszeresen beszámoltunk arról, milyen hatékonysággal folyik az oltási program, és hol állunk ezzel az európai mezőnyben. Az év 8. hetéig beadott oltásokról itt, a 9. hétről itt írtunk részletesen. Ebben a cikkben a legfrissebb, 10. heti állást dolgozzuk fel, a március 14-i adatokkal bezárólag.

Különösen érdekes ez most annak fényében, hogy a miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában azt mondta, nem az oltópontok száma a szűk keresztmetszet, hanem a vakcináké. Előbbiből van elég, utóbbiból nincs.

Miből mennyi jött, hányat adtak be?

Az első ábrán a legutóbbi három hét magyarországi adatait hasonlítjuk össze gyártónként. A március 14-ével zárult héten a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájából jelentett új szállítmányt a kormány az ECDC-nek.

Az előző heti adatokhoz képest az látszik, hogy mind az öt gyártó vakcinájával oltottunk múlt héten, és mindegyiknél nőtt is a felhasznált adagok aránya.

A legnagyobb mértékben az AstraZeneca oltóanyagának a kiosztási hatékonysága javult. Ebben egy héttel korábban kifejezetten rosszul álltunk, akkor csak ezeknek a vakcináknak a 28,9 százaléka volt beadva, a friss adatok szerint azonban már az 58 százalékuk.

A Pfizer-BioNTech vakcinájából csak minimálisan többet adtunk be (120 925), mint amennyi új adag érkezett (120 510). Ennek feltehetően az az oka, hogy bár a második adagok beadását márciustól későbbre halasztották, bizonyos mennyiséget még így is tartalékolnak: szigorú szabályok vonatkoznak a második oltás beadásának időpontjára, ezért ha addig garantáltan nem érkezik szállítmány, a második oltást félre kell tenni – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

Más számokat jelentenek le, mint amiket itthon közölnek

A fenti grafikonon szemet szúrhat, hogy a március 11-én érkezett 450 ezer adag kínai vakcina ebben a március 14-i állapotot rögzítő összesítésben még nem szerepel. Ez azért különös, mert az operatív törzs pont március 11-én frissítette a hazai tájékoztatásra szánt táblázatát, amelybe már aznap bekerült ez a szállítmány. Így a magyar összesítés szerint a Sinopharm-vakcinából március 14-ig 1 millió adag érkezett meg, az európai szerint viszont csak 550 ezer. (Azóta március 17-én jött újabb 100 ezer adag, így a hazai adatok szerint már 1,1 milliónál tartunk.)

Hasonló a helyzet az orosz vakcinával is. Ebből a március 14-i állást rögzítő európai összesítésben még mindig csak 146 ezer adag szerepel, miközben a magyar táblázatban már március 2-án is 325 600, március 11-én pedig már 425 600 adag szerepelt.

Nem világos, hogy mi indokolja ezt a különbséget a magyarul közzétett és az ECDC-nek jelentett adatok között.

A keleti vakcinákat a bevetésük előtt még a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is be kell vizsgálnia, de ez Gulyás Gergely szerint néhány napot vesz csak igénybe. Másrészt akkor a magyar táblázatba se kellene még bekerülniük.

Annyi mindenesetre látszik, hogy a hazai tájékoztatásra szánt táblázatban a megrendelt/megérkezett mennyiségek vannak feltüntetve, így itt jól mutat a megérkezett keleti vakcinák magas százaléka. Az ECDC összesítésében azonban látszik a beérkezett adagok felhasználási hatékonysága is, így itt kevésbé nézne ki jól a nagyobb mennyiség. Az adatok eltérésének okáról küldtünk kérdést a csütörtöki kormányinfóra Gulyás Gergelynek, de nem kaptunk rá választ.

Hogy állunk más országokhoz képest?

A második ábrán az látszik, hogy összességében még tovább javult a vakcinakészleteink kihasználtsága. Múlt hétfőn még csak a beérkezett vakcinák 56,04 százalékát használtuk fel, ezt előbb 65,29 százalékra, majd 72,4 százalékra tornásztuk fel. Az ECDC legfrissebb adatai szerint pedig már 79,34 százalékon állunk, azaz már csak a Magyarországra érkezett vakcinák 20,66 százaléka áll raktáron.

Ezzel a sor legvégéről indulva mostanra felkapaszkodtunk a középmezőnybe: a 14. helyen állunk a 29 ország között.

Melyik korcsoportot mivel oltjuk?

A következő két ábrán látható, hogy melyik vakcinával melyik korcsoportban oltunk. Egyrészt kirajzolódik, amit a kormányzati közlésekből is tudni lehet: A Pfizer-BioNTech vakcináját minden korosztályban bárki kaphatja, a kínai Sinopharm oltóanyagával elsősorban az idősebbeket oltják, míg az AstraZenecáét továbbra is a 60 év alattiak beoltására használják.

Másrészt ebből a két grafikonból is látszik, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinája adja a magyar oltási program gerincét. Nagyban támaszkodunk még a kínai vakcinára is, a 60-79 év közöttiek ebből kapták már a legtöbbet. Az orosz Szputnyik V azonban egyelőre elenyésző szerepet kapott, egyelőre még a Moderna vakcinájából is többet adtak be Magyarországon.

Itt pedig ugyanezt mutatjuk, de korcsoportok szerinti bontásban:

Melyik korcsoport mennyire van átoltva?

Az utolsó ábránkon az egyes korcsoportok átoltottságát mutatjuk meg. Az egyik fülön látható, melyik korosztály milyen arányban kapta már meg az első adagot, a másik fülre kattintva pedig az is megnézhető, hogy a második adagok terén hogy állunk.

Értelemszerűen az első adagokból sokkal többet oltottunk már el, de miután márciustól már nem is tartalékoljuk a második adagokat, hanem arra összpontosítunk, hogy az első oltást minél többen megkapják, ez a különbség még tovább nőtt.

A beoltottak korfájában egyébként nincs különösebb meglepetés. Mivel az idősebbek veszélyeztetettebbek, az oltási programban is előnyt élveznek.

Az EU a kor szerinti bontásnál a következő adatokkal számol:

  • 18-24 év között – 741 094 fő
  • 25-49 év között – 3 490 565 fő
  • 50-59 év között – 1 235 206 fő
  • 60-69 év között – 1 295 058 fő
  • 70-79 év között – 859 765 fő
  • 80 év fölött – 438 790 fő
  • vagyis összesen 8 060 478 fő

magyarországi lakost vesznek figyelembe.

A grafikon alján a teljes felnőtt lakosság átoltottsága látható, ez az első adagot tekintve jelenleg 16,54 százalék, míg a teljes védettség kialakulásához szükséges második oltást is a magyar felnőttek 5,01 százaléka kapta meg. Ugyanezek a mutatók egy héttel korábban még 12,41 és 3,91 százalékon álltak.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!