Javult a magyar oltási hatékonyság, de még mindig a mezőny vége felé vagyunk

2021. március 13. – 11:04

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A kínai vakcinának köszönhetően Magyarország az Európai Unió élmezőnyében áll a lakosság népességarányos átoltottságában. Az utóbbi napokban azonban a figyelem az átoltottság állása mellett egyre inkább arra is ráirányul, hogy az egyes országok milyen arányban használják fel a hozzájuk már megérkezett vakcinaszállítmányokat.

Ezt az teszi összehasonlíthatóvá, hogy minden tagállamnak adatközlési kötelezettsége van az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felé, így az ECDC adataiból pontosan látható, hol milyen hatékonysággal folyik az oltási program. A legfrissebb állást az ECDC-hez március 11-ig beérkezett adatok alapján ábrázoltuk az alábbi grafikonokon.

Az első ábrán a legutóbbi két hét magyarországi adatait hasonlítjuk össze. Az rögtön szemet szúrhat, hogy a frissen érkezett újabb 450 ezer adag kínai vakcina ebben az összesítésben még nem szerepel. A már eddig is az országban lévő 550 ezer adag felhasználtsága azonban az elmúlt héten jelentősen javult. Az orosz vakcinából is felhasználhatóvá vált újabb 100 ezer adag, ebből azonban egy darabbal sem adtak be többet az előző hetihez képest.

A Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcináiból is érkezett újabb szállítmány, és oltottak is mindkét vakcinával, de a felhasználatlan adagok száma a Pfizer-BioNTech esetében nem csökkent, az AstraZenecánál pedig még nőtt is, méghozzá jelentős arányban.

A második ábrán az látszik, hogy összességében javult a vakcinakészleteink kihasználtsága: míg egy héttel korábban még az összes adag közel 44 százaléka beadatlanul állt a raktárakban, ezt az arányt sikerült leszorítani 35 százalék alá.

A 65,29 százalékos oltási hatékonysággal azonban még mindig csak 25-dikek vagyunk az összesítésben szereplő 29 országból (az uniós tagországok mellett Lichtenstein és Norvégia szerepel még). Jelenleg csak Szlovákia, Hollandia, Lichtenstein és Luxemburg adja be a náluk lévő vakcinákat rosszabb arányban.

A harmadik ábrán látható, hogy melyik vakcinával melyik korcsoportban oltunk. Egyrészt kirajzolódik, amit a kormányzati közlésekből is tudni lehet: A Pfizer-BioNTech vakcináját minden korosztályban bárki kaphatja, a kínai Sinopharm oltóanyagával elsősorban az idősebbeket oltják, míg az AstraZenecáét továbbra is a 60 év alattiak beoltására használják.

Másrészt ebből a grafikonból is látszik, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinája adja a magyar oltási program gerincét, és nagyban támaszkodunk még a kínai vakcinára is, az orosz Szputnyik V azonban egyelőre elenyésző szerepet kapott.

Az utolsó ábránkon az egyes korcsoportok átoltottságát mutatjuk meg. Az egyik fülön látható, melyik korosztály milyen arányban kapta már meg az első adagot, a másik fülre kattintva pedig az is megnézhető, hogy a második adagok terén hogy állunk.

Értelemszerűen az első adagokból sokkal többet oltottunk már el, de miután márciustól már nem is tartalékoljuk a második adagokat, hanem arra összpontosítunk, hogy az első oltást minél többen megkapják, ez a különbség még tovább nőtt.

A beoltottak korfájában egyébként nincs különösebb meglepetés. Mivel az idősebbek veszélyeztetettebbek, az oltási programban is előnyt élveznek.

Az EU a kor szerinti bontásnál a következő adatokkal számol:

  • 18-24 év között – 741 094 fő
  • 25-49 év között – 3 490 565 fő
  • 50-59 év között – 1 235 206 fő
  • 60-69 év között – 1 295 058 fő
  • 70-79 év között – 859 765 fő
  • 80 év fölött – 438 790 fő
  • vagyis összesen 8 060 478 fő

magyarországi lakost vesznek figyelembe.

A grafikon alján a teljes felnőtt lakosság átoltottsága látható, ez az első adagot tekintve jelenleg 12,41 százalék, míg a teljes védettség kialakulásához szükséges második oltást is a magyar felnőttek 3,91 százaléka kapta meg.