Moderna-ügy: Gulyás Gergely csúsztat, amikor hazugsággal vádolja az EU-t

2021. március 09. – 10:06

frissítve

Moderna-ügy: Gulyás Gergely csúsztat, amikor hazugsággal vádolja az EU-t
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Gulyás Gergely újabb fejezetet nyitott a Moderna-vakcinák ügyében. A Telex írta meg, hogy a kormány nem kötötte le a teljes elérhető mennyiséget ettől a gyártótól. A miniszter azt állítja, hogy gyűlöletkampány folyik a kormány ellen, azonban egyetlen állítást sem cáfol a részletes reakciójában. A miniszter ugyanebben az ügyben azzal vádolja az Európai Uniót, hogy hazudik, de úgy tűnik, ez nem igaz. A kormány többféle, egymásnak ellentmondó magyarázatot adott már Moderna-ügyben, az aktuális álláspont szerint túl későn érkezne a plusz vakcina, és ez valóban legitim érvelés. A Pfizer vakcinájából mégis lekötöttek egy újabb adagot.

Az elmúlt hetekben a politikai viták kereszttüzébe került a Moderna-vakcinák beszerzésének kérdése, miután a Telex megírta, hogy számításaink szerint Magyarországnak lakosságarányosan kétszer annyi járt volna az uniós keretből, mint amennyit a kormány lehívott. A kormány nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre, majd később többféle magyarázatot is adott, miért nem tartottak igényt a teljes elérhető mennyiségre.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétvégén újabb Facebook-bejegyzést szentelt a kérdésnek. Ebben egyrészt a médiát is gyűlöletkampánnyal vádolta, miközben egyetlen lényegi állítást sem cáfolt. Másrészt hazugsággal vádolta meg az Európai Uniót, ezt az állítását azonban egy csúsztatásra alapozta.

Gulyás bizonyította a „gyűlöletkampány” állításait

Az uniós vakcinabeszerzést koordináló Európai Bizottság november 25-én hagyta jóvá a szerződést a Modernával 80 millió adag vakcina lekötéséről, plusz további 80 millió opcionális megvásárlásáról. Ezt az opciót december 15-én le is hívták (a Pfizer-BioNTech 100 milliós opciójával együtt). Első körben tehát december közepén 160 millió adag volt fixen megvásárolható a 447,7 millió lakosú EU-ban. (Februárban aztán született egy újabb szerződés újabb 150+150 millió adagról, a másodikról opciósan.) Magyarország ebből a 160 millióból a friss összesítés szerint 1,744 millió adagot vett, de a Telex számításai szerint lakosságarányosan akár 3,5 milliót is lefoglalhattunk volna. Mindez azért különös, mert az összes többi uniós beszerzésű vakcinából nagy vonalakban a lehető legtöbbet kötöttük le, ahogy ezt a korábbi cikkünkben részletesebben le is írtuk.

Arra már a Moderna-adagok részleges lehívását először felvető januári cikkünkben is utaltunk, hogy több ország nem hívta le a teljes rá eső részt, az így megmaradt adagokra pedig a tehetősebb tagállamok – Németország mellett Franciaország vagy Dánia – csaphatnak le. Ez egyébként nem is volt titok, akkor mi is hivatkoztunk a Politico erről szóló cikkére. Múlt héten pedig a Szabad Európa részletesebben is írt erről a jelenségről. Mint írták, a Magyarország által a közösben hagyott Moderna-vakcinákat is ez a három ország kaphatja meg.

Erre az utóbbi cikkre reagált most közvetlenül Gulyás, azt állítva, hogy gyűlöletkampány folyik, amelynek a „legfőbb állítása, hogy Magyarország nem rendelt elég Moderna-vakcinát, így azt helyettünk mások veszik meg”. A miniszter a válaszában közzétett két oldalt az uniós Moderna-szerződésből, illetve egy táblázatot is a cég becsült negyedéves szállítási menetrendjéről.

Ez a táblázat azonban pontosan igazolja legalább az egyik kifogásolt állítást.

Bár a feltöltött kép elég rossz minőségű, azt azért ki lehet silabizálni róla, hogy Magyarország az első 80 millió vakcinából még bejelentkezett a maga bő 1,7 milliójára, a második 80 milliós oszlopban azonban nulla adag szerepel mellettünk, ami alátámasztja, amit a korábbi cikkünk után már elismert a kormány: az elérhető mennyiség felét hívtuk le.

A Moderna első magyarországi koronavírus elleni oltóanyag szállítmánya a Hungaropharma budapesti telephelyén 2021. január 12-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A táblázatban azonban a többi uniós ország rendelései is láthatók, és ha megnézzük a fentebb megnevezett országokat, látszik is, hogy több adagot szállít nekik a cég ebből a 80+80 millióból, mint amennyire lakosságarányosan jogosultak lennének:

  • Németország például az első 80 millióból nagyjából 14,7 millióra lenne jogosult, és ennyi is szerepel a nevük mellett. A második 80 millióból viszont már több mint 35 milliót kapnak, összesen pedig bő 50 millió adagot szállít nekik a cég.
  • Dánia is az első 80 millióból a rá eső bő 1 milliót viszi, a másodikból viszont majdnem 5 milliót, azaz összesen 6 milliót rendelt.
  • Franciaország is a 160 millió teljes rá eső részét lehívta, de a táblázat szerint végül nem rendelt extra adagokat a másoktól felszabaduló mennyiségből.

Mindebből pontosan látszik, hogy valóban néhány tehetősebb ország vásárolta fel a Magyarország és más tagállamok által nem igényelt Moderna-vakcinákat. Azt, hogy ez problémás-e, lehet vitatni, és mint látni fogjuk, maga az az érvelés, hogy csak később jönnének a további adagok, jogos is Gulyás részéről. Az általa egy gyűlöletkampány két fő állításának titulált megállapítások közül azonban a második tényszerűen igaz. Az első csak azért nem, mert az, hogy „elég” Moderna-vakcinát rendeltünk-e, már megítélés kérdése, de hogy nem az összeset, amit lehetett volna, az biztos.

Most akkor nem is igaz, túl drága, vagy túl későn jönne?

Bár a témát indító cikkünk megjelenése előtt többször is rákérdeztünk az ügy hátterére a kormánynál, választ egyszer sem kaptunk (erre majd még visszatérünk). Cikkünk megjelenése után azonban a nagy érdeklődés miatt már több – egyébként egymásnak is ellent mondó – magyarázat is született.

Először Orbán Viktor miniszterelnök reagált a másnapi rádióinterjújában, ahol szamárságnak nevezte a dolgot, és azt mondta, „a lekötésben erősek vagyunk, ha lekötéssel lehetne oltani, akkor már túl lennénk az egészen”. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a válasz egy némileg manipulatívan feltett kérdésre hangzott el, így a miniszterelnökön kevésbé kérhető számon.)

Másodszor az RTL Klub kérdésére válaszolva közölte a Koronavírus Sajtóközpont (akiket korábban mi is többször kerestünk, eredménytelenül):

„A Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga hatásmechanizmusában nagyon hasonló, azonban a Pfizer kedvezőbb szállítási feltételeket és vásárlói árat tudott biztosítani, így eddig a kormány nem látta szükségét további Moderna-dózisok megvásárlásának.”

Ez azért volt meglepő válasz, mert a fentebb idézett rádióinterjúban Orbán Viktor azt mondta, hogy „az idő fontosabb, mint a vakcina aktuális ára”, amikor pedig korábban Gulyás Gergelyt kérdezték a kínai vakcina darabonként tízezer forintos áráról – amely a legmagasabbnak számít az eddig lekötött vakcinák között –, ő is megjegyezte, az ár ebben az esetben másodlagos az egészségügyi haszonhoz képest (a kedvezőbb szállítási feltétel itt egyébként jelenthet gyorsabb szállítást is). Ez természetesen legitim álláspont, csak éppen ellent mond a fenti válasznak.

Ezután jött a harmadik és azóta is képviselt magyarázat. Ezt három nappal a cikkünk után tette közzé Gulyás Gergely egy Facebook-bejegyzésben: „Az említett másfél millió Moderna-vakcinát 2021 decemberében szállítaná Brüsszel” – írta. Nem világos, hogy ha ilyen konkrét válasszal állt elő, amelyet azóta is képvisel a kormány, akkor korábban miért ettől lényegesen eltérő magyarázatot adtak.

Csúsznak, nem csúsznak

A február végi posztjában Gulyás még csak annyit közölt, hogy a le nem hívott adagok amúgy is decemberben érkeztek volna. Az új bejegyzésében azonban már részletezi is ezt az érvet.

Az általa csatolt szerződésrészletből is látszik, és le is írja, hogy míg az első 80 millió adagot 10-35-35 milliós leosztásban az első-második-harmadik negyedévre ígérte a gyártó, a második 80 millió, amelyből nem rendeltünk, csak a harmadik negyedévben kezdhet el megérkezni (25 millió), és nagy része a negyedik negyedévre várható (55 millió). Gulyás szerint ezért akkorra kaphattunk volna csak a második 80 millióból, „amikorra már egyéb beszerzések révén rendelkezésre fog állni a teljes 18 év feletti lakosság teljes átoltásához szükséges oltóanyag”.

Érdekesség, hogy Gulyás ezután ezt írja: „A valós teljesítés azonban a szerződésben rögzített ütemezésnél is rosszabbul halad. Ezt támasztja alá a Moderna szállítási ütemterve, amelyből kiderül, hogy Magyarországra csak a negyedik negyedévben nem fognak szállítani, tehát még az első (initial) kategóriába tartozó oltóanyaghoz is csak a harmadik negyedévben juthatunk hozzá.”

Ez azért különös állítás, mert az általa bemutatott dokumentumok alapján nem látszik, hogy ez csúszást jelentene az ígérethez képest.

A szerződés szerint az első 80 millióból 10 milliót szállítana a Moderna az első negyedévben, és 35-35 milliót a második és harmadik negyedévben. A Gulyás által csatolt táblázatban pedig pontosan az ehhez lakosságarányosan passzoló számok látszanak. Tehát amikor Gulyás azt írja, a valós teljesítés rosszabb, mint a szerződéses ígéret, amit alátámaszt a szállítási ütemterv, akkor ez egyszerűen nem igaz.

Orbán Viktor és Gulyás Gergely az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. február 22-én – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Tényleg hazudik az EU?

Gulyás Gergely legerősebb állítása, hogy az Európai Unió hazudik. Ennek az alátámasztására a Szabad Európa cikkét idézi, tegyünk így mi is. A lap rákérdezett az EU-nál a várható szállítási menetrendekre, az uniós képviselettől ezt a választ kapták:

„A közös uniós vakcinabeszerzési program keretében Magyarország által megrendelt oltóanyagok nem »az EU-tól« érkeznek Magyarországra, hanem a gyártóktól, ezért nekünk sajnos nincs közvetlen rálátásunk a pontos szállítási menetrendre.”

Erre írja Gulyás, hogy hazugság. Idézzük őt is: „A fenti negyedéves szállításra vonatkozó információk a Bizottság (név szerint: Stella Kyriakides uniós biztos) által aláírt, a bejegyzésemhez csatolt szerződésből származnak. A Bizottság tehát pontosan tudatában van annak, hogy az említett vakcinaszállítmány nem érkezhet meg a harmadik negyedév előtt. Ahogyan a Bizottság a csatolt táblázatot is jól ismeri. Akkor vajon miért hazudott Brüsszel az internetes lapnak?”

Ez elsőre valóban erős ellentmondásnak hangzik, de érdemes részletesebben megnézni, ki mit állít, és főleg milyen kontextusban, mert ebből fog látszódni, hogy valójában szó sincs hazugságról. Elnézést, kicsit bonyolult két bekezdés következik, de sajnos csak így tudjuk szétszálazni.

Először is, a Szabad Európa arról az állításról kérdezte meg az EU-t, ami Gulyás korábbi bejegyzésében szerepelt: „az említett másfél millió Moderna vakcinát 2021 decemberében szállítaná Brüsszel”. Erre válaszolta az uniós képviselet, hogy ők aztán biztosan nem szállítanak semmit, hiszen a gyártók szállítanak. A válaszukban pedig azt írják, nem ismerik a „pontos szállítási menetrendet”, míg Gulyás a reakciójában azt kéri számon rajtuk, hogy miért állítják, hogy nem ismerik a negyedéve szállításról szóló táblázatot. De ez a kettő nem ugyanaz, és ilyen állítás nem hangzott el.

Másrészt az írja Gulyás, hogy „a Bizottság tehát pontosan tudatában van annak, hogy az említett vakcinaszállítmány nem érkezhet meg a harmadik negyedév előtt”. Ezzel megint egy olyan állítást cáfol, amely nem hangzott el. Nem azt válaszolta az EU, hogy ne tudnák, hogy a második 80 millió Moderna-vakcina csak a harmadik negyedévtől érkezne – hiszen ez valóban benne is van az általuk kötött szerződésben –, hanem azt, hogy a pontos szállítási menetrendet nem ismerik. És ez így is van.

Bár a Bizottság nem tette közzé a Moderna-szerződéseket (így Gulyás posztja felvethet akár jogi kérdéseket is), az uniós vakcinabeszerzésre rálátó forrásunk is megerősítette, hogy stimmelnek a Gulyás által bemutatott számok, illetve azt is, hogy valóban ilyen ütemtervű szállításra lehet készülni. Azaz Gulyás központi állítása, hogy a harmadik negyedévtől jöhetne csak a második 80 millióból ránk eső rész, teljesen legitim érv. (Attól most tekintsünk el, hogy a korábbi bejegyzésében szereplő december azért a harmadik-negyedik negyedéves szállítás lehető legrosszabb forgatókönyve.) Az újabb brüsszelezés azonban váratlan.

„Nem értem, miért kap megint a Bizottság, a pontos szállítást tényleg nem tudják. A Bizottság tudja a tervezett negyedéves szállításokat, ezek vannak rögzítve a szerződésben, de a heti lebontást a cégek a tagállamokkal boltolják le, és ezt a cégek sem szokták nagyon előre közölni, mert ugye folyamatosan változhat a gyártási kapacitás”

– mondta forrásunk.

Gulyás Gergely tehát két dolgot mos itt össze. Az egyik az, hogy valóban az Európai Bizottság kötötte meg a vakcinaszerződéseket, a másik pedig az, hogy a szállításhoz viszont már nincs közük. Ez egyébként nem is lenne túl érdekes, ha nem erre alapozva vádolná hazugsággal az Európai Uniót.

Szó se volt arról, hogy ezen múlna az oltási program sikere

Fontos leszögezni, hogy bár Gulyás Gergely – ahogy a kormány és holdudvara más képviselői is rendszeresen teszik – összemossa az ellenzéki politikusok és a független média állításait a Moderna-ügyben, a Telex soha nem tett olyan állításokat, amelyeket a miniszter a médiának tulajdonít.

Egy idős férfit olt háziorvosa a Moderna koronavírus elleni vakcinával 2021. március 5-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ellenzéki szereplők valóban azzal vádolják a kormányt, hogy az elérhetőnél kevesebb Moderna-vakcina lehívása húsbavágóan hátráltatja a magyar oltási programot, legutóbb például Gyurcsány Ferenc mondta azt, hogy ez a döntés hazaárulásnak minősül. A Telex vonatkozó cikkeiben azonban hangsúlyoztuk, hogy természetesen bármelyik kormány dönthet úgy, hogy nem vesz meg minden lehetséges adagot minden elérhető vakcinából. Erre számos racionális indokot el is lehet képzelni, a szóban forgó mennyiség pedig töredéke akár csak a hetente érkező uniós szállítmányoknak is, a kínai vakcinához képest pedig pláne. Ezért nem arról van szó, hogy ezen múlna, van-e elég vakcinánk. Az más kérdés, hogy az ügy aztán hamar ebbe az értelmezési keretbe került, méghozzá először a Kossuth rádió riportere által, aki már ezzel a felütéssel kérdezte meg erről Orbán Viktort.

A lehetségesnél kisebb lefoglalt mennyiség azért volt mégis figyelemre méltó, mert a magyar kormány hónapok óta arra építi a kommunikációját vakcinaügyben, hogy az uniós beszerzések lassúsága miatt kénytelen más források után nézni, azaz gyakorlatilag a brüsszeli bénázással legitimálja az orosz és a kínai vakcina ellentmondásos engedélyezését (előbbi a szakértők véleménye ellenére kapott engedélyt, utóbbinak gyógyszerhatósági vizsgálat helyett rendelettel csinált utat a kormány).

Ahogy korábban is írtuk, az uniós vakcinabeszerzést érő kritikák egyáltalán nem alaptalanok, az élüket azonban tompítja, ha a kormány úgy nem tartott igényt a teljes elérhető mennyiségre az uniós keretből, hogy ezt a döntését nemcsak nem magyarázta el az embereknek, akiknek közben napi szinten kommunikálta az uniós beszerzés kudarcát, de még csak magát a döntést sem közölte velük.

Elmaradt az érdemi kommunikáció

A lehetségesnél kevesebb Moderna-vakcina lehívását valójában már egy január 24-i cikkünkben is megírtuk, de akkor még nem irányult erre a témára nagyobb figyelem, feltehetően azért, mert elsikkadt a hosszú cikk többi állítása között. Külön akkor számoltunk be róla újra egy hónappal később, amikor Izrael bejelentette: ötezer adag Moderna-vakcinát ad Magyarországnak a diplomáciai támogatásáért cserébe. Összesen százezer adagot osztottak volna szét olyan országoknak, amelyek „Jeruzsálem segítségét kérték”. (Azért csak osztottak volna, mert az izraeli kormány terve hazai pályán feszültséget keltett, és végül leállították a programot.)

Feltehetően elkerülhető lett volna a téma iránti felfokozott figyelem, ha a kormány előzetesen kommunikálta volna, hogy úgy döntött, nem hív le minden adagot, és hogy mi áll a döntése hátterében. Ez azonban nemcsak előzetesen nem történt meg, hanem a kifejezett érdeklődésünkre sem. Pedig erre többször is kértük őket, már csak azért is, mert előfordulhatott volna, hogy rosszul számoltunk, vagy hogy nem vettünk figyelembe valamilyen fontos szempontot.

A nagy figyelmet kapott február 25-i cikkünk előtti bő egy hónapban összesen négyszer tettük fel a kérdést különféle illetékes állami szerveknek, hogy segítsenek tisztábban látni.

Először január 21-én kérdeztünk rá az operatív törzsnél, hogy jól számolunk-e, és ha igen, miért csak a lakosságarányosan elérhető mennyiség felét kötötte le Magyarország az elsők között engedélyezett vakcinából. Ezután február 18-án – egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság egy újabb szerződéssel 160-ról 460 millióra emelte a lekötött Moderna-vakcinák számát – újra megkérdeztük az operatív törzset és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is ugyanerről, illetve ekkor már arról is, hogy az új keretből tervez-e vásárolni a kormány (mert ezt a mai napig nem tette meg). Választ azóta sem kaptunk egyik megkeresésünkre sem. A kérdéseket beküldtük a február 25-i kormányinfóra is, éppen annak a Gulyás Gergelynek, aki később gyűlöletkeltéssel vádolta a médiát, de a tetszőlegesen válogatott kérdések közül az erre vonatkozó nem került napirendre.

Az izraeli adomány híre után a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is megkerestük, hogy valóban kértünk-e Izraeltől segítséget, amelyre válaszul Moderna-vakcinát küldtek volna, de választ az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem kaptunk.

A Pfizer-vakcinából mégis utánrendeltünk

Érdekes adalék, hogy miközben Gulyás Gergely és a kormány a Moderna vakcináival kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy nem lett volna már értelme lehívni a további adagokat,

azóta lehívták az új uniós szerződéssel elérhetővé vált mennyiséget a Pfizer-BioNTech vakcinájából.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a többi, már engedélyezett vagy hamarosan érkező, uniós beszerzésű vakcinánál nagy vonalakban kihasználjuk a rendelkezésre álló keretet. Megengedően számoltunk, mert ahogy a Moderna-vakcinánál sem kértük számon az időközben egy újabb szerződéssel lekötött, további mennyiséget, a többi vakcinánál is csak az alapbeszerzéssel kalkuláltunk.

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináit teszik mélyhűtőbe az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2021. február 16-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A Pfizer-BioNTech vakcinájából eredetileg 200+100 millió adagról volt uniós megállapodás, de még decemberben lehívta a Bizottság a 100 milliós opciót is. Ebből a 300 millióból a teljes ránk eső részt le is hívta a kormány, ami nagyjából 6,5 millió adagot jelent. Az más kérdés, hogy azóta már további 200+100 millió adagról is született megállapodás, így az összesen 600 milliónak akkori cikkünk írásakor csak a felére jelentkezett még be Magyarország.

Azóta azonban Müller Cecília országos tisztifőorvos március 1-jén bejelentette, hogy növelték a lekötött mennyiséget, és az addigi 6,5 millió helyett már 10,87 millió adagot kötött le Magyarország. (Ez azóta szerepel is a hivatalos összesítésben.) Nem részletezte, de ebből a számból kiszámolható, hogy ez 500 millió adag ránk eső része, a teljes 600 milliós keretből nagyjából 13 millió jutna nekünk. Ez azonban érthető is, mert a 600 millióból 100 milliót csak opciósan foglalt le a Bizottság, a már biztosan elérhető 500 millióból pedig a teljes ránk eső részt lehívtuk.

Mindez természetesen nem azt bizonyítja, hogy a kormány hibázott, amikor a Pfizer-BioNTech vakcináiból az extra adagok jelentős részét is lehívta, a Modernáéból pedig még a teljes első körös mennyiséget sem.

A keretbővítést bejelentő bizottsági közleményben például benne van, hogy „a további adagok szállítására 2021 második negyedévétől kerül sor”, míg a Moderna azt ígéri, a februárban lefoglalt plusz 150 millió adagot a harmadik és a negyedik negyedévben szállítják ki, azaz a Pfizer extra adagjai feltehetően előbb kezdhetnek el megérkezni. (Még ha nyilvánvalóan ezek nagy része sem érkezik meg a harmadik negyedév előtt.)

Mondhatná a kormány azt is, hogy a Pfizer összességében is többet tud szállítani, ezért a Modernára már nem lesz szükség idén. De nem mondják, mert erről a látszólagos ellentmondásról sem kommunikálnak.

Ha később jön, akkor is jól jöhet

Az egész Moderna-ügy egyik legérdekesebb – de a politikai csatározások miatt háttérbe szorult – kérdése, hogy bár a kormány jogosan mondja, hogy a Moderna vakcinái nélkül is megvagyunk 2021-re, nem lenne-e értelme előre tervezni.

Egyelőre ugyanis nem tudjuk, meddig nyújtanak védelmet a vakcinák.

Erről a védettségi igazolványok körüli kérdéseket bemutató cikkünkben írtunk részletesebben. A lényeg, hogy ennek a megállapításához még nem is telt el elég hosszú idő az első injekciók beadása óta. Egyelőre valóban 6-7 hónappal lehet számolni (az egyéni eltérésektől az egyszerűség kedvéért most tekintsünk is el), de mint Kemenesi Gábor virológus egy Facebook-bejegyzésében megjegyezte, a vizsgálatok eddig nagyon jó értékeket mutatnak, így ennél hosszabb védelem várható.

A Moderna szerint az ő vakcinájuk legalább egy évig védelmet adhat, de ez egyelőre inkább bizalomteli várakozás, mint igazolt eredmény. Fabó Tibor, a Pfizer Magyarország orvosigazgatója pedig december legvégén azt mondta, a már beoltottak követésével 3-4 hónapon belül fogunk erről többet tudni, azaz március-április környékén kaphatunk világosabb képet arról, mikor lehet szükség az újraoltásra. A jelek szerint tehát számottevő ideig véd a vakcina, de újraoltásra könnyen lehet, hogy szükség lesz majd, akár rendszeresen is, mint az influenza ellen.

A legfontosabb kérdés most valóban az, hogy első körben minél több embert lehessen immunizálni – és ebben Magyarország a kínai vakcina miatt valóban kifejezetten jól áll, az EU-ban lakosságarányosan a másodikak vagyunk Málta mögött. (Bár a kormány által az európai járványügyi központnak küldött adatokból kiderül, hogy az eddig Magyarországra érkezett vakcinák közel felét még nem adtuk be, és a 80 400 megérkezett Moderna-vakcinából múlt hétig még csak szűk 23 ezret használtunk föl.) De ez nem jelenti azt, hogy december után ne lehetne szükség újabb adag vakcinákra, és ezeknek a beszerzése éppen azért aktuális kérdés már most, hogy elkerülhessük a jelenleg világszerte tapasztalható vakcinahiányt.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget is Gulyás Gergely állításairól, illetve arról is, hogy a kormány milyen szempontok alapján döntött úgy, hogy a Moderna-vakcinával szemben a Pfizer-BioNTech vakcinájából az eredeti lekötésen felül, az új uniós szerződés alapján további adagokat is rendel. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.