Jogosan brüsszelezik-e vakcinaügyben a kormány?

2021. január 24. – 19:23

frissítve

Jogosan brüsszelezik-e vakcinaügyben a kormány?
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

- „Nem politikai kérdés a vakcina, hanem egy egészségügyi kérdés” – Orbán Viktor miniszterelnök, november 20.

- „Szerintem a vakcinakérdést átpolitizálni nem helyes, sőt mi több, felelőtlenség és ostobaság is” – Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, november 24.

- „A futball lehet politikai kérdés, de a vakcina beszerzése nem” – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 2.

- „Az uniót sem szabad olyasmiért felelőssé tenni, ami nem igazságos vagy nem méltányos, ezért nem róhatjuk föl Brüsszelnek azt, hogy a gyártók nem tudják pontosan megmondani a szállítási időpontokat és mennyiségeket” – Orbán Viktor miniszterelnök, január 3.

- „Hibázott Brüsszel, hiszen emberélet nem múlhat pénzen” – Menczer Tamás, január 5.

- „Mindenki azt várta a brüsszeli hitegetés alapján, hogy a tavalyi év végén, az idei év elején az Európai Unióban hatalmas sebességgel beindul az oltás, aminek nyomán aztán az európai országokban a meglévő korlátozó intézkedéseket és szigorításokat fel lehet majd oldani. Mindez azonban az Európai Bizottság botrányosan lassú vakcinabeszerzése miatt elmaradt” – Szijjártó Péter, január 14.

- „Brüsszel nem szállít elég gyorsan vakcinát, nem küldenek elég oltóanyagot Magyarországra. [...] A vakcina nem politikai kérdés, a vakcinával életeket lehet menteni. Tudjuk, hogy a Gyurcsány vezette baloldal azt szeretné, hogy minél tovább tartson a járvány, de arra kérjük a Gyurcsány-lista baloldali politikusait, hogy hergelés helyett, inkább a védekezést segítsék!” – Kormányzati Tájékoztatási Központ, január 17.

- „Az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcina-beszerzés lassú. Ez egész egyszerűen nem fogadható el, vakcinát kell szerezni!” – Orbán Viktor, január 22.

Ezek az idézetek tömören, de pontosan összefoglalják, hogyan viszonyul a magyar kormány vakcinaügyben az Európai Unióhoz, illetve hogyan változott ez a hozzáállás az elmúlt hónapokban. Ebben a cikkben azt bogozzuk ki, hogy az EU bűnbakként beállítása mennyire megalapozott, mi az, amiben jogosan vonható felelősségre az uniós vakcinapolitika, és mi az, ami a kormány kommunikációs megfontolásaiból következő csúsztatás.

Szögezzük le már az elején

  • A magyar kormány nincs egyedül az uniós oltási program tempójának kritikájával, és ezek a kritikák egyáltalán nem alaptalanok. A kormány brüsszelezése azonban túlmutat ezen, a kormányzati kommunikáció kihagyja a történetből azokat az elemeket, amelyek bezavarhatnának az EU-hibáztató narratívába, és összemossa a unió felelősségét a gyártókéval.
  • A kormány vakcinapolitikáját kritizálóknak alapvetően nem azzal van gondjuk, hogy kínai vagy orosz vakcinák iránt is érdeklődik, hanem egyrészt azzal, hogy ezt EU-ellenes narratívába csomagolja, másrészt azzal, hogy nem ismeri el az EU által még nem jóváhagyott vakcinák beszerzésének kockázatait. Mindezzel pedig az oltásokba vetett bizalmat veszélyezteti. Pedig ha az orosz vakcinával minden rendben, egy kis türelem, és uniós pecséttel osztogathatnánk a magyar embereknek.

Mint mindig, természetesen ebben a témában is vannak szélsőséges hangok, és mint mindig, ezek egy része természetesen ezúttal is a magyar ellenzékből szól. De attól még, hogy a kormány kommunikációs gépezete baloldali ármánykodásként pozicionálja a kritikát, valójában ezek érdemi része tudósoktól vagy az ő álláspontjuk alapján érkezik.

Lássuk hát,

  • milyen tempóban folyik az oltási program az EU-ban;
  • milyen tudatos, illetve elhibázott lépésekből adódó okai vannak annak, hogy az EU lemaradt a világ éllovasaihoz képest;
  • miért akadozik a gyártás, és ki ezért a felelős;
  • miket mond, és miket hallgat el a kormány, amikor Brüsszelt emlegeti;
  • mi a gond, és mi nem gond a keleti vakcinabeszerzéssel;
  • hogyan változtathatja meg a hazai oltási programot az orosz vakcina;
  • mi értelme volt külön engedélyezni az AstraZeneca vakcináját;
  • és hogyan állunk vakcinákkal, miből mennyi van, mikor jöhetnek újabb gyártók készítményei?

Mennyire lassú az uniós oltási program?

Orbán Viktor a január 22-i rádióinterjújában arról beszélt, hogy Nagy-Britannia és Izrael mellett például Oroszországban is több embert oltottak be, mint az EU-ban. Ez azonban lakosságarányosan nem igaz.

Az Our World in Data összesítéséből kiderül, hogy a legutóbbi elérhető adatok alapján az Európai Unióban több embert oltottak be eddig lakosságarányosan, mint Oroszországban és Kínában. Máshogy, mint lakosságarányosan márpedig nem nagyon van értelme összehasonítgatni, hiszen a beadott oltások abszolút számában például Izrael is jócskán le van maradva az EU mögött, de kisebb mértékben még az Egyesült Királyság is.

A beadott oltások száz főre vetített száma országonként, a január 23-i állás szerint (Kínából a legfrissebb adat január 20-i, Oroszországból január 13-i) – Kép: Our World in Data

Az azonban ezzel együtt is világos, hogy Izrael nagyságrendekkel előrébb jár, ahogy az Egyesült Királyság és a világ néhány további országa, például az Egyesült Arab Emírségek vagy Kanada is jobban áll. (Mások meg nem: Ausztráliában például még el sem kezdtek oltani, nemrég hozták előre márciusról februárra az oltási program indulását.)

Izrael példája az, ami igazán kiugró. Bár sajtóhírek szerint ők jóval magasabb árat fizettek a Pfizer-BioNTech vakcináért, valójában nem ez a sikerük legfontosabb tényezője, hanem az, hogy ideális demóországnak bizonyulnak. Izrael kis területű, infrastrukturálisan jól lefedett, fejlett az egészségügyi ellátórendszere, és 5 millió dózist tud gond nélkül tárolni és szétosztani -70 Celsius-fokon. A legnagyobb értéke azonban az a gyártók szemében, hogy a teljes egészségügye digitalizált, így az oltási programról is rengeteg értékes adat keletkezik, amelyet a kitüntetett figyelemért cserébe oda is adnak a Pfizernek. Ez felér egy teljes populáción végzett klinikai vizsgálattal, és évekig fognak még az ebből származó értékes tapasztalatokkal szolgálni.

Az Egyesült Királyságnál érdemes megjegyezni, hogy a beadott oltások számát megdobhatja, hogy a legtöbb országgal ellentétben – de például az EU-ban emiatt éllovas Dániához hasonlóan – nem teszik félre a két adagos oltások második adagját azoknak, akik megkapják az elsőt, hanem inkább halasztják a második kört, hogy minél többen kaphassák meg az elsőt. Épp izraeli adatok utalnak azonban arra, hogy ez a stratégia nem biztos, hogy kifizetődő, a sietség a minőség rovására mehet. Így az a visszafogottabb stratégia jöhet be, amelyet többek között a magyar kormány is követ.

Nem engednek a szigorú vizsgálatból

Peter Liese német EP-képviselő, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivője a Népszavának azt mondta, az oltási programok összehasonlításánál nem szabad csak az oltási tempóra szűkíteni a kérdést, fontos az oltásokba vetett bizalom kiépítése is. „Ha meg akarjuk győzni az embereket, hogy oltassák be magukat, akkor gondoskodnunk kell a minden szempontból megfelelő eljárásról. És ez jobb az EU-ban, mint az Egyesült Királyságban” – mondta.

Két okból jobb: egyrészt alaposabb az engedélyeztetés, szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, és ehhez több adatot kell szolgáltatni, másrészt az EU sokkal előnyösebb felelősségvállalási feltételeket harcolt ki a gyártóknál. „A Pfizer a tárgyalások kezdetén ellenállt, de jól tettük, hogy nem engedtünk” – tette hozzá.

A szigorúbb engedélyeztetés abból fakad, hogy a koronavírus elleni vakcináknak az amerikai és a brit gyógyszerhatóság is vészhelyzeti engedélyezéssel adott zöld utat, ami egy könnyebben megugorható akadály. Az Európai Unióban azonban ilyen kategória nem is létezik. A nyáron felmerült, hogy bevezesse-e az EU is a vészhelyzeti engedélyt, de ezt végül elvetették. Egyrészt mert az ehhez szükséges jogszabálymódosítást politikailag is nehézkes lett volna keresztülvinni. Másrészt mert úgy döntöttek, hogy fontosabb az oltások iránti lakossági bizalom, mint a sietség. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) így is gyorsított eljárásban végzi az engedélyezést, viszont az engedélyhez szükséges feltételekből nem engedett – mondta a Telexnek az uniós vakcinabeszerzésre rálátó forrásunk.

Biztonsági játék

A brüsszeli kritikák értelmezéséhez először érdemes tisztázni „Brüsszel”, azaz az Európai Unió helyét az oltási programban.

Az EU tagországai még tavaly úgy döntöttek, hogy közösen, az Európai Bizottság koordinálásával lépnek fel a vakcinapiacon. Az erre épülő uniós vakcinastratégia már júniusban megszületett, és minden tagország, köztük Magyarország is elfogadta. A gyártókkal is a Bizottság tárgyalta le a megállapodásokat, amelyeknek a kedvező feltételei is részben ennek a közös fellépésnek köszönhetők.

A tagországok közös döntése volt, hogy nem indítanak egyéni egyezkedéseket, hanem tartják magukat az egységes fellépéshez.

Az EU ezzel több szempontból is biztonsági játékot játszott. A közös fellépés egyik fő célja az volt, hogy a tagállamok ne kényszerüljenek versenyezni egymással a szűkös piacon, ahol a kisebb országok, például Magyarország, jelentős hátrányban indultak volna a nagyobbakkal szemben. Ez nemcsak egyenlőtlen helyzetet, de óhatatlanul feszültségeket is szült volna.

Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tart sajtótájékoztatót a közös uniós vakcinastratégiáról Brüsszelben, 2021. január 8-án – Fotó: Francois Walschaerts / Pool via Reuters

Ennek az elkerülését szolgálta az is, hogy a Bizottság előzetesen támogatott több gyártót, hogy segítsék a vakcinafejlesztést, illetve hogy ez az előfinanszírozás előlegként bele is számítson a tagállamok által ténylegesen megvásárolt oltóanyag árába, így azok mindenkinek megfizethetők legyenek. Az unión belüli szolidaritást szolgálja az is, hogy a vakcinákat a közös keretből lakosságarányosan foglalhatják le a tagállamok, és a szállítmányok mindenhova egyszerre érkeznek, hogy egyenlő feltételek mellett folyhassanak a helyi oltási programok.

Az EU a közös vakcinaportfólió összeállításában is biztosra akart menni: több gyártótól többféle technológiájú vakcinát kötött le, hogy biztosan legyen köztük olyan, ami biztonságosnak és hatásosnak bizonyul. (Ezekre majd még visszatérünk.) Bár most már látszik, melyik vakcinák a befutók, fél éve ezt még nem lehetett tudni, és kockázatos lett volna mindent egy lapra feltenni.

Mindez adott egyfajta biztonságot a tagországoknak, de eközben lassította is a folyamatokat, hiszen a közös mozgáshoz különféle érdekeket kell folyamatosan összehangolni. A kritikák forrása éppen az, hogy ez nem mindig sikerült.

Keleti tagállamok vonakodhattak a nyerő vakcinától

Menczer Tamás többek között azért kritizálta az EU-t, amiért az csak novemberben kötött szerződést a Pfizer-BioNTechkel, később, mint a britek vagy az amerikaiak (és utóbbiaknál jóval kisebb mennyiségre). Szerinte máshol többet fizettek, és oda időben meg is érkezett a vakcina, ezért „hibázott Brüsszel, hiszen emberélet nem múlhat pénzen”. Tehát: túl későn, túl keveset, és túl spórolósan vásárolt Brüsszel.

Ezzel egybevág a Reuters decemberi értesülése, miszerint júliusban a Pfizer-BioNTech páros letett az asztalra egy 500 millió adagos ajánlatot, de az EU ezt visszautasította, mert túl drága volt. Ez értelmezhető brüsszeli spórolásként, csakhogy Brüsszel a fentebb leírt közös stratégiát képviselte – és nem feltétlenül a tehetősebb nyugat-európai tagállamok akarhattak minden áron spórolni.

Német médiajelentések és a néppárti Peter Liese is arról beszéltek, hogy Németország jóval több adagot kötött volna le a részben német fejlesztésű Pfizer-BioNTech vakcinából. Nyáron, amikor még nem lehetett tudni, melyik gyártó oltóanyaga lesz a befutó, több tagállam (elsősorban éppen a kelet-európaiak) a Pfizer-BioNTech készítményének a beszerzése ellen érvelt, mert túl drágának és körülményesnek tartották. Ezek az országok inkább a jóval olcsóbb AstraZenecát látták volna szívesen.

Eszerint a narratíva szerint épp a keleti tagállamok alkudozása miatt húzódott el a tárgyalás a Pfizer-BioNTechkel, és ezért kötött le végül az EU kevesebb adagot, később és olcsóbban.

Egy másik ok – szintén német források szerint – az lehetett, hogy Franciaország lobbizott, hogy a német BioNTech mellett a francia Sanofi (a brit GSK-val közösen fejlesztett) vakcinája is bekerüljön a portfólióba. Csakhogy ez a vakcina azóta sem jutott az engedélyezés közelébe sem.

Az eddig lekötött vakcinák listáját megnézve mindenesetre valóban az látszik, hogy az AstraZenecával már augusztusban szerződést kötött a Bizottság, a Sanofi-GSK-val szeptemberben, míg a Pfizer-BioNTechkel csak novemberben. Ráadásul az AstraZenecától 300+100 millió adagról szólt a szerződés, a Sanofival 300 millióról, a Pfizer-BioNTechkel pedig csak 200+100 millióról. Ahogy világossá vált, hogy utóbbi vakcina válik először bevethetővé, a Bizottság december 15-én lehívta a 100 millió adagos opciót (a szintén élre törő Modernától is ekkor hívta le a 80 millió mellé a további 80 milliós opciót), majd január 8-án újabb 200+100 milliós tételről állapodott meg, gyakorlatilag utólag megduplázva az eredetileg lekötött mennyiséget. Eközben az Egyesült Államok már júliusban rendelt 100+500 millió adagot a Pfizertől.

A gyártás tényleg akadozik

Akár felelős az Európai Bizottság a kialakult helyzetért, akár nem, annyi biztos, hogy az uniós oltási program lemaradásában kulcsszerepe van a gyártók kapacitáshiányának. A világjárvány miatt óriási a globális kereslet a vakcinákra. A kifejlesztésük tudományos léptékkel villámgyors volt, de a gyártási kapacitásokat még nem volt idő kellőképpen felpörgetni.

A többi vakcina késlekedése által hagyott űrt a Pfizer-BioNTech próbálja betölteni: a Pfizer a belgiumi gyárát bővíti, míg a BioNTech az eredetileg tervezettnél jóval korábban, már februárban beindítja a termelést az új németországi gyárában, ahol az első félévben 250 millió adagot fog tudni előállítani. A német cég öt másik gyógyszeripari vállalattal leszerződött Európában, és továbbiakkal tárgyal, hogy tovább tudja növelni a termelést.

A Pfizer belgiumi kapacitásbővítése azonban fennakadásokat okoz az európai szállítmányokban.

A cég először azt közölte, hogy a csökkentett mennyiség egyetlen heti szállítmányt – az ehetit – érinti: „A január 25-i héttől az Európai Unióban visszatérünk az eredeti szállítási terveinkhez, február 15-től pedig már a megnövelt mennyiségű szállítási igényeknek teszünk eleget. Így az első negyedévre vállalt vakcinamennyiségeket is teljesítjük, továbbá jelentősen megnöveljük a szállított vakcinadózisok számát a második negyedévtől” – írták. Pénteken azonban kiderült, hogy még a következő héten is csökkentett mennyiséget szállítanak ki. A késlekedés eltérő mértékben érinti a tagországokat, Olaszországban például az eheti 29 százalékos csökkenés után a következő héten 20 százalékkal kevesebb vakcina várható a korábban ígértnél. Lengyelországban 50 százalékos volt az eheti csökkenés, és német tartományoktól Madridig több helyen fel kellett függeszteni az oltási kampányt.

Kipakolják a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját egy kisteherautóból a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján 2020. december 30-án. Ezen a napon érkezett meg Magyarországra a vakcina második, 70 ezer oltóanyagot tartalmazó szállítmánya – Fotó: Rosta Tibor / MTI

A késlekedéseket és kiszámíthatatlanságot a magyar kormány teljes joggal kifogásolja, a gyártói kapacitás ingadozását Brüsszel nyakába varrni azonban aránytévesztés, még ha kommunikációs szempontból hasznos is lehet. Maga az Európai Bizottság is magyarázatot vár a Pfizertől az újabb csúszás miatt – jelentette be pénteken Stefan De Keersmaecker, a bizottság illetékes szóvivője. A cikk elején idézett interjúban egyébként Orbán Viktor is elismerte, hogy a gyártók késlekedése nem az EU hibája, de ez a felismerés a kormány napi kommunikációjába már nem szivárgott át.

Vasárnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, be fogják tartatni a gyártókkal a velük kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket. Michel szerint ahhoz is ragaszkodnak, hogy a vállalatok átláthatóan kommunikáljanak a szállítási késések okairól. Hozzátette, hogy mindez már a Pfizer első késő szállítmányainál is így történt, épp az EU kemény fellépésével sikerült mérsékelni a csúszást:

„Keményen az asztalra csaptunk, így elértük, hogy több hét várakozási idő helyett csak a szállítás lassulása várható.”

A csúszásoktól természetesen nemcsak a magyar kormány nincs elragadtatva, számos másik tagállam vezetői is fogalmaztak meg nyilvános kritikát. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő például levelet írt Ursula von der Leyennek és Charles Michelnek, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökeinek, amelyben – elismerve az Európai Uniónak a közös vakcinabeszerzések érdekében tett erőfeszítéseit – azt kérte tőlük, hogy tisztázzák a vakcinák szállításának átmeneti korlátozása körüli helyzetet. Ausztria, Dánia és Görögország közösen szólította fel az EMA-t, hogy mielőbb engedélyezzék az AstraZeneca vakcináját. De a finnektől az olaszokig sokan jelezték az elégedetlenségüket. A belgiumi bővítés miatt egyébként a Kanadának szánt szállítmányok is akadoztak, ami jelzi, hogy nem kizárólag uniós problémáról van szó.

Fennakadások a jövőben is várhatók még. A következő uniós vakcinaengedély várományosáról, az AstraZenecáról pénteken derült ki, hogy a belgiumi gyártópartnere gyártási problémái miatt jelentősen, 60 százalékkal kevesebb adagot fog tudni kiszállítani az EU-ba az első negyedévben, mint tervezte: március végéig 80 millió adag jutott volna a 27 tagországnak, jelen állás szerint 31 millió fog jutni. (A cég február 15-től tervezi a szállításokat, ha január 29-én megkapja az engedélyt.)

Amikről a kormány beszél, és amikről nem

A magyar kormány azonban a vakcinaügyi brüsszelezéssel nem bontja ki az igazság minden részletét. Jó példa erre, hogy miután decemberben az Egyesült Királyság a világon elsőként engedélyezte a Pfizer-BioNTech vakcináját, Orbán Viktor és Gulyás Gergely is arról beszélt, hogy ez is az EU bénaságát mutatja, hiszen a britek a brexit miatt tudtak gyorsabban lépni. Pedig valójában tavaly év végéig rájuk is az uniós jogszabályok vonatkoztak, amelyek minden tagállamnak megengedik, hogy vészhelyzetben saját hatáskörben engedélyezzenek bármilyen gyógyszert vagy vakcinát az országon belüli használatra.

A magyar kormány tagjai annak ellenére bezzegbrexiteztek, hogy Magyarország ugyanezt a jogi lehetőséget készült már akkor is kihasználni az orosz vakcinával.

A Pfizer-BioNTech vakcinát más tagországok nem azért nem engedélyezték külön, mert nem tehették volna meg, hanem mert nem akarták megbontani a kompromisszumai mellett számos előnnyel is járó, koordinált uniós fellépést.

A kormány újra és újra az uniós vakcinabeszerzés sebességét kritizálja, de azt nem teszik hozzá, hogy hosszú hónapok óta lebegtetik orosz és kínai vakcinák beszerzését, azzal a felütéssel, hogy ha nyugatról nem jön vakcina, hát senki nem tilthatja meg, hogy Magyarország keletről szerezzen. De közben elindultak a nyugati vakcinák, a Pfizer-BioNTech készítményével december vége óta oltanak itthon is, miközben – noha erre a jogi lehetőség végig megvolt – egészen szerdáig egyetlen keleti vakcinát sem engedélyeztek Magyarországon. (Jegyezzük meg, hátha nem egyértelmű: ez nem a Telex kritikája a kormány vagy akár a magyar hatóságok felé, sőt az lett volna hiba, ha elsietik a dolgot. Csupán azt állapítjuk meg, hogy míg a kormány a lassúságáért kritizálta az Uniót, az uniós beszerzésű vakcinák már érkeznek, az alternatív vakcinák pedig a mai napig nem.)

A brüsszeli kritikákhoz a kormány nem nagyon szokta hozzátenni azt sem, hogy a közös uniós vakcinastratégiát Magyarország is elfogadta, és a többi tagországhoz hasonlóan részt vett a keretek kialakításában, a vakcinaigények meghatározásában. Jelentős lobbierővel bíró unión kívüli országokra mutogatnak mint pozitív ellenpéldákra, de azt nem teszik hozzá, hogy Magyarország önállóan biztosan nem tudta volna lekötni azt a mennyiséget – jelen állás szerint 19,7 millió adagot – a különféle vakcinákból, amely a közös uniós keretből lakosságarányosan rendelkezésére fog állni, ha az érintett vakcinák engedélyt kapnak. (Az más kérdés, hogy ez az uniós kiváltság hozzájárulhat ahhoz az egyenlőtlen helyzethez, hogy a világ szegényebb régiói később jussanak oltáshoz, és ez a pandémia globális leküzdését is lassíthatja. Ettől függetlenül ennek a kiváltságos helyzetnek Magyarország is a haszonélvezője.)

A kormányzati kommunikációs gépezet mindezzel saját maga szegi meg az orbáni tételt, miszerint a vakcina nem politikai kérdés: éppen azzal teszik azzá, hogy a kormányzati törekvések igazolásához használják fel az EU-t támadó, jogos kritikákon alapuló, de végletesen sarkított szólamokat.

Lehet hogy jók, csak jó lenne tutira menni

A kormányzati törekvések pedig legkésőbb november óta arról szólnak, hogy a brüsszeli bénázás miatt a kormány kénytelen az EU-tól függetlenül, keleti gyártóktól vakcinát szerezni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kínai és az orosz vakcinákkal szembeni kritikák lényege nem az, hogy ezek rossz, veszélyes vagy hatástalan oltóanyagok lennének, ahogy ezt már a témáról szóló első nagyobb cikkünkben, novemberben is írtuk. Hanem hogy Kína, Oroszország és még néhány közel-keleti állam a tesztelés szempontjából kulcsfontosságú harmadik klinikai vizsgálati fázist – amelyben több tízezer alanyon tesztelik az oltást – beelőzve elkezdték széles körben alkalmazni ezeket a készítményeket. Ilyen a nyugati világban elképzelhetetlen lenne. Ehhez kapcsolódik a másik fő kritika, hogy az azóta, menet közben lefolytatott harmadik fázis eredményeit a mai napig nem tették közzé a gyártók – szemben a jóval transzparensebb nyugati gyártókkal –, így nincs mód a vakcinák független értékelésére.

Ettől még ezek a vakcinák lehetnek jók is.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa a Telexnek korábban azt mondta, beleásta magát a kormány által behozni tervezett kínai vakcina, a Sinopharm készítményének első és második klinikai vizsgálati fázisáról közzétett eredményeibe, és ezek alapján nem tűnik rossznak az oltóanyag: az adatok biztonságos és jó hatásfokú, jó immunogenitású vakcinát mutatnak. A gond azzal van, hogy még mindig csak bemondás alapján tudni, hogy ezt a harmadik fázis eredményei is igazolják-e. (A Sinopharm vakcináját jelenleg is vizsgálja az OGYÉI.)

A magyar kormány vakcinapolitikájának kritikusai (legalábbis a mérsékelt, független fajta) nem azt mondják, hogy semmiképp nem szabad venni kínai vagy orosz vakcinát. Hanem azt, hogy nem szabad venni addig, amíg nem igazolható meggyugtató módon, hogy jók. Amíg ez nincs meg, addig a kormány nemcsak a nyugati vakcinák elfogadottságát veszélyezteti (az EU és a nyugati gyártók folyamatos ekézésével), hanem a keletiekét is.

Nagyjából erre figyelmeztetett Krekó Péter politológus-szociálpszichológus is, és jó illusztrációja a kormány háborús kommunikációjának, hogy az erről szóló angol nyelvű nyilatkozatot – tudatosan vagy véletlenül, de – félrefordítva, Krekót kezdte el a bizalom aláásásával támadni. Holott a nyilatkozat valójában arról szólt, milyen veszélyekkel jár a kormányra nézve a saját kommunikációs taktikája.

Ebben a kommunikációs környezetben különösen jó hír, hogy a nagyon mélyről induló oltási hajlandóság biztatóan emelkedik a Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan frissülő eredményei szerint. (A KSH a különféle oltások iránti bizalmat nem méri külön.)

Az orosz vakcina lendületet adhat, ha kérik

A keleti vakcinára irányuló kormányzati törekvések első kézzelfogható eredménye, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerdán vészhelyzeti engedélyt adott az orosz Szputnyik V vakcinának. Ezzel egyrészt új fejezetébe lépett a Szputnyik kacskaringós magyar története, amelyet szombati cikkünkben foglaltunk össze. A lényeg, hogy már ősszel arról volt szó, hogy jöhet a vakcina, sőt még a magyarországi gyártását is elkezdték előkészíteni, aztán év végére kiderült, hogy Oroszország nem bírja gyártókapacitással, úgyhogy csak háromezer főnek elegendő adag érkezik, amellyel a klinikai tesztekbe szállunk be. Alig néhány héttel később mégis megszületett előbb az engedély, majd két nappal rá a beszerzési megállapodás is.

A szerződéskötést pénteken Moszkvából jelentette be Szijjártó Péter. Eszerint Magyarország három ütemben vesz Oroszországtól kétmillió adag vakcinát, ami összesen egymillió ember beoltásához elegendő. Ez önmagában még kevésbé érdekes, hiszen uniós forrásból már 10 millió főre elég oltást kötöttünk le. (Ezeket később még részletezzük.) Fontosabb, hogy mikor mennyi orosz vakcina érkezik: már az első hónapban 300 ezer, a másodikban 500 ezer, a harmadikban pedig 200 ezer ember beoltásához elegendő mennyiség jön Magyarországra.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Moszkvában 2021. január 22-én. A találkozó után jelentették be a Szputnyik V nevű orosz vakcina beszerzéséről kötött megállapodás részleteit – Fotó: MTI / EPA / Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Összehasonlításképp: a Pfizer-BioNTech vakcinájából az első hónapban, azaz az oltási program elindulásától január végéig nagyjából 190 ezer főnek elegendő mennyiség jön, az idő közben csatlakozó Modernáéval együtt nagyjából 200 ezer. A Pfizer a belgiumi kapacitásbővítés befejezésével február közepétől ígér az eddiginél nagyobb szállítási mennyiséget. Ehhez jött volna februártól (a várhatóan január végi EMA-engedély után) az AstraZeneca vakcinája, de egyelőre nem világos, hogy a magyarországi engedélyezés gyorsít-e ennek megérkezésén, pláne a brit gyártó által bejelentett gyártási problémák fényében.

Mennyiségre tehát valóban jelentős előrelépés lesz az orosz vakcina érkezése.

Két kérdésnek kell még eldőlnie ahhoz, hogy kiderüljön, ez a gyakorlatban is felpörgeti-e a hazai oltási programot. Egyrészt, hogy a nyugati gyártókhoz hasonlóan jelenleg is kapacitásproblémákkal birkózó orosz gyártó, amely egyelőre a belföldi piacot sem tudja rendesen ellátni, fogja-e tudni teljesíteni a vállalást. Valószínű, hogy igen, mert az oroszoknak jó marketing, hogy egy uniós ország már jóváhagyta a vakcinájukat. Nem véletlen, hogy az erről szóló közlemény címében is ezt emelik ki, ezért feltehetően presztízskérdés lesz, hogy ne legyenek fennakadások. Pláne, amikor a szállítmányokkal csúszó nyugati gyártóval szemben lehet megmutatni, mit tudnak.

Ebből a szempontból érdemes megjegyezni, hogy az nem derült ki a megállapodás bejelentéséről hírt adó sajtóanyagokból, és egyelőre más nyomát sem találtuk, hogy a Szijjártó Péter által is említett „első hónap” mit jelent pontosan – csak feltételezhető, hogy már a februárt. Kirill Dmitrijev, az oroszországi oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója azonban még csütörtökön, azaz egyetlen nappal a megállapodás előtt is azt nyilatkozta, hogy „kisebb tételek már februárban érkezhetnek” a vakcinából, ami nem úgy hangzik, minta februárban 600 ezer adag kiszállítását terveznék.

A másik kérdés, hogy ha lesz elég orosz vakcina, akkor hajlandók lesznek-e az az iránt eddig meglehetősen bizalmatlan magyarok be is adatni maguknak. Ebből a szempontból azon is sok múlik, hogy a magyar engedély kiadásával egy napon az EMA-nak is benyújtották az engedélyezési kérelmet, és Angela Merkel is jelezte, hogy nyitottak az orosz vakcinára, ha az európai gyógyszerhatóság rábólint. (Egyébként még a keleti vakcinák ellen leghangosabban tiltakozó hazai párt, a Demokratikus Koalíció sem azt kezdeményezte, hogy ne jöjjön ilyen vakcina Magyarországra, hanem azt, hogy csak az EMA engedélyével jöhessen.)

Az uniós gyógyszerügynökség minden bizonnyal meg is adja az engedélyt, ha mindent rendben talál a februárban induló vizsgálat során. Az uniós vakcinabeszerzésre rálátó forrásunk szerint az EMA-nál – az Európai Bizottsággal, mint politikai intézménnyel szemben – nincs politikai alapú mérlegelés, minden lehetséges vakcinát minél gyorsabban meg szeretnének vizsgálni, amelyre kérelmet nyújtanak be hozzájuk. Az oroszokkal is keresték a kapcsolatot, de eddig úgy tűnt, hogy őket nem érdekli az európai engedélyezés lehetősége. Ami érthető is volt, hiszen volt bőven más piaca a vakcinájuknak, az EMA engedélyezési folyamata pedig elég bonyolult – mondta forrásunk. Ez a szándék változhatott most meg, nem az EMA hozzáállása.

Felmerülhet még, hogy a magyar oltási infrastruktúra fel van-e készülve arra, hogy a megnövekedett mennyiséget időben szétossza, ha van kinek beadni. Ahogy azonban korábban írtuk, a kaotikus indulás után, minden hibája ellenére, az oltási program felvette a fordulatszámot – amivel az uniós mezőny közepén áll a lakosságarányosan beadott oltások számában –, be is érte az országba érkezett, eloltható mennyiséget, és a jelek szerint meg fog tudni birkózni a többlettel.

Az AstraZeneca különös esete

Bár az időzítése váratlan volt, az orosz vakcina engedélyezése már régóta a levegőben lógott. Arra azonban kevesen számíthattak, hogy az OGYÉI egyúttal tagállami szintű engedélyt ad az uniós vakcinaportfólió egyik beszállítójának, a AstraZenecának is. Pedig pontosan ez történt: szerdán, a Szputnyik V jóváhagyásával egy füst alatt brit-svéd gyártó vakcinája is zöld utat kapott.

Érdekesség, hogy erre úgy került sor, hogy maga az OGYÉI egyáltalán nem vizsgálta ezt a vakcinát. A hatóság közleménye szerint azért, mert a 488/2020 Kormányrendelet (annak is a 6/A. bekezdése) lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyságban jóváhagyott gyógyszerek Magyarországon is jóváhagyhatók legyenek. Ez „a biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről” szóló rendelet egyébként tavaly novemberben, kifejezetten a koronavírus-járvány elleni vakcinák és gyógyszerek engedélyezésének megkönnyítésére született, és február 8-ig hatályos. (Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyezési szakértő egy Facebook-bejegyzésben felhívta a figyelmet, hogy a hivatkozott jogszabály szövege nem a briteknél engedélyezett készítmények engedélyezéséről, hanem behozataláról szól, bár ez ebben az esetben vélhetően inkább pontatlanság, mint gyakorlati különbség.)

De mit jelent az Magyarországra nézve, hogy saját hatáskörben engedélyeztünk egy vakcinát, amelyről korábban megígértük, hogy a közös fellépés jegyében nem engedélyezzük saját hatáskörben?

Az uniós vakcinabeszerzésre rálátó forrásunk szerint, ha az AstraZeneca valóban megkapja az EMA engedélyét január 29-én, akkor alighanem kevés értelme lesz a külön magyar jóváhagyásnak. Ennél is egyértelműbben fogalmazott pénteken Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Ő azt mondta, a bizottság a magyar hatóságoktól nem értesült arról, hogy külön engedélyezték az AstraZeneca vakcináját, de ha kapott is ilyet, az nem jelenti azt, hogy a vakcina terjeszthető lenne, szemben a Szputnyik V-vel: „Az AstraZeneca oltóanyaga szerepel az uniós vakcinaportfólióban, ezért uniós alkalmazásához az Európai Gyógyszerügynökség pozitív ajánlása szükséges. Mindaddig nem lehet Európában használni.”

Elképzelhető tehát, hogy hiába az OGYÉI-engedély, nem jöhet előbb az AstraZeneca vakcinájából Magyarországra, mint ahogy anélkül jöhetne. A kormány nem túl közlékeny a témában, ezért küldtünk kérdéseket a cégnek is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy várhatóan mikor kezdenek el vakcinát szállítani Magyarországra, jöhet-e előbb a vakcinájukból ide, mint a többi tagországba, és ez a szállítmány a közös uniós vakcinakeret lakosságarányosan lefoglalt részéből érkezik-e, vagy a magyar kormány ezen felül is rendelt-e közvetlenül tőlük. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A magyar kormány – mint láthattuk, más tagállamokkal együtt – kritizálta azt is, hogy az EMA miért nem adott még engedélyt az AstraZenecának. Ezzel kapcsolatban érdemes tisztázni, hogy maga a gyártó január 12-én nyújtotta be az engedélykérelmet, így maximum az azóta eltelt időt lehet számonkérni a hatóságon, amelynek a döntése január 29-én várható. Az EMA alapossága az AstraZeneca esetében különösen indokolt az oltás iránti bizalom növelése érdekében, mert bár az maga az oltóanyag minden jel szerint rendben van, a cég vakcinájának a tesztelése körül még novemberben több furcsaság és kérdés is felmerült.

Védőruhás alkalmazottak felügyelik az AstraZeneca Covishield nevű vakcinájának gyártását az indiai Serum Intézet púnei gyárában 2020. január 22-én – Fotó: Punit Paranjpe / AFP

Az EMA-val szembeni kritikák megalapozottságát egyébként jól mutatja, hogy Orbán Viktor a pénteki rádióinterjújában az AstraZeneca függőben lévő engedélyezéséről ezt mondta:

„Egyébként is nem pontosan értem, hogy milyen gazdasági összefüggések vannak itt a vakcinabeszerzések hátterében, csak azt látom – még egyszer mondom –, hogy bizonyos cégeknek milliószám állnak a raktárában a vakcinák, Brüsszel nem adja ki az engedélyt, ugyanezzel a hatóanyaggal már oltanak Kanadában, Izraelben meg Angliában. Speciel ennek a vakcinának az ára jóval olcsóbb, mint az éppen már forgalmazott vakcinának az ára. Ezek között a tények között milyen összefüggés van, és van-e ennek gazdasági, gyógyszergyártó cégek közötti versenyösszefüggése, és ez beér-e valahogy a politikai döntéshozatalba, erről, innen messziről – Brüsszel mégiscsak 1700 kilométer – nekünk nincs világos képünk.”

Vegyük észre, hogy a magyar miniszterelnök gyakorlatilag azt sugalmazza, hogy az EU és a Pfizer-BioNTech a járvány közepén összejátszik a gazdasági nyerészkedés érdekében, és visszatartanak egy riválist, aztán ezt az elég kemény vádat azzal tompítja, hogy nem ismeri eléggé a brüsszeli döntéshozatalt – miután ugyanennek az interjúnak az elején behatóan elemzi a brüsszeli mechanizmusok finomságait.

De ez most mellékszál, sokkal érdekesebb, hogy azt állítja, az AstraZeneca vakcinájával az Egyesült Királyság mellett már Kanadában és Izraelben is oltanak. Ez azonban nem igaz. Izrael ugyan rendelt belőle, de még nem érkezett meg, Kanadában pedig még nem is engedélyezték – ahogy a szintén gyakran vakcinaügyi bezzegországként felhozott Egyesült Államokban sem, és esélyes, hogy tavaszig nem is fogják, épp a fentebb említett tesztelési furcsaságok miatt. Az oltási program éllovasai közül tehát egyedül a britek oltanak a brit gyártó vakcinájával.

Bizonyíték nincs rá, de logikus feltételezésként olyat is hallottunk, hogy az AstraZeneca magyar engedélyének inkább politikai jelentősége van: a két, egyszerre engedélyezett vakcina jórészt azonos technológián alapul, a két gyártó decemberben be is jelentette, hogy együttműködnek a további fejlesztésben, és a jobb elfogadottságú nyugati gyártó az orosz vakcina engedélyezését is legitimálhatja a kétkedők szemében.

Hogy állunk az uniós vakcinákkal?

Az akadozó vakcinaellátáson a gyártási kapacitások bővítése és az uniós portfólión kívüli vakcinák bevonása mellett az segíthet még, ha a portfólióban szereplő, de még nem engedélyezett többi vakcina is zöld utat kap. Ezek egy része már közel jár az engedélyezéshez, másokat még javában tesztelnek. Az EMA folyamatosan (úgynevezett rolling review eljárásban) vizsgálja az esélyes vakcinákat.

Az uniós vakcinabeszerzést irányító Európai Bizottság hat gyártóval kötött szerződést összesen 2,3 milliárd adagra, ezek az AstraZeneca, a Sanofi-GSK, a Janssen, a BioNtech-Pfizer, a CureVac és a Moderna. Rajtuk kívül további két céggel folytak előzetes tárgyalások, a Novavaxszal és a Valnevával. Nézzük sorban, melyik érkezése mikor esélyes. Ökölszabályként elmondható, hogy a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok eredményeinek megérkezésére érdemes egy hónapot rászámolni.

  • A két eddigi engedélyezett a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája, mindkettő mRNS-alapú, ami a legmodernebb technológia, de a legdrágább is, és a legmacerásabb a tárolása és szállítása. (A különféle vakcinatípusokról legutóbb itt írtunk részletesen.)
  • Ezért is hozhat fontos előrelépést az AstraZeneca vektorvakcinája, amelynek január 12-én adta be a gyártó az engedélyezési kérelmét, és elvileg január 29-én meg is születik róla a (várhatóan pozitív) döntés.
  • A következő esélyes jelölt az amerikai Johnson & Johnsonhoz tartozó Janssen vakcinája, amelyet már szintén javában vizsgál az EMA. Várhatóan februárban nyújtják be a kérelmet, és ha megkapják az engedélyt, akár márciusban vagy április 1-től már elérhető lehet az EU-ban. Ez szintén vektorvakcina, azaz modern, de olcsóbb és kevésbé macerás a kezelése. Nagy előnye lehet még az AstraZeneca vakcinájával szemben is, hogy ez az uniós portfólió egyetlen olyan készítménye, amelyből lehet, hogy elég lesz egy adag. Ez logisztikailag és mennyiségileg nagy ugrást hozhat az oltási programokban, pláne, hogy egy globális óriásvállalat disztribúciós infrastruktúrája áll mögötte. Egy és két dózisos adagolásban is vizsgálják a hatásosságát, még nem dőlt el, hogyan mennyire válik be. Előbb fog eredmény érkezni az egy dózisos vizsgálatról, ha ez bejön, így kaphatja meg az engedélyt. De ha később a két dózisos még hatásosabbnak bizonyul, azt is külön jóváhagyhatják – magyarázta forrásunk.
  • Az amerikai Novavax eredményei február-márciusban érkezhetnek, onnan indulhat az engedélyezés, tehát ha beválik, április környékén már ezzel is lehet oltani. Ez egy fehérje alegységen alapuló vakcina. Részletesebben akkor írtunk róla, amikor az ausztráliai klinikai vizsgálatát vezető magyar orvossal beszélgettünk.
  • A német CureVac vakcinája lehet a következő a sorban, ez is mRNS-alapú, viszont stabilabb az oltóanyag, mint a már engedélyezettek, ami azt jelenti, hogy egyszerűbb a tárolása is. Ők az amerikai piacra nem fognak szállítani, az európai kapacitások szempontjából pedig további jó hír, hogy megállapodtak az együttműködésről a Bayerrel, úgyhogy lesz, aki legyártsa a vakcinákat, ha biztonságosnak és hatásosnak bizonyulnak. Ez azonban lehet, hogy nyár körül várható csak. Az is nehezíti a dolgát, hogy a később induló klinikai vizsgálatra már nehezebb alanyokat bevonni a piacon megjelenő vakcinák miatt.
  • A francia-brit Sanofi-GSK páros vakcinájához eleinte sokan nagy reményeket fűztek, és itt is meglett volna az erős vállalati háttér a hatékony elosztáshoz, de az első és második fázisú vizsgálatokban kiderült, hogy idősekben nem vált ki elég erős immunreakciót a készítmény, ezért ő visszaültek a tervezőasztalhoz.
  • Az EU tárgyal még a francia Valnevával, az ő vakcinájuk inaktivált víruson alapul, azaz egy korábbi generációs megoldás (mint a kínai Sinopharmé, illetve a Debreceni Egyetemen készülő egyik hazai vakcináé). Itt az unió kis tételben gondolkodik, és inkább stratégiai megfontolásból, hogy tényleg minden típusból legyen készleten.

Nemcsak Magyarország próbálkozik egyébként alternatív útvonalakon. Néhány hete kisebb felzúdulást váltott ki, hogy Németország külön is megállapodott a Pfizer-BioNTech párossal 30 millió adagról. Ez papíron szembemegy a közös stratégiával, de az Európai Bizottság szerint rendben van, mert ezek az extra német adagok az uniós keret kiszállítása utánra szólnak, tehát nem hátráltatják a közös megállapodásban lekötött adagok megérkezését a tagállamokba. Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint ők csak a közös uniós megállapodás megszületése után kezdtek el külön tárgyalni, amikor már minden tagállam lekötötte, amennyit szeretett volna. Ettől függetlenül a német lépést több másik tagállamban elégedetlenség fogadta.

A németek, néhány másik tagállamhoz hasonlóan, a közös uniós keretből a nekik lakosságarányosan járó mennyiségen felül is szereztek maguknak vakcinát: felvásárolták azt, ami más tagországoknak járt volna, de nem kérték. Ez a helyzet azért állhatott elő, mert több ország nem hívta le a teljes rá eső részt a drágább vakcinákból, inkább az olcsóbb alternatívákra várnak. Az így megmaradt adagokra a tehetősebb tagállamok – Németország mellett Franciaország vagy Dánia – lecsapnak. Ez jogilag rendben van, de ugyanúgy felveti a vakcinanacionalizmusból adódó egyenlőtlenség kérdését, mint az, hogy az EU-n kívüli, szegényebb országok még később juthatnak majd oltáshoz.

Magyarország eddig 19,7 millió adag vakcinát kötött le az uniós keretből.

Gyártókra lebontott információ ritkán hangzik el, de Müller Cecília országos tisztifőorvos január 8-án közölte, hogy ez a 9,87 millió főnek elegendő vakcina az alábbiak szerint áll össze:

  • Pfizer: 3,3 millió fő,
  • Moderna: 872 ezer fő,
  • Janssen: 2,18 millió fő,
  • AstraZeneca: 3,27 millió fő,
  • Curevac: 250 ezer fő beoltására elegendő vakcina.

(A számok úgy jönnek ki, hogy mindegyik oltásnál két adaggal kell számolni. A Janssen vakcinájánál ugyanakkor lehet, hogy az egy körös adagolás lesz a befutó.)

Müller Cecília országos tisztifőorvos megtekinti a Moderna vakcináját a Hungaropharma budapesti telephelyén 2021. január 12-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Konkrét magyar adataink nincsenek arról, mekkora keretből gazdálkodhat a magyar kormány, mert ilyet nem tesznek közzé, de az uniós beszerzések számaiból és a népességi adatokból az látszik, hogy

Magyarország a Moderna szintén drágának számító vakcinájából nem hívta le a teljes elérhető mennyiséget.

Az Európai Bizottság 160 millió Moderna-vakcinát kötött le, Müller Cecília szerint Magyarország 872 ezer embernek elegendő mennyiséget vett. Ez 1,74 millió adagot jelent, míg lakosságarányosan nagyjából 3,49 millió adag járna, azaz nagyjából a lehívott mennyiség kétszerese. Megkérdeztük az operatív törzset, jól számoltunk-e, és ha igen, mi az oka annak, hogy végül csak 1,74 adagra tartunk igényt, de cikkünk megjelenéséig erre sem kaptunk választ.

Az Európai Bizottság célkitűzése, hogy nyárig minden tagállam elérje a 70 százalékos átoltottságot, és mind a Bizottság, mind a gyártók azt ígérik, hogy ehhez a második negyedévben jelentősen megnőnek a szállítmányok – elkészül a Pfizer belgiumi gyártókapacitásának bővítése, beindul a BioNTech új németországi gyára –, illetve várhatóan új gyártók is bekapcsolódnak az ellátásba.

Magyarországon jelen állás szerint még az orosz vakcina is segíthet ennek a célnak az elérésében. Nyárig meglátjuk, sikerül-e, illetve hogy a kormány a stratégiai célja, az orosz (és talán később a kínai) vakcina beszerzése után is kitart-e a brüsszelezés mellett.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!