Orosz és kínai vakcinát venne a kormány, de a gyorsaság nagy kockázatot is jelenthet

2020. november 11. – 12:31

frissítve

Orosz és kínai vakcinát venne a kormány, de a gyorsaság nagy kockázatot is jelenthet
A Gamaleja Intézet laboránsa a Szputnyik V elnevezésű oltóanyag beadását készíti elő – Fotó: Georgiy Zimarev / Sputnik / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A világ kis túlzással hónapok óta a lélegzetét visszafojtva figyeli, hogyan haladnak a vakcinafejlesztések, és melyik jelöltből válhat először valódi oltás. Ezzel párhuzamosan elindult a helyezkedés is. A világ kormányai azon dolgoznak, hogy mindenki mást megelőzve, már előre biztosítani tudják a majdani befutót a saját állampolgáraiknak. Miközben elkezdtek érkezni a biztató hírek a nyugati világban fejlesztett vakcinákról, a magyar kormány alternatív útvonalon próbál a menet élére vágni: orosz és kínai vakcinák beszerzését, sőt gyártását készíti elő. Ez a különutas stratégia a járványhelyzet miatt jogilag működhet, de kockázatos is.

Különféle fórumokon, különböző intenzitással már hetek óta kommunikálja a kormány, hogy orosz és kínai vakcinákat vetne be a koronavírus-járvány megfékezésére. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már az október 22-i kormányinfón azt mondta, Magyarország a brit–svéd AstraZeneca vakcinájáért jelentkezett be, de ha Kína vagy Oroszország előbb prezentál működő vakcinát, a magyar kormány tőlük fog vásárolni. Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt az október 30-i rádióinterjújában, hogy „kiküldtük az embereinket Kínába is meg Oroszországba is, tárgyalunk, hiszen ott előrébb vannak valamivel a vakcinafejlesztésben”. Szerinte elképzelhető, hogy tavaszra többféle vakcina is elérhetővé válhat itthon, és mindenki kiválaszthatja, melyikben bízik.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára november 5-én már azt mondta, egy kínai gyártótól kaphat vakcinamintát Magyarország bevizsgálásra. Szintén november 5-én beszélt arról először Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy decemberben kis mennyiségű orosz oltóanyag érkezik vizsgálatra Magyarországra, és Oroszország január második-harmadik hetétől tudja vállalni a nagy mennyiségű szállítást. Az kérdéses, hogy ebben a néhány hetes időablakban milyen mélységű vizsgálat végezhető el.

Szijjártó már ekkor megemlítette azt is, hogy nemcsak vásárolnának a kész vakcinából, de licenc alapján a hazai gyártáson is gondolkoznak, egy jelenleg influenza elleni oltóanyagot gyártó magyar cég állna át a koronavírus elleni vakcina előállítására.

Már a hazai gyártó is megvan az orosz vakcinához

Szijjártó Péter a november 7-i videójában is érintette a témát, akkor azt mondta: „Ami az orosz vakcinát illeti, ott a szabályok szerint hat hónapig kell tesztelni az oltóanyagot, de három hónap után egy úgynevezett ideiglenes jelentés készíthető. Az orosz vakcina esetében erre a jövő héten kerül sor, ami egy hatalmas mérföldkő lesz a nemzetközi engedélyezési folyamat szempontjából. Ez nekünk jó hír, hiszen így tartható tud lenni az a megállapodás, amelynek értelmében decembertől kis mennyiségben, januártól pedig nagy mennyiségben ebből az oltóanyagból Magyarország majd vásárolni tud.”

Hozzátette, hogy a licenc megvásárlásáról is tárgyalnak, mert az első hullám egyik legfontosabb tanulsága szerinte az volt, hogy minél több mindent tudunk itthon előállítani, annál kevésbé vagyunk védtelenek.

„Éppen ezért egy Magyarországon működő, oltóanyagokat gyártó vállalat már alá is írta a titoktartási kötelezettségről szóló megállapodást az orosz ügynökséggel, és megkapták a gyártásra vonatkozó bemutató prezentációt, és hétfőn délelőtt ez a magyar vállalat már videókonferencián egyeztet az orosz ügynökséggel”

– mondta.

Bár Szijjártó titokzatosan fogalmazott a szóban forgó magyar szereplőről, valójában egyetlen magyar cég jöhet szóba: a Fluart Innovative Vaccines Kft., amely a 3Fluart nevű, influenza elleni magyar vakcinát állítja elő a pilisborosjenői üzemében, és részt vesz a Debrecenben épülő nemzeti oltóanyaggyár létrehozásában is.

A kínai Sinovac vakcina előállítására létrehozott új üzem Pekingben 2020. szeptember 24-én – Fotó: Wang Zhao / AFP

Kínáról a miniszter azt mondta, három gyártóval állnak kapcsolatban, ebből egy állami vállalat, amellyel már alá is írták az együttműködési megállapodást, amellyel regisztrálták a vásárlási szándékukat. A két magánvállalat közül „az egyikkel már a regisztrációról és az engedélyezésről szóló előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, amelynek nyomán egy, maximum másfél hónapon belül vakcinamintákat tudunk kapni elsőként, vagy legalábbis nagyon az elsők között Európában”.

Korábban egyébként egy izraeli vakcina beszerzésének a terve is felmerült, de ez a legutóbbi nyilatkozatokból már kikopott, úgyhogy ezzel most külön mi sem foglalkozunk.

De sikerülhet?

„És még valami biztos: hogyha keleten előbb találják meg az ellenszert, akkor sem a brüsszeli lobbi, sem a gyógyszermultik lobbija nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy a vakcinát Magyarországra hozzuk. A magyar emberek egészsége az első”

– mondta a már idézett megszólalásában Menczer Tamás. Keménynek tűnhetnek az államtitkár szavai, de a kormány minden bizonnyal tökéletesen tisztában van vele, hogy „Brüsszel”, azaz az Európai Unió a járványra való tekintettel lehetőséget biztosít a tagországoknak, hogy akár uniós engedély nélküli oltóanyagot is beszerezzenek.

Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a magyar bejelentések másnapján, újságírói kérdésre válaszolva el is mondta, hogy bár az EU-ban elérhető vagy a jövőben elérhetővé váló oltóanyagoknak meg kell felelniük a vonatkozó uniós minőségi és jóváhagyási előírásoknak (amelyek alapján az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezheti őket), ettől lehetnek korlátozott eltérések, amelyek lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy vészhelyzetben, ideiglenesen engedély nélküli termékeket forgalmazzanak. De Keersmaecker hozzátette, hogy uniós engedély nélküli oltóanyag forgalomba hozataláért az azt alkalmazó tagállam viseli a felelősséget.

A Népszava ugyanakkor szombaton uniós forrásokra hivatkozva azt írta, még egyetlen tagállam, így Magyarország sem jelezte, hogy élni akarna a vakcinák sürgősségi felhasználási lehetőségével.

Melyik vakcinákról van szó egyáltalán?

A kormány képviselői az általunk látott nyilatkozataik egyikében sem tértek ki arra, pontosan melyik orosz és kínai vakcinákat szemelték ki. Mivel többet is fejlesztettek mindkét országban, több lehetőség is adódik, de azért lehet sejteni, melyek jöhetnek szóba.

Oroszországban három vakcináról tudni, a legelőrehaladottabb állapotban a Szputnyik V fantázianevű jár, amelyet a moszkvai Gamaleja Intézet fejlesztett. Október végén Vlagyimir Putyin orosz elnök még arról beszélt, hogy problémájuk van a gyártási kapacitások növelésével, de remélik, hogy év végén el tudják indítani a tömeges oltást. Hétfőn már meg is kezdték az ipari mennyiségű vakcina szállítását az orosz kórházakba.

Kutató dolgozik a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén a moszkvai Gamaleja Intézetben 2020. augusztus 6-án – Fotó: RDIF and Gamaleya Scientific Res / Sputnik / AFP

A másodikként engedélyezett vakcina az EpiVacCorona, ezt októberben jegyezték be, a novoszibirszki Vektor Állami Biológiai és Virológiai Központ fejlesztette, és a tömeggyártásának a beindítását korábban novemberre tették. Putyin az EpiVAcCorona engedélyezésekor azt mondta, hogy már közeledik a moszkvai Mihail Csumakov Immunbiológiai Készítmények Kutatásának és Kidolgozásának Szövetségi Tudományos Központja által fejlesztett harmadik vakcina is. Ennek a klinikai tesztelését szeptemberben kezdték meg.

Kínában négy vakcina jár a klinikai tesztek utolsó fázisánál, de már azt megelőzően is engedélyezték a használatukat. A legismertebb a Sinovac által fejlesztett CoronaVac, a másik hármat a Biológiai Termékek Pekingi Intézete és a Sinopharm, a Biológiai Termékek Vuhani Intézete és a Sinopharm, illetve a CanSino Biologics és a Pekingi Biotechnológiai Intézet fejleszti. (Ezekre később még visszatérünk.)

Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy pontosan melyik vakcinákat szeretnék beszerezni, illetve milyen áron. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, ha megteszik, beszámolunk róla.

Kockázatos különutasság

Sem az orosz, sem a kínai vakcinákról nem tudni, hogy rosszak lennének. A kormány terveit inkább azért fogadta több szakértő szkeptikusan, mert ennek az ellenkezőjét sem lehet tudni róluk.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa egy Facebook-bejegyzésében a Lancet nevű tekintélyes orvostudományi szaklapban megjelent véleménycikket idézve arról írt, hogy nem az orosz és kínai kutatók kompetenciáival van a gond, hanem hogy a mostanihoz hasonlóan kiélezett helyzetekben geopolitikai érdekek felülírhatják a tudományos szempontokat.

Minden ország szeretné mindenki más előtt biztosítani a majdani oltóanyagot a saját állampolgárainak, ez a versenyhelyzet pedig a nagy óvatosságot és körültekintést megkövetelő vakcinafejlesztés minőségének a rovására mehet.

Korábban is volt már lehetőség még nem engedélyezett vakcinák vészhelyzeti felhasználására, ha a várható előnyeik felülmúlják a kockázataikat, de a cikk szerint a mostani helyzetben tapasztalt vakcinanacionalizmus hatására az államok visszaélhetnek az ilyen sürgősségi használatra adott engedélyekkel.

A koronavírus elleni oltóanyag-kísérletek korai fázisában mikroszkó alatt egy majom veséjének sejtjeit vizsgálják a Sinovac Biotech pekingi laboratóriumában 2020. április 29-én – Fotó: Nicolas Asfouri / AFP

Nem véletlen, hogy szeptember elején kilenc vezető vakcinafejlesztő cég vezetője közös állásfoglalást adott ki arról, hogy nem hajlanak meg a politikai nyomás alatt, és csak akkor kezdik meg a vakcinájuk engedélyeztetését – még vészhelyzeti felhasználásra is –, miután harmadik fázisú klinikai tesztekkel igazolták, hogy biztonságos és hatásos. A közleményt az AstraZeneca, a BioNTech, a GlaxoSmithKline, a Johnson & Johnson, a Merck, a Moderna, a Novavax, a Pfizer és a Sanofi vezetője is aláírta. A kiállás közvetlen apropója az lehetett, hogy Donald Trump amerikai elnök a november eleji választások közeledtével sürgette a fejlesztést, és azzal vádolta a hatóságokat, hogy direkt lassítják a folyamatot, hogy neki politikailag ártsanak.

„Az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó, sőt tudom, hogy kiváló tudósok dolgoznak azokban az országokban is. A probléma a transzparencia és függetlenség kétségessége. Leginkább politikai szintű bejelentések formájában értesült a világ ezeknek a vakcináknak a bevetéséről, és félő, hogy politikai nyomás sodorja járatlan utakra az ottani vakcinafejlesztési törekvéseket”

– írta Kemenesi. Konkrét példaként említette, hogy az oroszoktól nyugati kutatók egy csoportja nyílt levélben kért magyarázatot, miután komoly aggályaik merültek fel a vakcináról közzétett tanulmány adatainak valóságtartalmával kapcsolatban.

Kemenesi azt is kockázatosnak tartja, hogy se az oroszok, se a kínaiak nem várták meg a vakcina bevetésével a klinikai tesztek harmadik fázisának eredményeit. Alapesetben az embereken végzett klinikai teszteknek három fázisuk van, a harmadikban jutnak el oda a vakcinajelöltek, hogy ha addig minden rendben volt, már jóval szélesebb körben, több tízezer emberen is tesztelni lehessen őket. A kínai és orosz vakcinákat azonban előbb kezdték el élesben alkalmazni, és csak utána indították el a harmadik fázisú teszteket. Kemenesi szerint ez rendkívüli kockázatot jelent, mert így nem biztosított a biztonságosság és hatásosság megfelelő mérése. „Amennyiben ennek hiányában alkalmazni kezdik, és később kiderül valami nem várt fejlemény, az világszerte megrendítheti a vakcinákba vetett bizalmat” – írta.

Leállított tesztek, betüremkedő politika

Két, jóval transzparensebb körülmények között készülő és egyébként előrehaladott állapotban járó és ígéretesnek bizonyuló vakcinával is megesett, hogy az ősszel rövid időre leállították a tesztelésüket, mert egy-egy tesztalanynál gyanús tünetek léptek fel.

Szeptemberben az AstraZeneca, októberben a Janssen döntött úgy saját magától, hogy az eset kivizsgálásáig leállnak. Végül mindkettőről bebizonyosodott, hogy rendben vannak, és egy-másfél héttel később a kísérletek mehettek is tovább. Ezekben az esetekben kiderült, hogy nem volt gond a vakcinákkal, de épp az a lényeg, hogy ha lett volna, az is időben világossá vált volna. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést, akkor

az orosz és kínai vakcinákkal kapcsolatos fő kritika, hogy a késve indított harmadik fázis, illetve a transzparenciahiány miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy egy esetleges súlyos mellékhatás hasonlóképp fennakadt volna időben a szűrőn.

Tanulságos ilyen szempontból az egyik kínai vakcina, a CoronaVac esete. Ennek a brazíliai tesztjét az ország egészségügyi hatósága egy október végén jelentkezett súlyos mellékhatás miatt kedden felfüggesztette. Később a BBC azt írta, az érintett tesztalany meghalt. Az nem derült ki, hogy az eset hol történt, de a vakcinát szintén tesztelő Indonézia és Törökország nem függesztette fel a vizsgálatot. Ugyanakkor mind a brazíliai teszteket szervező helyi Butantan Intézet képviselője, mind az azoknak helyet adó São Paulo állam egészségügyi minisztere azt állította, hogy a haláleset a vakcinától függetlenül következett be, ezért nem értik a hatósági döntést.

Jair Bolsonaro elnök támogatói egy fecskendőt mutatva követelik Sao Paulo kormányzójának, Joao Dorianak felelősségre vonását a kínai koronavírus-oltás ellen – Fotó: Suamy Beydoun / AGIFSuamy Beydoun / AFP

A brazíliai eset érdekessége, hogy rávilágít arra, hogy a politikai érdekek nemcsak úgy írhatják felül a tudományos szempontokat, hogy egy vakcinát a biztonságossága kellő igazolása nélkül kezdenek alkalmazni, hanem épp fordítva is. A klinikai tesztek eredményétől függetlenül döntenek úgy, hogy nem alkalmazzák. Jair Bolsonaro brazil elnök ugyanis már korábban világossá tette, hogy az AstraZeneca vakcináját preferálja, és a kormánya nem fog semmiféle kínai vakcinát vásárolni – a tesztek felfüggesztését is személyes győzelemként értékelte. A rendelkezésre álló információk alapján azonban az sem zárható ki, hogy a Sinovac oltásával valójában nincs semmi probléma, Bolsonaro egyszerűen nem kér a kínaiakból, ezért a tesztek leállítása politikailag motivált döntés volt.

Mindenesetre Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának és a kormány által tavasszal felállított Koronavírus-kutató Akciócsoportnak a vezetője a Magyar Tudomány Ünnepén tartott november eleji előadása után azt mondta, ő nem tart az orosz és a kínai vakcinától sem, de szerinte az oxfordi vakcina lesz a befutó.

Már biztos, hogy lesz működő vakcina

A vakcinafejlesztés már a koronavírus-járvány tavaszi berobbanásakor gőzerővel folyt. Ennek a humanitárius okok mellett ahhoz is köze lehet, hogy egyes számítások szerint évi 10 milliárd dolláros (3 ezer milliárd forintos) üzletről van szó. Mindenesetre a legígéretesebb vakcinajelöltek fejlesztése épp mostanában jut odáig, hogy elkezdenek szállingózni az első igazán jelentős eredmények.

A napokban a legnagyobb izgalmat az amerikai Pfizer és a német BioNTech által közösen fejlesztett vakcina váltotta ki, mert erről érkeztek először adatok a kritikus fontosságú harmadik klinikai tesztfázisból. A cégek közölték:

az oltóanyag nemcsak biztonságosnak bizonyult, de a hatásossága is 90 százalékos, ami messze meghalad minden várakozást.

A bejelentéssel nagyot kaszált a cég elnök-vezérigazgatója, Albert Bourla is, aki még aznap megszabadult saját részvényeinek 62%-ától.

Kemenesi Gábor szerint a Pfizer-BioNTech-bejelentés „a legjobb hír az elmúlt 10 hónapból”, és több másik ígéretes vakcináról is várhatók hasonló jó hírek november folyamán, ahogy megjönnek a harmadik fázisú klinikai tesztek első eredményei. Szerinte az most már nem kérdés, hogy lesz működő vakcina a koronavírus ellen, de addig még néhány hónapot ki kell bekkelni.

A Pfizer szteroid készítménye, amelyet egyes koronavírusos betegek kezelésében is alkalmaznak – Fotó: Soumyabrata Roy / NurPhoto / Getty Images

A Milken Intézet nevű amerikai nonprofit szervezet rendszeresen frissített összesítésben követi nyomon a koronavírus elleni vakcinák és gyógymódok fejlesztésének állását. A cikk megjelenésekor világszerte 229 vakcina fejlesztése folyik. 46 vakcinajelöltnél kezdődtek már meg a klinikai tesztek, ezen belül 13 jár az első fázisban, 16 a másodikban vagy az összevont első-másodikban és 10 a végső harmadikban. A harmadik fázisban négy kínai, három amerikai, egy amerikai–német–kínai, egy brit–svéd és egy orosz vakcina jár.

Nézzük röviden, mit érdemes tudni róluk:

  • Pfizer-BioNTech (amerikai–német): RNS-alapú vakcina, azaz az információközvetítő szerepet betöltő hírvivő RNS (mRNS) jut a gazdatest sejtjeibe, hogy ott elősegítse az antigén szintézisét, és ezzel az antitestek termelődését. Az RNS-alapú vakcinák nagyon ígéretesek, de még új technológiának számítanak. Előnyük, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban gyárthatók, de emberi használatra eddig még egyetlen betegség esetében sem engedélyeztek ilyen vakcinát. A harmadik fázisú klinikai tesztek júliusban indultak.
  • Moderna (amerikai): Szintén RNS-alapú. Ez volt a világ első új koronavírus elleni vakcinája, amely megkapta az engedélyt a klinikai tesztekre, az amerikai Moderna és az allergia és fertőző betegségek amerikai intézetének (NIAID) fejlesztése. Júliusban indult a harmadik fázis.
  • Oxfordi Egyetem-AstraZeneca (brit–svéd): Virálisvektor-alapú, azaz a veszélyes vírus génjeit egy másik, önmagában ártalmatlan vírussal (jellemzően valamilyen adenovírussal) juttatják be a sejtekbe, hogy azok maguk termeljék ki az antigént (azaz a vírusnak azt az anyagát, amely a megfertőzött gazdatestben immunválaszt vált ki). A harmadik fázis júniusban kezdődött, az Egyesült Államokra augusztusban terjedt ki.
  • Janssen Pharmaceutical Companies (Johnson&Johnson, amerikai): Virálisvektor-alapú vakcina. Szeptemberben indult a harmadik fázis.
  • Novavax (amerikai): A vakcina fehérje alegységen alapul, azaz az oltásba nem a teljes vírust, csak egy immunreakció kiváltásáért felelős alegységét építik be, a koronavírus esetében jellemzően egy fehérjéjét. A harmadik fázis októberben kezdődött az Egyesült Királyságban, és a tervek szerint november végén kezdődik az Egyesült Államokban.
  • Gamaleja Intézet (orosz): A már említett, Szputnyik V nevű orosz vakcina, amely virálisvektor-alapú. Augusztusban jóváhagyták az éles használatát, a harmadik fázisú tesztek csak ezután, szeptemberben kezdődtek.
  • Sinovac (kínai): A CoronaVac inaktivált vírust tartalmaz, azaz a vakcinába elölt kórokozó kerül, így valamivel kevésbé hatékony, de a kockázata is kisebb, mint az élő vírusos vakcináké. A harmadik fázis júliusban kezdődött, de már ennek befejezése előtt, augusztusban engedélyezték.
  • Biológiai Termékek Pekingi Intézete-Sinopharm (kínai): Inaktiváltvírus-alapú. A harmadik fázis júliusban kezdődött, de már ennek befejezése előtt, augusztusban engedélyezték Kínában, illetve szeptemberben az Egyesült Arab Emírségekben.
  • Biológiai Termékek Vuhani Intézete-Sinopharm (kínai): Inaktiváltvírus-alapú. A harmadik fázis júliusban kezdődött, de már ennek befejezése előtt, augusztusban engedélyezték Kínában, illetve szeptemberben az Egyesült Arab Emírségekben.
  • CanSino Biologics-Pekingi Biotechnológiai Intézet (kínai): Virálisvektor-alapú. Katonai használatra már júniusban engedélyezték, a harmadik fázist szeptemberben kezdte meg.

Az EU is harcba száll

Az Európai Unió is aktívan részt vesz a vakcinapiaci helyezkedésben. Az Európai Bizottság még júniusban jelentett be egy uniós vakcinastratégiát. Ennek a lényege, hogy a Bizottság előzetes piaci kötelezettségvállalásokkal több gyártónál is előre lekössön bizonyos mennyiségű oltóanyagot, az így összeálló közös vakcinaportfólióból pedig minden tagállamnak biztosítsa, hogy időben kellő mennyiségű vakcinához jusson.

A Bizottság a Pfizer-BioNTech bejelentés után rögtön le is csapott erre a vakcinára, amelyből 300 millió adagot biztosítottak.

Emellett már korábban lekötöttek 300+100 millió adagot az AstraZenecától, 300 milliót a Sanofi-GSK-tól és 200+200 milliót a Johnson&Johnsontól (ahol két részre vannak bontva a számok, ott a második részre csak opciós jogot kapott a Bizottság). Ez összesen 1,4 milliárd adag oltás, bár érdemes megjegyezni, hogy ma még nem vehető biztosra, hogy ezek közül mindegyik típus hatásos is lesz, illetve a gyártási kapacitás is jelenthet szűk keresztmetszetet abban, hogy mikor jutnak el az oltások valóban az emberekhez.

Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy Magyarország közel ötmillió adagra jelentkezett be a Bizottságnál. Akkor nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy ez melyik vakcinára vonatkozik, de később kiderült, hogy az AstraZenecáéra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 22-i kormányinfón már azt mondta, hogy Magyarország 6,5 millió adagot foglalt le az uniós keretből az AstraZeneca vakcinájából, 13 milliárd forintért.

Az egyre konkretizálódó orosz és kínai beszerzési tervek fényében megkérdeztük a külügyminisztériumtól azt is, hogy továbbra is tervez-e a kormány részt venni a közös uniós vakcinabeszerzésben is. Egyelőre erre sem kaptunk választ.