Az Európai Bizottság szerint pár hónapon belül több vakcina lesz, mint amennyit az unió fel tud használni

Az Európai Bizottság szerint pár hónapon belül több vakcina lesz, mint amennyit az unió fel tud használni
Orbán Viktor (háttal) az uniós állam és kormányfők online csúcstalálkozóján Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Éjszakába nyúlóan tanácskoztak az uniós állam- és kormányfők a csütörtöki, online csúcstalálkozójukon, amin Orbán Viktor is részt vett. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a tagállami vezetők szerint a vakcinákat a lélekszám arányában, azonos időben kell eljuttatni minden tagállamnak, és a rendelkezésre állás érdekében az oltóanyaggyártóknak tiszteletben kell tartaniuk a megállapodásokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után arról beszélt, az unióban koncentrálni kell az oltóanyagok gyorsabb kiszállítására és a már rendelkezésre álló készletek hatékony alkalmazására. Szerinte az unió eltökélt abban, hogy nagyobb kiszámíthatóságot biztosítson az oltóanyagok tagállamokba való szállítása és a dózisszám növelése terén. Von der Leyen azt is mondta, nemsokára elengedő mennyiségű vakcina érkezik az uniós tagállamokba ahhoz, hogy nyárra a lakosság hetven százalékát védetté tegye. Ez iszonyatosan nehéz feladat, de megugorható, és ehhez közösen kell dolgozni, mondta.

A bizottsági elnök szerint

pár hónapon belül Európában több vakcina lesz, mint amennyit fel tudnak használni. A BioNTech és a Moderna beérkező vakcináival az uniós lakosság több mint 85 százalékát be tudják oltani, ez 318 millió embert jelent.

Ezért Von der Leyen azt javasolta, hogy a vakcinából az unió adjon néhány alacsonyabb jövedelmű országnak is addig, amíg a Covax nemzetközi vakcinaelosztó nagyobb dózisokban is tud nekik adni. Az elnök szerint ugyanis az az unió érdeke is, hogy a világ többi része is részesüljön a vakcinából, és így gátoljuk a vírus terjedését.

Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg péntek kora reggel a Kossuth rádióban számol majd be a saját véleményéről, meglátásairól, hozzászólásairól.

Szigorítások is jöhetnek

Von der Leyen szerint a határok lezárása nem megfelelő eljárás a vírus megfékezésére, ezért célzott intézkedéseket javasolt, például a járványhelyzetet mutató térkép színkódjai között egy újabb – sötétvörössel jelölt – kockázati kategória bevezetését, ami azokat a térségeket jelezné, ahol kiugróan magas a fertőzöttek száma. Javaslatuk szerint kötelező teszt és karantén várna azokra, akik el akarnak hagyni egy ilyen területet. A tagállami határokat viszont nyitva tartanák a közös piac érdekében.

Von der Leyen bejelentette azt is, hogy vasárnaptól csak negatív teszttel lehet majd kívülről beutazni az unióba, ha nem létfontosságú utazásról van szó.

Franciaország az uniós állampolgárokat is csak 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel engedi be vasárnaptól, kivéve, ha kereskedelmi vagy üzleti céllal érkeznek.

Lesz majd oltási kiskönyv is, de ennek a részleteit ki kell még dolgozni.

Ment az adok-kapok

Alapvetően az oltóanyag-program és a közös oltási útlevél kérdése volt a két fő napirendi pontja a csütörtök este 18 órakor kezdődött EU-csúcsnak, azaz a tagállamok állam- és kormányfői által lebonyolóított videókonferenciának. Charles Michel, az Európai Tanács állandó elnöke a résztvevőknek megküldött szokásos meghívólevelében a tagállamok közötti jobb koordinálás elősegítését és a legsikeresebb tagállami megoldások cseréjét jelölte meg célként. Mint fogalmazott:

az oltások felgyorsítása az Európai Unióban abszolút prioritást élvez, és a csütörtöki tanácskozás is ennek hivatott újabb lendületet adni.

A csúcson tehát először az Európai Bizottság elnökétől vártak helyzetjelentést a gyártókkal folytatott megbeszélések állásáról, a vakcinakibocsátás eddigi összmennyiségéről, valamint a további kiszállítások várható ütemezéséről. Ezeket a terveket, és a folyamatok mostani állását ugyanis folyamatosan kritikák övezik annak ellenére, hogy az Európai Bizottság állítja: minden az előzetes megállapodások alapján kialakított uniós oltási stratégia szerint halad.

Gulyás Gergely is az uniós beszerzési, engedélyeztetési folyamatokat kritizálta például a csütörtöki kormányinfón, de nemcsak a magyar kormány fogalmaz meg bírálatokat, más tagállamokban is hasonlóan elégedetlenek. Domenico Arcuri, az olasz kormány járványügyi biztosa például egyenesen jogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba a kimaradó szállítmányok miatt a Pfizer ellen, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig levélben fordult az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökeihez, határozott fellépésre szólítva fel őket a gyártókkal szemben.

A magyar kormányfő az uniós csúcs előtt a visegrádi négyek képviselőivel is egyeztetett Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Sebastian Kurz és további három uniós kormányfő – a dán Mette Frederiksen, a görög Kiriákosz Micotákisz és a cseh Andrej Babis – szintén levelet küldött Charles Michelnek, az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének, mert szerintük a Tanácsnak határozott jelzést kell adnia az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felé annak biztosítása érdekében, hogy az oltóanyagok engedélyeztetési eljárása nemcsak az Oxford/AstraZeneca, hanem minden más, a jövőben bejelentkező gyógyszergyártó cég esetén olyan hatékonyan működjön, amennyire ez lehetséges.

A hangulat az Európában sok helyen már a harmadik hullám által sújtott helyzetben lévő tagállamokban, és a szigorú korlátozások között élő,más európai országokban is pattanásig feszült, főként amiért egyes, az EU-n kívül országokban zajló oltási kampányokhoz képest lassabb a kontinensen zajlóprogram. Mindezt fokozta az elmúlt napokban, hogy a BioNTech-Pfizer oltóanyagok szállítása bizonytalanságokkal közdött, hiszen a belga gyártó kapacitásbővítése miatt körülbelül két hétre az eddigiekhez képest is kibocsájtás-csökkentést jelentettek be.

Hasonlóképpen botrányos hangulatot idézett elő az információ, miszerint Németország állítólag több millió adag oltóanyagot közvetlenül is megrendelt az EU szinten leszerződött gyártóktól. Ha ez így van, az alapjaiban kérdőjelezheti meg a tagországok közötti szolidaritást és a lojális együttműködést – tette hozzáírta például nyílt levelében a lengyel kormányfő. Mateusz Morawiecki azonnali tájékoztatást és tisztázást követelt az ügyben, amellyel kapcsolatban ugyanakkor az uniós intézmények már egyértelművé tették:

még ha született is külön megállapodás Berlin és a gyártó között, az utóbbi csak akkor teljesítheti az addicionális német igényt, ha már a teljes EU-megrendelést kielégítették.

Nem ez volt az első alkalom, hogy videókonferencián egyeztettek az Európai Unió állam- és kormányfői Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Összességében ugyanakkor világos, hogy szinte valamennyi tagállamban megrengett a bizalom abban, hogy nyárig az európai lakosság 70 százalékát valóban beoltsák, miként az a bizottság kedden bejelentett tervében szerepelt. Egyébként az Európai Bizottság még 2020. június 17-én előterjesztette a Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégiát. A tagállami vezetők akkor egyetértettek azzal, hogy a gyártókkal közösen kell tárgyalni az ígéretes, fejlesztés alatt lévő vakcinák beszerzéséről, valamint jóváhagyták, hogy a Bizottság a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből nyújtson előfinanszírozást a vállalatoknak, hogy fel tudják gyorsítani az oltóanyagok kifejlesztését és előállítását.

Ez az uniós forrásokbol nyújtott támogatás egyben csökkentette a tagállamok által a vakcinákért fizetendő összegeket is

– közölte a beszerzésekkel kapcsolatos tájékoztatójában a Bizottság. Ez az az uniós testület, amely a vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalásokat vezeti, azonban egy közös irányítóbizottság révén a tagállamok nemcsak folyamatos tájékoztatást kapnak, de részt is vesznek a tárgyalási irányelvek lefektetésében. Így többek között az eddig lekötött oltóanyag-mennyiségek meghatározásához is a tagállamok által jelzett igények szolgáltak alapul. A Bizottság immár hat vakcinagyártóval (AstraZeneca, Sanofi–GSK, Janssen, BioNtech–Pfizer, CureVac és Moderna) kötött összesen 2,3 milliárd adag oltóanyagról szóló megállapodásokat. Mivel nincs garancia arra, hogy minden előzetesen lekötött vakcina végül hatásosnak és biztonságosnak is bizonyul, mind a Bizottság, mind a tagállamok fontosnak tartották egy széles körű, különböző technológiákon alapuló oltóanyag-portfólió összeállítását.

Abban is egyetértés volt, hogy a közösen beszerzett oltóanyagokat azután fogják a tagállamokban bevetni, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a vakcinák biztonságosságának, hatásosságának és minőségének tudományos értékelése alapján a forgalombahozatali engedély megadását javasolja – ahogyan ez a BioNTech–Pfizer, valamint a Moderna oltóanyagaival már meg is történt.

Annak ellenére, hogy például a magyar – de több más európai – kormány ezt lassúnak, és nehézkesnek találja, a szokásos eljáráshoz képest az EMA és az Európai Bizottság is jelentősen felgyorsították a koronavírus-vakcinákra alkalmazott engedélyezési folyamatot. A teljesítendő követelményekből ugyanakkor nem engedtek, saját közlésük szerint annak érdekében, hogy garantált legyen az uniós szinten engedélyezett oltóanyagok megbízhatósága, és az európaiak nyugodt szívvel bízhassanak a vakcinákban. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy éppenséggel

„a tagállamok ragaszkodtak a teljes körű uniós engedélyezési eljárás lefolytatásához a valamivel gyorsabb, de kevésbé átfogó vizsgálatokon alapuló ideiglenes vészhelyzeti engedélyezés lehetősége helyett.”

Az egyébként világos, hogy a nemzeti oltóprogramokat alapvetően nem uniós szervek irányítják. A gyártókkal kötött uniós szintű megállapodások alapján ugyanis a tagállamok egyénileg egyeztetik a cégekkel az olyan részleteket, mint hogy pontosan mikor, hova, mennyi vakcinát szállítsanak. A szállítmányok ütemezése kizárólag a vállalatok gyártókapacitásán múlik, de a folyamatban résztvevő minden szereplő azt állítja: a kiszállítások várhatóan felgyorsulnak a közeljövőben.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>