Az Európai Unióban elsőként engedélyezett vakcina, a Pfizer-BioNTech páros fejlesztése a többi tagországhoz hasonlóan Magyarországra is december 26-án érkezett meg, és az első oltásokat már aznap be is adták egyes egészségügyi dolgozóknak. Ebben a cikkünkben válaszoltunk meg a legfontosabb kérdéseket a Pfizer-BioNTech oltásáról és a hazai oltási program gyakorlati tudnivalóiról.
Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy állunk Magyarországon az oltással:
- Kiket és hol oltottak be eddig, és mi várható ezután?
- Mennyi vakcina jött eddig, és ez mire elég?
- Miért nem oltunk többet és gyorsabban?
- Egyáltalán milyen tempóban oltunk, és ezzel hogy állunk más országokhoz képest?
- Hány főt kéne beoltani, hogy megszabaduljunk végre a járványtól?
- Lesz-e ehhez elég vakcina, illetve hajlandók-e elegen beoltatni magukat?
- És mi lesz, ha egy év múlva az egészet kezdhetjük elölről?
Kiket és hol oltanak?
Magyarországon első körben az egészségügyi és egészségügyben dolgozók kezdték el megkapni az oltást, de a napokban elkezdődött a szociális intézmények lakóinak és dolgozóinak oltása is. Ha odaérünk a sorban, és vakcinából is érkezik hozzá elegendő, akkor az oltási rend szerint ezután a 60 év felettiek, majd a rendvédelmi és közigazgatási szervek dolgozói, a 60 év alatti veszélyeztetettek, illetve a kritikus infrastruktúrában dolgozók következnek, és végül mindenki más, aki kéri, és nem áll fenn nála semmilyen kizáró ok.
A 25 kórházi oltóponton túl már városi kórházakban is oltják a 135 ezer egészségügyi dolgozót, akik közül eddig 42 549-en kapták meg az oltást. A szociális otthonok lakóinak és dolgozóinak nem kell oltópontra menniük, hozzájuk mobil oltócsoportok mennek ki. Közülük eddig 900-1000 főt oltottak be.
Ahogy egyre több vakcina érkezik, azaz egyre több embert lehet majd beoltani, úgy tervezi a kormány szélesíteni az oltási programot is. Bár már jó pár hete azt kommunikálják, hogy kész oltási tervvel várják a vakcinákat, a lebonyolításról csak apránként csepegtetik az információkat, amelyek egyelőre inkább ötletszerűnek tűnnek. Orbán Viktor miniszterelnök például azt mondta, nemcsak az egészségügyi intézményekben fognak oltani, hanem a szavazókörökben is berendeznek majd oltási pontokat. Közben azonban még a háziorvosi rendelők bevonása is csak most zajlik.
Bár Müller Cecília országos tisztifőorvos már szerdán is tényként közölte, hogy a háziorvosi rendelők alkalmasak oltópontnak, másnap nyilvánosságra került egy szerdai levél, amely szerint Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár kijelölt oltópontnak ötezer háziorvosi rendelőt, és a kérésére a kormányhivataloknak kell felmérniük, hogy a rendelők alkalmasak-e erre a feladatra. (A rendelők üzemeltetőinek még aznap délutánig kellett ezt egy igen/nem válasszal jelezniük.) Horváth Ildikó később azt mondta, csak a következő héten derül ki, az ötezer tervezett oltópontból hány valósul meg.
Egy esettanulmány: az egészségügyi dolgozók beoltása
Az oltási program gyakorlati megvalósításából eddig az egészségügyi dolgozók beoltásának megszervezését láthattuk, és ez elég döcögősen indult, ami nem fest túl biztató képet arról, mi várható a logisztikailag még nagyobb feladatot jelentő tömeges oltások terén.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke néhány napja az Atv-nek azt mondta, az oltási terv egyelőre inkább csak egy prioritási lista, hogy melyik csoportok milyen sorrendben kaphatnak majd oltást, de hiányzik belőle a lebonyolításhoz szükséges minden gyakorlati információ. A kormány mentségére szóljon, hogy a globális vakcinahiány miatt senki sem tudja pontosan, hogy milyen ütemben fognak érkezni a vakcinák – tette hozzá.
Ezt erősítik Kásler Miklós szombati szavai is. Az emberierőforrás-miniszter egy interjúban azt mondta, hogy „a magyar oltási terv aszerint lett kidolgozva, hogy milyen tempóban érkeznek a vakcinák Magyarországra.”
A 135 ezer egészségügyi dolgozóból eddig csak bő 42 ezren kapták meg az oltást, holott mindjárt látni fogjuk, hogy az eddig érkezett szállítmányok konzervatív felhasználás mellett is 80 ezer fő beoltását tennék lehetővé. Kincses Gyula szerint az oltások részben azért haladhatnak ilyen lassan, mert az egészségügyi dolgozókat épp az ünnepek alatt kezdték el beoltani.
Másrészt azonban maguk a dolgozók sem tudják egyértelműen, hogyan kaphatják meg az oltást.
A kamara készített egy közvélemény-kutatást a tagjai körében, ez alapján megyénként nagyon eltérő a helyzet, van, ahol a háziorvosok is pontosan tudják, kinél, hogyan kell jelentkezni, máshol azonban sokkal nagyobb a tanácstalanság – mondta Kincses.
Svéd Tamás MOK-titkár szerint a kamarához érkezett első tapasztalatok alapján káosz és szervezetlenség jellemzi az egészségügyi dolgozók beoltását, nem racionális a vakcinát elsőként megkapók kijelölése, és erősen akadozik a regisztrációs folyamat is.
Utóbbit Novák Hunor gyerekorvos is tesztelte: több kijelölt oltópontot is végigtelefonált, hogy jelentkezzen az őt megillető oltásra, de mindenhonnan lepattant, ha egyáltalán sikerült elérnie valakit. Erről Müller Cecília azt mondta, hogy valóban nagy forgalmat bonyolítanak az oltópontok, ezért javasolja, hogy „az emailcímet is használják, mert nem mindig tudják telefonon elérni a kollegák”. Jó hír, hogy ez a helyzet valamelyest javulhatott a napokban, például Novák Hunor második próbálkozása is sokkal gördülékenyebben ment.
Mennyi vakcina jött eddig, és ez hány főre elég?
Érdemes tisztába tenni, hogy mekkora mennyiség érkezett eddig Magyarországra, és ez mire is elég, mert könnyű elveszni a különböző dolgokat jelentő számokban. Pláne, hogy ezek a hivatalos kommunikációban olykor össze is csúsznak, például amikor a harmadik vakcinaszállítmányról a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal egyszer azt írta, hogy 39 ezer főnek elegendő oltóanyag, máskor azt, hogy 39 ezer adag érkezett.
Ez a kettő azért nem ugyanazt jelenti, mert a Pfizer-BioNTech páros vakcinájából (a legtöbb másik gyártóéhoz hasonlóan) két adagot kell egy főnek beadni. Felmerülhet, hogy ha ilyen kevés az oltás, miért nem adják be először mindenkinek az első adagot. Az operatív törzs szerint azért nem, mert még nem jön elég vakcina az országba, ezért az ellátás stabilizálódásáig tartalékolni kell a második oltást azoknak, akik már megkapták az elsőt, nehogy ne jusson nekik, és ne alakuljon ki náluk a az oltás által nyújtott teljes védettség. (Az oltásokat nem ajánlott keverni sem, aki először a Pfizer-BioNTechét kapta, másodszorra is azt kell kapnia.) Ezért hiába kevés még az elérhető oltás, ezeket mindig el kell még osztani kettővel is.
Amikor tehát Müller Cecília azt mondja, hogy eddig 78 875 fő beoltására elegendő oltóanyag érkezett Magyarországra, akkor ez azt jelenti, hogy ennyi embernek már a második adag is biztosított, mert összesen már dupla ennyi, 157 750 adagot kaptunk meg.
Ez így jött össze:
- Az első szállítmány 9750 adag volt, azaz ebből 4875 főt lehetett beoltani.
- A második szállítmánnyal 70 ezer adag, azaz 35 ezer főnek elegendő oltás érkezett.
- A harmadik szállítmány 78 ezer adagot, tehát 39 ezer embernek elég vakcinát tartalmazott.
Hetente várható újabb szállítmány. Müller Cecília pénteken azt mondta, a keddi is 39 ezer főnek lesz elég, azaz megint 78 ezer adag jöhet, és az idő közben szintén engedélyezett Moderna készítményéből is megérkezik az első, kisebb szállítmány.
Ha ilyen kevés az oltás, miért tartalékoljuk a felét?
A vakcináció gyorsítása érdekében több országban is próbálkoznak a második adag beadásának eltolásával. A britek a javasolt 21 nap, azaz három hét helyett tizenkét héttel később adnák be; Németország is hasonlón gondolkozik; Dánia már meg is hozta a döntést, hogy hat hétre tolják ki a második adag beadását; és Kanada egyes részein is inkább az első körös oltások bővítésére használják, ami már megérkezett.
A kísérletezés annyiban nem reménytelen, hogy az első vizsgálatok alapján a Pfizer-BioNTech vakcinánál már az első adag után is kialakul 52 százalékos védettség (a második után egy héttel pedig 95 százalékos.) Maga a Pfizer-BioNTech páros azonban közleményben emlékeztetett, hogy mivel a tesztekben sem vizsgálták az ilyen hosszú intervallumot a két adag között, nincs arra bizonyíték, hogy az elsődleges védelem kitart a később beadott második adagig.
Az Európai Gyógyszerügynökség ezt annyiban árnyalta, hogy bár ők sem ajánlották az engedélyezésnél figyelembe vett vizsgálatoktól való eltérést, hozzátették, hogy a vakcina hatásosságának vizsgálata során 19 és 42 nap közötti intervallum volt a két adag között, azaz az ő értelmezésükben csak a 42 napon túli intervallum számít eltérésnek a forgalomba hozatali engedélyhez képest. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájának vezetője, Hans Kluge is rugalmasságra szólított fel a globális kapacitáskorlátok miatt, szerinte biztonságos kompromisszumra van szükség.
A második adagok tartalékolását a hazai szakértők közül sem mindenki tartja jó ötletnek. Falus Ferenc korábbi országos tisztifőorvos nemcsak indokolatlannak, de felelőtlenségnek is tartja ezt a gyakorlatot.
„Nincs mire várni. A második oltáshoz nem kell félretenni az oltóanyagot, hanem majd beérkezik. Az se igaz, hogy feltétlenül percre pontosan 21 napra kell a második oltást beadni, semmi nem történik, ha az egy pár napot csúszik, ha véletlenül valami szállítási probléma adódik. Emberéletekkel játszanak azzal, hogy nincs megszervezve, hogy az összes oltóanyag, ami beérkezik az országba, már aznap fölhasználásra kerüljön”
– mondta a Telexnek Falus.
A második adagok tartalékolását Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára is kifogásolta, részben azért, mert a hosszabb idejű tárolás logisztikailag is nagyobb kihívás, megnő az esélye, hogy kárba vész az oltóanyag. De a fő probléma szerinte is az, hogy – bár mint megjegyzi, a biztonságra törekvés érthető szándék – az összes rendelkezésre álló vakcina azonnali beadásával jelentősen több embernél lehetne elkezdeni az oltást.
Milyen tempóban oltunk?
Orbán Viktor a december 18-i rádióinterjújában azt mondta, „hogyha most egy hétvége alatt kellene mindenkit, aki szeretné, beoltani, akkor arra képesek lennénk. Tehát ma egy általános országos, egy-két nap alatt történő teljes átoltásnak a föltételei megvannak, az oltási tervünk rendelkezésre áll. Az ehhez szükséges eszközökkel, számítógépes nyilvántartással, adatbázissal, helyszín-kijelöléssel, mindennel készen vagyunk, a vakcina hiányzik. Most azért nem tudjuk ezt a rendszert megindítani, mert még nincs ennyi vakcina.”
Az nem világos, hogy ha már itt van közel 80 ezer főnek – a második adag tartalékolásával is – elegendő oltás, és a miniszterelnök szerint egy hétvége alatt mindenkit be tudnánk oltani, akkor eddig miért csak kevesebb mint 45 ezer főt oltottak be.
Az oltási tempó azonban így is láthatóan gyorsul. Szerdára az oltások december végi megkezdése óta összesen 21 ezer egészségügyi dolgozót oltottak be Magyarországon, csütörtökre viszont már 31 500-at, péntekre pedig 42 549-et. Eközben pedig a szociális otthonokban is megkapta a vakcinát a cikk írásáig összesen 900-1000 fő.
Összesen tehát napi bő tízezer fő kap most oltást. Ha ez a tempó folytatódik – és a második adagokat továbbra is elrakják későbbre –, a január 11-i hét végére be is érheti a beoltottak száma a rendelkezésre álló vakcinákét.
Azt még nem tudni, mikor fog növekedni a hetente érkező vakcinamennyiség, és ha ez megtörténik, az oltási program is fogja-e tudni tartani a lépést. További logisztikai nehezítés, hogy ha tartják a 21 napos intervallumot, január 16-án a második adagok beadását is el kell kezdeni, párhuzamosan az új beoltottakkal.
Hogy állunk a többi uniós országhoz képest?
A világjárvány sürgetése és a logisztikai kihívások miatt bizonyos mértékig érthető is, hogy világszerte vannak kisebb-nagyobb fennakadások a vakcinációban. Németországban például túladagolás és szállítási probléma is előfordult, de Európa több más országában is kaotikusan indult el az oltási program, és az Egyesült Államokban is adódtak technikai problémák például az online regisztrációval.
„A kormány teljesítményét abban lehet majd mérni, hogy január végén a lakosság hány százaléka van beoltva Magyarországon, és mennyi a többi európai uniós tagországban. Igazságos verseny van, minden ország lakosságarányosan milliméterre ugyanannyi oltóanyagot kap. Az oltási arány minősíti a kormányzatba vetett bizalmat, a kormány kommunikációját és szervezőképességét”
– mondta Falus Ferenc.
Az Our World in Data térképes és grafikonos összehasonlításokat is vezet az egyes országok oltási statisztikáiról. Ezek alapján az Európai Unió országai között Magyarország jelenleg a középmezőnyben áll a beadott oltások lakosságarányos számában, valamivel az uniós átlag fölött. (Érdemes megjegyezni, hogy nem mindenhonnan érhetők el a legfrissebb adatok, többnapos eltérések is lehetnek az egyes országok között.)
A tagországok között magasan vezet Dánia, részben azzal, hogy kitolták a második dózis beadását, így nem is tartalékolnak. Erősen bekezdett még Szlovénia, Olaszország és Portugália is. A környező országok közül a cikk írásakor előttünk áll még Horvátország, Lengyelország és Románia is. Megelőzzünk viszont Szlovákiát és Csehországot is (igaz, mindkét ország adatai le vannak maradva egy, illetve két nappal).
Lakosságarányosan egyébként Izrael a globális éllovas. Ennek a sikernek a fejlett és kiterjedt egészségügyi rendszertől a gondos előre tervezésen és a hatékony elosztáson át az elsőbbségért fizetett magasabb árig számos összetevője van, amelyek egy külön cikket is megérnének. Mindenesetre Benjámín Netanjáhú miniszterelnök azt mondta, a 9,3 milliós lakosság minden 16 éven felüli tagját be tudják oltani március végére, azaz mindössze három hónap alatt.
Hány főt kéne beoltani, és ez mikorra lehet meg?
A vírus útját álló és a beoltatlanokat is védő közösségi immunitás kialakulásához szakmai konszenzus szerint legalább a népesség 50-60 százalékának kellene védettséget szereznie. A 9,77 milliós lakossággal számolva ez 4,9-5,9 millió főt jelent. Ez persze csak becslés, a pontos szám bizonytalan, mert még mindig nem ismerjük eléggé a vírus működését.
Kásler Miklós a már említett interjúban arról is beszélt, hogy „az oltások ideje alatt továbbra is fenntartják a járványügyi intézkedéseket mindaddig, amíg az átoltottság kellő mértékű lesz”. Arra azonban nem tett utalást, hogy milyen mértéket kellene elérni, hogy ezeket az intézkedéseket már ne kelljen fenntartani – és arról sem, hogy mik is lennének ezek az intézkedések.
„Két dolgot kellene tudni, amit nem tudunk biztosan. Az egyik, hogy az átfertőzöttek mennyi ideig védettek, a másik, hogy akiket beoltottak, azok mennyi ideig lesznek védettek. De 50 százalék a minimum. Körülbelül kétmillióan már találkozhattak a vírussal Magyarországon, így minimum 3 milliót be kell még oltani ahhoz, hogy a járvány konszolidálható legyen” – mondta Falus Ferenc.
„Mi két és félmillió embert tudtunk nagy nehezen beoltani 11 évvel ezelőtt, a H1N1-járvány idején. Most biztos, hogy ennél többet kellene, ez a 3 milliós szám a minimum ahhoz, hogy a járvány ne fenyegessen az egészségügyi ellátórendszer összeomlásával. Számításaim szerint ez 3-4 hónap alatt véghez vihető lenne”
– tette hozzá.
Legalább 3-4 millió beoltandóról beszélt az RTL Klubnak Rusvai Miklós virológus is, szerinte ez „talán év végéig érhető el”.
Ami biztosnak tűnik: habár a hivatalos kommunikáció szerint a regisztráció nem feltétele annak, hogy megkapjuk a koronavírus-oltást, egy, a 444 egyik olvasójának küldött hivatalos levél szerint épp ellenkezőleg. „Aki nem regisztrál, az önmagát zárja ki az oltandók köréből” – válaszolta az olvasónak a fővárosi tisztifőorvos helyettese.
Lesz-e elég vakcina?
Az egy dolog, hogy eleinte lassan csordogálnak a szállítmányok, de hosszú távon ennél is fontosabb kérdés, hogy egyáltalán jön-e majd elég vakcina az országba. Erre a válasz határozott igen, hiszen az Európai Unió előre megkötött megállapodásai ezt garantálják, ezekből minden tagállam lakosságarányosan részesül. A kérdés csak az ütemezés, amelyet pedig a gyártási kapacitások határoznak meg.
A Pfizer-BioNTech páros ígérete szerint a tavaly év végi 50 millió után idén már 1,3 milliárd adagot gyártanak le globálisan. Az Európai Bizottság pénteken jelentette be, hogy megduplázták a Pfizer-BioNTech vakcinájából rendelt adagot. az eddigi 300 millió lekötött vakcina úgy állt össze, hogy 200 milliót konkrétan berendeltek, és további 100 millióra opciós jogot kötöttek, az új megállapodás is ugyanígy épül fel, így összesen már 600 millió fog rendelkezésre állni szükség esetén. Ez azt jelenti, hogy az EU teljes lakosságának kétharmada beoltható lenne csak ebből a vakcinából. A másik már engedélyezett vakcinából, a Modernáéból 160 millió adagra van érvényes uniós szerződés. Eddig hét gyártóval állapodott meg a Bizottság, összesen 2,3 milliárd adagra, hogy akkor is biztosan jusson mindenkinek, ha nem mindegyik gyártó fejlesztése bizonyul sikeresnek.
Müller Cecília a pénteki tájékoztatóján egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy összesen már több mint 19 millió adagot kötött le a magyar kormány a különféle gyártóktól az uniós keretből (az oltási ügyekben elvileg elsődleges tájékozódási forrásnak szánt Vakcinainfo oldalon a cikkünk írásakor is még csak 17,5 millió szerepelt). Ez 9 868 000 főnek elegendő vakcinát jelent, az alábbi leosztásban:
- Pfizer-BioNTech: 3,3 millió fő,
- Moderna: 872 ezer fő,
- AstraZeneca: 3,27 millió fő,
- Janssen: 2,18 millió fő,
- CureVac: 250 ezer fő.
A magyar kormány emellett kihasználja, hogy a járvány miatti vészhelyzetben a tagországoknak lehetőségük van saját hatáskörben feltételes engedélyt adni más gyógykészítményeknek is, és orosz és kínai vakcinákat is elérhetővé tenne itthon. (Orbán Viktor állításával szemben a britek is ennek a veszélyhelyzeti lehetőségnek köszönhetően tudták az EU előtt, külön engedélyezni a Pfizer-BioNTech vakcinát, nem pedig a brexit miatt, hiszen tavaly év végéig rájuk is az uniós szabályok vonatkoztak. A Pfizer-vakcinát más tagországok azért nem engedélyezték külön, mert nem akarták megbontani a koordinált fellépést.)
Az orosz vakcina a Gamaleja Intézet Szputnyik V nevű készítménye, kínai fejlesztésből pedig háromról is tárgyal a kormány, ezek feltehetően a Sinovac, a Sinopharm és a CanSino vakcinái. A mennyiségekről még kevesebbet tudni, mint a nyugati vakcinák esetén, de Gulyás Gergely december 22-én azt mondta, ha megkapja a magyar hatóság engedélyét a kínai vakcina, abból még idén félmillió adag jöhet. (Ez is kétdózisú oltás lenne, tehát a szám kettővel osztandó.) Hogy „a kínai vakcina” a háromból melyik, az nem derült ki.
Orosz vakcinából viszont végül biztosan nem fog érkezni a tömeges oltáshoz szükséges mennyiség, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter több hónapos ígérgetés után az Atv-nek elmondta, hogy Oroszország nem győzi gyártókapacitással. Ezért a Szputnyik V-ből végül csak hatezer adag jött, ez háromezer főnek elég – és pont ennyi résztvevővel indul is egy magyarországi klinikai vizsgálat a vakcina tesztelésére.
Mindeközben két hazai vakcinafejlesztés is indult, egyik a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), másik a Pécsi Tudományegyetem és a Cebina nevű osztrák cég együttműködésében. Azt nem tudni, hogy ezeknek mikor lehet eredményük.
Az oltási hajlandóságon is sok múlik
Az, hogy hányan kapják meg a vakcinát, természetesen nemcsak azon múlik, hogy a kormány vagy az NNK milyen hatékonyan szervezi meg az vakcinálást, hanem azon is, hogy egyáltalán hányan akarják megkapni, hiszen önkéntes oltásról van szó.
A Központi Statisztikai Hivatal karácsony előtt közzétett felmérése szerint a megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka biztos abban, hogy beoltatná magát, míg több mint egyharmada kifejezetten elutasító volt. Az orosz és kínai vakcinák pedig bizalmi szempontból az átlagnál is rosszabbul állnak. Éppen ezért nem tesz jót az oltási hajlandóságnak, ha a kormánykommunikáció folyton a keleti vakcinákat propagálja, ahelyett, hogy az arányaiban nagyobb bizalmat élvező és – mint láttuk, az orosszal szemben – valóban elérhető vagy elérhető közelségben lévő nyugati vakcinák iránti bizalmat erősítené, összeesküvés-elméletbe hajló politikai vádaskodás helyett világos, transzparens kommunikációval.
Ehelyett gyakori eleme a központi kommunikációnak, hogy a keleti vakcinák beszerzésére azért van szükség, mert a nyugati cégek a saját és/vagy az Egyesült Államok érdekeiket helyezik előtérbe az európaiak helyett. Ez olykor azzal az EU-kritikus narratívával is társul, hogy az unió késlekedése miatt kerültünk hátrányba a vakcinákért folyó versenyfutásban.
A kormánykommunikáció természetesen csak a vakcinák iránti bizalom egyik tényezője, az alacsony oltási hajlandóságba olyasmik is belejátszhatnak, mint hogy a vakcinákat korábban nem tapasztalt gyorsasággal fejlesztették ki és engedélyezték, illetve hogy a szokásosnál hangosabbnak tűnnek az oltásellenes véleményvezérek is – éppen ezért lenne különösen fontos szerepük a hivatalos forrásból érkező, hiteles információknak.
Pedig Magyarország hagyományosan erős átoltottság terén, a kötelező oltások köre viszonylag széles, és mindegyiket az érintettek közel 100 százaléka rendre meg is kapja. A kanyaró elleni védettségben például az élmezőnyben vagyunk uniós szinten, aminek a jótékony hatása meg is mutatkozott az elmúlt néhány évben, amikor a növekvő oltásellenesség következtében 2016-hoz képest 50 százalékkal nőtt a kanyarós halálesetek száma a világban, és például épp a szomszédos Ukrajnában volt az egyik legsúlyosabb a helyzet.
Az mindenesetre jó jel, hogy egymillióan már regisztráltak az oltásra.
Mire a végére érünk, kezdhetjük újra?
Tovább bonyolítja a kérdést, hogy még nem tudjuk, meddig adnak védelmet a vakcinák. Ebben valójában nincs semmi meglepő, hiszen mivel alig néhány hónapja indultak a klinikai tesztek, nem volt még elég idő arra, hogy ez kiderüljön.
Hamarosan azonban ezen a téren is okosabbak leszünk. Fabó Tibor, a Pfizer Magyarország orvosigazgatója egy december végi sajtóeseményen azt mondta, a már beoltottak követésével 3-4 hónapon belül már többet fogunk tudni arról, meddig tart ki a védettség, és világosabban lehet majd látni, mikor kell újraoltani. A Moderna vezérigazgatója pedig arról beszélt, bár szintén tartanak még a vizsgálataik, úgy látják, hogy akár két évig is kitarthat a vakcinájuk által nyújtott védelem.
Szintén kihívást jelenthet a közösségi immunitás elérésében és fenntartásában, ha olyan vírusvariáns jelenik meg, amely a mutációival ki tudja kerülni a vakcinák védelmét. A már engedélyezett vakcinák védenek mind a 17 korábban ismert vírustörzs ellen. Úgy néz ki, hogy az egyre több országban megjelenő, és súlyosabb megbetegedést nem okozó, de gyorsabb terjedést eredményező brit variáns sem kezdi ki a vakcinákat. A jövőben viszont megjelenhet olyan változat, amely ellen módosítani kell az oltóanyagokon. Bár ez lassíthatja a közösségi immunitás kialakulását, azért közel sem megoldhatatlan feladatról van szó, a Pfizer-BioNTech vakcinája például a német cég vezetője szerint szükség esetén hat hét alatt módosítható, még ha az új változat bevetése a kötelező tesztelések miatt ennél azért hosszabb időbe is telne. (Egyébként ha előfordulna ilyen, az sem azt jelentené, hogy a különféle variánsokra különböző vakcinák kellenek, hanem egy vakcina hatásosságát terjesztik ki az új törzsekre is.)
Az sem egyértelmű még, hogy a megbetegedéstől megóvó vakcinák védenek-e a tünetmentes fertőzéstől is, illetve megakadályozzák-e azt, hogy a beoltottak továbbadják a vírust olyanoknak, akik nem kaptak oltást. Attól az eshetőségtől pedig mindannyiunk mentális épsége érdekében most tekintsünk is el, hogy esetleg rossz helyre vagy rossz módon adják be az oltást, ami miatt nem alakul ki a védettség.
Ideális esetben a második adag beadása után (összességében az első adag után 28 nappal) kialakuló védelem hosszú ideig kitart, de az is elképzelhető, hogy az influenza elleni oltáshoz hasonlóan ebből is évente újat kell majd beadni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy még a rövidebb idejű védelem esetén is segíthet az oltás a fertőzési láncok megakasztásában, és ezzel a járvány felszámolásában.