Megérkezett a vakcina Magyarországra, kezdődhet a koronavírus elleni oltás

Másolás

Vágólapra másolva

Szombat hajnalban Ausztrián át megérkezett Magyarországra a Pfizer-BionNTech gyártópáros első vakcinaszállítmánya, ezzel az Európai Unió többi tagországához hasonlóan itthon megkezdődhet az oltások beadása. A vakcinákat szállító kisteherautó a hegyeshalmi határátkelőhelyen át érkezett, és rendőri biztosítással továbbítják az első hazai oltópontokra.

Az alábbiakban összeszedtünk mindent, amit a vakcinákról és a magyarországi oltási programról tudni lehet, illetve érdemes.

Ezek a legfontosabb tudnivalók

Kezdjük azzal, amit mindenkinek érdemes tudnia vakcinafronton:

  • Az oltás önkéntes és ingyenes lesz.
  • December 27-én kezdik meg az Európai Unióban elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech vakcinával, de az eleinte kevés megérkező adagot oltási rend szerint adják be, és az egészségügyi dolgozókkal kezdik. (Frissítés: az első oltásokat már 26-án beadták.)
  • A további sorrend a mennyiség bővülésétől is függ, de a Vakcinainfo oldalon vagy az idősebbeknek levélben lehet és kell regisztrációval jelezni az igényt.
  • Országszerte lesznek oltási pontok, de ezek pontos helye még nem ismert.
  • Bár ebből volt némi félreértés, az ígéret szerint választani lehet majd az oltóanyagok közül, ha több gyártó terméke is megérkezik.
  • A különféle oltások közül van, amelyikből egy, és van, amelyikből két adagot kell beadni a teljes elérhető védettség kialakulásához. Az első körben engedélyezett Pfizer-BioNTech vakcina kétrészes.
  • Felléphetnek bizonyos enyhe reakciók az oltás helyén, de bármi, ami ennél komolyabb lehet, nagyon ritka.
  • A felmérések szerint egyelőre nagyon alacsony az oltási hajlandóság, pedig a társadalom védettségéhez és a vírus visszaszorításához a lakosság legalább 60 százalékos részvételére lenne szükség.

Ki mikor kaphatja meg az oltást?

Az első vakcinát, a Pfizer-BioNTech páros készítményét engedélyezte először az EU, az Európai Gyógyszerügynökség december 21-én bólintott rá, ezután már csak formalitás, hogy a Bizottság hivatalosan is hozzájáruljon a használatához. Az első adagok Magyarországra is december 26-án érkeztek meg, a vakcinálás pedig 27-én veheti kezdetét. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után kiderült, hogy az első oltásokat már a megérkezésük napján beadták egyes egészségügyi dolgozóknak két kórházban.) A következő a Moderna vakcinája lehet, amelyet már az Egyesült Államokban és Kanadában is engedélyeztek, majd felkészül az AstraZeneca. A vakcinák hatékonyságát már vizsgálják a fel-felbukkanó új vírusmutációk ellen is, és egyelőre nincs ok aggodalomra ezen a téren.

Első körben kisebb mennyiség érkezik a Pfizer-BioNTech vakcinából. Müller Cecília országos tisztifőorvos tízezres nagyságrendről, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont 5500 adagról beszélt, úgyhogy inkább a Pfizertől is megkérdeztük, pontosan hány adag vakcinát szállítanak év végéig Magyarországra.

„Az Európai Bizottság korábbi bejelentése értelmében minden EU-tagállam megkapja az első vakcinaadagot 2020. december 26-án. Ez egységesen, minden tagállamban két szállítódoboznyi adag oltóanyag (9750 adag). További szállítások a december 28-i héten várhatóak, a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően”

– írta a cég a Telexnek.

Az első szállítmányból az Egészségügyi Világszervezet ajánlását követő oltási rend szerint először az egészségügyi dolgozók beoltása kezdődik meg a Dél-pesti Centrumkórházban, illetve további négy helyen: az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, a Semmelweis Egyetem egyik klinikáján, a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházban és a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban.

Az egészségügyi dolgozókat az idősek és a krónikus betegek, azaz a leginkább veszélyeztetett csoportok fogják majd követni. A további sorrend nem ismert, de szóba jöhetnek még a szociális otthonok lakói és dolgozói, illetve „azok az emberek, akik az adott ország működéséért felelnek”, vagyis a rendőrök, a katonák és a köztisztviselők.

A későbbi sorrend meghatározásában fontos, hogy elindult a Vakcinainfo nevű kormányzati oldal, amelynek a funkciója a – némileg ellentmondásos – tájékoztatás mellett az is, hogy itt lehet regisztrálni annak, aki beoltatná magát. (A 60 év felettiek postai levelet is kapnak a regisztrációhoz.) A regisztráció még nem kötelez senkit semmire, de szükséges ahhoz, hogy számoljanak az illetővel, ha majd szélesebb körben is elérhetővé válik az oltóanyag. December 22-ig 300 ezren regisztráltak.

Milyen oltásból mennyi jön?

Az oltások beszerzése nagyrészt az Európai Unió többi tagországával közösen, az Európai Bizottság szervezésében folyik. A gyártókkal is a Bizottság tárgyalta le a megállapodásokat, amelyeknek a kedvező feltételei is részben ennek köszönhetők. A tagországok közös döntése volt, hogy nem indítanak egyéni egyezkedéseket, hanem tartják magukat az egységes fellépéshez. A közösen lekötött vakcinakeretekből minden tagország lakosságarányosan részesül – ezért némileg félrevezető is a hírekben azt olvasni, hogy a magyar kormány melyik gyártótól mekkora adagot kötött le, valójában az uniós keret ránk eső részét tudjuk felhasználni. A koordinált fellépés része az is, hogy a már engedélyezett vakcinák egyszerre érkeznek meg a tagországokba, ahol alkalmazni is egyszerre kezdik el őket, és az áruk is azonos lesz (mármint a tagországoknak, mert az emberek például Magyarországon is ingyen juthatnak majd hozzájuk.)

Az EU eddig hét gyártóval állapodott meg: cégenként néhány százmillió adagot foglalt le és továbbiakra kötött opciót a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca, a Sanofi-GSK, a Janssen (Johnson & Johnson) a CureVac és a Novavax vakcinájából is. (A már engedélyezett Pfizer-BioNTech vakcinából például 200+100 millót.) Ebből Magyarország a kormány közlése szerint 17,5 milliót kötött le. Az nem derül ki, hogy ez a szám hogyan oszlik meg a különféle vakcinák között, de novemberben, amikor erről legutóbb elárult néhány részletet a kormány, az AstraZeneca vakcinájából 6,5 milliót, a Pfizer–BioNTechéből 4,44 milliót, a Janssenéből pedig 4,36 milliót kötöttünk le.

A magyar kormány emellett kihasználja, hogy a járvány miatti vészhelyzetben a tagországoknak lehetőségük van saját hatáskörben feltételes engedélyt adni más gyógykészítményeknek is, és a tervek szerint orosz és kínai vakcinákat is elérhetővé fog tenni itthon. (Orbán Viktor állításával szemben a britek is ennek a veszélyhelyzeti lehetőségnek köszönhetően tudták az EU előtt, külön engedélyezni a Pfizer-BioNTech vakcinát, nem pedig a brexit miatt, hiszen év végéig rájuk is az uniós szabályok vonatkoznak még. A Pfizer-vakcinát más tagországok azért nem engedélyezték külön, mert nem akarták megbontani a koordinált fellépést.)

Az orosz vakcina a Gamaleja Intézet Szputnyik V nevű készítménye, kínai fejlesztésből pedig háromról is tárgyal a kormány, ezek feltehetően a Sinovac, a Sinopharm és a CanSino vakcinái. Elő szokott még kerülni egy izraeli vakcina is, de erről azon kívül semmit nem tudni, hogy fel-felbukkan Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozataiban, és a Vakcinainfó oldal is említi felsorolásszerűen, mint amiről tárgyalások folynak. A mennyiségekről még kevesebbet tudni, mint a nyugati vakcinák esetén, de Gulyás Gergely december 22-én azt mondta, ha megkapja a magyar hatóság engedélyét a kínai vakcina, abból még idén félmillió adag jöhet. Hogy „a kínai vakcina” a háromból melyik, az nem derült ki.

Akkor most lehet választani vagy nem?

A kormány ígérete szerint mindenki választhat majd a különféle oltások közül, amikor már többféle is elérhető lesz itthon. Ennek a kommunikációjában volt egy szerencsétlen megfogalmazásból adódó kanyar, és az operatív törzs egy egészségeset fakenewsgyárazott is bocsánatkérés helyett, de ebben mára kitisztult a kép a választás elvét illetően.

A gyakorlati részletek azonban továbbra sem világosak. Nem lehet például tudni, hogy bárki kedvére választhat-e a kormánynak jelentősen eltérő költséget jelentő vakcinák közül, amelyeknek nemcsak az ára tér el, de az sem egyértelmű még, hogy a különféle csoportoknak egyformán ajánlottak-e. (Az orosz Szputnyik V-ről például Vlagyimir Putyin orosz elnök is azt mondta, hogy 68 évesen egyelőre nem adatja be magának, mert 60 éves kor felett még nem ajánlott.)

Az is kérdés, hogy mi lesz például akkor, ha a bizalmi szempontból az átlagnál is rosszabbul álló, de a kormány által rendületlenül támogatott orosz és kínai vakcinákat esetleg senki nem akarja majd választani, miközben nyilván ezeket is ki kell majd fizetnie a kormánynak. Az orosz vakcinát például már orosz kutatók is élesen kritizálták az átláthatatlan fejlesztés és a politikai nyomás miatt háttérbe szorult tesztelés miatt.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa jogosan mondta, hogy a laikusok helyett a szakértőknek lenne jó dönteni arról, ki melyik oltást kapja. A mostani helyzetben azonban fontos a bizalmi tényező is, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal néhány nappal ezelőtt közzétett felmérése szerint a megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka biztos abban, hogy beoltatná magát, míg több mint egyharmad kifejezetten elutasító.

Márpedig a vírus útját álló közösségi immunitás kialakulásához szakmai konszenzus szerint körülbelül a népesség 60 százalékának kellene védettséget szereznie, és mivel a gyógyult fertőzöttek száma arányaiban elenyésző, ezt a védettséget az oltástól lehet várni. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is arról beszélt december elején, hogy amíg nincs 60 százalék beoltva, addig mindenki veszélyben van.

Hogy fog kinézni maga az oltási folyamat?

Müller Cecília szokásától eltérően néhány gyakorlati tudnivalót is megosztott az oltás menetéről:

  • Ki kell majd tölteni egy kérdőívet, ebben az oltakozónak be kell számolnia arról is, ha tud allergiás reakciókról; ezt azért fontos közölni az orvossal, mert az oltóanyag valamely alkotórészével szemben ilyen felléphet.
  • A tájékoztatás után beleegyező nyilatkozatot kell tenni, mivel önkéntes védőoltásról van szó.
  • Ezután történik maga az oltás, a deltaizomba, jobb vagy bal oldalon.
  • Az oltottak igazolási kártyát kapnak az oltóanyag típusával, gyártási számával és az oltott személyi adataival, illetve azzal, hogy mikor kell jelentkezni a második oltásra, amelyre nagyjából három héttel később kerül sor. Ebből Orbán Viktor elmondása szerint lesz digitális változat is.
  • A dokumentációval, oltással és utána a néhány perces megfigyeléssel együtt félórás folyamatról van szó.

Az oltási helyszínekről annyit lehet tudni, hogy országszerte lesznek oltópontok. Orbán Viktor a november 27-i rádióinterjújában azt mondta, 13 ezer helyszínt jelöltek ki, de semmilyen további részlet nem derült ki ezekről. Az egészségügyi dolgozók beoltására 25 kórházi oltópontot jelöltek ki.

A kockázatok és mellékhatások tekintetében

100 százalékos hatásosságú oltás nincs, de a Pfizer-BioNTecch vakcina 95 százalékos hatásossága minden várakozást felülmúlóan biztató (ahogy több más készítményé is). Fontos azonban, hogy mivel kétrészes oltásról van szó, a teljes elérhető védettség csak a második adag után alakul ki. Ezért, bár már az első is ad némi védettséget, a két adag megkapása közötti időszakban sem kizárt a megfertőződés. A két oltás beadása között három hétnek kell eltelnie, a teljes elérhető védettség pedig a második utáni hetedik napon alakul ki, így az első adag után még gyakorlatilag egy hónapot kell erre várni.

A Pfizer-BioNTech vakcina beadása után helyi reakciók – fájdalom, bőrpír, duzzanat – jelentkezhetnek, de ezek maguktól el is múlnak. Müller Cecília elmondása szerint nagyon ritkán előfordulhat nyirokcsomó-duzzanat, izomfájdalom, esetleg hőemelkedés. Az oltás után pihenés javasolt, nehéz fizikai munka végzése nem ajánlott. Egyelőre nem ajánlják az oltást a várandósoknak, illetve azoknak, akik 2-3 hónapon belül tervezik a gyerekvállalást.

A Pfizer-BioNTech vakcinát először alkalmazni kezdő Egyesült Királyságban az első napokban két főnél tapasztaltak potenciális allergiás reakciót, ezért az erős allergiás tünetekkel rendelkezőknek elővigyázatosságból egyelőre nem ajánlják az oltást. Fontos azonban leszögezni, hogy az oltások biztonságosságát hosszú hónapokon át vizsgálták, és bár még további, hosszú távú vizsgálatokra is szükség lesz – mint mindenféle betegésg elleni oltás esetében –, a vakcinák alapvetően biztonságosak. Még akkor is, ha a közösségi médiában szélsebesen terjedő videók ennek ellenkezőjét bizonygatják, alaptalanul.

Nem lesz egyszerű feladat

Ahogy arról korábban részletesen is írtunk, a vakcinák szállítása, tárolása és szétosztása komoly logisztikai erőpróba, így Magyarországnak is fel kell készülnie erre. Különösen igaz ez a Pfizer-BioNTech vakcina esetén, amelyet -70 Celsius-fokon kell tartani. A kormányt már többször kérdeztük ennek a felkészülésnek, illetve az oltási stratégiának a részleteiről is, de egyelőre nem kaptunk választ.

Megkérdeztük a Pfizertől is, hogy mennyiben vesz részt a Magyarországra érkező vakcinák hűtésében, tárolásában. Biztosítanak-e például a szállításhoz és a tároláshoz a saját tervezésű hűtődobozaikból, és ha igen, milyen áron teszik.

Válaszukban azt írták, minden kormánynak az általa meghatározott csatornáknak és oltási helyeknek megfelelő adagokat biztosítják. A globális szállításhoz olyan disztribúciós központjaik vannak, amelyekben a lejárati idejük végéig tudják megfelelően tárolni a vakcinákat. A hűtődobozaikban pedig felnyitás nélkül 10 napig tartható a -90 és -60 Celsius-fok közötti ajánlott szállítási hőmérséklet.

„A szállítóeszköz kinyitása után az oltópontok az oltóanyagot ultra-alacsony hőmérsékletű (ULT) fagyasztókban (-70±10 Celsius-fok) 6 hónapig tárolhatják, vagy ideiglenes tárolóegységként használhatják a szállítóeszközöket is, hogy maximum 30 napig fenntartsák a szükséges hőmérsékletet, a szárazjég 5 naponta történő újratöltésével, a kezelési útmutatónak megfelelően. A szállítóeszközök ideiglenes használatáért nem számol fel plusz költségeket a vállalat”

– írta a cég a Telexnek.

Azaz a speciális hűtődobozokat ingyen használhatja a magyar kormány is, és így akár egy hónapig is eltarthatja külön hűtőberendezés nélkül a vakcinákat. Azt a cég nem említette, de egy korábbi közleményükből kiderül, hogy a vakcinák kiolvasztás után öt napig tárolhatók sima hűtőben (2–8 Celsius-fokon) is, így a kisebb oltási pontokon ennyi idő állhat majd rendelkezésre a felhasználásukig a gyakorlatban.

A Pfizer által biztosított hűtődobozokhoz szükség lesz folyamatos szárazjég-utánpótlásra, ami nemzetközi tapasztalatok alapján lehet szűk keresztmetszet, de jó jel, hogy néhány hete két nagy magyarországi szárazjéggyártó, a Messer és a Linde Gáz is bejelentkezett, hogy ők készen állnak. A legtöbb magyarországi üzemet működtető Messer a közleményében azt írta, felkészült a vakcina érkezése miatt várható keresletnövekedésre, a 24 teherautós flottájával le tudja fedni az egész országot, és megkezdte az egyeztetést a vakcinaelosztási lánc lehetséges szereplőivel. A Linde Gáz pedig egy teljes hideg ellátási lánc terveit vázolta fel a kormánynak, saját tervezésű és kisebb, de a Pfizer előírásainak megfelelő szállító-tárolódobozokkal.