Miért kell a Pfizer vakcinájának a téli antarktiszi fagynál is nagyobb hideg?

Legfontosabb

2020. november 20. – 19:45

Miért kell a Pfizer vakcinájának a téli antarktiszi fagynál is nagyobb hideg?
A Pfizer vakcináját készítik elő tesztre Ankarai Egyetem kórházában 2020. október 27-én – Fotó: Dogukan Keskinkilic /Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Egymás után jelentik be a gyógyszercégek, hogy elkészültek a koronavírus elleni vakcinájukkal, amelyekkel hamarosan megkezdődhetnek az oltások is. A piacon amerikai, kínai, orosz és izraeli vakcina is versenyez egymással, és azt már most tudni lehet, hogy ezek a vakcinák eltérő kezelést is igényelnek, amelyek akár a hozzáférhetőséget is korlátozzák. A Pfizer vakcináját, amit most a legígéretesebbnek tartanak világszerte, például mínusz 70 fokon kell tárolni. De miért van szükség ilyen extrém hidegre?

A mínusz 70 fok, első hallásra elborzasztónak tűnik, de még másodikra is, elvégre ilyen hideg még az Antarktiszon sincs télen. De valójában már korábban is sikerült vakcinát ilyen hőmérsékleten tárolni, például az Afrikában felhasznált ebolaoltást. A hűtés nagy energiaigénnyel és költséggel is járhatna, a gyógyszeripari cég szerint viszont nem kell aggódni, könnyen megvalósítható a biztonságos tárolás. A vakcinákat egy olyan csomagolásba, teszik, amelyekben szárazjég biztosítja a szuperhideget. A mínusz 70 fokot hetekig tartja ez a rendszer, nem szükséges semmilyen külön hűtő hozzá. A beceneve a Pfizer kutatói között egyébként pizzásdoboz.

A Pfizer vakcinája hírvivő ribonukleinsavat (mRNS) használ, hogy immunválaszt váltson ki a szervezetben. Az mRNS gyorsan célba ér, de nem túl stabil, a különböző elemek gyorsan szét tudják bontani, ezért kell megvédeni. Margeret Liu vakcinakutató az NPR.org-nak azt mondta, a gyógyszergyártóknak ebben a helyzetben hasonlóan kell gondolkodni, mint az édességgyártóknak, ha nem akarják, hogy könnyen megolvadjon a csokijuk.

Az első lépésben a vakcinagyártók módosítottak egy picit az mRNS építőkövein, a nukleozidokon. Liu szerint ez az a lépes az édességes metaforában, amikor a csokigyártó picit belenyúl a receptbe, hogy kevésbé legyen folyós a csoki. Azt a mázat, ami például az M&M's-nél kívülre kerül, a vakcinánál egy lipid nanorészecskékből álló réteg helyettesíti. A vakcina azonban még így sem elég stabil, ezért kell nagyon durván lehűteni

„Minden nagyon lassan történik, amikor erősen lehűl a hőmérséklet. A kémiai reakcióid, azok az enzimek is, amelyek lebontják az RNS-t, sokkal lassabbá válnak” – magyarázta Liu, hogy miért védi meg a hideg a vakcinát.

Mennyi? 20! 70!

Azt azonban a kutató sem tudta pontosan megindokolni, hogy a Pfizernek miért van szüksége mínusz 70 fokra, míg a Moderna vakcinájának „csak” mínusz 20-ra. Valószínűleg a vakcinák eltérő biológiai felépítése ad választ a hőmérséklet-különbségekre. A New Scientist egyik cikkében egyébként azt feltételezi, hogy a Pfizer vakcinája sem sérülne különösebben mínusz 20 fokon, csak a többszörös bebiztosítás kedvéért kérnek mínusz 70-et.

A vakcinákat hőstabilitási vizsgálatoknak is alávetik, extrém hidegben, mélyhűtőben, hűtőben és szobahőmérsékleten, és ingadozó hőmérsékleten is megnézik, milyen stressz éri az oltóanyagot. Ezek alapján határozzák meg a vakcina eltarthatóságát. Az ilyen tesztek elég időigényesek, de a gyors vakcinafejlesztés és a várható forgalomba hozatal miatt erre most nemigen volt lehetőség. Talán pont ezért volt a Pfizernek a legbiztonságosabb a mínusz 70 fokot választani.

Az olasz Desmon cég gyárában szerelik össze a hűtőrendszert 2020. november 19-én, amelybe a Pfizer vakcinái kerülnek később – Fotó: Manuel Dorati / NurPhoto / Getty Images
Az olasz Desmon cég gyárában szerelik össze a hűtőrendszert 2020. november 19-én, amelybe a Pfizer vakcinái kerülnek később – Fotó: Manuel Dorati / NurPhoto / Getty Images

„Kétlem, hogy a Pfizer el tudna mozdulni az első kiszállításai és tárolásai során az ultrahideg közegtől, de ha be tudják bizonyítani, hogy a vakcinát lehet sima mélyhűtőben is tárolni egy darabig, miután azt kivették a tárolójából, az segítheti a terjesztést és az adagolást, távoli területekre és kiválasztott csoportokhoz is eljuthat” – mondta Debra Kristensen vakcinaszakértő.

A Pfizer azt állítja, hogy a vakcinája mínusz 70 fokon hat hónapon keresztül eltartható. A speciális hűtőt, amiben öt tálcányi vakcinás fiola van, ötnaponta kell szárazjéggel frissíteni, hogy tartsa a hőmérsékletét. Miután kiolvadt a vakcina öt napig egy sima hűtőszekrényben is eltartható.

A Moderna vakcinája ennél kicsit többet tud tárolhatóság szempontjából. Mínusz húsz fokon tartva az is fél évet bír ki, de a kiolvadás után hűtőben tartva még 30 napig felhasználható, szobahőmérsekletnek pedig 12 órán át is ki lehet tenni. Ez az a tulajdonsága ami jelentősen megkönnyíti a felhasználását a terepen mozgó egészségügyiseknek.

Az oroszok Szputnyik V vakcina a Modernához hasonlít hőmérsékleti szempontból, mínusz 18-20 fokon eltartható, de a Reuters információi szerint már dolgoznak egy olyan verzión is, ami hűtőben, plusz 2 és 8 fok között is tárolható lenne. A vakcina halmazállapotát is megváltoztatnánk ebben az esetben, folyadék helyett egy száraz, fehér port képeznének belőle.

Mit jelent ez gyakorlatban?

A hőmérsékleti igénye miatt a Pfizer vakcináit valószínűleg nagyobb oltóközpontok, központi kórházak tudják majd tárolni, emiatt korlátozott lehet a hozzáférhetősége. A fejlődő országok sem ezt az oltóanyagot választják majd, ha nem válik egyszerűbbé a tárolása. A Time szerint extrém hideget tudó hűtőket 10 ezer dollár körüli összegért lehet venni, és természetesen óriási az energiafogyasztásuk. Az is gond lehet, hogy nem áll rendelkezésre elég olyan gyógyszerészeti minőségű üvegfiola, ami kibírja a mínusz 70 fokot. Az pedig a tárolást nehezítheti meg, hogy a piacon most szárazjégből is hiány van.

A Telex friss híreit itt találja >>>

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!