A briteknél felbukkant új koronavírus-mutáció gyorsan terjed, de nem kell pánikolni
2020. december 21. – 17:22
frissítve
Londonban és Dél-Angliában az elmúlt napokban a koronavírus egy olyan új variánsa lett domináns, ami az eddig ismert vírustörzseknél jóval gyorsabban terjed. Nagy-Britannia egy részén a nagyon fertőzőképes vírusmutáció miatt szigorú korlátozásokat vezettek be, majd egy sor ország jelentette be, hogy nem fogadnak repülőket Nagy-Britanniából, félve, hogy újabb fertőzési hullámot indíthat el a mutáció. De valóban kell ettől tartani? Előfordulhat, hogy a kifejlesztett vakcinák nem lesznek hatásosak erre a mutációra?
A SARS-CoV-2 vírus megjelenése óta már sokszor mutálódott, ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, több mint 12 ezer mutációját tartják nyilván a tudósok. Ezek között viszont kevés olyan van, ami jól tudott volna terjedni az emberek között, sok mutáció amilyen gyorsan kialakult, olyan hirtelen el is tűnt, néhány jellemző vírustörzs felelős a legtöbb megbetegedésért. A világ legnagyobb részén a D614G nevű variáns vált dominánssá, és fertőzött meg rengeteg embert, de például Spanyolországban nyáron a A222V mutáció terjedt leginkább.
A mutációk a víruson belül sok helyen létrejöhetnek, de a virológusok szerint azokra kell leginkább odafigyelni, amelyek az úgynevezett tüskefehérjében következnek be. A vírus a tüskefehérje segítségével fér hozzá az emberi sejtekhez, ezután tudja bejuttatni az örökítőanyagát. A mutáció során ez a fegyver válik egyre rafináltabbá, és így a vírus könnyebben „megragadja” a sejtjeinket.
A Dél-Angliában már szeptemberben is azonosított, SARS-CoV-2 VUI 202012/01 néven futó új mutáns elsőre elég félelmetesnek tűnik, mert csak a tüskefehérjéjében kilenc mutációt fedeztek fel.
A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportja megjegyzi az új variánsról írt Facebook-posztjában, hogy ezen mutációk közül csak három lehetséges hatásairól van egyelőre információ. „A N501Y például éppen a tüskefehérje receptor-kötődéséért felelős részében van, és nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi receptorok kötéséhez. Ezen felül még az immunrendszerünk megtévesztésében és a sejtekbe jutás funkciójában is lehet változás” – írták.
Az első adatok alapján a VUI 202012/01 sokkal hatékonyabban terjed, mint a korábbi mutációk. Az első kutatások szerint jelentősen, 0,4-del képes megemelni a Covid-19 reprodukciós rátáját az új mutáció, és akár 70 százalékkal is könnyebben tud terjedni, mint a korábban cirkuláló változatok. Az eddig ismert mutációk nem is igazán a terjedésük gyorsaságát helyezték előtérbe.
A mutációk a jobb terjedésre, az immunreakciók csendesítésére és az antitestek kikerülésére is irányulhatnak. A vírusnak az enyhébb megbetegedés, a hosszabb fertőzés és a nagyobb ürítés is lehet az érdeke, hiszen így marad fenn hatékonyabban.
Némi optimizmusra ad okot, hogy az új mutáció nem okoz súlyosabb lefolyású betegséget, mint az eddigiek, és nem is marad észrevétlenebb. „Ha az új variáns nagy hatással lenne a betegség súlyosságára, azt már látnunk kellett volna mostanra. A kórházi kezelést igénylő esetek száma a fertőzés hatására ki kellett volna, hogy lőjön, vagy drámaian csökkennie kellett volna. Egyik sem történt meg, tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a súlyos esetek számára elég szerény a hatása: talán picit több van, talán picit kevesebb van belőlük” – idézte a Guardian Ewan Birney-t, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium főigazgató-helyettesét és a cambridge-i Európai Bioinformatikai Intézet társigazgatóját.
A vírus ugyan nem pusztítóbb, az Egyesült Királyságtól utazási korlátozásokkal elzárkózó országok nem is ettől félnek, inkább a terjedési sebesség aggaszthatja őket. A sok helyen már eddig is pengeélen táncoló egészségügyi rendszer nehezen tudna megküzdeni azzal, ha hirtelen még nagyobb számban jelennének meg kórházi ellátást igénylő koronavírusos betegek. Nem jutna minden rászorulónak intenzív ágy, lélegeztetőgép vagy szakorvos, így az elvileg még menthető betegeket is elveszthetjük.
A VUI 202012/01 feltehetőleg Dél-Angliában fejlődött ki, itt és Londonban mutatták ki legnagyobb számban, de azt sem zárják ki a kutatók, hogy egy olyan országból hurcolták be, ahol nem elég erős a vírusokat monitorozó egészségügyi rendszer. Hogy hogyan fejlődött ki, arra csak hipotézisek vannak, legvalószínűbb, hogy egy gyenge immunválaszokat adó betegben, de azt kizárták a kutatók, hogy az oltásokra adott válaszként módosult volna a vírus. Még nagyon keveseket oltottak be, és őket is csak néhány napja. Az új variánst Anglián kívül is kimutatták, kis számban Belgiumban, Hollandiában és Dániában találtak ezzel fertőzött beteget, de már Ausztráliából és Olaszországból is jelentettek esetet.
Az új mutáció megjelenése miatt természetesen az a kérdés is felvetődik, hogy hatásosak-e ellene azok a vakcinák, amelyeket már el is kezdtek beadni.
A kutatók bizakodóak abban, hogy az elsősorban a tüskefehérjéket célzó, már kifejlesztett oltások a VUI 202012/01-gyel szemben is védettséget adnak.
A szervezetnek elvileg akkor is immunválaszt kell adnia, ha valamennyire módosult a tüskefehérje, és az is mellette szól, hogy a vakcinák több ponton is megtámadják a vírust. De azért nem mindenki zárja ki egyértelműen, hogy ne lenne képes megmenekülni ez a mutáns a vakcináktól.
Birney azt mondta, a vakcinákat a forgalomba hozatal előtt elég sok mutáción tesztelték, ezért minden indok megvan arra, hogy az új variánsnál is működnek majd, de ezt is tesztelni kell még. Ez a munka már el is kezdődött az Egyesült Királyságban, laboratóriumokban tenyésztik majd az új vírustörzset, hogy megfigyeljék, milyen választ ad az antitestekre, és milyen keresztreakciók lépnek fel vele a vakcináknál. A brit kormány elkezdte felmérni, hogy mennyire terjedt el az új variáns az országban, véletlenszerűen kiválasztott pozitív mintákból szekvenálják a vírus génjeit. Ez a munka legalább két hetet vesz igénybe.
Ravi Gupta, a Cambridge Egyetem professzora kevésbé optimista, a BBC-nek azt mondta. „Ha még több mutáció adódik, akkor elkezdhetünk aggódni. Ez a vírus potenciálisan arra tart, hogy megmeneküljön a vakcina elől, az első néhány lépést már meg is tette.” A Glasgow Egyetem kutatója, David Roberston szerint is lesznek valószínűleg olyan mutációk, amelyek kikerülik az oltást, így azt gyakran fejleszteni kell, az influenzavakcinákhoz hasonlóan. De ebben az esetben már nem kell a nulláról indulni, a meglévő tudás gyorsan átültethető.
A pécsi virológusok viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy bár fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait, az alapos kutatások eredményei hosszú hónapok alatt születnek meg. Például a D614G-ről is csak mostanra derült ki, hogy a felső légutakban jobban képes szaporodni, de az antitestek ezt is kivédik. Most is várnunk kell, míg a laboratóriumi vizsgálatok lefutnak, addig pedig érthető az óvatos megközelítés a járványügyi hatóságok részéről. Nekünk pedig csak azt kell csinálni, amit eddig: maszkot viselni, távolságot tartani és gyakran kezet mosni.
„A mostani mutáns variáns különlegesnek számít, mert a vártnál jóval több mutációs változást hordoz – ennek számos oka lehet, de időbe telik kideríteni pontosan mik ezek. A kockázatot tovább növeli, és ennek tudható be a fokozott figyelem is, hogy jobb terjedést mutat, mint az eddigi variánsok – ne féljünk, ez önmagában még nem sokat jelent, gondoljunk a D614G-re” – írták a kutatók összegzésként.
Ha fontosnak tartja a független sajtót kattintson ide, és támogassa a Telexet!
