Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a vakcinákról is beszélt. Megismételte, hogy a vakcina hozhatja el a végső megoldást a koronavírus-járvány ellen, illetve hogy a kormány eddig összesen bő 12 millió adagot kötött le különféle európai és amerikai gyártóktól, az Európai Unió közös beszerzési keretéből. Emellett azt is újra elmondta, hogy kínai, orosz és izraeli vakcinák biztosításáról is tárgyalnak, hogy minden lehetséges irányból biztosítsák az ellátottságot.
Gulyás azonban részben azzal indokolta az EU által kockázatosnak tartott orosz vakcina tervezett importját, hogy az egyik legígéretesebb nyugati fejlesztés, a Pfizer-BioNTech páros első eredmények alapján 90 százalékos hatásosságú vakcinája azért lesz csak később elérhető, mert az amerikai Pfizer, az amerikai érdekeket szem előtt tartva, előbb az Egyesült Államokba fog belőle szállítani.
„Ami egy rossz hír, hogy olyan információink vannak a Pfizer cégtől, hogy ők ugyan előrehaladott állapotban vannak a teszteléseket tekintve, tehát a harmadik fázis vége felé járnak, de amennyiben ez eredményes lesz, ők először nem Európába, hanem az Egyesült Államokba szállítanak. Azt is jelezték, hogy ebben az esetben a lekötésnél kifizetett előleg felét, azt visszaadják. Ez is jól mutatja, hogy vakcinaügyben sem lehet szolidaritásra vagy kíméletre számítani, ahogyan tavasszal a lélegeztetőgép vásárlása esetén is azt láttuk, hogy mindenki ahonnan tud, próbál szerezni. Itt is az adott fejlesztések kapcsán a fejlesztő országok behozhatatlan előnyben vannak, és olyan helyzetbe hozzák a gyártókat, hogy először az adott ország kaphasson a vakcinából”
– mondta a miniszter.
A Pfizer szerint nem rajtuk múlik
A Gulyás Gergely által mondottakról megkérdeztük a Pfizert. „A BNT162b2 oltóanyagjelölt jelenleg még nem kapott forgalmazási engedélyt a világ egyetlen régiójában sem. A Pfizer és a BioNTech engedélyezésért folyamodott, illetve folyamatos felülvizsgálati kérelmeket kezdeményezett több szabályozó hatóságnál, ide sorolva az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalát (FDA), az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Egyesült Királyságban található Gyógyszer- és Egészségügyi Termékek Szabályozási Ügynökségét (MHRA), és szándékukban áll további szabályozó hatóságokhoz is benyújtani a kérelmet.”
„A várható döntésekre vonatkozóan nem bocsátkozhatunk találgatásokba, mivel minden szabályozó hatóságnak megvan a saját független ütemterve és folyamata. A feladatunk, hogy azt biztosítsuk, hogy amennyiben az oltóanyag-jelöltünket jóváhagyják, és engedélyezik a használatát, akkor az egyes országokkal kötött szállítási megállapodásokkal összhangban, minden országnak megbízható módon szállítsuk az oltóanyag-adagokat”
– írta a Telex kérdésére a cég.
Az amerikai érdekek előtt meghajló Pfizer képe már csak azért is leegyszerűsítő, mert a vakcinát az amerikai cég a német BioNTech-kel közösen fejlesztette, így európai érdekek is közvetlenül megjelennek benne, és az EU még júniusban 100 millió euróval (34,6 milliárd forinttal) támogatta is a BioNTech vakcinafejlesztését, illetve a Horizont 2020 keretprogramba illeszkedő InnovFin kezdeményezésből és az európai beruházási tervből is kaptak támogatást ugyanerre. „Németországban, Európa szívében elhelyezkedő vállalatként az Európai Gyógyszerügynökséggel folytatott interakció különösen fontos nekünk” – mondta a BioNTech vezérigazgató-társalapítója, Ugur Sahin egy múlt pénteki közleményben.
Amerikában drágább lehet
Az sem vehető biztosra, hogy az Egyesült Államokban kap először engedélyt a Pfizer-BioNTech vakcina: brit lapértesülések szerint a helyi hatóság akár már ezen a héten, az amerikai előtt engedélyezheti a használatát. A kormányinfó után a 168 Órának is azt mondta a Pfizer vakcinaelosztására rálátó forrásuk, hogy Nagy-Britannia előbb is kaphat vakcinát a cégtől, az Egyesült Államokba és az Európai Unióba pedig lényegében egy időben juthat majd el.
A Pfizer-BioNTech múlt pénteken, azaz november 20-án kért – első gyártóként – sürgősségi engedélyt a vakcinájának az Egyesült Államokban, és az amerikai vakcináció jelen álllás szerint december 11-én kezdődhet meg. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig egy nappal korábban azt mondta, már december második felében akár két vakcina is feltételes forgalomba hozatali engedélyt kaphat az EU-ban (a másik az amerikai Moderna szintén ígéretes fejlesztése).
A vakcinák árában sem biztos, hogy érvényesülni fog tudni az erősebb amerikai érdekérvényesítés. Reuters múlt pénteken egy uniós forrása alapján azt írta, hogy az EU adagonként 15,5 eurós (5600 forintos) árban állapodott meg a Pfizer-BioNTech párossal, ami alacsonyabb, mint az a 19,5 dollár (5900 forint), amelyet az Egyesült Államok fizet az első nagyobb mennyiségért. A Pfizer a lapnak konkrét árakat nem erősített meg, de azt mondták, a rendelt mennyiség és szállítási dátum alapján áraznak, és az EU adta le az addigi legnagyobb rendelést.
Az EU és a Pfizer-BioNTech közötti megállapodás a Reuters forrása szerint tartalmaz egy biztosítékot arra az esetre, ha a cégek az Európába szánt adagokat mégis az Egyesült Államokba szállítanák, ebben az esetben az az EU-nak kompenzáció jár – erre gondolhatott Gulyás, amikor az előleg felének visszafizetéséről beszélt.
A verseny tényleg óriási, és előnyben a nagyok
Az oltási programok elindítása persze óriási logisztikai feladat, és nemcsak a gyártók gyorsaságán múlik, mikor juthat el a vakcina az emberekig. A Pfizer vakcinájának tárolási és az ebből adódó szállítási nehézségeiről például külön is írtunk, és az európai terjesztésben várhatóan kulcsszerepet játszó frankfurti légifuvarozók közösségének vezetője szerint Magyarország például még nem is áll készen a fogadására.
Ezzel együtt a Telex is többször írt arról, hogy a vakcinák lekötésében valóban nagy a verseny, mert minden ország szeretné már jó előre biztosítani a saját állampolgárainak szükséges mennyiséget. Ebben a helyezkedésben pedig természetesen szerepet kap az egyes országok eltérő lobbiereje is. Jó példa volt erre, amikor májusban Emmanuel Macron francia elnök nehezményezte, hogy a francia központú Sanofi vezére egy interjúban arról beszélt, hogy mivel amerikai támogatással fejlesztettek vakcinát, az Egyesült Államok kap majd belőle először. Végül júniusban megállapodtak a felek, a cég új franciaországi befektetést jelentett be, és biztosította a vakcinaellátást az országnak.
Éppen az érdekérvényesítés erősítése miatt indította el az Európai Bizottság a közös uniós vakcinabeszerzést, hogy előzetes piaci kötelezettségvállalásokkal minden tagállamnak elegendő mennyiséget kössön le többféle vakcinából. Ennek a keretében kötött le az unió 300 millió adagot a Pfizer-BioNTech vakcinájából (ebből 100 milliót opcionálisan), és ezen belül jelentkezett be 4 millió 439 ezer adagra a magyar kormány.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója is figyelmeztetett, hogy a szegényebb országoknak is időben hozzá kell tudniuk jutni a vakcinához, amin már az UNICEF is javában dolgozik, és a hétvégén a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő G20 csoport vezetői is megállapodtak, hogy finanszírozni fogják a vakcinák igazságos elosztását.
Jó hír, hogy bár a magyar kormány által az uniós beszerzés alternatívájaként bejelentett kínai és orosz vakcinákkal kapcsolatban merülhetnek fel biztonságossági kételyek, Gulyás Gergely szerint csak biztonságos vakcina kerülhet használatba Magyarországon.
„A kormány álláspontja továbbra is változatlan: mindenhonnan, ahonnan lehet, vakcinát kell szerezni. Nagyon fontos az, hogy bármilyen vakcinát szerzünk, csak olyan vakcina hozható forgalomba, amelyet a magyar hatóságok előzetesen ellenőriztek, jóváhagytak és nyilvántartásba vettek. Tehát akárhonnan szerzünk vakcinát, az Európai Unió által megrendelt vakcináknál éppúgy, mint az Egyesült Államokból, esetlegesen Izraelből, Oroszországból vagy Kínából szerzett vakcináknál, a magyar hatósági vizsgálat az nem maradhat el azt megelőzően, hogy ezeket Magyarországon bárkinek beadnánk”
– mondta a kormányinfón a miniszter.