Hibáztak a gyártás során, kérdésessé vált az AstraZeneca vakcinájának pontos hatékonysága

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca szerdán elismerte, hogy hibáztak a közös fejlesztésű vakcinájuk gyártása során, ez pedig néhány nappal a bejelentés után rögtön be is árnyékolta a kísérleti oltás ígéretesnek tűnő eredményeit. Az Astra hétfői közlése alapján a vakcina elég sikeresnek mondható, ám sokan már akkor kétségbe vonták a hatékonyságát, így pedig még nehezebb lesz bebizonyítani, hogy meg lehet benne bízni. Az egyetem szerint mostanra sikerült orvosolni a problémát, az Astra szóvivője pedig úgy fogalmazott, hogy a lehető legmagasabb színvonalon végezték a teszteket, és jelenleg is dolgoznak a pontos hatékonyság megállapításán – írja a Bloomberg.

A vakcina a hétfőn közölt előzetes eredmények alapján átlagosan durván 70 százalékkal csökkentette a Covid-tünetek kialakulásának esélyét, amit két külön teszt eredményeiből állapítottak meg. Az első, nagyobb kontrollcsoport esetében, ahol két egyforma dózist kaptak az alanyok, 62 százalékos volt a hatékonyság, a kisebb alcsoport esetében viszont, ahol előbb egy fél, majd egy egész dózissal oltották be az embereket, felugrott 90 százalékosra. Az oltást megkapó alanyok közül ráadásul senki nem szorult kórházi ellátásra a hivatalos közlemény alapján.

Később aztán kiderült, hogy a fél dózist véletlenül, egy gyártási hiba miatt kezdték el beadni az alanyoknak – így pedig alacsonyabb is volt azoknak a száma, akik első körben ilyet kaptak –, ezért könnyen lehet, hogy csak a szerencsének köszönhető, hogy ilyen magas lett a hatékonyság ebben a csoportban. Moncef Slaoui, az amerikai Operation Warp Speed nevű vakcinafejlesztésért felelős finanszírozási programjának vezetője ráadásul kedden azt is hozzátette, hogy a kisebb alcsoportban csak 55 év alatti alanyok voltak, akiknél eleve alacsonyabb a komoly megbetegedés kockázata.

Az Astra eredeti közleményében ugyanakkor sem ez, sem a gyártási hiba nem szerepelt.

Ketan Patel, az EdenTree Investment Management finanszírozási szakembere szerint a tesztelés során elkövetett hiba sokba kerülhet a vakcina gyártóinak, az ilyen melléfogások ugyanis képesek teljesen lerombolni a projekt hitelét. Éppen emiatt úgy látja, hogy a jövőben sokkal tüzetesebb vizsgálatnak vetik majd alá az Astra vakcináját. Szakértők szerint lehetséges, hogy az elsőként beadott alacsonyabb dózis jobban hasonlít a természetes fertőzésre, így erősebbé teszi az immunrendszert. Egyelőre azonban nincs példa arra, hogy így adjanak be vakcinákat, így összességében jelenleg nem áll rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy megállapítsuk a kísérleti oltás valódi hatékonyságát, vagy kimondjuk, hogy a fél dózis működik.

Ugyancsak problémát jelenthet az, hogy az oltóanyagot Nagy-Britanniában és Brazíliában is tesztelik, a két országban pedig nem ugyanolyan placebóval oltották be a teszt résztvevőit, így ugyanis nem biztos, hogy egy fedél alá lehet hozni a két kutatást. Az Astra szóvivője ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy a legmagasabb elvárásoknak megfelelően zajlott, és hozzátette, hogy a jövőben beérkező adatokkal tovább pontosítják majd a hatékonyságot, és arról is beszámolnak, hogy pontosan meddig véd a vakcina a vírus ellen. Az Oxfordi Egyetem is közleményt adott ki az ügyben, ők azt írták, hogy amint fény derült a hibára, egyeztettek az engedélyeztetőkkel, és arra jutottak, hogy haladhatnak tovább a két kontrollcsoporttal. Mint írták, a koncentrációt mérő módszerek mostanra kialakultak, és garantálják, hogy minden vakcina ugyanannyi hatóanyagot tartalmaz.

A brit-svéd közös fejlesztésű oltóanyag 70 százalékos hatékonysággal is átmehet a szűrőn, a minimumnak számító 50 százalékot ugyanis simán megugorja. Elemzők szerint ugyanakkor a jelenlegi adatokon alapuló engedélyeztetés azt jelentené, hogy az embereket egy olyan vakcinával olthatják be, aminek a valódi hatékonyságát jótékony homály fedi. Sam Fazeli, a Bloomberg Intelligence elemzője elmondta, továbbra is a Moderna és a Pfizer vakcinája tűnik a legígéretesebbnek. Mindezek ellenére az AstraZeneca oltóanyagának is vannak előnyei: amellett, hogy olcsóbb a versenytársainál, nem igényel extrém hideget sem a tároláshoz. A vakcinaverseny jelenlegi állásáról korábban ebben a cikkünkben írtunk.