A magukat oltató gazdag országok hátrahagyták a szerencsétleneket, és ez mindenkinek rossz lesz

2021. január 23. – 19:36

A magukat oltató gazdag országok hátrahagyták a szerencsétleneket, és ez mindenkinek rossz lesz
Maszkot viselő férfi sétál Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjéban 2020. decemberében – Fotó: Nake Batev / Anadolu Agency / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Még a jóléti államokban sincs elég mennyiségű vakcina, de rengeteg olyan ország van, ahová egyáltalán nem is jutott belőle, vagy nevetséges adagokról számoltak be. Egyfelől érthető, hogy mindenki a saját állampolgáraiért küzd, de még gazdasági szempontból is megfontolandó, hogy a vakcinanacionalizmust félretéve az egész világot lefedve fusson le egy oltóprogram.

Bár egyre többféle koronavírus elleni oltóanyaghoz lehet hozzájutni, globálisan még mindig nagyon kevés a vakcina mennyisége, érezhetően nagy a küzdelem értük. A gazdagabb országok hamarabb és óriási mennyiségű oltóanyagot kötöttek le a gyártóknál, hogy megcélozzák a határaikon belül a nyájimmunitást, így sok fejletlenebb államnak csak jelképes mennyiségben jut jelenleg vakcina.

Hogy milyen kíméletlen a verseny, arra Izrael talán a legjobb példa, a hírek szerint kétszer annyit is hajlandó volt fizetni a Pfizernek az oltóanyagért, mint az Európai Unió. November végi adatok alapján a vakcinák több mint 50 százalékát azok az országok kötötték le, amelyeknek össznépessége csak 13 százalékát adja a világnak.

A Bloomberg adatai szerint eddig világszerte eddig közel 55 millió adag oltóanyagot adtak be, de ez a mennyiség csupán 51 ország között oszlik el. A járványhelyzet persze nem mindenhol súlyos, de ennél jóval több államban vannak nagy számban betegek, körülbelül százban legalább 50 ezer fertőzöttet regisztráltak. Ha ránézünk a Bloomberg térképére, rengeteg a fehér folt, Ázsia nagy részében, Afrika szinte teljes területén, Brazíliát, Chilét és Argentínát kivéve Dél-Amerikában sem oltottak még be embereket, de a tehetősnek számító Ausztráliában sincs még oltóanyag.

A Bloomberg vakcinatérképe – minél sötétebb zöld színű egy ország, annál több oltóanyaghoz jutott, a szürke országokban még nincs vakcinázás

A már vakcinázó államok között is hatalmas szakadékok lehetnek. A már említett Izraelben 100-ból 33 ember már megkapta az oltást, míg a jóval népesebb Indiában 10 ezerből öt embert tudtak eddig vakcinázni. Izraelhez képest még fejlett nyugat-európai államok is jelentős lemaradások vannak, például Németországban és Franciaországban is százból egy ember kapott eddig oltást. És hogy egy igazán szélső értéket is hozzunk, a 267 millió lakosú Indonéziában, eddig összesen 21 vakcinát használtak fel.

Egy jeruzsálemi koronavírus-oltópont 2021. január 14-én – Fotó: AHMAD GHARABLI / AFP

Az olló a fejlettebb és fejletlenebb országok között tovább nyílhat, pedig közös érdek volna, hogy a koronavírust nagyjából egy időben sikerüljön lefojtani mindenhol, mert a megmaradó gócpontok újabb és újabb hullámokat indíthatnak el.

Az egyik olvasat szerint a vakcinákat gyorsan lestoppoló országok elég önző módon viselkednek, és erre már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet. „A vakcinanacionalizmus katasztrofális morális bukás szélére sodorja a világot” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató.

Gebrejeszusz szerint etikailag elfogadhatatlan, hogy a gazdagabb országokban még az egészséges fiatalok is előbb kapnak oltást, mint a szegény országok egészségügyi dolgozói vagy veszélyeztetett korú lakosai. „Az én vagyok az első megközelítés veszélybe sodorja a világ legszegényebb és legkiszolgáltatottabb embereit” – mondta a WHO főigazgatója, aki szerint ez hozzáállás még önmegsemmisítő is, mert a járvány még inkább elhúzódik.

Ha egy országban vissza is szorítják a koronavírust, egy csomó másikban még mindig fenn kell tartani a korlátozásokat, és emiatt továbbra is jelentős gazdasági károkat kell elszenvedni.

Utóbbit pedig nem csak azok az országok érzik meg, ahol még jelen lesz a járvány. A WHO főigazgatója egy tanulmányt is említett, ami szerint a vakcina igazságos elosztása tíz magas jövedelmű ország számára csak 2021-ben 153 milliárdos bevételt generálni, 2025-ig pedig 466 millióra nőne. Szóval a mostani szolidaritás gazdaságilag jótékony hatású lehetne.

Az elosztási egyenlőtlenségek benne voltak a pakliban, de próbálták, próbálják mérsékelni a hatását. Még áprilisban létrejött a WHO kezdeményezésére a COVAX nevű szervezet, ami azt a célt tűzte ki, hogy 2021 végére kétmilliárd adagnyi oltóanyagot osztanak szét igazságosan az országok között. A tervük szerint első lépcsőben a program 185 országában a népesség 3 százalékát oltották volna be, míg a másodikban már húsz százalékra mentek volna fel. Ehelyett most az történik, hogy a tehetősebb országok a nyájimmunitás gyors elérését, a 60-70 százalékos beoltottságot tűzték ki célul saját határaikon belül. Az Európai Bizottság például nyárig szeretné elérni a 70 százalékos átoltottságot az Európai Unión belül.

Az alapelképzelés az volt, hogy a gazdagabb államok beszállnak majd a lemaradott országok vakcinaellátásába is, mert belátják, hogy ha maradnak még gócpontjai a vírusnak, addig ők is veszélyben vannak. Gebrejeszusz azt mondta, hogy a közös beszerzés tervét sok ország felrúgta, és nem egészen átlátható, kétoldalú szerződéseket is kötnek a gyártókkal. Ő már 44 ilyen országról tud, és ezek közül 12 idén állapodott meg a szállításokról. A gyártók is eléggé nyereségérdekeltek, oda szállítanak, ahol sokat fizetnek a vakcináért.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató beszél a WHO koronavírusról tartott ülésén 2020. október 5-én – Fotó: Christopher Black / World Health Organization / AFP

Jogvédők szerint a gyógyszergyárak is sokat tehetnének a gyorsabb és szélesebb körű oltóprogramokért: meg kellene osztaniuk a WHO-n keresztül a vakcinához kifejlesztett technológiájukat, hogy azokat másolva újabb gyártók is belépjenek a piacra. A többek között az Oxfamot és az Amnesty Internationalt is magába tömörítő oltásért kiálló szövetség szerint, a tudásmegosztás már csak azért is indokolt, mert Pfizernek, a Modernának és az Astrazenecának összesen körülbelül ötmillió dollárnyi támogatást dobtak össze különböző kormányok.

Nemcsak a WHO akadt ki a mostani helyzeten, hanem például Dragan Danilovszki észak-macedóniai epidemiológus is, aki a Nyugat-Balkán vakcinahelyzetét a Titanic katasztrófájához hasonlította, néhány országban még heteket kell várni az oltóprogramokra: „A gazdagok minden mentőcsónakot magukkal ragadtak, és hátrahagyták a szerencsétlenebbeket.”

Némi elmozdulás azért már látszik, a Reuters névtelen forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Pfizer és a BioNTech hamarosan a COVAX elosztási rendszerébe is szállítani fog vakcinát. Valószínűleg egyelőre csak kis mennyiséget, és azt az egészségügyi dolgozók oltására fogják használni. Joe Biden elnök beiktatása után az Egyesült Államok járványügyi szakértője, Anthony Fauci is jelezte, hogy részt akarnak venni a COVAX-ban, és Biden erről egy elnöki rendeletet is kiad.

A WHO azt szeretné, hogy a nagy adagokra leszerződött országok miután beoltották egészségügyi dolgozóikat és a veszélyeztetett népességet, osszák meg a szegényebbekkel vakcinakészleteiket. Gebrejeszusz azt a célt tűzte ki, hogy az év századik napjáig (ez április 7., ami egyben egészségügyi világnap is) már minden egyes országban elkezdődik az oltóprogram. Néhány hét múlva az már biztosan ki fog derülni, hogy ez naiv elképzelés volt, vagy szolidárisabbá vált-e az emberiség, még ha csak azért is, mert még több oltóanyagunk lesz addigra.