Azért fizet többet Izrael a vakcináért, mert az sokkal olcsóbb, mint az ország lezárása

„Semmi nem lesz már olyan, mint a koronavírus-járvány előtt volt – jelentsen ez akár jót, akár rosszat” – ezzel a felütéssel kezdte csütörtöki online sajtótájékoztatóját dr. Asher Salmon, az izraeli egészségügyi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályvezetője.

Bár Izraelben már a harmadik hullámánál tart a koronavírus-járvány, Salmon mégis inkább a pozitív tapasztalatokról számolt be. Az ország ugyanis élen jár a lakosság oltottságában, a világszinten is kiemelkedő vakcinaprogramról pedig részletesen is beszámolt a minisztérium munkatársa.

Mindenhol kopogtattak a vakcináért

Salmon szerint Izrael nagy előnye, hogy viszonylag kicsi, sűrűn lakott ország (népsűrűsége majdnem négyszerese például a magyarországinak), lakossága pedig relatíve fiatal: kevesebb, mint 12 százaléka idősebb 65 évnél. Szintén kiemelte az izraeli egészségbiztosítási rendszert is, amiben négy nagy biztosítón keresztül az egész ország számára biztosított az egészségügyi ellátás.

A rendszert persze itt is váratlanul érte a koronavírus-járvány tavaly tavaszi megjelenése. Bár Izrael gyorsan zárta le a határait a külföldiek előtt, márciusban be kellett vezetniük az országos zárlatot, ahogyan az októberi második hullámban, majd most decemberben is – ebben a harmadik hullámban indították el az oltási programot.

Korábban már írtunk arról, hogy Izrael örömmel vállalt úttörő szerepet a vakcinaprogramokban, ezt most a minisztérium munkatársa is megerősítette. Már áprilisban megkeresték az AstraZeneca gyógyszercéget az együttműködés lehetőségével, nem sokkal később pedig a Modernánál és más gyártóknál is kopogtattak. Most mégis a Pfizer szállítja a terjesztett vakcinákat, ugyanis ők voltak az elsők, akikkel már októberben meg tudtak állapodni az oltóanyagok leszállításáról – a rendelést pedig teljesíteni is tudták.

Sokkal olcsóbb a vakcina, mint az ország lezárása

Az újságírói kérdések között felmerült, hogy az oltóanyagok gyors leszállításáért cserébe többet, állítólag a dupláját fizette dózisonként az ország a Pfizernek, mint például az Európai Unió. Salmon nem árult el részleteket a gyógyszercéggel kötött megállapodásról, mindössze azt mondta: kifizették, amit ki kellett fizetni érte.

„Nem tudom, hogy az EU-ban mennyit fizetnek egy-egy vakcináért, de mi a lehető legjobb árat fizetjük érte. Talán valamivel többet, mint az Európai Unió, már csak a piac mérete miatt is, de ha belegondolunk, a vakcinák ára nevetségesen alacsony ahhoz képest, amit a koronavírusosok ápolási költségei, az ország lezárása és az okozott gazdasági károk jelentenek az állam számára.”

A lehető leggyorsabban, a lehető legtöbb embernek be szerették volna adni a december közepén indult oltási programban a védőoltást, első körben pedig három csoportot jelöltek ki, akik megkaphatják a vakcinát:

• az egészségügyi dolgozók – akiket zoomos távoktatással képeztek ki az oltások beadására és fogadására;
• a 60 év felettiek – ami kapcsán Salmon kiemelte, hogy az idősek számára meghúzott korhatár jóval alacsonyabb, mint az európai országokra jellemző 70-75 év;
• valamint, hogy a fennmaradó oltóanyagok ne vesszenek kárba, a nap vége felé a fiatalabbak is jelentkezhetnek oltásokért – ebből eddig főleg a rendőrök, a tűzoltók és a gyógyszerészek kaptak.

Mivel a Pfizer vakcináját hosszú távon csak -70 fokon lehet tárolni, ha pedig felolvasztják, 120 órán belül fel kell használni, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legtöbb oltóanyagot ki tudják adni. Az ország kis területének (Izrael területe nagyjából negyede Magyarország területének) nagy előnye, hogy elég volt egyetlen helyet találni az országban az oltóanyagok központi tárolására, ahonnan aztán tovább szállíthatták a vakcinákat az ország minden pontjára, pizzásdoboz-méretű tárolókban.

Átláthatósággal győznék meg a szkeptikusokat

Salmon kiemelte a tájékoztató kampányok és a média szerepét is, hiszen Izraelben szintén vannak oltásszkeptikus, vagy egyenesen oltásellenes társadalmi csoportok. Ilyennek számítanak az ortodox zsidó, haszid vallási közösségek, de általános tapasztalat, hogy az idősebbek, a falvakban élők és az arab lakosság nehezebben meggyőzhető a védőoltásról – valószínűleg az állammal és a nagyvállalatokkal szembeni bizalom hiánya miatt.

Szerinte az oltási program átláthatósága meggyőzi majd a most még bizalmatlan polgárokat is, emellett a lakosság minden csoportja számára külön célzott kampányokat indítanak arról, hogy érdemes élni a vakcinával. Telefonos ügyfélszolgálatot hoztak létre mind az oltási szakértők, mind az izraeli polgárok számára. Az egészségbiztosítók applikációin keresztül pedig időpontot lehet foglalni az oltásokra, beszámolhatnak a tapasztalataikról, és értesítik az ügyfeleket arról, mikor kell elmenniük beadatni maguknak a második dózist.

A transzparencia jegyében az osztályvezető azt is elmondta, hogy egyes adatokat a gyógyszergyártókkal is megosztanak: ezt egyfajta „negyedik tesztelési fázisnak” nevezte Salmon, amiben élőben „tesztelik” a lakosságon, hogyan reagálnak a vakcinára, és milyen hatása van a Pfizer oltóanyagának.

Áprilisra érnék el a nyájimmunitást

A cél, hogy már áprilisra elérjék a 70 százalékos oltottságot a 16 év feletti lakosság körében. Ez az arány már teljesült is a 60 évnél idősebbeknél – azonban az áprilisra kitűzött cél elérése sem jelentené automatikusan azt, hogy addigra fel is oldják majd a mindennapi életet érintő korlátozásokat. Egyelőre a tervek szerint egy oltási könyvvel mentesülhetnének a polgárok a karantén alól, ha vírushordozóval érintkeztek, vagy külföldről tértek vissza.

A mobiltelefonon is felmutatható igazolással lehetne majd részt venni különböző kulturális- és sporteseményeken tesztelés nélkül, de vizsgálják annak is a lehetőségét, hogy a „zöld útlevél” felmutatásával ellenőrzés nélkül be lehessen majd lépni a konditermekbe, az uszodákba, vagy éppen az éttermekbe és a bevásárlóközpontokba. Ezzel kapcsolatban bíztató hír, hogy a beoltottak körében csökken a koronavírus terjedésének aránya.

Arról viszont írtunk már korábban is, hogy a Palesztin Hatóság által ellenőrzött területekre eddig nem jutott el a koronavírus elleni vakcina. Ezzel kapcsolatban Salmon azt mondta, első körben az izraeli polgárokhoz szeretnék eljuttatni az oltóanyagokat, azonban céljuk természetesen az is, hogy a palesztinokat is beolthassák – nemcsak humanitárius vagy szomszédsági szempontból, de amiatt is, mert „nyilvánvalóan nem lesz vége a világjárványnak, ha nem oltatjuk be őket”.

A palesztinoknak is jó lesz

Salmon szerint már több vakcinaszállítmányt is rendeltek a Palesztin Hatóságnak például az AstraZeneca oltóanyagából, ami várhatóan a jövő héten érkezik meg az érintett területekre:

„A palesztinok lehetnek az első, teljes mértékben beoltott közösség az arab világban.”

Segítheti majd a jövőben az átoltottság növelését az Izraelben kifejlesztett oltóanyag is, ami most a második tesztelési fázis közepénél jár. Várhatóan a nyár közepére kerülhet be a tesztelés harmadik fázisába a helyi vakcina, amit csak egy dózisban kellene beadatni, ősszel pedig piacra is kerülhet Izraelben az oltóanyag. Addig pedig maradnak a külföldi gyártók vakcinái: eddig közel 5 millió dózisnyi oltóanyagot szállítottak le Izraelbe, amiből 2,5 millió embert tudtak beoltani, jövő héten pedig újabb szállítmány érkezhet a Pfizer és a Moderna oltóanyagaiból.

Asher Salmon azzal zárta a tájékoztatót, hogy rendkívül hálásak Izraelben azért, hogy az elsők között érkezett el hozzájuk a koronavírus elleni vakcina – de mint láthatjuk, az oltási program eddigi sikere nemcsak a gyártók gyorsaságának, de az izraeli rendszer hatékonyságának is köszönhető.