Izraelben már minden ötödik embert beoltottak, máshol még az első oltásra is fél évet kell várni

2021. január 11. – 18:55

Izraelben már minden ötödik embert beoltottak, máshol még az első oltásra is fél évet kell várni
Beoltanak egy dolgozót a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagával egy budapesti idősotthonban 2020. január 7-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Világszerte azt követte a sajtó tavaly tavasszal, hogyan terjed a kínai Vuhanban felfedezett új koronavírus járványa: hol jelenik meg először a fertőzés, hányan kapják el, és milyen gyorsan jut tovább onnan a környező országokba. Most, majdnem egy évvel később hasonlóan figyeli a világ a vírus ellen kifejlesztett oltóanyagok útját: hova szállították már ki az amerikai, a brit, az orosz vagy a kínai vakcinát, és milyen gyorsan képesek alkalmazkodni az egészségügyi rendszerek az oltóanyagok fogadásához és a lakosság mielőbbi beoltásához.

Bár a vakcinák fejlesztése során szinte egymással versengtek a gyártók, az engedélyeztetés és az oltóanyagok célba juttatása már nagyrészt az államokon múlik. Ebben a versenyfutásban Izrael messze az élen jár, de az elérhető adatok alapján nem áll rosszul az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein sem. A legtöbb fejlett országban szintén elindultak az oltási programok – azonban vannak olyan régiói a világnak, ahova várhatóan csak fél év múlva jut majd el a koronavírus elleni vakcina.

Korábban már írtunk arról, mit kell tudni a Covid-vakcinákról, és arról is, mi a helyzet az oltási programmal Magyarországon. Most összefoglaltuk, hogyan állnak világszinten az oltási tervek, miért járnak ebben élen egyes országok, és hova kellene még eljutnia majd a vakcináknak a következő hónapokban, hogy mindenhol csökkenhessen az egészségügyi ellátórendszerekre nehezedő nyomás.

Elsőként rendeltek, elsőként oltanak

December elején indult el Izraelben az a hatalmas oltási kampány, aminek köszönhetően már tavaly év végén több embert oltottak be a koronavírus ellen, mint ahányan addig elkapták a fertőzést. Mostanra 1,69 millióan olttatták be magukat a kevesebb mint 9 milliós országban – ez 20 százalékos oltottsági arányt jelent, de az egészségügyi minisztérium becslése szerint a 60 év felettieknek már a 60 százaléka megkapta a vakcinát (ez azokra vonatkozik, akik a vakcina első adagját megkapták, a Pfizer-BioNTech oltóanyagából 21 nappal később egy második dózisra is szükség van).

Az oltási program sikere abban rejlik a Brookings elemzése szerint, hogy Izrael pilotországnak számít az egészségügyi vállalatok szemében, mivel a sűrűn lakott, 8,8 millió lakosú országnak rendkívül fejlett az egészségügyi rendszere. A kísérleti alany szerepét pedig örömmel vállalta az ország a Covid-vakcinák ügyében is: már a fejlesztés első fázisától kezdve érdeklődtek az oltóanyag iránt, az elsők között rendeltek a Pfizer vakcinájából – aminek mRNS-szabadalmát Karikó Katalin dolgozta ki –, és többet is fizettek egy-egy dózisért, mint más országokban.

Azonban hiába világelső Izrael a vakcinák elosztásában, ezzel még nem állították meg a vírust, hiszen ehhez legalább 60-70 százalékos átoltottságra lenne szükség. Az országban elsőként beoltott Benjámin Netanjáhú miniszterelnök tervei szerint március végére minden olyan 16 év felettit beoltanának, aki kéri a vakcinát.

A Times of Israel szerint az országban közben beindult a harmadik hullám, és január elején is regisztráltak a szeptemberi adatokhoz hasonló, napi 8 ezer feletti esetszámokat is a hatóságok. Egyedül Csehországban, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában terjed lakosságarányosan gyorsabban a vírus.

A helyzeten csak ront, hogy továbbra is tömegével tartják meg az ortodox egyházi eseményeket, például az esküvőket – miközben pont az idős ortodox zsidók között szedte eddig a legtöbb áldozatot a vírus. Viszont emiatt az ortodox rabbik számítanak az oltási kampány egyik legaktívabb támogatóinak.

Koronavírus elleni oltópont Tel-Avivban 2021. január 3-án – Jack Guez / AFP

A Palesztin Hatóság területeire azonban eddig egyáltalán nem jutott az oltóanyagokból: a New York Times cikke szerint a palesztinok 10 ezer adag vakcinát kértek az izraeli hatóságoktól, hogy immunizálni tudják a frontvonalban dolgozó egészségügyiseket, ezt viszont nem kapták meg. Bár egy név nélkül nyilatkozó izraeli tisztviselő szerint titokban „több tucat” oltóanyagot szállítottak a palesztinoknak, azt elismerte, hogy a kérést nem teljesítették.

Vakcinával lenne Kína bűnbakból szamaritánus

Izraelt a beoltottsági adatokban két másik közel-keleti ország követi: az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein. Mindkét országban minden 18 év feletti ingyen kaphatja meg a vakcinát – ezekben az országokban nemcsak a Pfizerét, hanem a Sinopharm kínai vakcináját is alkalmazzák (az előbbi nagyjából 95, a másik 79 százalékos védettséget jelent a fertőzéssel szemben). A kínai vakcinát az Emírségekben már helyben is elkezdték gyártani, a frontvonalban dolgozó egészségügyiseket pedig már szeptemberben elkezdték beoltani, írja a CGTN kínai állami hírügynökség. (A Sinopharm vakcináját egyébként az Emírségekben is tesztelték, ott valamivel magasabb, 86 százalékos hatásosságot állapítottak meg.)

Kína egyébként február elejére 50 millió embert oltana be belföldön, hogy mindenki már ennek tudatában tudjon elutazni a családjához a holdújévi szokások szerint. Elsőként ott is a Sinopharm vakcináját engedélyezték, ami a szintén kínai Sinovac oltóanyagához hasonlóan inaktivált (elölt) vírusokat tartalmaz. Rajtuk kívül még a CanSino vakcinája van előrehaladott állapotban: ez a brit és az orosz oltóanyagokhoz hasonlóan virálisvektor-alapú. A kínai ipari minisztérium szerint képesek lennének legyártani akár egymilliárd dózisnyi oltóanyagot is – ezeket pedig a The Diplomat elemzése szerint világszerte terjesztenék, hogy így javítsák a Kínáról kialakult globális képet.

A világ második legnépesebb országában, az 1,3 milliárdos Indiában a gyógyszerészeti hatóság január elején jóváhagyta az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett koronavírus-vakcinát és egy helyben készülő oltóanyagot is. A tervek szerint a következő 6-8 hónap folyamán 300 millió embert oltanak be, de ez még mindig az ország lakosságának kevesebb mint a negyede.

Saját oltóanyaggal vette fel a koronavírus elleni harcot Oroszország is: az elmúlt hetekben lelassult a járvány az országban, a 0,91-es reprodukciós szám június vége óta, azaz majd fél éve nem volt ilyen alacsony (ez azt jelenti, hogy 10 beteg már kevesebb mint 10 másik embert fertőz tovább). Bár a közvélemény nagy része még mindig szkeptikus az orosz vakcinával kapcsolatban, eddig már egymillió embert oltottak be a Szputnyik V-tel. Az orosz kormány pedig már azt fontolgatja, kötelezővé tegyék-e az oltási igazolás felmutatását az országba való belépéskor, írja a Financial Times.

Sőt, a CNBC híre szerint Angela Merkel német kancellár is beszélt arról Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy fontolóra vennék európai gyártókapacitások biztosítását a Szputnyik V számára, de csak akkor, ha az Európai Gyógyszerügynökség is engedélyezné az oltóanyagot, erre vonatkozó kérelmet viszont egyelőre nem nyújtottak be a testület felé.

Hollandiában később tudták csak elkezdeni az oltási programot

Akárcsak itthon, úgy Németországban is kialakult egy vita arról, hogy ki tehető felelőssé a vakcina „késői” érkezéséért. Markus Söder bajor miniszterelnök érthetetlennek nevezte, hogy a részben német cég által fejlesztett Pfizer-BioNTech vakcinából előbb kaptak a britek és az amerikaiak, mint ők – ezért szerinte az Európai Unió lassúsága a felelős. Brüsszel ugyanis csak novemberben rendelte meg a vakcinákat a Pfizertől, míg London és Washington már július végén megtette ezt.

Jörg Wojahn, az Unió németországi képviseletének vezetője viszont megvédte az Európai Bizottság munkáját: szerinte még a novemberi, 300 millió dózisról szóló megállapodás idején sem volt teljesen biztos a vakcina hatásossága, sem az, hogy a Pfizeré lesz az első forgalomba állítható oltóanyag.

„Ha ez idejekorán kiderült volna, az egész világ a BioNTechbe és az ő vakcinájuk gyártásába fektetett volna – és ma nem lennének problémáink a leszállítással.”

Ráadásul volt olyan nyugat-európai ország, ami még december 27-én sem volt felkészülve az oltások fogadására: Hollandiában csak tíz nappal európai szomszédai után kezdték el beadni a vakcinát. Bár az ország híres a jól szervezett, jól finanszírozott egészségügyi rendszeréről, több napot késtek egyrészt a koronavírus-vakcina oltási programjának IT-rendszerével, másrészt a hűtési technológia megoldásával is, írja a BBC. Eredetileg ugyanis a hollandok azzal számoltak, az átlagos hűtőkben tárolható AstraZeneca vakcináját előbb fogják engedélyezni, mint a Pfizerét, amit -70 fokon kell tárolni.

A Pfizer-BioNtech koronavírus elleni oltóanyagát szállító transzporter Hollandiában 2021. január 5-én – Robin Van Lonkhuijsen / ANP / AFP / Netherlands OUT

A brit AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagát viszont még Nagy-Britanniában is csak december 30-án engedélyezték. A vakcina bevizsgálását a jövő héten kezdi el az Európai Gyógyszerügynökség, és várhatóan január végén hozhatják forgalomba az EU-ban, a Pfizer és a Moderna oltóanyaga után harmadikként, írja a Politico.

Örülhetünk, hogy nekünk jutott mentőcsónak

Európában egyébként élen áll a lakosság beoltásában az Egyesült Királyság: eddig a britek 1,94 százaléka kapta meg a védőoltást. Rajtuk kívül egyedül Izland és Dánia áll egy százalék felett a lakosság oltottsági arányában, a legtöbb uniós tagállam fél százalék körül jár. Mint írtuk, az Európai Unió országai között Magyarország jelenleg a középmezőnyben áll a beadott oltások lakosságarányos számában, valamivel az uniós átlag fölött.

A Nyugat-Balkán országaiban viszont lehet, hogy még heteket kell várni arra, mire megérkeznek az első szállítmányok a koronavírus elleni vakcinából.

„A gazdagok minden mentőcsónakot magukkal ragadtak, és hátrahagyták a szerencsétlenebbeket”

– hasonlította a balkáni vakcinahelyzetet a Titanic süllyedéséhez Dragan Danilovszki észak-macedóniai epidemiológus. Egyedül Szerbia kapott a térségben oltóanyag-szállítmányokat a Pfizer vakcinájából és az orosz Szputnyik V-ből, azonban egyelőre mindkettőből csak jelképes mennyiséget.

Több nyugat-balkáni ország bízik az Egészségügyi Világszervezet és a Bill és Melinda Gates Alapítvány által létrehozott COVAX kezdeményezés foglalásaiban, a segélyprogram viszont csak áprilisra tud leghamarabb szállítani az oltóanyagokból, írja az AP. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban arról biztosította a balkáni országokat, hogy nekik is jut majd az Unió által foglalt vakcinakészletekből, Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos pedig szintén arról beszélt, minden eszközzel támogatni fogják a délkelet-európai országokat.

A kialakult helyzet miatt azonban több oroszpárti politikus is az EU ellen hergeli a közvéleményt, de Albánia uniópárti miniszterelnöke is szégyenérzetről beszélt a vakcinahelyzet kapcsán. Ha pedig ez nem lenne elég, az AP riportja szerint erősödnek a régióban az oltásellenes vélemények és mozgalmak is.

Az USA-ban messze a tervek mögött vannak

Európában tehát nem egyszerű a helyzet, de a vakcinák forgalmazását jóval korábban megkezdő Egyesült Államokban is elégedetlenek az oltási programmal:

„Egyszerűen erre nincs magyarázat, jobban kellett volna csinálnunk… Meg kell várnunk január első heteit, hogy kiderüljön, mi mehetett félre, ha egyáltalán félrement valami”

– mondta az oltási tervről az amerikai járványkezelés legfontosabb szereplője, az Egyesült Államok fővirológusa, Anthony Fauci. Eredetileg ugyanis 20 millió ember beoltásával számoltak 2020 utolsó napjáig az USA-ban – ennek ellenére még most is csak 6,6 millióan lettek beoltva a koronavírus elleni vakcinával. Mostanra 22 millió oltóanyagot már kiszállítottak, de a beoltottsággal lassan haladnak csak.

A CNN által idézett szakértők és Fauci szerint sem jött jól, hogy az ünnepek közepén indítottak el egy olyan oltási programot, amilyet korábban még nem vezényeltek le az Egyesült Államokban. Többen Donald Trumpot és a szövetségi kormányt bírálták, és átfogóbb iránymutatást hiányoltak, mások viszont a tagállami vezetéseket okolták a lassabb ütemért. Az egyes államokban nagyon eltérő megoldások születhetnek, Floridában például úgy döntöttek, hogy a 65 éven felüliek kapják meg elsők között az oltást, de nem szerveztek meg időpontokat, ezért hosszú sorok alakultak ki az oltópontoknál, sokszor órákat álltak sorban a vakcináért érkezők, és az online regisztrációval is adódtak technikai problémák.

Van, ahol még fél évet kell várni

Kanadában és Mexikóban is elindult már az oltási program, Dél-Amerikán belül viszont csak Chilébe és Argentínába érkezett eddig koronavírus elleni vakcina. Utóbbi két országon kívül máshova még nem is jutott el a vírus elleni szerből a föld déli féltekére – még Ausztráliába és Új-Zélandra sem.

Igaz, Új-Zélandon szinte alig fedeznek fel új eseteket az amúgy is enyhe tavaly tavaszi első hullám óta, és bár Ausztráliában érvényben vannak néhol korlátozások, de a bevezetett lezárásokkal ott is kordában tudták tartani a járványt. Eddig összesen 28 582 esetet regisztráltak a kontinensnyi országban a világjárvány kitörése óta, és 909-en haltak bele a koronavírus szövődményeibe.

Vízimentő Brisbane déli strandján. 2021. január 9-én „magas készültségi” szintet vezettek be az ausztráliai városban a koronavírus fertőzőbb törzsének megjelenése miatt – Fotó: Patrick Hamilton / AFP

A vakcinát viszont ott is várják: január végén engedélyezhetik a Pfizer oltóanyagát, és már februárban elkezdhetik az első oltások beadását, írja a BBC. Sőt, márciusra már közel négymillió ausztrált olthatnak be Scott Morrison miniszterelnök szerint, a Pfizeren kívül ugyanis az AstraZenecával is megállapodtak, a brit vakcinát pedig helyben is gyártják majd.

Afrika egyes részein viszont csak az év közepére várható jelentősebb vakcinaszállítmány. A National Geograpic arról ír, hogy a kontinensen szerencsére jóval enyhébb volt a járvány első hulláma a vártnál, a most emelkedő második hullám során viszont pont Dél-Afrikában fedeztek fel egy olyan vírusmutációt, aminél vizsgálják, hogy rezisztensebb lehet-e a vakcinákkal szemben. Egy vizsgálat már arra utalt, hogy a Pfizer oltóanyaga ugyanúgy hatásos lehet az Angliában felfedezett, szintén fertőzőképesebb variáns és a dél-afrikai variáns esetében is.

A kritikus tömegen múlik a normális élet

Közben az oltóanyagokba vetett bizalom sem egységes világszerte. Magyarországon egy karácsony előtt közzétett felmérés szerint a megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka biztos abban, hogy beoltatná magát, míg több mint egyharmada kifejezetten elutasító volt. Ennek vetületeiről itt írtunk bővebben.

A Financial Times által kiadott decemberi közvélemény-kutatás szerint míg az Egyesült Királyságban, Ausztráliában vagy Dél-Koreában a lakosság háromnegyede tervezi mindenképpen beoltatni magát, a nyugat-európai országokban alacsonyabb ez az arány: Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is valamivel 60 százalék feletti. Franciaországban viszont mindössze a lakosság 40 százaléka élne a vakcinával – miközben októberben még a franciák több mint fele olttatta volna be magát.

Persze valószínűleg már annak is sokan örülnének, ha ez a 40 százalékos tömeg minél hamarabb megkaphatná a vakcinát. Viszont ha belegondolunk, most, január közepén még bőven az oltóanyagok terjesztésének elején járunk. Több vakcina is még az engedélyeztetésnél vagy a tesztelés utolsó fázisánál tart, köztük olyan oltóanyagok is, melyeket könnyebben lehet majd eljuttatni a világ félreeső részeibe. Elsősorban az AstraZeneca, a Novavax és a Janssen oltása segíthet ebben sokat, ha hatásosnak és biztonságosnak bizonyulnak, és megkapják az engedélyt, várhatóan az első vagy a második negyedévben.

A legfontosabb kérdés pedig talán az, hogy mikor is térhetünk majd vissza a normális életünkhöz – erre Izraelben van talán a legnagyobb esély elsőként. Azonban világszerte figyelmeztetnek a szakemberek, hogy a tömeges oltások sem jelentik még azt, hogy teljesen el lehetne hagyni a további intézkedéseket. Ahogy azt korábban írtuk, az óvintézkedéseket még egy darabig biztosan be kell tartanunk. Erre azért van szükség, mert sokféle immunitás létezik, és még nem tudjuk biztosan, hogy a vakcina pontosan mennyire, hogyan és meddig véd.