Hogyan ünnepeljük a karácsonyt a vírus árnyékában?

2020. december 18. – 10:01

frissítve

Hogyan ünnepeljük a karácsonyt a vírus árnyékában?
Illusztráció: Telex / Getty Images Hungary

Másolás

Vágólapra másolva

A védőoltások sikerein sokan felbátorodnak, hajlamosak elfelejteni, hogy a vakcina társadalmi szintű hatására még nagyon sokat kell várnunk. Így vannak azok is, akik már egyszer átestek a SARS-CoV-2-fertőzésen – főleg, ha enyhe tünetekkel megúszták. A Telexnek egy névtelenséget kérő virológus azt mondta, felelőtlenség ebben a vírushelyzetben összejönni a családdal karácsonyra ünnepelni.

Sajnos nem véletlen vagy puszta hóbort, hogy szakértőnk név nélkül nyilatkozik. Ahogy korábban is írtuk, itthon állami oldalon szinte teljes a hírzárlat: az operatív törzs, ha egyáltalán válaszol újságírói kérdésre, jellemzően olyan kaliberűeket választ, hogy ha egy család átesett a fertőzésen, akkor hogyan kell kitakarítani a lakást (a válasz az, hogy alaposan). Mivel a kórházak, orvosok és kutatók nem nagyon nyilatkozhatnak, az újságoknak nehéz hitelesen írniuk a járványhelyzetről, az emberek bizalma pedig így könnyen meginoghat a tudományban.

Akárhogy is, most igyekszünk a segítségével megválaszolni azokat a kérdéseket, amik karácsony előtt felmerülhetnek.

Meddig fertőz, aki elkapta?

A jelenlegi tudományos konszenzus alapján nagyjából tíz napig. Ezt már több kutatásban vizsgálták, több tízezer embert figyeltek meg. Függetlenül attól, hogy a PCR-tesztjük pozitív lett-e, vagy negatív, a fertőzőség az első tíz napon belül kikopik. Ezt alátámasztják in vitro kutatások (azaz torokkenetet beletesznek egy üvegcsébe, és megnézik, szaporodik-e a vírus), bár ezekből még nem lehet százszázalékos következtetéseket vonni a valós életre. Vannak már tanulmányok, amik során embereket figyeltek meg, azoknál is nagyjából tíz nap jött ki. A PCR-teszt lehet hosszabban is pozitív: van, akinél az első teszt után még 5–8 héttel is vírust mutat ki.

Ez azért van, mert a vírus, amikor megfertőz és rácsatlakozik a sejtjeinkre, gyakorlatilag gyárrá alakítja azokat, így szaporodik. Azonban mint minden gyárban, ezeknél is előfordulnak a selejtes végtermékek. Ezekkel a vírus nem megy semmire, de a PCR-teszt ezeket is kimutatja.

Mennyi ideig nyújt védettséget, ha egyszer átvészeltük?

Az a baj, hogy ezt még nem tudjuk. Lehet olvasni olyan esetekről, ahol valaki elkapta tavasszal, majd később nyáron vagy ősszel újra. Egy 25 éves nevadai férfi például enyhe tünetekkel betegedett meg áprilisban, nem volt ismert alapbetegsége. Átvészelte a fertőzést, de 48 nappal később újra elkapta a vírust, ekkor már kórházi ellátásra is szorult. Az erről a Lanceten megjelent tanulmányban jól látható, hogy azok közül, akik újrafertőződtek, volt, aki a második körben enyhébben megúszta, de volt olyan is, akinél az újabb fertőzés súlyosabb tüneteket váltott ki. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora december elején azt mondta, hogy kicsi az újrafertőződés esélye, és leginkább a vérképzőszervi betegségekkel küzdő embereknél fordulhatott elő.

Bár a rendelkezésre álló adatok ezt igazolják, az a probléma ezzel, hogy csak azokat regisztrálják újrafertőződött betegként, akiket mindkét alkalommal regisztráltak fertőzöttként.

Tehát ha valaki az első, a második vagy esetleg mindkettő kört tünetmentesen, teszt nélkül kiheveri, nem fog bekerülni a statisztikákba.

Az immunrendszerünk két módon támadja a vírust. Az egyik, hogy a B-sejt nevű immunsejtek antitesteket termelnek, amik lekötik és deaktiválják a vírust. Úgy tűnik, hogy a Covid-19 lefolyásának súlyosságával függ össze, hogy mennyi antitest képződik az ember szervezetében, és ettől függ az is, hogy a fertőzés után mennyi antitest marad a szervezetben. Sokan ezzel magyarázzák a védettséget: sok antitest = tovább tartó védelem.

Ezzel szemben egy nemrég megjelent tanulmány szerint a másik immunreakció is sokat jelent a későbbi védelemben. A T-sejtek a megfertőzött sejteket pusztítják, gyulladási szabályozó fehérjéket termelnek, és segítik a B-sejtek munkáját. Ez az úgynevezett sejtes immunitás. A tanulmány azt állítja, a T-sejtes immunitás hasonló mértékű a tünetes és tünetmentes megbetegedések során. A különbség az, hogy a tünetmentes esetekben jókor és jó mennyiségben termelődött IFN-γ és IL-2 gyulladási szabályozó fehérje, így az immunrendszer kiegyensúlyozottan tudott fellépni a fertőzés elején, ezért nem is alakultak ki súlyos tünetek. Az is fontos, hogy időben nem csökkent a sejtes immunitás mértéke egyik csoportban sem. Egyelőre úgy tűnik, hogy nagyjából hat hónapig nyújt védelmet a sejtes immunitás, de még nem tudni, hogy milyen mértékben.

„Tehát hiába vészelte át valaki tünetmentesen a fertőzést, és nem tudunk kimutatni a vérében antitesteket, ez nem jelenti azt, hogy ő nem védett. A legújabb tanulmányok szerint nagyon is úgy tűnik, hogy ő bizony védett, mert a sejtes immunitás megtanulta a vírust, és ha jön a következő fertőzés, akkor gyorsabban reagáló, finomabban hangolt markánsabb immunválasz jön létre ami jobban kivédi a fertőzést”

– mondta a szakértő.

Bár ezek jó hírek, nem szabad elfelejteni, hogy az újrafertőzöttek is fertőzhetnek – legalábbis még nincs bizonyítva, hogy nem fertőznek.

Épp ezért fontos, hogy azok is tartsák be az óvintézkedéseket (maszk, kézmosás, arc nem piszkálása, nagy társaságok kerülése), akik már egyszer átvészelték a vírust.

A védőoltás és a kialakuló immunitás miatt előfordulhat, hogy gyengülni fog a vírus, de arról még nincs pontos adatunk, hogy ez pontosan mikor következhet be. Ezt csak hosszas és alapos megfigyelés alapján lehet megválaszolni, és most még bőven az információgyűjtés fázisában vagyunk.

Ha mutálódik a vírus, akkor ugrunk vissza a startmezőre?

Nem egészen. Alapvetően minden vírus, sőt minden élőlény mutálódik. Amíg ez nem érinti a terápiás kezeléseket, például a vakcinát vagy a diagnosztikát, addig nem nagy gond. A mutáció akkor probléma, ha a tüskefehérje mutálódik, ugyanis a vírus ezzel akaszkodik rá a sejtre, ez az immunreakció egyik főszereplője, és benne van minden vakcinában.

„Ha ez úgy változik, hogy az immunrendszerünk már másképp reagál, és a korábbi – nevezzük variánsnak – vírusra kialakult immunválaszunk már nem teljes mértékben fedi az új variánst, akkor lehet majd probléma.”

Sokan tartanak attól, hogy ez visszavetheti az eddig elért eredményeket, de a virológus szerint ettől elég mérsékelten kell tartani.

„Ha lesz egy vakcinatechnológia, és végigmegy a gyártásig, akkor azt egy új variánshoz adaptálni már nem annyira nagy dolog. Erre jó példa az influenza.”

A védekezés más variációk esetében sem nagyon különbözik: maszk, szappan, távolság.

Meddig kell még ezekkel az óvintézkedésekkel bajlódni?

Azt már feljebb írtuk, hogy attól még, hogy valaki átesett a fertőzésen, ugyanúgy védekeznie kell. Neki persze jó, hogy ha el is kapja még egyszer a koronavírust, enyhébb tünetekre számíthat, de másokat ugyanúgy illik védeni. Még nincs arra bizonyíték, hogy nem fertőzhet tovább, tehát maszkot kell hordani. A második hullám után már valószínűleg több adat áll majd a kutatók rendelkezésére, így lehet, hogy jövőre már biztos válaszokat tudnak majd adni ezekre a kérdésekre.

A megkérdezett szakértőnk alapvetően optimista, de inkább csak hosszú távon. Szerinte egyszer magunk mögött hagyhatjuk majd ezeket. Ha az emberek jelentős része megkapta az oltást, lassul a fertőzés, a kórházak sem lesznek úgy leterhelve, és az időseket sem fenyegeti majd akkora veszély, akkor idővel elhagyhatjuk ezeket.

„Biztos vagyok benne, hogy életünk végéig nem kell majd maszkban járni, de kell egy átmeneti időszak, és bizony abban az átmeneti időszakban ha el is kaptam a vírust és át is estem rajta, nem vagyok védett, és ugyanúgy felelősséggel tartozom másokért.”

Persze hosszú távon sokan megkedvelhetik a tényt, hogy a maszkviselés és a gyakori kézmosás más fertőzések ellen is védelmet nyújt, így például a járvány után is csak maszkban száll majd buszra – ahogy ez egyébként Kelet-Ázsia több országában egészen mindennapos volt a mostani járvány előtt is.

Most akkor a vírus ellen alakul ki védelem, vagy a betegség ellen?

Minden esetben a vírus ellen alakul ki a védelem. A folyamat úgy néz ki, hogy a vírus bejut a szervezetünkbe, ahol meghúzza a ravaszt (elnézést: elsütőbillentyűt!), amitől elkezd szaporodni. A betegség és a tünetek annak a jelei, hogy a szervezetünk küzd a fertőzéssel. Sokan juthatnak arra a következtetésre, hogy nem is a vírusba halnak bele az emberek, hanem a szövődményekbe, tehát a vírus maga nem halálos. De ugye szövődmények nem alakulnának ki vírusfertőzés nélkül.

Az ebolánál például azért jelentkezhetnek vérzéses tünetek, mert a felpörgetett immunsejtek és az általuk kiváltott hiperimmun reakció végül meggyengítik az érfalakat. Mint minden ilyen fertőzésnél, eredetileg mindig a vírus az, ami meghúzza a ravaszt (elsütőbillentyűt).

Itt a százmilliós kérdés: ki hová mehet karácsonykor ünnepelni?

A virológus szerint lehetőleg senki sehova.

„Ezt azért mondom ennyire biztosan, mert nem tudjuk, mennyi ideig védett valaki. A nem tudjukban benne van az esély, hogy igen, lehet, hogy újra elkapja és fertőz. Látszik, hogy mennyire tud szórni az immunitás. Látjuk, hogy sok mindent még nem tudunk a vírusról.”

A szakértő azt mondja, hogy ebben a bizonytalanságban nem engedhetjük meg magunknak, hogy most menjünk el egy nagy családi vacsorára, ahol kockáztatjuk például az idős vagy gyenge immunrendszerű szeretteinket. Lehet, hogy az unokák most látnák hónapok óta először a nagyit, de megvan az esély arra, hogy a találkozó miatt a nagyit már lélegeztetőgépen éri a szilveszter. Már az is komoly probléma, ha kórházba kerül, mert az egészségügyi dolgozókon hatalmas a terhelés.

„A tudomány mostani állása szerint nem állíthatjuk, hogy ha átestünk a víruson, akkor védettek vagyunk, és mehetünk közösségbe. Nem tudjuk, hogy néhány, alapvetően egészséges fiatal miért hal bele a fertőzésbe, néhány 100 éves meg miért éli túl. Nem tudjuk, hogy ki van igazán veszélyben, tehát mindenkire vigyázni kell.”

Míg munkába járni, bevásárolni, ügyeket intézni létfontosságú vagy elkerülhetetlen, addig a nagycsaládos összejövetel nem az. Érdemes mérlegelni, hogy lehet, hogy azzal, hogy idén nem találkozunk a rokonokkal biztosítjuk, hogy jövő karácsonykor viszont együtt ünnepelhessen a család.

Az, hogy kerüljük az összejöveteleket, nemcsak azoknak szól, akik már túl vannak a fertőzésen, hanem azoknak is, akik még nincsenek, viszont egy teszttel mentenék fel magukat. Minden fertőzésnél van egy időszak, amikor még a PCR-teszt sem mutatja ki a vírus jelenlétét. A rendelkezésre álló adatok alapján egy reggeli negatív teszt nem garantálja, hogy estére nem indul be a vírus ürítése a nyálkahártyákon, azaz a fertőzés.

„Az hogy csinálok egy tesztet, nem jogosít fel arra hogy elmenjek a családi vacsorára biztonsággal.”

A vírusos beteg a tünetek megjelenése előtt és az első tünetek megjelenésekor a legfertőzőbb. A WHO szerint ez két nappal a tünetek megjelenése előtt is lehet. Tehát elképzelhető, hogy egy beteg már fél napja üríti a vírust, mielőtt kicsit legyengül és megfájdul a feje, amit úgyis a frontnak tud be.

„De ez az a pillanat, amikor brutális mennyiségben ürítem a vírust.”

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa is azt ajánlja, hogy a családok lehetőleg magukban ünnepeljenek. Megkeresésünkre ezt úgy pontosította, hogy szerinte a családtagok meglátogathatják egymást az óvintézkedések betartásával (maszkviselés, távolságtartás), de nem ajánlja a közös, maszk nélküli ebédet, vacsorát.

Mennyire fertőző, és ez mit jelent?

Amikor mindenkit karanténba zártak Kínában, kutatók megfigyelték, hogyan terjed a vírus. Tanulmányukban azt írták, hogy ha egy háztartásban volt egy beteg, akkor átlagosan öt nap után jelentkezett a fertőzés a háztartás többi tagjánál is. Azaz ha egy lakásban élünk egy fertőzöttel, jó eséllyel egy héten belül előjönnek nálunk is a tünetek, amennyiben elkaptuk a vírust.

A fertőzések leggyakrabban egy háztartásban történnek meg, az esélye 7,2 százalék. Ez alapvetően alacsonynak tűnhet, de járványügyi szempontból ez nagyon magas szám, ezért van most világjárvány. Ez alapján 100-ból heten fertőződnek meg, de 10 millióra vetítve ez már 700 ezer – tehát nagyjából olyan, mintha Győr-Moson-Sopron és Vas megye teljes lakossága elkapná a vírust. Világszinten 54,6 millió főt jelent. Eddig 74 millió feljegyzett esetről tudunk.

Az is érdekes, hogy a legtöbben nem kifejezetten fertőzőek. Nagyjából a teljes népesség 20 százaléka mozgatja a járványt, 80 százalék nem nagyon adja tovább.

Hosszú cikk, rövid konklúzió

A vírus leginkább a háztartásokon belül terjed, legfeljebb nyolc napon belül kiderül, ha elkaptuk valakitől, akivel együtt élünk. Egy beteg tíz napig fertőz, és a betegség lefolyásától függ, hogy mennyi antitestet gyárt a szervezete, ami hozzájárul a későbbi immunitáshoz. Most úgy néz ki, hogy a sejtes immunitás általánosabb, ami jó hír.

Ezzel szemben az is hordja a maszkot és tartsa a többi előírást, aki már túl van a fertőzésen. Tudományosan nem állítható, hogy aki egyszer elkapta, az második alkalommal már nem kaphatja el vagy nem fertőz.

Nem tudjuk, tehát amíg ennek ellenkezőjét nem bizonyítja valaki, vegyük úgy, hogy újra fertőz. Tehát inkább senki ne látogasson rokonokat az ünnepekkor, mert előfordulhat, hogy ha idén megölel valakit, azt jövő karácsonykor már nem tudja majd.

A mutációtól nem igazán kell tartani, talán csak akkor, ha a tüskefehérje változik olyan mértékben, ami érintheti az immunitást is. De ha már megvan a vakcina, nem lesz nehéz az új vírusváltozatokhoz igazítani. A vakcinának és a fertőzöttek bizonytalan hosszúságú immunitásának hála előbb-utóbb lazulnak majd a szigorítások és az óvintézkedések, 2021 valószínűleg az átmenet éve lesz a normális világba.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!