Vakcinaigazolvány: nagy kockázat lenne már most szabadjára engedni a beoltottakat

2021. február 11. – 18:53

frissítve

Vakcinaigazolvány: nagy kockázat lenne már most szabadjára engedni a beoltottakat
Illusztráció: Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A kormány bejelentette, hogy védettségi igazolványt fognak bevezetni a koronavírus ellen beoltottak, illetve a fertőzésen már átesettek részére, hogy ezzel igazolhassák a védettségüket, és akár járványügyi engedményekben is részesülhessenek.

Ehhez hasonló védettségi vagy vakcinaútlevelekről világszerte megy a gondolkodás, más országok, légitársaságok, techcégek is próbálkoznak saját és közös megoldásokkal, és az Európai Unión belül is felmerült az igény egy olyan megoldásra, amelyet a tagállamok (és ideális esetben az EU-n kívüli országok) kölcsönösen elfogadnak.

Az igény érthető, minden oldalról: az emberek részéről is jogos elvárás, hogy ha már védettek a vírus ellen, ne kelljen bezárkózniuk; a vállalkozások is joggal remélik, hogy ahogy egyre többen védettebbé válnak, fokozatosan egyre inkább újra beindulhat a gazdasági élet is; és a kormányok részéről is elfogadható követelmény, hogy kontrollált keretek között tartsák az újranyitási folyamatot, nehogy újra elszabaduljon közben a járvány. Maga a koncepció nem is eget rengető újdonság, eddig is szükség lehetett bizonyos védőoltások beadatására ahhoz, hogy egyes országokba beléphessünk.

A covidos védettségi igazolvány időzítésével és konkrét megvalósításával kapcsolatban azonban még sok a kérdés és a bizonytalanság.

Ezeket vesszük sorba, de előtte még nézzük, pontosan mi is derült ki a kormány terveiről.

Mit is jelentettek be pontosan?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a kormány döntött egy védettséget igazoló okmány bevezetéséről. Három nagy csoport kaphat ilyen igazolványt:

  • Akik megkapták a második oltást is – az ő esetükben az érvényesség kezdete a második oltás beadásának időpontja, lejárati idő viszont nem lesz, mert az egyes vakcinák által nyújtott védelem időtartalmáról még nincs pontos információ.
  • Akik igazoltan átestek a fertőzésen – az ő esetükben az érvényesség kezdőnapja a kórház elhagyásának napja, a pozitív PCR-teszt utáni első negatív teszt vagy a pozitív teszt utáni karantén tizedik napja.
  • Akik tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel estek át a fertőzésen, ezért nincs erről igazolásuk – ők csináltathatnak az antitesteket kimutató vérvizsgálatot hitelesített laboratóriumban. Míg az első két csoportnak ingyenes lesz az igazolvány, a harmadik csoportba tartozók költségtérítés fejében igényelhetik. Az ő esetükben az érvényesség ideje négy hónap lesz.

Mivel egyelőre Gulyás Gergely bejelentése az egyetlen információforrás az igazolványról, ami itt nem, vagy nem egyértelműen hangzott el, azt egyelőre nem tudni. Ezért az sem világos még, hogy a második csoport, azaz a gyógyultak esetében meddig lesz érvényes az igazolás. Logikus lenne, hogy rájuk is a négy hónap vonatkozik, de Gulyás ezt nem mondta.

Nem tudjuk, meddig védettek az oltottak

Az első problémára maga a miniszter is utalt: egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy a vakcinák milyen hosszú védettséget adnak. Bár Gulyás is említette, hogy fél év vagy több lehet ez az időtáv, mégsem ezt határozták meg az igazolvány lejárati idejének, és nem világos, hogy ha többet fogunk erről a kérdésről tudni, hogyan fogja a kormány utólag érvényteleníteni az igazolásokat.

A védettség hosszáról már csak azért sem tudunk eleget, mert még nem is telt el elég hosszú idő az első injekciók beadása óta. Egyelőre valóban 6-7 hónappal lehet számolni (az egyéni eltérésektől az egyszerűség kedvéért most tekintsünk is el), de mint Kemenesi Gábor virológus egy Facebook-bejegyzésében megjegyezte, a vizsgálatok eddig nagyon jó értékeket mutatnak, így ennél hosszabb védelem várható.

A Moderna szerint az ő vakcinájuk legalább egy évig védelmet adhat, de ez egyelőre inkább bizalomteli várakozás, mint igazolt eredmény. Fabó Tibor, a Pfizer Magyarország orvosigazgatója pedig december legvégén azt mondta, a már beoltottak követésével 3-4 hónapon belül fogunk erről többet tudni, azaz március-április környékén kaphatunk világosabb képet arról, mikor lehet szükség az újraoltásra – és ennek hiányában a védettségi igazolványok bevonására.

Nem tudjuk, fertőzhetnek-e az oltottak

Ha a beoltottak védettségéről tisztul is majd a kép, egyelőre az sem tisztázott, hogy a nem beoltottakra mennyire veszélyesek. Hiába 95 százalékos ugyanis egy vakcina hatásossága, az ezt meghatározó vizsgálat a megbetegedést figyeli, nem a megfertőződést. Amit tudunk tehát, az az, hogy akit beoltanak, soha nem lesz súlyos beteg, és még enyhén is nagyon ritkán. Azt viszont nem tudjuk, hogy tünetmentesen megfertőződhet-e, ez egy nagy nyitott kérdés. De még nagyobb, ami ebből következik: hogy

ha meg lehet fertőződni oltás után, tovább is lehet-e adni ezt a fertőzést, mondjuk olyanoknak, akik nem védettek, ezért meg is betegedhetnek tőle?

Márpedig az oltási program célja nemcsak a beoltottak, hanem mindenki más megvédése is, erről szól a közösségi immunitás, amelynek a kialakulási küszöbje most minden oltási program Szent Grálja.

Koronavírus elleni oltásra várakoznak a miskolci kórházban kialakított oltóponton 2021. február 6-án – Fotó: Vajda János / MTI

Vannak azért biztató eredmények is ezen a téren. Az AstraZeneca februárban közzétett eredményei alapján a vakcinájuk a tünetmentes fertőzést is képes lehet jelentősen, 67 százalékkal csökkenteni már az első dózis után. Ez egy előzetes, független szakértők által még nem elbírált elemzés, és csak kevés résztvevő, kétezer fő adatain alapul, de ezzel együtt is reménykeltő. A Pfizer-BioNTech vakcinájáról is érkezett ígéretes eredmény: izraeli kutatók olyan embereket vizsgáltak, akik az oltás megkapása után megfertőződtek, és megállapították, hogy az ő körükben a vírusterhelés 12-28 nappal az első oltás után negyed akkora volt, mint azoknál a fertőzötteknél, akik nem kaptak oltást – ami arra utal, hogy a fertőzőképességük is alacsonyabb. Ez nem klinikai, hanem megfigyeléses vizsgálat volt, és több szempontból is korlátozottan lehet csak következtetéseket levonni belőle, de ha sikerül igazolni az eredményeit, az jó hír lenne a járvány elleni harcban.

A védettségi igazolás bevezetése előtt ezért érdemes lenne tisztázni, hogy mi is lenne a célja: ha az, hogy a beoltottak szabadon járhassanak, anélkül, hogy megbetegednének, erre minden további nélkül jó lehet. De ha a járvány elfojtása, a teljes népesség védelme a cél, akkor

addig, amíg nem tisztázódik az oltottak fertőzőképességének a kérdése, nem jó ötlet őket korlátozások nélkül az oltatlanok közé engedni.

Ezért szokták a szakemberek azt tanácsolni, hogy az is viselje tovább a maszkot, tartsa a távolságot, és tartsa be a többi korlátozó szabályt is, aki maga már védett a megbetegedéstől – nem saját maga, hanem a még oltatlanok miatt.

Arról most nem beszélt Gulyás Gergely, hogy milyen engedményeket, esetleg milyen korlátozások alóli mentességet kapnának az igazolvánnyal rendelkezők (illetve hogy ebben differenciálnának-e a különböző kategóriák, oltottak, gyógyultak, tünetmentesek között), sőt konkrétan azt mondta, a kormány még nem döntött az okmányhoz társuló jogosultságokról. Hozzátette azonban, hogy a beoltottakra nem fog karanténkötelezettség vonatkozni, hiszen ez szerinte értelmezhetetlen lenne. Korábban pedig ugyanő azt mondta, ha valaki védett, annál az embernél nem lesz értelme az esti kijárási korlátozásnak. Ez utóbbi egyébként olyan engedmény lehet, amely kisebb kockázattal hozható meg, mint mondjuk a maszkmentesség, hiszen ha csak az oltottak mehetnek ki este, akkor biztosan nem fertőznek meg olyat, aki még nem kapott oltást.

Nem tudjuk, meddig védettek a gyógyultak

Nemcsak a beoltottak, de a betegségen átesettek védettségének időtartama sem pontosan ismert még. Ez akár 6 hónap is lehet, de itt is lehetnek nagyobb egyéni eltérések, gyorsabb újrafertőződés – és hosszabb is lehet a védelem, de megint csak el kell mondani: ezt ma még nem tudjuk.

A négy hónapos érvényességi idő tehát nagy átlagban biztonságos lehet – már ha a gyógyultakra is valóban ez vonatkozik.

Mindenesetre az eddigi kutatások alapján az oltások jellemzően erősebb, hosszabb védelmet nyújtanak, mint a betegség kihordása, így az észszerű különbségtételnek tűnik, hogy az oltottak védettségi igazolása hosszabb érvényességű legyen. Az már más kérdés, hogy ez a hosszabb érvényesség pontosan mit jelent.

Mikor jöhet? Kártya lesz vagy app?

Gulyás Gergely a friss bejelentéskor erről nem beszélt, de ugyanő néhány hete azt mondta, február közepétől tervezik az igazolvány bevezetését. Orbán Viktor miniszterelnök egy nappal később viszont már azt mondta, hogy akkor lesz aktuális a kérdés, ha elérjük az egymillió beoltottat. Gulyás a mostani kormányinfón arról beszélt, hogy a tervek szerint márciusban meglesz a kétmillió beoltott. Eddig bő 113 ezren tekinthetők beoltottnak, mert ők kapták már meg a második adagot is.

Felmerülnek olyan gyakorlati kérdések is, mint hogy hogyan működne az igazolvány, egyáltalán milyen formátumú lenne, hogyan lehetne a mindennapokban használni, fel kéne-e mutatni a mozi bejáratánál vagy a határon és így tovább.

Ezekről részleteiben még korai lenne beszélni, de a korábban elcsepegtetett információk alapján egyrészt lesz egy plasztikkártya, amelyet fizikailag fel lehet majd mutatni, és emellett lesz egy digitális változat is, amelyet a Belügyminisztérium fejleszt, és az első változatát az operatív törzs már karácsony előtt látta is. Ez utóbbiról Orbán Viktor azt mondta, összhangban van a digitális vakcinaútlevél létrehozására vonatkozó uniós törekvéssel, ez alapján azt lehet feltételezni, hogy az EU más tagállamaiban is elfogadják majd.

Orbánnal egy napon, december 23-án nyilatkozott a témáról Szabó Bálint, az Országos Kórház-főigazgatóság ágazati és intézményi informatikáért felelős főigazgató-helyettese is, aki a Magyar Nemzetnek azt mondta – feltételezhetően ugyanerről a projektről –, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) együttműködve alakított ki egy mobilos rendszert, amellyel a magyar állampolgárok az okostelefonjuk segítségével, az EESZT-ben tárolt információk alapján igazolni tudják a védettségüket.

„Az alkalmazás két mobilapplikációból áll, az egyik maga a Covid-útlevél, a másik pedig az ellenőrző alkalmazás, amellyel igazolhatóvá válik adott állampolgár Covid-védettsége az elmúlt 14 napban végzett koronavírus-tesztek eredménye, valamint a kapott védőoltások alapján”

– mondta.

Magyarország egyébként Észtországgal, Izlanddal és az AstraZeneca észt leányvállalatával közösen tesztel egy VaccineGuard nevű rendszert is, de az némileg más tészta, mert többek között a vakcinaszállítmányok követésére és az oltási jogosultság ellenőrzése is szolgál.

Foglaljuk össze tehát, hogy mit tudunk:

  • A védettségi igazolás fontos eszköz lehet a járvány utáni élet újraindításában, de a bevezetése előtt még sok tisztáznivaló van.
  • Jelenlegi ismereteink alapján nagy járványügyi kockázattal jár a védettséget élvezők kontroll nélküli beengedése a még nem védettek közé – fontos, hogy kockázatról van szó, kiderülhet, hogy ez rendben van, de az ellenkezője is.
  • Egyébként is annyira gyorsan változik a tudásunk a vírusról és a vakcinákról, hogy ezen a ponton elég kockázatos már az is, hogy a védettséget élvezőkre vonatkozó, kiforrott szabályokról beszélünk – már csak azért is, mert ha kiderül valami, ami ezeknek ellent mond (például hogy a beoltottak is képesek fertőzni), akkor nemcsak, hogy mégse lehet rájuk nézve enyhébb szabályokat bevezetni, de még fölöslegesen hitegettük is őket azzal, hogy lehet. Ezért indokolt az óvatosság az igazolvány bevezetése előtt.

Máshol is készülnek a bevezetésre

Egyre több országban tervezik bevezetni Európában a védettségi igazolványokat. Izlandon – elsőként Európában – január 21. óta adnak ki oltási igazolást azoknak, akik megkapták mind a két adagot a koronavírus elleni vakcinából. Lengyelországban pedig szintén januárban állították ki az első digitális vakcinaútleveleket: az oltás beadását igazoló QR-kódot az okostelefonokon vagy papíron lehet bemutatni az erre jogosultaknak.

Egy német nyugdíjas mutatja az oltási könyvébe ragasztott matricát, ami igazolja, hogy megkapta a Pfizer-BioNTech első koronavírus elleni oltását 2021. február 1-jén – Fotó: Friso Gentsch / DPA / AFP

A dán kormány még a múlt héten jelentette be, hogy három-négy hónapon belül állítják majd ki az első digitális oltási útleveleket a beoltott állampolgároknak, a svéd kormány pedig júniusra ígéri az első elektronikus védettségi igazolványok kiadását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a már említett közös uniós oltásigazolási rendszer felállítását szorgalmazza, a javaslatát pedig támogatja többek között a portugál, a görög és a szlovák kormány is. Spanyolország viszont fordított logikával pont azokról készít adatbázist, akik elutasítják az oltás beadatását – ezt a listát pedig megosztják a többi uniós tagország kormányával is. Ettől függetlenül nem tervezik a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét:

„Jogukban áll az embereknek nem beadatni a védőoltást, bár ez szerintünk hiba lenne. Igyekszünk eloszlatni a kétségeket, az oltás ugyanis életeket ment, és kiutat jelent a járványból”

– mondta Salvador Illa egészségügyi miniszter.

Nadhim Zahawi brit vakcinaügyi miniszter szerint az Egyesült Királyság kormánya is aktívan figyeli a vakcinaútlevelekkel kapcsolatos technológiai fejlesztéseket, James Cleverly külügyminiszter pedig arról beszélt egy rádióműsorban, hogy előkészületben van náluk is egy hasonló rendszer bevezetése, hogy a britek már idén nyáron újra tudjanak külföldön is nyaralni. Európán kívül pedig az Egyesült Államokban is dolgoznak az oltási igazolások rendszerén: Joe Biden elnöki beiktatása után hozták nyilvánosságra az új amerikai járványügyi stratégiát, a részletes dokumentum egyik pontja szerint pedig a kormányzati szerveknek együtt kell működniük annak megállapítására, hogy megvalósítható-e a nemzetközi oltási igazolások elektronikus kiállítása.

„Nagy az érdeklődés a légitársaságok, a vám- és határrendészetek és az utazók felől is, akik mind azt kérdezik: hogy tudom majd bizonyítani, ha felülök egy repülőre, egy vonatra vagy bármire, hogy engem leteszteltek vagy beoltottak?” – mondta a New York Timesnak Dakota Gruener, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felkérésére vezeti az egyik szakértői csoportot az oltásigazolások nemzetközi rendszerének kiépítésére. Főleg a repülések előtt kellhet majd felmutatni az igazolásokat: néhány héten belül az Etihad Airways és az Emirates légitársaság utasai is digitális útlevelekkel igazolhatnák majd azt, hogy beoltották őket a koronavírus ellen, vagy rendelkeznek negatív teszttel. Rajtuk kívül az ausztrál Qantas légitársaság már tavaly novemberben bejelentette, hogy csak beoltott utasokat enged majd fel a nemzetközi járataira.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!