Hány embert kell még beoltani Magyarországon a nyájimmunitáshoz?

Vasárnapig 123 188 ember kapta meg a koronavírus elleni oltás legalább egyik adagját Magyarországon. Mostanra már vannak olyanok is, akik a kétfázisú oltásból a második dózist is megkapták, amely után 7 nappal alakul ki a teljes védelem. Az itt látható grafikán azt mutatjuk meg, eddig hány embert oltottak be, és hányat kellene még beoltani a 60 százalékos nyájimmunitás eléréséhez.

Régóta tudjuk: ahhoz, hogy a járványt sikerüljön elfojtani, legalább az emberek 60 százalékának vagy át kell esnie a betegségen, vagy oltással immunissá kell tenni őket a koronavírus ellen. Ha ezt az arányt sikerül elérni, akkor a vírus terjedési útvonalai jelentősen leszűkülnek. A vírus nem tud terjedni, mivel állandóan olyan emberekkel találkozik, akik védettek a fertőzés ellen.

A még megfertőzésnek kitett emberek száma így túl kicsire csökken ahhoz, hogy újabb járványkitörés következzen be. Ezt hívjuk nyájimmunitásnak, bár a helyesebb kifejezés inkább a nyájvédelem lenne.

A hétvégén Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa a Népszavának adott interjúban ugyanakkor óvatosabb volt a nyájimmunitással kapcsolatban. A kutató azt mondta: csak azt tudjuk biztosan, hogy az oltás a Covid-19 súlyos szövődményeitől védi meg az embert, de az egyelőre nem tudható, hogy a beoltottak képesek lesznek-e tovább adni a vírust. Ha tovább tudják adni, akkor inkább csak „vírusszelídítésről” lesz szó: „Akik be vannak oltva, nem kerülnek kórházba, azaz ha jó sok embert beoltunk, csökken az ellátórendszere nehezedő nyomás.” Nyájimmunitásról akkor beszélhetünk, ha az oltottak valóban nem tudják terjeszteni a vírust. Bizakodásra adhat okot, hogy a múlt héten egy izraeli kutatás előzetes eredményei azt mutatták: a nálunk is alkalmazott Pfizer–Biontech-vakcina segít megelőzni, hogy a már beoltott emberek továbbadják a betegséget másoknak.

Hosszú várakozás után Magyarországon december 26-án kezdték meg a koronavírus elleni oltások beadását, rögtön azon a napon, amikor az első szállítmány hazánkba érkezett. Az oltási rend szerint először az egészségügyi dolgozók kaphatták meg a vakcinát, azóta már idősotthonokban is elkezdődött az oltás. A sorban ezután a 60 év felettiek, majd a rendvédelmi és közigazgatási szervek dolgozói, a 60 év alatti veszélyeztetettek, illetve a kritikus infrastruktúrában dolgozók következnek. Végül mindenki más megkaphatja majd az oltást, aki kéri, és nem áll fenn nála semmilyen kizáró ok.

Bárki is próbálja az ellenkezőjét állítani, Magyarországon azért kezdődhetett meg az oltás december végén, mert az Európai Unió tagjaként mi is részesülhettünk abból a készletből, amit az EU nagy tételben rendelt meg a Pfizer–BioNTech cégtől. A folyamatosan érkező készleteket arányosan osztják el a tagországok között, így minden héten csak korlátozott számú kontingens érkezik. Közben megérkezett Magyarországra a Moderna vakcinája is, amellyel szombaton kezdtek el oltani nálunk.

Ha több vakcina lenne, mostanáig több embert is be lehetett volna már oltani, de a valóság az, hogy egyelőre nincs. A Brüsszelt korábban is szívesen ekéző magyar kormány most azért bírálja az Európa Bizottságot, hogy túl lassú az uniós beszerzés. Tény, hogy a Pfizer és a BioNTech jelezte is már, hogy a következő hetekben előfordulhatnak késések az európai szállításban, mert február elejéig még ideiglenes fennakadások lehetnek a belgiumi Puursban lévő üzemük bővítése miatt.

Közben azonban a magyar kormány által gyakran emlegetett, a nyugati tesztelési sztenderdeknek nem mindenben megfelelő orosz és kínai vakcinák sincsenek még itt. Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy megállapodtak a Sinopharm nevű kínai gyártóval. Ha a magyar hatóságok megadják az engedélyt, akkor egymillió adag is érkezhet az országba a megbízhatóbbnak tartott kínai vakcinából.

Magyarország a világ országaival összehasonlítva nem áll rosszul a lakosság immunizálásában: a középmezőnyben vagyunk a 100 lakosra számított, beadott vakcinaadagok számában. A vakcinálásban Magyarország a világátlag felett áll, nemcsak Csehországot, Szlovákiát vagy Ausztriát előzzük meg, de Norvégiát vagy Finnországot is. Lakosságarányosan Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein tart a legelőbbre a lakosság immunizálásában. Szám szerint a legtöbb dózist az oltásból eddig az USA-ban és Kínában adtak be, ott már több mint 10 millió adag fogyott.

A tömeges immunitást biztosan az oltásokkal lehet elérni, még ha a koronavíruson átesettek jelentős része hónapokig tartó védettséget is szerzett a vírus ellen.

A probléma azonban az, hogy nemcsak Magyarországon, de a világ többi országában sem tudják megmondani pontosan, hányan is estek már át a fertőzésen.

Ez a szám a többszöröse annak, ami az igazolt fertőzöttekről szóló statisztikákban olvasható. Az emberek jelentős része tünetmentesen esik át a fertőzésen, sokan pedig a jellegzetes tüneteket felismerve nem teszteltetik magukat, így nem is kerülnek bele a statisztikákba. A hivatalos adatok szerint Magyarországon eddig 351 ezer ember kapta el a vírust, de Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora már decemberben úgy becsülte, hogy addigra már akár 2 millió ember eshetett át a fertőzésen.

Jelen ismereteink szerint a megfertőződötteknél az immunitás csak egy időre szól, az antitestek mennyisége egy idő után csökken, így a védelem is gyengül az újrafertőzéssel szemben. Arról a tudományos közvéleményben elég ellentmondásos adatok jelennek meg, hogy meddig is tart ez az immunitás: a különböző tanulmányok szerint néhány hónapig, de akár nyolc hónapig, sőt akár több évig is védett lehet a szervezet a fertőzés után.

A vakcinák mostani ismereteink szerint 8-10 hónapig mindenképpen védettséget nyújtanak a Covid-19 súlyos tünetei ellen. Korábbi vakcinafejlesztéseknél az állatkísérleteken volt példa arra, hogy az oltás utáni egy-két évben még mindig volt a védettséghez elegendő antitest a szervezetben, ugyanakkor emberek esetében ezt egyelőre nem lehet megerősíteni, mondta nemrég Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.

Magyarországon az emberek többsége egyelőre óvatos az oltással. A Központi Statisztikai Hivatal karácsony előtt közzétett felmérése szerint a megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka biztos abban, hogy beoltatná magát, míg több mint egyharmada kifejezetten elutasító volt. Az oltásra eddig több mint egymillióan regisztráltak.

Az oltásokról szóló összefoglaló cikkünket itt olvashatja>>>