A megbízhatóbb kínai vakcina jön Magyarországra

2021. január 14. – 14:42

frissítve

A megbízhatóbb kínai vakcina jön Magyarországra
Egy mintát vizsgál a Sinopharm vakcinát gyártó cég laboratóriumának dolgozója Pekingben 2020. április 11-én – Fotó: Xinhua/Zhang Yuwei / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

December 26-án Magyarországon is megkezdődött a koronavírus elleni oltóprogram a Pfizer-BioNTech vakcinájával, és azóta a Moderna oltóanyagából is érkezett kisebb mennyiség. A magyar kormány azonban folyamatosan kritizálja a közös uniós vakcinabeszerzést koordináló Európai Bizottságot, amiért a vakcinák lassan és korlátozott mennyiségben érkeznek a tagállamokba. Ezért Magyarország hónapok óta tárgyalásokat folytat orosz és kínai vakcinák beszerzéséről is.

Most kiderült, a kínai vakcináról meg is született a megállapodás.

Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter jelentette be a csütörtöki kormányinfón. Mint mondta, a kormány megállapodott a Sinopharm nevű kínai gyártóval, és az első szállítmány akár egymillió adagos is lehet. Hogy mikor, az a miniszter szerint már csak attól függ, hogy a magyar hatóságok milyen gyorsan adják meg az engedélyt a vakcina bevetésére.

Hónapok után derült ki, melyik vakcina jöhet

Bár azt már hosszú ideje kommunikálja a kormány, hogy kínai vakcinákról tárgyal, most először hangzott el konkrétan, hogy melyik gyártó készítménye érkezhet az országba.

A legtöbb részletet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter árulta el még novemberben, amikor azt mondta, három gyártóval állnak kapcsolatban, ebből egy állami vállalat, ezzel már alá is írták az együttműködési megállapodást, amellyel regisztrálták a vásárlási szándékukat.

A két magánvállalat közül „az egyikkel már a regisztrációról és az engedélyezésről szóló előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, amelynek nyomán egy, maximum másfél hónapon belül vakcinamintákat tudunk kapni elsőként, vagy legalábbis nagyon az elsők között Európában”. A gyártók neveit azonban ő sem említette, és a minisztérium nem is válaszolt az erről szóló kérdésünkre.

Gulyás Gergely, a konkrét gyártmányt továbbra sem említve, december 22-én azt mondta, ha megkapja a magyar hatóság engedélyét „a kínai vakcina”, abból még 2020-ban félmillió adag jöhet. Ez végül nem valósult meg, de feltehetően már akkor is a most bejelentett megállapodásban szereplő Sinopharmról lehetett szó, a várható adagok száma pedig azóta megduplázódott. (Ez is kétdózisú oltás, akárcsak a Pfizer-BioNTech és a Moderna fejlesztése, tehát az adagok száma ennél is kettővel osztandó, ha arra vagyunk kíváncsiak, hány főnek elég az érkező mennyiség.)

A jobbik kínai vakcinából kapunk

Kínában négy vakcina jár a klinikai tesztek utolsó fázisánál, de már azt megelőzően is engedélyezték a használatukat – éppen emiatt kaptak a kínai vakcinák az oroszhoz hasonlóan sok kritikát: a transzparens adatközlés és a legtöbb alannyal végzett harmadik tesztfázis kihagyása, vagy legalábbis beelőzése miatt.

Azt a kritikusok sem állítják, hogy Kína (és Oroszország) ne lehetne képes biztonságos és hatásos vakcina fejlesztésére, csak erről szeretnének a nyugati vakcinákéhoz hasonló, objektív bizonyosságot szerezni a készítmények széles körű alkalmazása előtt. A lakosság relatív bizalmatlansága is feltehetően ebből a bizonytalanságból eredeztethető.

Egy idős férfi kapja meg a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcináját a jordániai Ammanban 2021. január 13-án. Jordánia a Pfizer-BioNTech vakcinája után a Sinopharmét is engedélyezte vészhelyzeti felhasználásra – Fotó: Khalil Mazraawi / AFP

A négy vakcinából kettőt fejleszt a Sinopharm, egyet a Sinovac és egyet a CanSino nevű gyártó. Az első három inaktivált víruson alapul, a CanSinóé (amelyről egyébként a legkevesebbet tudni) modernebb, virálisvektor-alapú, hasonlóan az AstraZeneca, a Janssen és az oroszok által fejlesztett vakcinához. Szijjártó novemberi szavai szerint mindhárom gyártó készítménye felmerült itthon.

Annak, hogy a Sinopharm lett a befutó, örülhetünk, mert az ő vakcinájukról biztatóbb hírek érkeztek, mint a másik, világszerte vizsgált oltóanyagról, a Sinovac gyártmányáról.

A Sinopharm vakcinája a kínai hatóságok vizsgálata szerint 79 százalékos hatásosságú, a készítményt szintén vizsgáló és helyben elő is állító Egyesült Arab Emírségek szerint pedig 86 százalékos. Mindkét eredmény jónak számít – az európai engedélyezés küszöbén álló AstraZeneca vakcinájáéhoz mérhető –, és a gyártó szerint a koronavírus újabb variánsai ellen is hatásos a vakcina.

Ezzel szemben a Sinovac vakcinája mindössze 50,38 százalékos hatásosságúnak bizonyult Brazíliában. Ez csalódást keltő eredménynek számít, nemcsak azért, mert több vakcina is jóval kedvezőbben teljesített már, hanem azért is, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) annak a vakcinának a sürgősségi jóváhagyását tartja elfogadhatónak, amelyik eléri legalább az 50 százalékos hatásosságot, így ez a kínai gyártmány épp a határon egyensúlyoz. A brazil hatóságok ezért további vizsgálatokat rendeltek el az alkalmazás előtt.

A Magyarországra várhatóan hamarosan megérkező Sinopharm-vakcinára is igaz, hogy már a harmadik tesztfázis előtt széles körben alkalmazni kezdték: már novemberben túl volt az egymillió főn az ezzel beoltottak száma Kínában és a Közel-Kelet több országában, és Gulyás Gergely szerint mostanra már 20 milliónál többen kapták meg. Súlyos reakciókról, komoly mellékhatásról nem érkezett hír.

Már a határozat is megjelent

Gulyás bejelentése után, szintén csütörtökön meg is jelent a Magyar Közlönyben az 1004/2021. számú kormányhatározat, amely hivatalosan is rögzíti, hogy a kormány szerint „szükséges az Európai Unió által kezdeményezett, centralizált COVID-19 oltóanyag-beszerzés keretén túl a magyar emberek egészségének megvédése érdekében a lehető legnagyobb mennyiségű biztonságos oltóanyag beszerzése”.

A határozat szerint a kormány egyrészt felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy e cél érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket, másrészt a pénzügyminisztert, hogy az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat, „a felmerülés ütemében”. A határozatban konkrét dátumhoz hasonlóan konkrét összeg sem szerepel.

Hogy állunk a beadott oltások terén?

Ahogy szombati cikkünkben írtuk, a kezdeti kaotikus viszonyok után a magyar oltási program jelentősen felgyorsult, és a hazai oltási ütem az EU középmezőnyébe kúszott fel, némileg az uniós átlagot is meghaladva.

Az oltási program azóta utol is érte a szállítmányozást, azaz minden Magyarországra érkező vakcinát be is adták már valakinek (illetve a felét, mert a második adagokat ellátásbiztonsági okokból tartalékolják.) Hetente érkezik az országba új szállítmány, az eheti keddivel együtt eddig összesen 129 860 főnek elegendő mennyiség érkezett, és csütörtökig 96 100 embert oltottak be.

Az amerikai Moderna cég első magyarországi szállítmányát viszik a hűtőkamrába a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat budapesti telephelyén 2021. január 12-én. A 7200 vakcina 3600 ember oltására elegendő. A szállítmányt egy hűtőkamrában tárolják -25 Celsius-fokon addig, amíg eljut az oltóhelyekre – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Gulyás Gergely szerint a jelenlegi szállítmányozási ütem mellett körülbelül 30 hétig tartana a veszélyeztetett 3 millió embernek a beoltása. A miniszter azt mondta, Magyarország képes lenni napi félmillió embert is beoltani, ha lenne hozzá elég vakcina, így 10-12 alatt le lehetne zavarni mindenkinek a beoltását, aki ezt igényli.

Na és az orosz vakcinával mi a helyzet?

Bár eleinte a Szputnyik V nevű orosz vakcináról tűnt úgy a kormányzati kommunikáció alapján, hogy még előbb érkezhet a tömeges oltáshoz szükséges mennyiségben, most úgy tűnik, nemcsak előbb nem jön, hanem egyáltalán nem.

Gulyás Gergely több hónapos ígérgetés után december végén az Atv-nek elmondta, amit nemzetközi sajtóhírekből már egyébként is lehetett tudni: hogy Oroszország egyelőre nem győzi gyártókapacitással. Ezért végül csak hatezer adag jött, ez háromezer főnek elég – és pont ennyi résztvevővel indul is egy magyarországi klinikai vizsgálat a vakcina tesztelésére. Hogy a későbbiekben érkezik-e mégis nagyobb mennyiség, azt nem tudni, de ez egyelőre lekerült a napirendről.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!