Izraeltől kaptunk Moderna-vakcinát, miközben az uniós keretnek csak a felét hívtuk le

A Telex is beszámolt róla szerdán, hogy Izrael bejelentette: ötezer adag Moderna-vakcinát ad Magyarországnak a diplomáciai támogatásáért cserébe. Összesen százezer adagot osztottak szét olyan országoknak, amelyek „Jeruzsálem segítségét kérték”.

A dolog érdekessége, hogy a Moderna része az európai uniós vakcinabeszerzési programnak, ezért a közös uniós keretből Magyarország lakosságarányosan vásárolhat a vakcinájából.

Számításaink szerint azonban az uniós keretből lekötött mennyiség a fele annak, amennyi Magyarországnak eredetileg lakosságarányosan rendelkezésére állt volna.

És negyede annak, amit egy újabb megállapodás alapján összesen leköthetnénk.

3,5 helyett 1,74 millió

Az amerikai Moderna vakcinája volt a Pfizer-BioNTech oltóanyaga után a második, amelyet engedélyeztek az Európai Unióban, és amellyel Magyarországon is megkezdődhetett az oltási kampány még január elején.

Az uniós vakcinabeszerzéseket a tagországok megbízásából koordináló Európai Bizottság november 25-én hagyta jóvá a szerződést a Modernával 80 millió adag lekötéséről, plusz további 80 millió opcionális megvásárlásáról. Ezt az opciót december 15-én le is hívták (a Pfizer-BioNTech 100 milliós opciójával együtt).

Első körben tehát december közepén 160 millió adag volt fixen megvásárolható a 447,7 millió lakosú EU-ban. Magyarország ebből a friss összesítés szerint 1,744 millió adagot vett, de

lakosságarányosan akár 3,5 milliót is lefoglalhattunk volna.

Minderről abban az egy hónappal ezelőtti cikkünkben is beszámoltunk, amelyben a kormány vakcinaügyi brüsszelezésében szálaztuk szét a jogos kritikákat és a politikai indíttatású kommunikációs csúsztatásokat.

Február 17-én újabb szerződést kötött a Bizottság a céggel: a már meglévő 160 millió adag mellé további 150 millió adagot foglaltak le még 2021-re, és másik 150 millióra opciót kötöttek, de ez utóbbi már 2022-re szól.

Először január 21-én kérdeztünk rá az operatív törzsnél, hogy jól számolunk-e, és ha igen, miért csak a lakosságarányosan elérhető mennyiség felét kötötte le Magyarország az elsők között engedélyezett vakcinából. Ezután február 18-án, az új uniós szerződés megkötése után újra megkérdeztük az operatív törzset és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is ugyanerről, illetve ekkor már arról is, hogy az új keretből tervez-e vásárolni a kormány. Választ azóta sem kaptunk egyik megkeresésünkre sem. A kérdéseket beküldtük az eheti kormányinfóra is, ha Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszol rá, beszámolunk róla.

Kelet, nyugat

Természetesen bármelyik kormány dönthet úgy, hogy nem vesz meg minden lehetséges adagot minden elérhető vakcinából. Az Izraeltől kapott ötezer adag pedig egyébként is elenyésző mennyiség akár csak a hetente érkező uniós szállítmányokhoz viszonyítva is.

A dolognak mégis sajátos színezetet ad, hogy a magyar kormány hónapok óta arra építi a kommunikációját vakcinaügyben, hogy az uniós beszerzések lassúsága miatt kénytelen más források után nézni, azaz gyakorlatilag a brüsszeli bénázással legitimálja az orosz és a kínai vakcina ellentmondásos engedélyezését (előbbi a szakértők véleménye ellenére kapott engedélyt, utóbbinak gyógyszerhatósági vizsgálat helyett rendelettel csinált utat a kormány).

Az uniós kritikák egyáltalán nem alaptalanok, de az élüket tompítja, ha a kormány még az elérhető mennyiségre sem tartott igényt. Az meg pláne, ha utána Izraeltől kér segítséget, és kap ugyanabból a vakcinából.

Még a szerdai hír megjelenésekor megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, hogy valóban kértünk-e segítséget Izraeltől, és ha igen, akkor miért; milyen diplomáciai támogatást nyújtottunk Izraelnek, amit így hálálnak meg; továbbá ha megérkezik a vakcina Izraelből, kik részesülhetnek majd belőle.

Hogy állunk a többi uniós vakcinával?

Az uniós vakcinaportfólió számai eddig is részletesen átnézhetők voltak. A magyar beszerzésekről mostanáig elvétve hangzott el gyártókra lebontott információ, de hosszú várakozás után az operatív törzs a héten elkezdte ezt közzétenni.

A számok összevetéséből látszik, hogy a többi, már engedélyezett vagy hamarosan érkező vakcinánál nagy vonalakban kihasználjuk a rendelkezésre álló keretet. Azért írjuk, hogy nagy vonalakban, mert az uniós számok pontos értelmezése gyártónként változik:

• A Pfizer-BioNTech vakcinájából eredetileg 200+100 millió adagról volt megállapodás, de még decemberben lehívta a Bizottság a 100 milliós opciót is. Ebből a 300 millióból a teljes ránk eső részt le is hívta a kormány. Az más kérdés, hogy azóta már további 200+100 millió adagról is született megállapodás, így az összesen 600 milliónak csak a felére jelentkezett még be Magyarország.
• Az AstraZeneca vakcinájából 300+100 milliót kötött le a Bizottság, de a 100 milliós opciót még nem hívták le. A 300 millió lakosságarányos részét meg is vette Magyarország.
• Az uniós portfólióból most a Janssen vakcináját érdemes még figyelni, mert a gyártó már erre is beadta az engedélykérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, így hamarosan használatba kerülhet. Ebből 200+200 milliót kötött le a Bizottság, lakosságarányosan a 200 biztos adag ránk eső részét le is hívta Magyarország. (A Janssennél érdekesség, hogy a kormány még a friss kimutatásban is úgy számol, hogy a 4,56 millió adag fele ennyi embernek lesz elég, holott ezt a vakcinát minden jel szerint úgy fogják engedélyezni, hogy egy adagot is elég beadni belőle fejenként.)

Ebben a cikkben grafikonon mutattuk be, hogyan áll itthon a már megérkezett vakcinák felhasználása.