Zűrös közvetítő a kínainál, kényelmetlen feltételek az orosznál: mi látható a nyilvános vakcinaszerződésekből?

2021. március 12. – 17:44

frissítve

Zűrös közvetítő a kínainál, kényelmetlen feltételek az orosznál: mi látható a nyilvános vakcinaszerződésekből?
A kínai Sinopharm gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcináját csomagolják ki egy budapesti rendelőben a beadás előtt – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A kormány csütörtökön nyilvánosságra hozta az orosz és a kínai vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket. A dokumentumokat elég szokatlan helyen, Gulyás Gergely Facebook-oldalán publikálták képformátumban, ami nem segíti a feldolgozást, de ne legyünk telhetetlenek, nézzük, miket lehet megállapítani első blikkre a szerződésekről.

Szputnyik: az oroszok érvényesítették az erőfölényt

Az oroszokkal kötött, decemberi megállapodás publikált változata angol nyelven íródott, és alapvetően a klinikai vizsgálatokhoz rendelt háromezer adagról szólt, de ezt később kibővítették egymillió adaggal. A magyar állam nevében a Nemzeti Népegészségügyi Központ vásárolt a Szputnyik V-ből, az eladó pedig az RDIF nevű orosz cég. A 444 átnézette a dokumentumot egy gyógyszeripari szerződési gyakorlattal rendelkező szakemberrel, és az ő meglátásai alapján arról írt:

  • a vizsgálathoz küldött vakcináról szóló megállapodásnál természetes, hogy az orosz fél nem vállal felelősséget a beoltottak és rokonaik egészségében bekövetkező káros változásokért;
  • az ugyanakkor furcsa, hogy a szerződés az eladó anyagi felelősségét százezer dollárban (kb. 30 millió forintban) maximálja.

A háromezer adag, 19,9 dolláros vakcina esetében ez még érthető, de mivel a szerződést januárban még egymillió vakcinával megtoldották, így már kirívóan alacsony összegről beszélünk. A teljes beszerzés bő húszmillió dollárt (hatmilliárd forintot) tett ki, ehhez viszonyítva a változatlanul hagyott, 30 millió forintos felelősségi plafon elhanyagolható.

A szerződés szerint a magyar állam vásárlóként abba is belement, hogy az esetleges jogvitákat kizárólag az orosz törvények szerint, moszkvai választottbíróság előtt rendezzék. A 444 által megkérdezett szakértő szerint ez a feltétel szokatlan, és kiszolgáltatott helyzetbe hozza a vevőt. Ráadásul a szállító azért sem visel felelősséget, ha gyártás lassúsága miatt nem tudja tartani a határidőket.

Ehhez a cikkhez mi is beszéltünk egészségügyi beszerzésekben jártas jogászokkal, akik közül volt, aki azt az álláspontot képviselte, hogy bár a szerződés valóban kedvezőtlennek tűnik a vevő (vagyis a magyar állam) szempontjából, érdemes azon a szemüvegen keresztül nézni mindezt, hogy a kormány egyfajta kényszerhelyzetben kötött megállapodásokat a keleti vakcinákra.

Amennyiben az emberi élet védelme a fő cél, és ehhez minél gyorsabban minél több oltóanyagot kíván beszerezni a kormány, akkor nincs igazán abban a helyzetben, hogy válogathasson.

Különösen azért, mert a vakcinagyártás sajátosságai miatt globális hiánycikk a koronavírus elleni oltás. Magyarán: keresleti piac van, az eladók válogathatnak a vevők között, és ezt az erőfölényt bolondok lennének nem érvényesíteni a szerződésekben. A magyar kormány egyébként rendre számon kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye nyilvánossá a közös beszerzés összes szerződését (ezek közül már három publikus, de a Pfizer és a Moderna egyelőre nem az), pénteken Gulyás Gergely is posztolt az erről szóló hivatalos levélről. Ezzel az igénnyel nincs egyedül Magyarország, már az EU Parlamentje is kérte ugyanezt korábban.

Az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinából álló újabb szállítmányát pakolják ki a Hungaropharma telephelyén 2021. március 4-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Jogász forrásunk szerint bőven elképzelhető, hogy ha belenézhetnénk a még nem megismerhető uniós szerződésekbe, ott is találnánk a vevőre nézve kellemetlen elemeket, hiszen az EU is ugyanebben a piaci helyzetben volt kénytelen bevásárolni. Ugyanakkor a már elérhető szerződésekből kedvezőbb kép rajzolódik ki, és állítólag pont amiatt tartott olyan sokáig az uniós beszerzés leütése, mert a Bizottság jobb feltételeket igyekezett kiharcolni a gyártókkal szemben.

Az RDIF-fel kötött szerződés kimondottan az orosz félnek kedvező alakulása azért is járhat kellemetlen következményekkel Magyarország számára, mert

a Szputnyik V-t úgy szereztük be, hogy nem rendelkezett uniós engedéllyel.

Ezeknél a tagállami engedéllyel behozott vakcináknál pedig az a helyzet, hogy ha bármi gond van, akkor magáé a tagállamé a felelősség, szemben a közös beszerzésű, uniós engedélyezésen átesett oltóanyagokkal, amelyeknél a gyártóé.

Sinopharm: zűrös hátterű közvetítőcég került a buliba

A magyarul íródott, kínai Sinopharm vakcinára kötött szerződésében az első feltűnő különbség az oroszhoz képest az ár: ebből az (egyébként régebbi technológiával készülő) oltásból

az egy embernek szükséges két dózis áfával együtt 63 euróba kerül.

A második kirívó dolog pedig az, hogy tulajdonképpen ki sem derül belőle, milyen feltételekkel szállítanak a kínaiak, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy közvetítő céggel, a Danubia Pharma Kft.-vel szerződött. A 63 eurós árban tehát már benne van az ő profitjuk is. Hogy ez mennyi lehet, arra még tippelni sem tudunk, mindenesetre a szerződés összértéke óriási, 150 millió euró (közel 55 milliárd forint), ezért az összegért június 15-ig vállalja a közvetítő, hogy leszállít 3,5 millió adag, az FCA Beijing által gyártott vakcinát.

A közvetítő hasznát azért nehéz megsaccolni, mert a Sinopharm ára elképesztően nagy változékonyságot mutat aszerint, hová adják el, az NPR cikke alapján 18 és 72 dollár között bárhol alakulhat egy dózis. Vélhetően azt tükrözi az árszabás, melyik ország mennyit tud érte fizetni, hogy alakul az alkufolyamat.

A Danubia Pharma Kft. hátterét tekintve érdekes cég, jelen pillanatban a céginformációs rendszerekben nem látni, hogy az általa realizált haszonnak ki a végső kedvezményezettje.

Az Opten szerint a társaság tulajdonosa a Syntonite Med Zrt., melynek részvényesei nem látszanak a céginformációs rendszerben, és miután csak tavaly novemberben alapították, még beszámolója sem érhető el. A Danubia és a Syntonite (egyik) ügyvezetője ugyanaz a személy, Tuza Máté.

Frissítés: az Ügyfélkapun keresztül elértük a Syntonite Med Zrt. részvényeire vonatkozó információkat. A céget Kovács József (a Tuza melletti másik vezető tisztségviselő) és Gergely Csaba Mátyás jegyeztették be, és összesen 5 ezer törzsrészvénye van (egyenként ezer forintos névértéken). A részvényeket fele-fele arányban birtokolja Kovács és Gergely. Utóbbi a céginformációs rendszerben egyéni vállalkozóként szerepel, előbbinek pedig jelenleg egyetlen tisztsége a Syntonite-beli ügyvezetés, aktuális hazai céges érdekeltsége nem látszik.

Szijjártó Péter a repülőtéren figyeli az újabb, 450 ezer darabos Sinopharm vakcinaszállítmány érkezését 2021. március 11-én – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

A cég tulajdonosai tehát sokat nem árulnak el, de ezt-azt így is lehet tudni az OGYÉI regiszterében gyógyszer-nagykereskedőként nyilvántartott Danubia Pharma múltjáról. Az Átlátszó már 2012-ben megemlítette egy cikkében a céget (aminek ekkor még korábbi tulajdonos-ügyvezetője volt érdekesebb), és azt írta: a 2009-ben bejegyzett Danubia 2012-ben úgy nyert el összesen 656,5 millió forintnyi uniós támogatást, hogy egy vanataui offshore cég (Batavia Investments Ltd.) volt a tulajdonosa. A céginformációs rendszer szerint a Danubia aztán 2013-ban két hónapig egy brit cég, a birminghami Independent Pharma Invest Ltd. birtokában volt, innen került az Átlátszó cikkében is említett Lachmann Norberthez, majd végül 2020 novemberében a rejtélyes, napokkal korábban alapított Syntonite Med birtokába.

A Syntonite bejegyzésekor egyébként már bőven lehetett tudni, hogy a kormány kínai vakcina beszerzésére készül.

Egzotikus részletek

A Danubia Pharmához kapcsolódó brit és vantaui szálon találtunk még néhány érdekes adalékot. A céget rövid ideig tulajdonló Independent Pharma Ltd. egyik vezetője egy bizonyos Vámosi Béla, a másik pedig Szeverényi Márk. Vámosinak és Szeverényinek több közös érdekeltségük is van a már említett Lachmann Norberttel, és mellesleg annak a Q Pharma Kft.-nek a vezető tisztségviselői, ami 2016-ban azzal került be a sajtóba, hogy 496 millió forintos támogatást kapott egy bicskei tápszergyár, mikrobiológiai labor és csomagolóüzem megépítésére, de a projekt nem készült el. A cikkek megjelenése után a Q Pharma tulajdonosai (egyikük Lachmann volt) közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével a támogatást átadták egy másik cégnek, az Ökogroup Zrt.-nek. A tápszergyár azonban így sem épült, az Ökogroup ellen végül nyomozás indult az uniós pénzek elsíbolása miatt.

Szeverényi Márk nevére keresve találunk aktuálisabb híreket is, a Válaszonline tavaly ősszel írt arról, hogy ő annak az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-nek a vezérigazgatója, amely komolyan profitált a tavalyi nagy lélegeztetőgép-bizniszből. Ezen a vonalon tehát biztosan van egy kínai üzleti kapcsolat, ami mostani vakcinabeszerzésben való részvételt is magyarázhatja.

A korábbi tulajdonos, az offshore Batavia Investmentsről a momentumos Tompos Márton közölt izgalmas információkat a Facebookján. Eszerint a cég helyi ügynöke egy bizonyos GT Group Ltd., amelyről azt kell tudni, hogy egy kalandos üzleti hátterű brit, Geoffrey Taylor cége. Az oknyomozó újságírókat tömörítő nemzetközi szervezet (ICIJ) vonatkozó cikke szerint ő egyebek mellett drog- és fegyverbizniszekben, adócsalási ügyekben volt érintett.

A kínai vakcinabeszerzést intéző társaság háttere tehát elég zűrös, érdekes volna tudni, milyen alapon választották ki a feladatra, és mi indokolja a részvételét a folyamatban. Kerestük a Danubia Pharmát és a Syntonite Medet, hogy a beszerzés részleteiről illetve arról érdeklődjünk, milyen körülmények között bízták meg őket, és mennyi hasznot realizálnak az ügyleten, de eddig nem kaptunk választ. Kerestük a Miniszterelnökséget és a Nemzeti Népegészségügyi Központot is arról érdeklődve, hogy milyen szempontok alapján választották ki a Danubia Pharmát, valamit hogy miért volt egyáltalán szükség közvetítőcégre a folyamatban, ha reagálnak, frissítjük a cikket.