Megjelent egy amerikai lapban a Sinopharm-vakcina dokumentációja: a tesztelést főként egészséges férfiakon végezték

A JAMA, az Amerikai Orvosi Kamara szaklapja közölte a kínai Sinopharm-vakcina teljes dokumentációját. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) után az Amerikai Orvosi Kamara is igazolja, a Sinopharm-vakcina hatásos és biztonságos – jelentette be Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára csütörtök reggel a Facebook-oldalán.

A szaklapban az a régóta várt tanulmány jelent meg, amely a kínai vakcina fázis III. vizsgálatának eredményeit ismerteti. A tanulmány szerint a tesztelés során vizsgált kétféle, inaktivált vírusból készült vakcina 72,8 százalékos, illetve 78,1 százalékos hatékonysággal védett a tünetes megbetegedéstől. A Magyarországon használt Sinopharm-vakcina alkalmazási előiratában [pdf] 79,34 százalékos hatásosság szerepel, de ott még kevesebb résztvevő adatait értékelték ki, így ez a minimális eltérés nem meglepő.

Nagyon kevés idős emberen tesztelték

A vizsgálatban összesen 40 832 önkéntes vett részt az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Egyiptomban és Jordániában. Az alanyokat három csoportra osztották, akik vagy két oltási dózist kaptak három hét különbséggel, vagy placebót. Két héttel a második oltás beadása után 26 ember kapta el a koronavírust azok közül, akik a WIV04 jelű oltást kapták, 21-en lettek fertőzöttek abból a csoportból, amelyet a HBO2 jelű vakcinával oltottak, és 95-en fertőződtek meg a placebót kapott csoportból.

A valódi vakcinát kapó önkéntesek egyikénél sem alakult ki súlyos betegség, szemben a placebót kapó csoporttal, ahol két embernél súlyos tüneteket okozott a koronavírus.

A Bloomberg Quint ugyanakkor a vakcinakísérlet néhány sajátosságára hívja fel a figyelmet:

• A vizsgálatban résztvevők közel 85 százalékát férfiak tették ki.
• Kevesebb, mint 2 százalékuk volt 60 éves, vagy annál időseb.
• Többségük egészséges volt.

A Bloomberg Quint szerint ennek eredményeként kevés bizonyíték van arra, hogy a vakcina hatásos és biztonságos a nők, az idősek és az alapbetegségben szenvedők körében. Hasonló megállapításra jutott a WHO szakértői csoportja is, amikor a vakcina jóváhagyása előtt értékelték az arról rendelkezésre álló adatokat:

„Alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV oltás 2 dózisa hatásos (60 év feletti) idősebb felnőtteknél”

– írták akkori értékelésükben.

Magyarországon pont az időseket kezdték oltani vele

A WHO végül ennek ellenére minden korosztály számára jóváhagyta a vakcina használatát, de ekkor is jelezték, hogy azt javasolják: azok az országok, amelyekben idősebbek körében is alkalmazzák a Sinopharm-vakcinát, végezzenek biztonságossági és hatékonysági monitorozást, hogy ezeknek az vizsgálatoknak az eredménye alapján erősebb lehessen az ajánlás az idősekre nézve.

Magyarországon mostanáig közel 1 millió ember kapta meg a kínai oltást: a legutóbbi elérhető adatok szerint első adagként 428 949-en a 60 év alattiak közül, és 560 416-an az idősebbek körében. A második adaggal viszont a 60 év alattiak közül még csak 37 272 főt oltottak be, míg az idősebbek közül már 500 233 főt. Ebből is látszik, hogy a kínai vakcinával elsősorban az időseket kezdték el oltani, a fiatalabbaknak csak később kezdték szélesebb körben adni itthon.

Ahogy a februári cikkünkben írtuk, már a magyarországi engedélyezés idején is tudható volt, hogy a 60 év felettiekről nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésre, ezért számos országban nem is oltották ezzel a vakcinával az időseket. Magyarország hasonló okból így tett eleinte az AstraZeneca vakcinájával, ezért nem tudni, hogy a kínai vakcinánál miért döntöttek úgy, hogy mégis a 60 év felettieket kezdik oltani vele.

A kínai vakcina magyar alkalmazási előiratából egyébként már akkor is kiolvasható volt, hogy a klinikai vizsgálatában részt vevők között nagyon kevés volt az idős ember: akkor 28 608 résztvevő adatai szerepeltek a dokumentumban, közülük 212 volt 60 év feletti, azaz az alanyok 0,7 százaléka. Összehasonlításként, a Pfizernél 42,2 százalék volt az 55 év felettiek aránya, a Modernánál 24,8 százalék a 65 év felettieké, és még a Szputnyik V tesztjeiben is 10,8 százalék volt a 60 év feletti.

Valós kritikák és fiktív támadások

Menczer Tamás a posztjában azt írta: „Az oltásellenes magyar baloldal hónapokon keresztül támadta – és egyébként támadja ma is – a kínai vakcinát. Hónapokon keresztül hazudoztak, azt is mondták például, hogy a kínai vakcinának nincs meg a teljes dokumentációja”.

Menczer állításával szemben azonban a kritikák nem arra irányultak, hogy a kínai vakcinának nincs dokumentációja, hanem arra, hogy ezt egészen mostanáig nem hozták nyilvánosságra.

Hasonló volt a helyzet a Szputnyik V-vel is, az orosz vakcina harmadik fázisú klinikai vizsgálatainak az eredményét sem tették közzé a magyarországi engedélyezéséig, ezt azonban már február elején pótolták, így ez az oltóanyag azóta jóval kevesebb kritikát is kapott.

Azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben, hogy az utólag érkező megnyugtató eredmények mennyiben igazolják utólag a kormány korábbi döntését a kínai vakcinával kapcsolatban, illetve mennyiben hiteltelenítik az akkori információk alapján hozott döntés akkori kritikáját.