Független szakértők olyan oltási tervet állítottak össze, amilyen az államtól is elvárható lett volna

„A magyar lakosság mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbizalom erősítése érdekében a jelenlegi, nem transzparens módon létrejött, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton aggályos eljárásrendet véleményünk szerint célszerű fejleszteni és pontosítani”

– írja az augusztus 1-jétől felvehető harmadik oltások hivatalos rendjéről hat elismert szakember egy közösen kiadott közleményben.

A vakcinák keverésére is ajánlást tevő eljárásrendről ebben a cikkben írtunk részletesen, bemutatva, hogy milyen szakmai kritikákat kapott, és miért nem jelent valódi segítséget az oltások lebonyolításával megbízott orvosoknak. A hat szakember – Balkányi László orvosi tudásmérnök, Falus András immunológus, Ferenci Tamás biostatisztikus, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser, Sarkadi Balázs kutatóorvos és Weltner János orvos – lényegében a cikkünkben is ismertetett szempontok alapján készítette el a saját ajánlását.

„Sajnálatosan az oltóorvosok és a háziorvosok részére elkészült, NNK és Emmi vezetői által védjegyzett szakmai ajánlás sokkal inkább a »lovak közzé dobta a gyeplőt«️, azaz nem tartalmaz igazi szakmai támogatást, és az orvos és a páciensre bízza a döntést, ahelyett, hogy a tudományos bizonyítékokkal segítené a munkájukat. Ennélfogva úgy éreztük, hogy a hazai egészségügy és érdeklődők megérdemelnek egy rövidebb és egy részletesebb szakmai ajánlást (illetve közérthető táblázatot), meghatározva, kik azok, akiknek célszerű felvenni a 3. oltást, és kik azok, akik inkább a járvány elleni védekezés egyéb módszereit válasszák egyelőre, és erősen feltételezhetik, hogy nincs még szükségük 3. oltásra.”

„Javaslatunk többek között példát is szeretne mutatni az átlátható, tudományos igényű, bizonyítékokon alapuló döntéshozatalra is, amely fejlesztése a hazai egészségpolitika fontos jövőbeli feladata”

– írták az összeállításuk mellé.

Szembetűnő különbség, hogy míg a hivatalos eljárásrend teljesen nélkülözött bármiféle indoklást vagy tudományos hátteret, ebben az összeállításban a fenti javaslatokat egy több mint tízoldalas, tudományos bizonyítékokkal gazdagon hivatkozott összefoglaló támasztja alá. A szerzők szerint nem szerencsés, hogy az eljárásrend semmiféle tudományos hivatkozást nem tartalmaz, és hogy az sem derül ki, milyen szakértők állították össze. „Egy szakmai ajánlás hitelességének alapeleme a transzparencia és a tudományos megalapozottság. Ez különösen fontos egy népegészségügyi kérdést szabályozó irányelv esetében, még inkább egy ilyen súlyú, össztársadalmi ügyben” – írják, miért tartják ezt problémásnak. Emellett több konkrét szakmai aggályt is megfogalmaznak az eljárásrend tartalmával kapcsolatban.

Nem mindenkinek kell még harmadik oltás

A szerzők a legfontosabb feladatnak azt tartják, hogy az alábbi csoportok védettségét minél előbb biztosítani kell:

• azok a beoltottak, akiknek a szervezetében nem termelődtek semlegesítő antitestek, illetve azok a 60 év felettiek, akiket a Sinopharm-vakcinával oltottak (mert a jelek szerint ebben a korosztályban a kínai vakcina után nagy eséllyel nem indul be az antitesttermelés);
• azok, akiket még egyáltalán nem oltottak be – ehhez pontosabban fel kell tárni, hogy ők miért nem kértek még oltást; illetve
• azok, akik nagy kockázatúak (például immunhiányos betegek vagy szervátültetettek), illetve a megfertőződésnek fokozottan ki vannak téve.

A népesség általános harmadik körös oltását viszont mindehhez képest másodlagosnak tartják. Ennek az előkészítéséhez egy transzparensen működő, független szakértői csoport felállítását javasolják, amely folyamatosan figyeli az újabb tudományos eredményeket, és ezek alapján tesz javaslatokat. Fontos lenne szerintük az is, hogy e szakértői csoport munkáját olyan hazai vizsgálatok lefolytatásával támogassák, amelyek kellően átláthatók, szakszerűek, és amelyeknek az eredményeit folyamatosan nyilvánosságra hozzák. (Itt feltehetően a vakcinahatékonyságról kiadott, de szakmailag értékelhetetlen táblázatokra, illetve a nyilvánosság elől elzárva folyó, országos immunválasz-vizsgálatra gondolnak.)

Mint írják, a harmadik oltást két dolog indokolhatja: ha az alapimmunizálás – azaz az első két adag – nem alakított ki kellő védettséget, illetve ha a védettség kialakult ugyan, de valamiért idővel csökken. Ez utóbbinak két oka lehet, az egyik az oltás hatásának gyengülése, a másik egy új, ellenállóbb variáns megjelenése. Az első indok, a védettség elmaradása csak a kínai vakcinánál merül fel tudományosan igazoltan, a többi vakcina esetében legfeljebb a védettség fakulásáról lehet szó.

Bár van elég vakcina mindenkit újraoltani, ez több szempontból is kontraproduktív lehet a szerzők szerint. Egyrészt az újabb körrel a lakosság gyorsabban belefáradhat az oltakozásba, így csökkenhet a hajlandóság addigra, amikor valóban indokolt lenne mindenkinek a harmadik oltás. Másrészt amikor már több tudományos eredmény lesz, jobban meg is lehet majd tervezni, kinek mit érdemes adni. Ráadásul később már jó eséllyel a legveszélyesebb variánsokra szabott vakcinákkal lehet ezt elvégezni.

Lehet keverni, de nem mindent érdemes

A szerzők összeállítottak egy saját táblázatot is az általuk javasolt, alternatív oltási tervről, amely némileg összetettebb, mint a hivatalos eljárásrend „bármit bármivel” jellegű felsorolása:

Ebből is az látszik, hogy míg a fentebb felsorolt csoportoknál fontosnak tartják a harmadik oltást, másoknál ennek egyelőre nem látják szükségét, míg bizonyos köztes esetekben – például megfelelő antitestszinttel rendelkező, de nagy kockázatú oltottaknál – ez szerintük is megfontolandó lehet, még ha nem is prioritás.

Megjegyzik azt is, hogy a jelenlegi kevés bizonyíték miatt kérdéses az oltások keverésének a haszna is. A legtöbb eredmény az AstraZeneca- és a Pfizer–BioNTech-vakcina kombinálásáról áll rendelkezésre, ezekből az látszik, hogy ha az első adag AstraZeneca-oltásra másodikként Pfizer–BioNTech-vakcinát adnak, azzal erősebb immunválasz érhető el, mint két AstraZeneca-vakcinával – azonban jellemzően nem erősebb, mint két Pfizer–BioNTech-adaggal, így még ennél az alaposan vizsgált kombinációnál sem világos, hogy egyáltalán a keverés-e a kedvező eredmény oka, vagy egyszerűen az, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcina eleve erősebb immunválaszt vált ki. Ráadásul a vizsgálatok túlnyomó többsége az első két adag keverését vizsgálja, harmadik adag keveréséről semmilyen releváns vizsgálat nincs – de egyáltalán a harmadik adagok használatáról is kevés (ezek egyébként kedvezőek).

„A jelenlegi, forrásait tekintve nem transzparens, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton konkrétan is aggályos eljárásrendet a véleményünk szerint célszerű lenne a lehető leggyorsabban átalakítani, illetve pontosítani a járványügyi munka támogatása, a magyar lakosság mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbizalom megnyerése és fenntartása érdekében”

– írják.

A teljes szakmai állásfoglalás ide kattintva olvasható.