Továbbra is használhatatlanok a kormány vakcinahatékonysági számai

A vakcinák a koronavírus elleni fő fegyverünk, és a járvány legyűrésében mutatott eredményességük világszerte látványos, a magyar átoltottság pedig nemzetközi összehasonlításban is magasnak számít. Fontos azonban a vakcinák hatékonyságának folyamatos vizsgálata, a beoltottak nyomon követése, hogy pontosan tudjuk, hogyan teljesítenek a vakcinák. Számos szakértő sürgetése után a kormány végül április végén közzé is tett egy táblázatot a Magyarországon használt vakcinák hatékonyságáról: hogy a második oltás után melyik vakcina esetén hányan betegedtek, illetve haltak meg.

Akkor részletesen írtunk arról, hogy miért volt szakmailag vállalhatatlan ez a táblázat, és miért nem lehetett belőle érdemi következtetéseket levonni. Később egy sor további szakértő is kritizálta, többek között Karikó Katalin, a Pfizerrel közös vakcinát kifejlesztő BioNTech magyar alelnöke, Falus András immunológus, Kemenesi Gábor virológus, illetve a Magyar Orvosi Kamara is.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újabb hatékonysági számokat közölt, gyakorlatilag frissítve az áprilisi táblázat számait. (Még ugyanaznapra ígérték a számok írásos közzétételét is, de cikkünk írásáig nem jelent meg a friss táblázat.)

„Minden oltás hatékony, azok a különbségek, amelyek az egyes oltások hatékonyságában megmutatkoznak, azok rendkívül csekélyek, és különösen csekélyek ahhoz a veszélyhez képest, amelyet az jelent, hogyha valaki elkapja a koronavírus-fertőzést, és nincs beoltva”

– mondta Gulyás, és ezzel szerencsére nem is lehet vitatkozni: az oltások mindegyike egyértelműen hatékony eszköz a megbetegedések és a halálozás radikális csökkentésére.

A közzétett számokkal azonban pontosan ugyanazok a problémák, mint áprilisban, ezért pontosan annyira használhatatlanok is.

Mit mondanak a kormány számai

Nézzük először a közzétett adatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre azokkal a számokkal tudunk dolgozni, amelyeket Gulyás Gergely elmondott, ezek pedig a legtöbb esetben kerekített értékek.

A cikk írásáig 3 732 252 második oltást adtak be Magyarországon, Gulyás szerint a hatékonysági vizsgálatban eddig 3 611 000 második oltottal számoltak. Ebből a második adag megkapásától számítva összesen 8193 fő betegedett meg. (Tünetes megbetegedésekről van szó, nem az összes fertőzöttről, utóbbiak száma ismeretlen). A mindkét oltását megkapottak közül összesen 524-en haltak meg.

Vakcinákra lebontva is közölte a számokat. A százalékokat és a százezer oltottra vetített értéket már mi számoltuk hozzájuk:

(A Janssen vakcinájáról Gulyás nem tett közzé adatokat.)

Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy bár az egyes vakcinákra lebontva is közzétettek adatokat, az alábbi problémák miatt ezek alapján nem lehet érdemben, és ezért nem is érdemes összehasonlítani a különféle vakcinák hatékonyságát.

Új számok, régi problémák

A statisztika frissült, de a kormány továbbra sem tett közzé egy sor olyan információt, amelyet nélkül nem értelmezhetők a számok, illetve továbbra is figyelmen kívül hagytak több megkerülhetetlen szempontot az adatok összeállításakor.

A legfontosabb problémákat az áprilisi cikkünkben szakértői segítséggel részletesen bemutattuk, most csak röviden idéznénk fel. A nulladik probléma, hogy nem ismerjük a vizsgálat módszertanát és részleteit, ami bármiféle értelmezést megnehezít. Ennél konkrétabb gond, hogy olyan kulcsfontosságú tényezőket hagytak figyelmen kívül, mint

• a beoltottak életkorbeli különbsége,
• az esetleges alapbetegségeik vagy azok hiánya,
• a beoltásuk óta eltelt különböző időtávok,
• a megbetegedésük idején tapasztalt eltérő járványhelyzet, illetve
• nem szerepelnek a közzétett adatokban az oltatlanok megbetegedései, így nincs is mi alapján megmondani, hogy mennyire hatékonyak a vakcinák.

A különféle oltások alkalmazásában jelentkező időbeli különbségek például azért nagyon fontosak, mert teljesen más időpontban kezdték alkalmazni az egyes vakcinákat, így más más időtáv telt ez a beadásuk óta. Márpedig minél több idő telik el, annál nagyobb eséllyel fordul elő megbetegedés. Így ha a vizsgálatban nem kezelik statisztikai eszközökkel, hogy a különféle vakcinákkal más-más ideje oltanak, a végeredmény teljesen torz lesz. A kormány táblázatában pedig százezer oltottra, nem százezer oltott-hónapra vetített számok szerepelnek. Akkoriban külön cikkben mutattuk be, hogy ha csak ezt az időtényezőt figyelembe vesszük, már akkor is teljesen más kép rajzolódik ki ugyanezekből a számokból, mint amit a kormány kommunikációja festett belőlük.

A jelek szerint a kormány mellett sem mentek el teljesen a kritikák. Gulyás Gergely a friss számok közlésekor ezt mondta:

„Természetesen igaz az, amit mindig hozzá szoktak tenni, hogy a legidősebbeket nemcsak Pfizerrel oltották, de a legtöbb idős embert, különösen az idősotthonokban, Pfizerrel oltották, és miután tudjuk, hogy az ellenállóképességnek, a szervezet erejének komoly jelentősége van a betegségből való gyógyulás, illetve a túlélés esetén, ezért ezt hozzá kell tenni, ebből a szempontból a leginkább kockázatos korosztály legnagyobb részét Pfizerrel oltották.”

Ez a szempont nemcsak a számok súlyozásában nem jelenik meg, de az eredeti táblázat közzétételekor még a kommunikációban sem számított ennyire természetesnek.

Arról ebben a cikkben írtunk részletesen, hogy egy ilyen vakcinahatékonysági vizsgálatot hogyan, milyen módszerekkel lehetne úgy megtervezni és lefolytatni, hogy az eredményeiből tudományosan megalapozott és valóban releváns következtetéseket lehessen levonni. Ugyanitt arra is mutattunk példákat, hogy számos országban végeznek és szaklapokban közölnek is ilyen vizsgálatokat.

Homokszem a kommunikációs gépezetben

Az április táblázat közzétételekor Gulyás Gergely azt mondta, hogy „az adatok alapján a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb az összes oltóanyag közül”. Később ugyan azt állította, hogy soha nem állítottak fel sorrendet a különféle vakcinák között, akkoriban videóban is bemutattuk, hogy ez nem igaz:

A táblázatra pedig villámgyorsan rá is repült a teljes kormányzati kommunikációs gépezet. Már a kormány Facebook-bejegyzése is jó példa volt erre, amely úgy tett közzé első alkalommal minden szakértő által régóta várt számokat, hogy a poszt szövegében az adatokról semmi nem derült ki, az oltásellenes ellenzék viszont már az első mondatban feltűnt. Nem sokkal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megosztotta a táblázatot Facebookon, szintén arra használva ki az alkalmat, hogy az ellenzéket kritizálja.

Sem az eredeti poszt, sem a miniszteré nem állította azonban azt, amire Gulyás Gergely még utalt, azaz hogy a kínai vakcina jobb lenne, mint a Pfizer-BioNTeché. Ez a feladat megmaradt a kormányközeli médiának. A köztévé aznap délutáni híradójában például már úgy számoltak be a vizsgálatról, hogy a címben is ezt emelték ki – igaz, kérdőjellel –, és az adás jól szemléltette azt is, hogy melyik két számra koncentrált aztán napokig az erre fogékony média:

Bár ahogy fentebb is jeleztük, a közzétett számok szakmailag nem alkalmasak a vakcinák összehasonlítására, pusztán a fenti, kommunikációs szempontból érdemes megjegyezni, hogy az április számokhoz képest a frissen közzétett adatok már más képet festenek:

A kormány számai alapján a kínai Sinopharm vakcináját kapottak körében volt a legmagasabb a halálozás.

Mivel ezek a számok továbbra is problémásak, egyáltalán nem lehet kijelenteni ezek alapján, hogy a kínai vakcina jobb vagy rosszabb lenne a többinél. Azt azonban tanulságos lesz figyelni, hogy ezúttal is kiragadják-e ezt a két számot a köztévében, úgy, hogy már nem a kívánt mondanivalót illusztrálják.

Rögtön az oltás utántól számolták

Érdemes megjegyezni, hogy a Gulyás által ismertetett adatok a második adag beadásától közvetlenül számított időszakról szólnak. Ez azért figyelemre méltó, mert a vakcinák által nyújtott teljes védelem kialakulásához a második oltás után még hetekre van szükség. (Vakcinánként eltérő, hogy mennyire.) Ha a megbetegedés még ez előtt jelentkezik, akkor nagy eséllyel a fertőzés már az oltás beadása előtt megtörtént, így a második adag nem is lehetett hatással rá.

Gulyás az adatok felolvasásakor először az oltás utáni egy héten túli megbetegedéseket és haláleseteket kezdte volna ismertetni, majd mégis inkább a rögtön az oltástól számított időszak adatait közölte részletesen. Az egyhetes türelmi idő utáni adatok közül végül csak az összesítetteket közölte. Ezek így néznek ki:

• Megbetegedések: rögtön az oltás után 8193, az oltás utáni egy héttől 7153.
• Halálesetek: rögtön az oltás után 524, az oltás utáni egy héttől 455.

Gulyás azt is megjegyezte, hogy mivel a második adagot gyakorlatilag már a felnőtt társadalom fele megkapta, és közülük egy hét utántól csak 455-en haltak meg, elmondható, hogy ha minden felnőtt be lett volna oltva, a járványnak csak 900 áldozata lett volna.

Nagyságrendekkel több oltott hal meg, mint Amerikában

Az egyértelmű, ami Gulyás Gergely fő üzenete is volt, azaz hogy oltás nélkül sokan nagyobb eséllyel lehet megbetegedni és meghalni a koronavírus miatt, mint beoltva. Az azonban szembetűnő, hogy a magyarországi halálozás nagyságrendekkel máshogy alakul, mint például az Egyesült Államok hasonló mutatója.

Ahogy a korábbi cikkünkben megjegyeztük, az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban akkor 87 millió második adaggal is beoltott emberből 88-an haltak meg a koronavírus-fertőzés miatt. Magyarországon a táblázat szerint 1,4 millióból haltak meg 273-an, magyarul jóval kevesebb beoltottból jóval többen. (A nyugati-keleti vakcinák kérdése itt teljesen figyelmen kívül hagyható, hiszen csak az Amerikában használt Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcinát nézve is kijött ugyanez a különbség.)

Ez a kérdés az új adatok fényében is aktuális: a CDC adatai szerint május 24-ig 130 millió beoltottból 439-en haltak meg. Magyarországon ugyanez 3,6 millió beoltottból 524 haláleset.

A megbetegedések számában is tetten érhető ugyanez: az amerikai adat 2454, a magyar 8193.

Némileg azért javult a halálozások közötti különbség:

• az áprilisi adatok szerint az amerikai arány százezer oltottra 0,1 volt, a magyar 19,5, ami 193-szoros különbség;
• a mostani adatok szerint az amerikai arány 0,3, a magyar 14,51, azaz a különbség 43-szoros.

Ezt elvileg magyarázhatná a halálesetek kategorizálásában fennálló különbség, de egyrészt ez a különbség kevésbé drasztikus, mint amire a kormány utalni szokott, másrészt ilyen mértékű különbséget önmagában biztosan nem jelent.