Épp a kormány vakcinatáblázatából derül ki, hogy a kínai oltás kevésbé hatékony, mint a többi

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még a múlt heti kormányinfón azt mondta „az adatok alapján a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb az összes oltóanyag közül”. Azaz a kínai vakcinával nem hogy nincs semmi gond, de még jobb is, mint a klinikai tesztek alapján a leghatásosabbnak tartott Pfizer–BioNTech-vakcina. Vasárnap a kormány Facebook-oldalán meg is jelent egy táblázat az ezt alátámasztani hivatott vizsgálat eredményéről.

Eszerint a Sinopharm-vakcina második adagjának megkapása után százezer oltottra vetítve 16 ember halt meg, míg a Pfizer–BioNTech vakcinája után 32 – ez pont a duplája, ami hatalmas különbségnek tűnik. Csakhogy a vizsgálatról néhány számon kívül semmi nem derül ki, ezeket a számokat pedig tökéletesen ellentétes jelentésű adatokból is ki lehet hozni, így alkalmatlanok arra, hogy bármit bizonyítsanak vagy cáfoljanak – írtuk vasárnapi cikkünkben, részletesen bemutatva a legfőbb problémákat.

Akkor még elméleti problémaként írtuk, hogy a sok bizonytalanság és információhiány miatt a táblázatból akár a kormány szándékaival ellentétes üzenet is kiolvasható. A mostani cikkünkben bemutatjuk két kutató számításait, akik a magyar oltási program konkrét adatai alapján mutatják be, hogy ezek a problémák nagyon is valóságosak, és a figyelembe vételük lényegesen más képet fest a vakcinák valódi teljesítményéről, mint amit a kormány kommunikál.

A kormány által közzétett táblázat és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatainak összevetéséből ugyanis világosan látszik, hogy a kínai Sinopharm vakcinája nem hogy nem bizonyul hatékonyabbnak, hanem épp hogy várakozáson alul, és egyelőre mindegyik másik vakcinánál rosszabbul teljesít.

A kutatók a téma érzékenysége és a munkahelyük kitettsége miatt a nevük elhallgatását kérték. A számításaik hitelességéről és pontosságáról a közlésük előtt, egy független szakértő segítségével megbizonyosodtunk, de egyébként csak nyilvánosan elérhető adatokat használtak fel.

Időarányosan nagyon más a kép

Ahogy az előző cikkünkben is jeleztük, a kormány táblázatában szereplő adatokból egyáltalán nem derül ki, hogy figyelembe vették-e az oltások alkalmazásában jelentkező időbeli különbséget. December 26-án ugyanis csak a Pfizer–BioNTech vakcinájával kezdtek oltani, a kínai vakcinát csak február közepén kezdték el Magyarországon használni. Így a második adagokat – a kormány táblázata az ezek utáni megbetegedésekről és halálozásokról szól – a Pfizer–BioNTech-vakcinából már január közepén elkezdték nagy számban beadni, míg a kínaiból csak március végén.

Ez azért kulcsfontosságú szempont, mert minél több idő telik el, annál nagyobb eséllyel fordul elő megbetegedés. Így ha a vizsgálatban nem kezelik statisztikai eszközökkel, hogy a különféle vakcinákkal más-más ideje oltanak, a végeredmény teljesen torz lesz. Márpedig a kormány táblázatában százezer oltottra, nem százezer oltott-hónapra vetített számok szerepelnek.

Bár a kormány nemcsak a táblázattal nem tette közzé, melyik vakcinából mikor mennyit adtak be, hanem általában sem közöl a magyar lakossággal ilyen adatokat, az ECDC felé teljesíti az erre vonatkozó adatközlési kötelezettségét, ezért – némi csúszással – arról pontos adatok érhetők el, hogy Magyarországon melyik héten melyik vakcinából hány második adagot használtak fel. Így ezeket össze lehet vetni a kormány által közzétett számokkal, és ezzel némi értelmet kölcsönözni az önmagában értelmezhetetlen táblázatnak.

A kormány táblázata szerint a megbetegedéseket és halálozásokat követő vizsgálat az oltási program december 26-i indulásától április 20-ig tartott. Az ECDC adatai heti bontásban érhetők el, a vizsgálat végpontjának tekinthető 15. hét április 18-ig tartott. Az első ábrán az látható, hogy az egyes vakcinák milyen lefutással értek el ehhez a 15. héthez: a második adagokat a legkorábban a Pfizer–BioNTech-vakcinából, a legkésőbb a kínaiból kezdték el beadni, és ezek között elég nagy időbeli különbség figyelhető meg:

Ha ezt az időbeli eltolódást figyelembe vesszük, akkor már látszik, hogy a különféle vakcinák utáni megbetegedések és halálozások száma már gyökeresen más képet mutat. Ezen az ábrán az látható, hogy egy héten átlagosan hány megbetegedést jelentettek 100 ezer főre vetítve, az egyes vakcinák második adagja után:

Itt ugyanez látható a halálozásokkal:

A két ábrából látszik, hogy ha csak annyit elvégzünk, hogy az időtényezőt is figyelembe vesszük, máris jelentősen megváltoznak az arányok. De még ezek az arányok is problémásak.

Nem telt még el elég idő

Ha veszünk egy átlagos, csak elméletben létező vakcinát, és különféle csoportokban – egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, egészséges/krónikus beteg idősek/fiatalok – kezdünk el oltani vele, várható, hogy abban a csoportban lesz a legtöbb fertőzött, amelyik a leginkább kitett a vírusnak: az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói. A legtöbb haláleset pedig a krónikus beteg idősek körében lesz.

A valóságban azonban nem egyféle vakcinát kap mindenki, így nehezebb ezeket a természetes eltéréseket nyomon követni: a Pfizer–BioNTech vakcinájával oltották például az összes egészségügyi dolgozót, részben az idősotthonok lakóit, és a 80 év felettiek nagy részét is, így minden hatásossági adat ismerete nélkül is az ezzel oltottak közül várható a legtöbb eset kikerülése.

Ezt az aránytalanságot két fontos tényező ismeretében viszont kezelni lehet:

• A Covid–19-ért felelős SARS-CoV–2 koronavírusról tudjuk, hogy a betegség tüneteinek megjelenéséhez képest a halálozás időpontja általában 2-8 héttel később jelentkezik.
• Azt is tudjuk, hogy oltás előtt nincs tesztelés Magyarországon, így fertőzöttként lehet oltást kapni, de a tüneteket mutatók már nem kapnak oltást. Ezért azoknál a mindkét adaggal beoltottaknál, akik megbetegednek, a tünetek legkorábban a második oltás utáni napokban jelenhetnek meg.

Mindebből látszik, hogy nagyon nem mindegy az utánkövetés ideje, azaz hogy a második oltás után mennyi ideig figyeljük, hányan betegednek és halnak meg: az oltás ellenére jelentkező halálesetekből a második oltás után 2, de még 4 héttel később is alig jelentkezne valamennyi, míg 8 héttel későbbre már a bekövetkező halálesetek közel 100 százaléka megtörténik.

Ezért a vakcinák hatékonyságának a vizsgálatához kulcsfontosságú azt is figyelembe venni, hogy az oltottak mekkora része kapta meg a második oltását az adatfelvétel időpontjához képest 2, 4, 6 vagy éppen 8 héttel korábban, hiszen az esetleges halálozás annál később következik be, minél több idő telt el. (Ez a még későbbi időpontokra értelemszerűen már nem igaz.)

Az utánkövetési idő a Szputnyik V esetén a legalacsonyabb, ennél a vakcinánál az oltottak csupán 16 százaléka esetén telt el elég idő (legalább 2 hét) a második oltás után, hogy egyáltalán mérhető legyen a halálozás. A többi vakcinánál az oltottak legalább 70 százaléka már több mint 2 hete megkapta a második adagot is. Két hét azonban általában nem elég a tünetek megjelenésétől az elhalálozásig, még akkor sem, ha az oltás után közvetlenül megjelennek a tünetek. Így érdemes az oltás után ennél hosszabb időszakot figyelni. A második oltástól számított 4 hét a Sinopharm-vakcinával oltottak mindössze 1 százalékánál telt el, ellentétben például a Pfizer–BioNTech-vakcinával oltottakkal, akiknél az utánkövetés az esetek több mint 50 százalékában a 6 hetet, 40 százalékában pedig a 8 hetet is meghaladja.

Ezek alapján az orosz és a kínai vakcina esetén még akkor is csak elhanyagolható számú halálesetre lehetne számítani, ha ezek a vakcinák egyáltalán nem védenének.

Ezen az ábrán az látszik, hogy legalább két hét minden vakcina esetében sok beoltottnál telhetett már el a vizsgálat idejére. De a kínai vakcina második adagja után már négy hét sem nagyon telt el senkinél, és minél nagyobb a követési idő – azaz minél nagyobb eséllyel következik be halálozás –, annál kevesebbféle vakcinával beoltott jöhet egyáltalán szóba:

Ráadásul a vakcinák alkalmazásában jelentkező időeltolódás nemcsak azért fontos, mert más-más hosszúságú követési időre ad lehetőséget, hanem azért is, mert a beadásukkor fennállt járványhelyzet is jelentősen különböző volt: míg a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájának alkalmazása felöleli a harmadik hullám teljes eddig lezajlott szakaszát, ez az összes többire nem igaz, és legkevésbé épp a kínai vakcinára.

A kínai vakcinánál a legmagasabb az időarányos halálozás

„A beoltottak Covidnak való kitettsége és a betegség súlyossá válásához szükséges idő alapján abban az esetben, ha mindegyik vakcina ugyanannyira lenne hatásos, arra lehetne számítani, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcinát kapottak között lesz a legmagasabb a megbetegedések és a halálesetek aránya, hiszen ennél a legtöbb oltottnál már volt idő a betegség súlyossá válására, a harmadik hullám csúcsán már sok embert oltottak vele, ráadásul a betegségnek leginkább kitettek szinte csak ezt kapták” – írják a kutatók.

„A másik véglet a Sinopharm vakcinája és a Szputnyik V, amelyeknél a beoltottak túlnyomó többsége 2-4 héttel ezelőtt még ha fertőzött is volt, biztosan tünetmentes – hiszen megkaphatták a második dózist –, vagyis körükben a betegség súlyossá válásához szinte alig volt még idő. Ráadásul ezeket a vakcinákat jelentős Covid-kitettségű csoportoknak kevésbé adták. Ezek alapján a kínai és az orosz oltások esetén a mintavétel sajátosságai miatt még abban az esetben is igen alacsony halálozásra lehetne számítani, ha ezeknek a vakcináknak kifejezetten rossz lenne a hatásosságuk. Az AstraZeneca oltóanyagnál az eredmények értékelését nagyon megnehezíti a dozírozás változtatása.”

Mindent összevetve, hasonló hatásosság mellett, azt lehetne várni, hogy a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájához képest már az AstraZenecáé után is jól láthatóan kevesebb halálesetnek kellene jelentkeznie.

„A Szputnyik V-nél és a Sinopharm vakcinájánál viszont drasztikusan, nagyságrendekkel alacsonyabb halálozási adatokat kapnánk. Az AstraZeneca és a Szputnyik V esetén ez a feltételezés többé-kevésbé teljesül is, a Sinopharm esetén viszont a várakozással ellentétben az összes vakcina közül a legmagasabb időarányos halálozást látjuk”

– vonják le a kutatók a valódi és a kormányzati kommunikációnak homlokegyenest ellentmondó, holott ugyanazokból a számokból kiinduló következtetést.

Az első oltásnál lehet a magyarázat

A kutatók számítása alapján tehát a kínai vakcina a vártnál alacsonyabb hatékonyságot mutat. Az már nem következtethető ki egyértelműen a nyilvános adatokból, hogy ennek mi lehet az oka. Az azonban a kutatók szerint ennyi alapján is valószínűnek tűnik, hogy míg a többi vakcinánál úgy tűnik, az első adagnak is van számottevő védőhatása – erről épp hétfőn is érkeztek biztató nemzetközi eredmények –

a Sinopharm vakcinájának az első oltás utáni hatékonysága jóval elmaradhat a többi vakcináétól.

(A második oltásé még nem jelenhetett meg az adatokban, mert ahhoz még nem telt el elég idő.) Hasonlóra utal az a szerbiai vizsgálat is, amelyben az oltottak antitestszintjét mérték, és megállapították, hogy a Sinopharm vakcinája után többinél később, csak a második adag után két héttel jelenik meg mérhető antitestszint a szervezetben. (Erről bővebben itt írtunk.)

Ez azért aggasztó – és épp ezért is kéri számos kutató a kínai vakcina hatékonyságának szisztematikus vizsgálatát –, mert Magyarországon már az első oltás után jár a védettségi igazolvány, holott ekkor még egyik vakcina sem alakít ki teljes védelmet. Az azonban fontos, hogy némelyik már ekkor is számottevő mértékben véd. Fontos lenne pontosan tudni, ha ez nem mindegyikre igaz, hiszen a múlt hétvégi terasznyitás után az igazolvánnyal rendelkezőknek hamarosan számos szolgáltatás is újra elérhetővé válik. Nagyon nem mindegy, hogy ez a nyitás a beoltottak milyen szintű védettségénél történik meg.

Propaganda helyett valódi adatközlés

Ahogy a vasárnapi cikkünkben is írtuk, a kormány táblázatával az időtényező figyelmen kívül hagyását leszámítva is számos probléma van még, így a fenti számítások még mindig nem a teljes képet mutatják, de az elérhető adatok alapján, további információk hiányában eddig a pontig lehet eljutni. A további legfontosabb problémák között szerepel, hogy nem derül ki

• a beoltottak életkorbeli különbsége,
• az esetleges alapbetegségeik vagy azok hiánya, illetve
• nem szerepelnek a közzétett adatokban az oltatlanok megbetegedései, így nincs mi alapján megmondani, hogy mennyire hatékonyak a vakcinák.

Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense akkor a Telexnek azt mondta, hogy a táblázat e problémák miatt szakmailag vállalhatatlan. Ráadásul az sem derül ki belőle, hogy mi lehet az oka annak, hogy a kormány adatai szerint nemzetközi összehasonlításban ilyen irreálisan sokan halnak meg az oltás után (viszont itt jegyezzük meg, hogy még így is nagyságrendileg kisebb arányban, mint oltatlanul, a teljes magyar lakosságra vonatkozó adatokat nézve).

Emiatt Ferenci szerint a táblázat az oltáselleneseknek is muníciót fog adni – ami azóta valóban meg is történt. Emellett szintén alapanyaggal szolgált a kormányzati kommunikációnak és a kormányközeli médiának, hogy a keleti vakcinák fölényét és az ellenzék oltásellenességét hirdessék. De a Szputnyik V gyártója is azzal osztotta meg a táblázatot Twitteren, hogy a vakcinájuk „sokszorosan biztonságosabb és hatásosabb az mRNS-alapúaknál” – azaz a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájánál –, illetve hogy „ezért félnek a nagy gyógyszercégek és az EU bürokratái, akik keményen dolgoznak azon, hogy blokkolják a Szputnyik V-t, miközben sietve biztosítják egy 35 milliárd eurós szerződésben a Pfizer 1,8 milliárd adagját”.

A táblázatot egyébként a közzététele óta egy sor szakértő kritizálta a fenti problémák miatt, többek között Karikó Katalin, a Pfizerrel közös vakcinát kifejlesztő BioNTech magyar alelnöke, Falus András immunológus, Kemenesi Gábor virológus, illetve a Magyar Orvosi Kamara is.

„Alternatíva lehetne erre a borzalmas táblázatra egy olyan adatközlés, amely a második oltás után időablakonként ábrázolja a különféle vakcinák hatékonyságát, tehát az egyik vakcina utáni első két hete a másik vakcina utáni első két héttel hasonlítja össze, és így tovább” – mondták a fenti számításokat végző kutatók a Telexnek.

„Ez az adatközlés még árnyalhatná is a képet, mert az sem kizárt, hogy a későbbi időablakokban már nem lennének ennyivel rosszabbak a kínai vakcina halálozási adatai, mint így, hiszen valószínű, hogy ennél a második adag hatása elnyújtottabban jelentkezik, tehát nem két héttel az adás után, hanem később”

– tették hozzá.