Pfizer-BioNTech

Már az első adag után is 62 százalékos valószínűséggel védi meg az embert a súlyos megbetegedéstől, a második után pedig 94 százalékos valószínűséggel.

Egy friss kutatás előzetes eredményei alapján a szakértők bizakodnak.

Az izraeli járványadatok alapján.

Elég -25 és -15 fok között tárolni.

Infografikánkon láthatja, hogy a nyugati és keleti gyártók hány adagot tudtak kiszállítani a Magyarország által lekötött 26,7 millió vakcinából. Közel két hónapja oltunk, de eddig csak 152 ezren kapták meg mindkét dózist.

A kórház a tapasztalatok után úgy látta, a vakcina egyetlen dózis után is 85 százalékban hatásos a tünetes megbetegedés ellen.

A dél-afrikai variáns ellen viszont kevesebb antitestet váltanak ki.

A legnagyobb izraeli egészségügyi szolgáltató a Pfizer/BioNTech-vakcina hatékonyságát vizsgálta meg 1,2 millió ember egészségügyi adatainak összevetésével.

A háziorvosoknak kell megszervezniük a tömeges oltásokat, de nem minden rendelő alkalmas erre, és napi tíz-húsznál több beteg oltása elég sok időt vesz el. Egyre több a feladat és az adminisztráció, az orvosoknak lassan már csak a gyógyításra nem jut elég idejük.

Sok háziorvosnak le kellett mondania a betegek oltását csütörtökön, a nagy oltáskampány első napján. A központból szerdán kiküldött levél a spam mappába ment, de 1080 praxisban és a kórházi oltópontokon valahogy elkezdődött 40 ezer idős ember oltása. Egyelőre nem tudni, mikor jön utánpótlás az oltóanyagból.

Az országos tisztifőorvosnak a fővárosi Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója adta be a Pfizer-BioNTech vakcinát.

Több mint egy hónappal az első oltások után elkezdődik a lakosság immunizálása: az első helyen a legidősebbek állnak. A gond csak az, hogy a Moderna egyelőre nem szállított elég vakcinát. Miért jobb, ha az oltást a háziorvosi rendelőben adják be? Mi alapján dől el, hogy első körben ki kap, és ki nem kap oltást? Gyorstalpaló.

A Sanofi 125 millió adag vakcina csomagolásával fog besegíteni konkurensének, a Pfizer–BioNTechnek. Németországban az egészségügyi miniszter akár azt is elrendelhetné, hogy a cégek adják át vakcinalicencüket más gyártóknak, és így pörgessék fel a termelést, csakhogy még a vakcina csomagolását sem tudná végezni akárki.

Az AstraZeneca után a BioNTech is az Európai Uniónak szánt oltóanyag-szállításainak növelésére készül.

A Pfizer szerint legfeljebb 42 napot lehet várni a két oltás között, hogy garantálni lehessen a hatékony védelmet.

Az EU és az Egyesült Királyság között kiéleződött vakcinaversenynek egyelőre Észak-Írország lehet az áldozata, de a brit miniszterelnök szerint ezzel az uniós intézmények felrúgnák a Brexit-megállapodást.

Az EMA a jövőben havi beszámolót készít minden engedélyezett oltóanyagról.

Mivel a cég nem tudja teljesíteni az uniós vállalását, Brüsszel megengedheti, hogy a tagországok blokkolják a britek felé irányuló oltásexportot.

Nagyon jó hír, hogy alig gyengébb az eredmény élesben, mint a klinikai vizsgálatokon elért 95%.

A francia cég saját oltóanyaga késik, de gyártókapacitásai egy részével a konkurens vakcináját állítja elő júliustól.

Európában és a világban is akadozik a szállítás, hozzánk eddig csak 165 ezer ember oltására elegendő vakcina érkezett. Időbe telik az is, amíg használni lehet az újonnan engedélyezett brit és orosz vakcinákat.

Lőrincz M. Ákos izomfájdalmakról és gyengeségről számolt be, de amilyen gyorsan jöttek a tünetek, olyan gyorsan el is múltak.

Ezt próbáltuk meg kibogozni a kommunikációs csatározásokból. Sok kritika jogos, és nincs is velük egyedül a kormány, de nem bontják ki az igazság minden részletét. Tényleg lassú az uniós oltás? Miben hibázott Brüsszel, és mi az, amiért nem felelős? Mi a gond a keleti vakcinákkal, és mi nem? Felpörgeti-e az oltási programot az orosz vakcina? Volt-e bármi értelme engedélyezni az AstraZenecáét? Miért nem vett Magyarország többet a Modernáéból? Mikor jöhetnek újabb gyártók vakcinái?

Izraeli vizsgálatok szerint az első dózis csak 33 százalékos védelmet nyújt, közben az Egyesült Királyság minél több embert akar beoltani az első fázissal.

Erről tájékoztatta a cég a Népszavát.

Már közel 42 ezer embert oltottak be, és egyelőre 33, 75 év feletti betegről tudnak, aki a vakcina beadása után halt meg. Egyelőre nem találtak bizonyítékot arra, hogy a két tény között összefüggés lenne.

Szerintük több idős krónikus beteg halt meg a vakcina mellékhatásaitól, mint eddig gondolták.

Menczer Tamás államtitkár szerint Brüsszel hibája, hogy kevés a vakcina.

Az első adag oltás után 23-an haltak meg viszonylag rövid időn belül, 13 esetben a boncolás felvetette az oltóanyag mellékhatásainak szerepét. Nem a mellékhatások súlyosak, hanem az érintettek voltak már egyébként is nagyon betegek.

Izrael világelső a lakosság arányához viszonyítva a koronavírus elleni oltásokban.