Kockázatos-e az első oltás után megkezdeni a nyitást?

2021. április 07. – 11:00

frissítve

Kockázatos-e az első oltás után megkezdeni a nyitást?
Egy férfi megkapja a Moderna koronavírus elleni vakcina első adagját a Magyar Honvédség oltóbuszában a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden 2021. április 6-án – Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Dübörög a magyar oltási program, de a kormány leginkább az egy adaggal beoltottakra támaszkodna a nyitáskor, annak ellenére, hogy a vakcinák első dózisa még nem nyújt teljes védettséget.

A kormány tervei szerint április 19-én nyitnak az iskolák, és miután kedden meglett a 2,5 millió beoltott, szerdán már kinyithatnak a boltok és újraindulhatnak a szolgáltatások. A kormány szerint ennyi beoltottra volt szükség ahhoz, hogy szépen lassan megkezdhessük az ország megnyitását, azaz megpróbáljunk fokozatosan visszatérni egy állapotra, ami hasonlít majd a vírus előtti normalitáshoz. Orbán Viktor március végén azt mondta, hogy a kormány azért tűzte ki célul ezt a számot, mert ennyi regisztrált 65 év felettiről tudnak, és ez a csoport számít a legveszélyeztetettebbnek.

Ahogy a nagy vakcinamagyarázó cikkünkben írtuk, a legtöbb oltóanyagból két adagra van szükség ahhoz, hogy kiépüljön a védettség. Emiatt év elején a hatóságok még félrerakták a beérkező szállítmányok felét, hogy biztosan megkapja mindenki időben a második oltást, ugyanis a gyártók azt is megadták, hogy legfeljebb hány nap telhet el a két adag beadása között.

A kormány végül március elején stratégiát váltott, és kitolták a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának második adagját, hogy a tartalékolás helyett minél több ember kaphassa meg az első adagot. Az AstraZeneca maga javasolta, hogy 12 hétre halasszák a második oltást, és bár a Pfizer nem értett egyet a döntéssel, független szakértők szerint a második adag kitolása 35 napra megalapozott volt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy már az első adag után teljes lenne a védettség, ezért ha az első oltások száma alapján kezdjük meg a nyitást, azzal azt kockáztatjuk, hogy nem alakul ki időben a maximális védettség a beoltottakban.

Mekkora védettséget ad az első oltás?

Az egy másik gond, hogy ebből a 2,5 millióból nem mindenki kapta meg a második oltást is, pedig az kell a teljes védelemhez. (A magyarországi adatokból készült naprakész grafikonjainkat ebben a cikkben böngészheti. Megnézheti például, hogy hányan kaptak egy adagot, vagy hogy hányan kaptak kettőt.) A vakcinamagyarázóban összeszedtük, hogy a hivatalos alkalmazási előírásuk szerint az egyes oltóanyagoknál mikor alakul ki a védettség, ahogy azt is, hogy a gyártók szerint mennyire hatásosak:

  • Pfizer–BioNTech: a 2. oltás után 7 nappal, 95%;
  • Moderna: a 2. után 14 nappal, 94,1%;
  • Szputnyik V: a 2. után 14 nappal, 91,6%;
  • AstraZeneca: a 2. után 15 nappal, 59,5% (újabb eredmények szerint 76%);
  • Sinopharm: a 2. után 14 nappal, 79,34%;
  • Janssen: egyadagos, 14 nappal, 66,9%;
  • CanSino: egyadagos, de még nem tudni, mennyi időre van szükség, 65,7%;
  • Covishield (az AstraZeneca-vakcina licencalapú indiai gyártmánya): a 2. után 15 nappal, 59,5% (újabb eredmények szerint 76%).

Arról, hogy egy adag után egy adott vakcina mennyire véd, még nincs túl sok információnk, bár már folynak vizsgálatok. Fontos hangsúlyozni, hogy más-más védettséget adhatnak az enyhe, de tünetes megbetegedések ellen (erre vonatkoznak a fenti számok), a súlyos betegség ellen, illetve a betegséggel nem járó, de a járvány fenntartása szempontjából kulcsfontosságú megfertőződés (és ezzel továbbfertőzés) ellen.

Az biztos, hogy bizonyos fokú védelem már az első adag után kialakul, és bár ez időleges, a jelek szerint kitarthat a kicsit későbbi második adagig is. Március eleji adatok alapján például a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca vakcinája is 80 százalék körüli hatásfokkal véd a súlyos megbetegedéstől már az első adag után.

Az ugyanakkor nem mindegy, hogy az első oltás után mikorra alakul ki ez a részleges védettség. A Pfizer szerint az ő vakcinájuknál 12 nappal az első oltás utánra alakul ki érdemi védettség. A Moderna adatai szerint ugyanez 14 nap. Az AstraZeneca vizsgálatai szerint pedig az első oltás utáni 22. napra lesz számottevő mértékben védett a beoltott.

Azaz az első adag után két-három hétre van szükség az érdemi, bár még mindig csak részleges védettség kialakulásához.

Éppen ezért tűnik kockázatosnak a kormány terve, hogy már a dolgozók első adagjának a beadása után 8-9 nappal újranyitnák az iskolákat.

Bár a fertőzés elleni védelemről van még mindig a legkevesebb biztos információnk, erről is biztató adatok érkeznek. Az amerikai járványtani központ, a CDC március végén kiadott egy tanulmányt, amiben közel négyezer egészségügyi dolgozónál vizsgálták, hogy mi is történik az oltás után. Bár kihangsúlyozták, hogy a két adag mindig jobb, mint egy, de azt látták, hogy azoknál, akik csak egy adagot kaptak, a vakcina beadása után két héttel 80 százalékban véd a tünetmentes megfertőződés ellen (a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájánál), ami a járvány lassítása szempontjából nagyon jó hír. (A második adag után pedig ugyanez már 90 százalék.)

A Telexnek egy név nélkül nyilatkozó szakértő azt mondta, hogy ahhoz, hogy egy, a CDC-éhez hasonló kutatás tudományosan is perdöntő legyen, egy ilyen vizsgálatot pár ezer, esetleg tízezer emberen kéne végrehajtani, és azt is fegyelembe kell venni, hogy különböző régiókban, különböző társadalmi csoportoknál a védettség más mértékben alakulhat ki.

A nekünk nyilatkozó szakértő azt is elmagyarázta, hogyan működnek a második körben beadott emlékeztető oltások: az első oltás után valóban elkezd kialakulni valamennyi védettség, majd tetőzik és elkezd csökkenni. Ezért van szükség a második adagra, mert az megerősíti a védelem hatékonyságát, valamint a hatására tovább tart a szerzett immunitás. Még nincs elég adatunk arról, hogy milyen hatása van ha kitoljuk a második adagot,

az azonban szinte biztos, hogy egymillió kétadagos + másfél millió egyadagos oltott védelme nem ugyanaz, mint 2,5 millió kétadagos immunitása.

Azt se felejtsük el, hogy pár hónappal ezelőtt a kormány még a nyájimmunitáshoz kitűzött 60 százalékos lakossági védelmet akarta elérni a nyitáshoz – bár ebbe nemcsak az oltottakat, hanem a betegségen már igazoltan átesetteket is bele szokták számolni, mert bizonyos fokú védelem időlegesen bennük is kialakul a gyógyulás után.

Felirat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltópont közelében 2021. április 6-án – Fotó: Vajda János / MTI

Bár átlagemberként úgy érezhetjük, hogy már évtizedek óta nyögjük a SARS-CoV-2-t, de ez az egy év tudományos szempontból nem egy kimondottan hosszú idő. Egyrészt ezért hatalmas teljesítmény, hogy kutatók meglévő és kísérleti technológiákkal ilyen hamar képesek voltak hatékony oltásokat kifejleszteni, másrészt meg kell értenünk, hogy hiába akarunk mi is mindent megtudni a vírus működéséről, egyelőre még nincs elég adatunk.

A nyilatkozó szakértő szerint egy dolog biztos: az oltások hatására csökken a súlyos betegek és a vírus szövődményeiben elhalálozók száma.

Nagyon fog fájni?

Dübörög az oltási program, egyre többen kapják meg az első adagot, na de mire számítsanak az oltásra várók? A megkérdezett szakértő azt mondta, hogy ugyan mindegyik oltás után várható néhány enyhe oltási reakció (például fejfájás, láz, fájdalom és duzzanat a beadás helyén), a legtöbbeknél a második adag után jelentkezhetnek hevesebb tünetek.

Az azonban érdekes, hogy azoknak, akik már átestek a víruson, az első adag vakcina tulajdonképpen már a második adag immunizációserkentő. Ezért van az, hogy azok, akik már kiheverték a vírust, gyakran az első adag után tapasztalnak erősebb oltási reakciókat.

Arról, hogy milyen hatása lehet a korai nyitásnak, a szakértő szerint maximum megjósolni lehet. Úgy tűnik, hogy a vírusnak lehet szezonalitása, azaz az év egyes szakaszaiban jobban terjed, mint máskor.

Előfordulhat, hogy az oltások és a melegedő időjárás miatt a nyár a tavalyihoz hasonlóan nyitott és mozgalmas lesz, de ezt ősszel egy negyedik hullám követheti, aminek azok lehetnek a motorjai, akik most elutasítják az oltást.

Ezért veszélyes úgy gondolni a vakcinákra, mintha mindent megoldanának. Pláne az első adagra, hiszen azzal még nem leszünk teljesen védettek, és a részleges védettség is csak hetekkel a beadása után alakul ki. Ezért fontos, hogy senki ne kezdjen el úgy viselkedni az első oltása után, mintha már nem lenne kitéve a járvány veszélyeinek, illetve mintha nem fertőzhetne tovább másokat. A legtöbb szakértő szerint a koronavírus még évekig velünk lesz, a kérdés csak az, hogy milyen hatással.