A járvány Szent Grálja: a nyájimmunitás

A nyájimmunitás alapvetően azt jelenti, hogy olyan sokan immunisak egy vírusra – akár az oltás, akár a már átvészelt betegség miatt –, hogy a fertőzési rátája (az R0-ja) kevesebb lesz, mint egy. Tehát egy fertőzöttől átlagosan kevesebb, mint egy ember kapja el a vírust, így lassul a terjedés. A Telex járványszimulátorán megnézheti, nagyjából hogy is néz ez ki. Az R0 mellett fontos még az Rt-szám, ami azt mutatja meg, hogy egy vírus egy adott időpontban mennyire fertőző. Az R0 általános, azt írja le, hogy egy gyanútlan, nem alkalmazkodó társadalomban hogyan terjed a vírus, az Rt pedig már figyelembe veszi például a szabályozásokat.

A nyájimmunitást nagy vonalakban két módon lehet elérni. Egy: valaki elkapja a vírust, amit ha a szervezete legyőz, akkor változó ideig és mértékben immunissá válik. Kettő: védőoltással. Az előbbi verzió ugyan kevesebb munkát ró az emberekre, viszont sokkal lassabb, és nagyon sok áldozattal járhat.

A járvány kezdetekor sokan Svédországot hozták fel iskolapéldaként: az amerikai, republikánus kötődésű PragerU híres videóban méltatta a svéd modellt, ami szerintük bizonyította, hogy nincs is szükség lezárásokra, mert a sok fertőzéssel a nyájimmunitás könnyebben kialakul.

A videó természetesen hamar népszerű lett, sok százezres megtekintésnél jár – annak ellenére, hogy független szakértők leellenőrizték és cáfolták a videóban elhangzottakat, és ma már a Facebook is figyelmezteti a nézőket, hogy legalább részben hamis információkról van szó. A Johns Hopkins Koronavírus Kutatóközpont összesítése alapján Svédországban decemberben 2,6 százalék volt a halálozási arány – szemben szomszédos országokban a norvég 0,9-cel, a finn 1,6-tal vagy a dán 1-gyel. Bár Dánia népessége feleakkora, mint a svédeké, de a népsűrűsége majdnem a szomszéd ötszöröse. Az összesítés szerint február 9-én Magyarországon 3,1 százalékos volt a halálozási arány.

A svéd vezetés eleinte abban bízott, hogy az emberek betartják majd a szükséges óvintézkedéseket (távolságtartás, kézmosás), ezért nem vezették be a kötelező maszkviselést, és nem zárták be az iskolákat, munkahelyeket. Bár nyáron javult a helyzet, és úgy tűnt, hogy az emberek valóban elővigyázatosak, novemberben már nap mint nap megdőlt a halálozási rekord. Az áldozatok főleg az idősotthonok lakói voltak.

Ahogy mi is megírtuk, november közepére már a svédek is elkezdtek távoldoni a svéd modelltől: a kormány betiltotta a nyolc fősnél nagyobb gyülekezéseket, az éttermek nem árulhattak alkoholt este 10 után.

Amikor az amerikai jobboldali politikusok elkezdték példaként felhozni Svédországot, a skandináv állam washingtoni nagykövete többször kihangsúlyozta, hogy a modell nem biztos, hogy máshol is működik, mert nem mindenhol bízik annyira a nép az állami intézményekben, mint Svédországban. A Worldometers adatai szerint Svédország most a 29. legfertőzötteb ország. A hasonló népességű Magyarország a 38. helyen áll.

Nem csak legenda

Na de akkor mi van a nyájimmunitással? Ha az emberek nem hordtak maszkot, és nem vonult mindenki önkéntes karanténba, hogy nem alakult még ki Svédországban? Ahogy február elején írtuk, ez nem megy olyan gyorsan. A jelenlegi tempóban akár hét évbe (!) is telhet, mire elérjük a világ népességének 75 százalékos átoltottságát – és lehet, hogy még az sem lesz elég. Sokáig a 60 százalék volt az áhított cél, de ahogy egyre több minden derül ki a vírusról, a szakértők úgy emelik egyre magasabbra ezt a számot.

Fontos kiemelni, hogy még nem tudjuk, hogy az oltás pontosan milyen védelmet nyújt. Az már szinte biztos, hogy elhárítja a súlyos tüneteket, de azt még nem tudni, hogy a fertőzést teljesen megakadályozza-e.

A hét év még így is csak egy pillanatnyi előrejelzés, és a teljes bolygóra vonatkozik. Az oltási programban élen járó Izraelben például lehet, hogy már két hónap múlva elég embert oltanak be, míg az USA-ban a tervek szerint az év végére érhetik el a kívánt átoltottságot. A tempó is változhat, ahogy nő vagy csökken az elérhető vakcinák száma.

Sok vírusnál már tudjuk, hogy hány embernek kell immunisnak lennie ahhoz, hogy azok is védve legyenek, akik még nem kapták el, vagy nem kaptak oltást. A kanyarónál például 95 százalékos nyájimmunitásra van szükség, a járványos gyermekbénulásnál 80 százalékra. Tavaly a 60 százalék lebegett sokak szeme előtt, amit el kell érni a Covid-fertőzés lassulásához. Az operatív törzs még decemberben is ezt a forgatókönyvet hangoztatta, pedig ekkor már sokan mondták, hogy ez nem ilyen egyszerű vagy egyértelmű.

A WHO tudományos vezetője, Dr. Soumya Swaminathan augusztusban 60-70 százalékot mondott. December végén már már nem voltak ilyen biztosak.

„Nem tudni, hogy a lakosság mekkora részét kell beoltani a Covid-19 ellen, hogy beinduljon a nyájimmunitás. Ez egy fontos kutatási terület, és valószínűleg függ majd a közösségektől, a vakcinától, a népesség először beoltott rétegeitől és más faktoroktól”

– írták december 31-én.

Hasonló váltáson ment át az amerikai vírusvédelem is. Anthony Fauci, az Egyesült Államok vezető járványügyi szakértője szintén 60 százalékkal kezdett, de december közepén már 85 százalékról beszélt. Azt mondta, két okból tolják ki fokozatosan a célvonalat: egyrészt a friss kutatási eredmények miatt, másrészt azért, mert az amerikaiak az elején nem nagyon lelkesedtek a vakcináért, és nem akarta letörni a meglévő lelkesedést.

„Szükségünk van egy kis alázatra. Igazából nem tudjuk, mi a valós szám. Szerintem valahol 70 és 90 százalék között lehet. De nem fogok 90 százalékot mondani”

– magyarázta.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) és a Pfizer, a WHO-hoz hasonlóan, nem is tippelnek, hanem azt írják, hogy nem tudjuk.

Nyáron volt, aki a brazíliai Manaust hozta másik példaként arra, hogy a nyájimmunitás működik. A várost súlyosan érintette az első, tavaszi hullám. Május első hetében négyszer annyian haltak meg, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban. Vérminták alapján a lakosság 76 százaléka átesett a víruson, ami akár elég is lehetne a nyájimmunitáshoz. A járvány Manausban áprilisban tetőzött, és hét hónapig alacsony is volt az új kórházba kerülők és a vírus miatt elhalálozók napi száma. Novemberben aztán helyi választásokat tartottak, majd a hónap vége felé megnyitották a szórakozóhelyeket. Januárra az új esetek száma az első hullámban sem tapasztalt szintre emelkedett, most épp a második hullám zajlik Manausban.

Egy, a Lancetben megjelent tanulmány szerint erre legalább négy, egymást nem feltétlenül kizáró magyarázat lehet:

• az első, hogy az első hullám során nem kapták el annyian, amennyi a nyájimmunitáshoz szükséges. Ez azért lehet például, mert túlbecsülhették, hányan fertőződtek meg;
• a második, hogy decemberre már elkezdett csökkenni az immunitás;
• a harmadik, hogy lehet, hogy a helyiek védettek voltak a vírus egyik törzse ellen, míg egy másik altípus ellen nem;
• a negyedik pedig az, hogy a második hullámot okozó törzs fertőzőbb, mint az első hullám mögött álló.

Előfordulhat, hogy ezek közül egyik sem igaz, ahogy az is, egyszerre több is az. Felipe Naveca, a brazil egészségügyi kutatóintézet, a Fiocruz egyik kutatója szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Manaus november közepi időjárása minden évben a légzőszervi vírusoknak kedvez.

Tehát a nyájimmunitáshoz egyelőre nincs egy mágikus szám, amit meg lehet célozni. Attól függően változik, hogy hányan élték már túl a vírust, hányan kaptak oltást, valamint például a népsűrűségen és a bevezetett korlátozásokon is. A kutatók azért tudnak néhány vírusnál konkrét számot mondani, mert azok már több évtizede, esetleg évszázada velünk vannak. Ahogy a koronavírus sok más jellegzetességéről, úgy a szükséges nyájimmunitásról is csak évek múlva tudnak majd 100 százalékos pontossággal beszélni a kutatók.